KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁK a társadalmi kommunikációban, avagy a közösség és a társadalom szintjén.

Az előadások a következő témára: "KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁK a társadalmi kommunikációban, avagy a közösség és a társadalom szintjén."— Előadás másolata:

1 KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁK a társadalmi kommunikációban, avagy a közösség és a társadalom szintjén

2 Mi köze egymáshoz… …a kommunikációs stratégiáknak és a társadalmi kommunikációnak? A társadalmi kommunikáció minden esetben versengésen és együttműködésen alapul, e két viselkedés mentén alakul ki. E dichotómia vezet el minket a kompetíció – kooperáció kettős lehetséges stratégiáinak átgondolásáig.

3 A kommunikáció, mint a társadalmi önszerveződés eredménye: a marxista filozófiában jelent meg először az önszerveződés motívuma, de mivel az elmélet nélkülözte a rendszerezett bizonyítást, kevésnek bizonyulta marxista filozófiában jelent meg először az önszerveződés motívuma, de mivel az elmélet nélkülözte a rendszerezett bizonyítást, kevésnek bizonyult a hálózatelmélet elkezdte felfejteni a spontán önszerveződés jelenségbeli sajátosságait, de önmagában csak részben jutott el a társadalmi kommunikáció vizsgálatáiga hálózatelmélet elkezdte felfejteni a spontán önszerveződés jelenségbeli sajátosságait, de önmagában csak részben jutott el a társadalmi kommunikáció vizsgálatáig a játékelméletek a kommunikáció stratégiai felépítettségének logikai és – kis mértékben – evolúciós sajátosságait magyarázzáka játékelméletek a kommunikáció stratégiai felépítettségének logikai és – kis mértékben – evolúciós sajátosságait magyarázzák A kommunikációs stratégiák nem elemezhetők elméleti úton, feldolgozásuk és konceptualizálásuk eddig csak empirikus munkákban jelent meg.A kommunikációs stratégiák nem elemezhetők elméleti úton, feldolgozásuk és konceptualizálásuk eddig csak empirikus munkákban jelent meg. In: Leydesdorff, Loet (2007) A kommunikáció szociológiai elmélete. Typotex Kiadó, Budapest.

4 Max Weber nézetei a társadalmi együttműködésről és a versenyről Társadalmi kapcsolat: ha többek magatartása értelmi tartalmának megfelelően kölcsönösen egymáshoz igazodik, és magatartásukat ez a kölcsönös igazodás irányítja. Jellemzői: a kétoldalú cselekvés legalább minimális mértékben egymásra vonatkozika kétoldalú cselekvés legalább minimális mértékben egymásra vonatkozik tartalma: harc, ellenségeskedés, nemi vonzalom, barátság, kegyelet, piaci csere, valamilyen megállapodás teljesítése, kijátszása, megszegése, gazdasági, erotikus célzatú vagy másfajta versengés, rendi, nemzeti, osztályközösségi cselekvéstartalma: harc, ellenségeskedés, nemi vonzalom, barátság, kegyelet, piaci csere, valamilyen megállapodás teljesítése, kijátszása, megszegése, gazdasági, erotikus célzatú vagy másfajta versengés, rendi, nemzeti, osztályközösségi cselekvés a résztvevőkről nem feltétlenül derül ki, hogy „szolidárisak-e” egymássala résztvevőkről nem feltétlenül derül ki, hogy „szolidárisak-e” egymással a résztvevőkről nem állíthatjuk biztosan, hogy beállítódásuk egyforma vagy sema résztvevőkről nem állíthatjuk biztosan, hogy beállítódásuk egyforma vagy sem a társadalmi kapcsolat azt az esélyt jelenti, hogy a benne résztvevők cselekvései – értelmi tartalmuk szerint megadható módon – egymáshoz igazodott cselekvésekként játszódik le (a múltban, a jelenben és / vagy a jövőben)a társadalmi kapcsolat azt az esélyt jelenti, hogy a benne résztvevők cselekvései – értelmi tartalmuk szerint megadható módon – egymáshoz igazodott cselekvésekként játszódik le (a múltban, a jelenben és / vagy a jövőben) lehet átmeneti, ismétlődő vagy idültlehet átmeneti, ismétlődő vagy idült

5 Harc: olyan társadalmi kapcsolat, amelyben a cselekvőt az a szándék vezeti, hogy saját akaratát vagy a másik féllel vagy a többiekkel szemben keresztülvigye. (Weber: a harc kiiktathatatlan eleme a társadalomnak.) (Az egyének harca különválasztandó a társadalmi harctól, de az alapmotívumok ugyanazok.) Békés harc (= konkurencia): ha a cselekvő a formálisan békés verseny keretei között próbálja meg elérni, hogy rendelkezhessen olyan lehetőségek fölött, amelyekre mások is pályáznak.Békés harc (= konkurencia): ha a cselekvő a formálisan békés verseny keretei között próbálja meg elérni, hogy rendelkezhessen olyan lehetőségek fölött, amelyekre mások is pályáznak. Létért folyó küzdelem: az életlehetőségekért és a fennmaradásért vívott harc.Létért folyó küzdelem: az életlehetőségekért és a fennmaradásért vívott harc. Biológiai, kiválogatódás: a fajra jellemző öröklött tulajdonságok fennmaradásáért vívott harc.Biológiai, kiválogatódás: a fajra jellemző öröklött tulajdonságok fennmaradásáért vívott harc. Társadalmi kiválogatódás: az élők életben maradási esélyeiért folyó harc.Társadalmi kiválogatódás: az élők életben maradási esélyeiért folyó harc.

6 In: Weber, Max (1987) Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai I. Szociológiai kategóriatan. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 51-79. A közösség legtipikusabb példája a családi közösség. A társulás tiszta ellentéte a harcnak. A tulajdonságok, a szituáció vagy a viselkedés közös volta önmagában semmiképpen sem mindig közösségképző tényező. Ahhoz, hogy közösség konstituálódjon, – egyebek mellett – szükséges a közös cselekvés és a cselekvők közös értelemtulajdonítása is a közös cselekvésüknek. KÖZÖSSÉG: TÁRSULÁS: olyan társadalmi kapcsolat, amelyben a társadalmi cselekvést a résztvevők szubjektíve átérzett (indulati, emocionális vagy tradicionális) összetartozásán racionálisan (érték- vagy célracionálisan) motivált értékkiegyenlítődésen vagy érdekkapcsolódáson alapuló beállítottság jellemzi.

7 Ferdinand Tönnies a társadalmi együttműködés megvalósulásáról Az emberi együttélés sajátossága: az akarat megjelenése. Az akarat fajtái lényegakarat: az emberi test pszichológiai ekvivalense, amely az életre törekvés általános csíráját hordozza magában. A gondolkodás és a nyelvhasználat képessége is hozzátartozik.lényegakarat: az emberi test pszichológiai ekvivalense, amely az életre törekvés általános csíráját hordozza magában. A gondolkodás és a nyelvhasználat képessége is hozzátartozik. választóakarat: a gondolkodás egyik képződménye, amely az ember cselekvéseit és törekvéseit irányítja. A konkrét cselekvések meghatározója, a jövőbeli cselekvések tervezője.választóakarat: a gondolkodás egyik képződménye, amely az ember cselekvéseit és törekvéseit irányítja. A konkrét cselekvések meghatározója, a jövőbeli cselekvések tervezője. „Az emberi akaratok sokféle viszonyban állnak egymással; minden ilyen kapcsolat kölcsönös hatást jelent, amennyiben az egyik oldal tesz vagy ad valamit, amit a másik fél elszenved vagy elfogad. E hatások azonban vagy olyanok, hogy a másik akarat és test fenntartására, vagy olyanok, hogy ezek elpusztítására irányulnak; tendenciájuk szerint igenlő vagy tagadó jellegűek. Minden ilyen viszony egységet hoz létre a sokaságban, vagy sokaságot az egységben. Az egység tehát támogatások, könnyítések és teljesítések olyan sora, amely állandó mozgásban van, és az akaratok, valamint az akaratokban kifejeződő erő megnyilvánulásainak tekinthető.”

8 Tönnies közösség-konstrukciója A közösség az egyének közötti viszonyok szükségszerű és adott jellegének megfelelően alakul ki. (versengés vs. együttműködés) Az emberi akaratok mindegyike testi formában jelenik meg, amennyiben az emberek egymáshoz kötődnek a leszármazás és a nemi jelleg tekintetében. Három viszony fejezi ki legjobban a kötődés energikus mivoltát: anya-gyermek viszonyanya-gyermek viszony férfi-nő házastársi viszonyférfi-nő házastársi viszony testvérek közötti viszonytestvérek közötti viszony Ezekben a legerősebb a résztvevők hajlandósága a közösség létrehozására. (N. b. ezekben kooperáció és kompetíció egymás mellett is megjelenhet.)

9 Együttműködés és versengés az akarat szemszögéből Minden együttélés során kifejlődik – az általános feltételeknek megfelelően – az élvezet és a munka valamilyen különbözősége és megosztása, s létrejön ezek kölcsönös viszonya.Minden együttélés során kifejlődik – az általános feltételeknek megfelelően – az élvezet és a munka valamilyen különbözősége és megosztása, s létrejön ezek kölcsönös viszonya. Minden akarat erők egyensúlyaként fogható fel. Következésképpen: ha egy akarat túlsúlyba kerül egy közösségben, akkor szükség van egy erősebb akaratra (hatásra), amely kiegyensúlyozza.Minden akarat erők egyensúlyaként fogható fel. Következésképpen: ha egy akarat túlsúlyba kerül egy közösségben, akkor szükség van egy erősebb akaratra (hatásra), amely kiegyensúlyozza.

10 Az akarat empirikus jelentése I. Tulajdonság Jellemző megvalósulása a nőnél Jellemző megvalósulása a férfinél Temperamentum Érzület által Törekvés által Karakter Lelkület által Számítás által Gondolkodásmód Lelkiismeret által Tudatosság által Férfi-nő ellentét

11 Idős-fiatal ellentét Az idős nők „férfiasabban” kezdenek gondolkodni, a fiatal férfiakban pedig sokszor a nőies gondolkodásmód jegyei is érvényesülnek. Következtetés: a két idézett ellentétben érhető tetten a legjobban az akaratok közötti különbség. In: Tönnies, Ferdinand (2004) Közösség és társadalom. Gondolat Kiadó, Budapest Az akarat empirikus jelentése II.

12 Köszönjük a figyelmet! Jöhetnek a kérdések…