 E-JOG Alapjogok, információs jogok. INFORMÁCIÓS JOGOK  ALAPJOGOK – EMBERI JOGOK – ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK  A XIX. század vége - XX. század eleje: az alkotmányjog.

Az előadások a következő témára: " E-JOG Alapjogok, információs jogok. INFORMÁCIÓS JOGOK  ALAPJOGOK – EMBERI JOGOK – ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK  A XIX. század vége - XX. század eleje: az alkotmányjog."— Előadás másolata:

1  E-JOG Alapjogok, információs jogok

2 INFORMÁCIÓS JOGOK  ALAPJOGOK – EMBERI JOGOK – ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK  A XIX. század vége - XX. század eleje: az alkotmányjog önálló jogágazattá válik a  A liberalizmus paszív államát felváltja az aktív, az egyéni jogok realizálódását segítő, a fennálló esélyegyenlőtlenséget korrigáló állam  az emberi és polgári jogok az alkotmányjog önálló szabályozási tárgyává válnak  szabályozási technika: jogosultságok és kötelezettségek, korlátok

3 INFORMÁCIÓS JOGOK Dokumentumok  Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (ENSZ, 1948)  Az emberi jogok európai egyezménye (Európa Tanács, 1950)

4 INFORMÁCIÓS JOGOK  ALAPJOGOK – EMBERI JOGOK – ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK  Alapjogok: vonatkoznak a nem természetes személyekre is  Emberi jogok: tágabb az állampolgári jogoknál  Állampolgári jogok:  tágabb értelemben: az államhoz viszonyított cselekvési lehetőség  ahol az állam nem jelenik meg  szűkebb értelemben: a cselekvési lehetőséget az állam által szankcionált ill. kibocsátott jogi normákhoz mérjük  alapvető állampolgári jogok: olyan jogok, amelyeket az alkotmányokban szoktak szabályozni

5 INFORMÁCIÓS JOGOK  ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK  felfogása az első polgári alkotmányokban: alaptételei  minden egyénnek azonos a viszonya az államhoz  JOGEGYENLŐSÉG  az állam hatalma nem terjed ki a társadalmi együttélés minden szférájára  A CIVIL TÁRSADALOM AZ ÁLLAMTÓL VALÓ ELVÁLÁSA

6 INFORMÁCIÓS JOGOK  ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK: három generációját különböztetjük meg  első generáció:  kialakulása a (polgári) forradalmak korára tehető – hangsúly az állam hatalmának korlátozásán van (szabadságjogok)  második generáció:  az állam által biztosított jogok (aktív, tevékeny állam) – hangsúly a gazdasági, szociális kultúrális jogokon van  harmadik generáció: szolidaritási jogok  fejlődés, béke, tiszta környezet, kommunikáció, az emberiség közös öröksége  kiterjesztés globális problémákra

7 INFORMÁCIÓS JOGOK MAGYAR JOGTUDOMÁNY HÁRMAS FELOSZTÁSA  egyéni jogok és szabadságjogok: az ember életével, testi épségével, személyi szabadságával magánéletével, méltóságával kapcsolatos jogok  politikai jogok és szabadságok: a politikai életben való részvételre a politikai döntések kialakítására, befolyásolására vonatkoznak  gazdasági, szociális, kulturális jogok: nem szabadságjogok  megvalósulásukhoz az állam pozitív cselekvésére van szükség  a jog az állam cselekvési programját jelzi; nem alanyi természetű  jogi eszközökkel nem kényszeríthető ki minden vonatkozásban Az EGYENJOGÚSÁG olyan alapelv, ami az egész jogrendszert áthatja

8 INFORMÁCIÓS JOGOK LEGLÉNYEGESEBB EMBERI JOGOK  élethez való jog  emberi méltósághoz való jog  személyi sérthetetlenséghez való jog (  ártatlanság vélelme) Ezek nélkül az ember emberi mivolta nem lenne biztosítható

9 INFORMÁCIÓS JOGOK Jogok rögzítése, védelmi eszközök rögzítése  Alaptörvény  Ptk.  Btk.  külön törvények

10 ALAPTÖRVÉNY SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG I. Cikk  (1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.  (2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.  (3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.  (4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak.

11 ALAPTÖRVÉNY SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG II. Cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. III. Cikk  1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.  (2) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.  (3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás.

12 ALAPTÖRVÉNY SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG IV. Cikk  (1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.  (2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki.  (…) V. Cikk  Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

13 ALAPTÖRVÉNY SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG VI. Cikk  (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.  (2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.  (3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.

14 ALAPTÖRVÉNY

15 SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG VII. Cikk  (1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. (…) VIII. Cikk  (1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.  (2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.  (3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.  (4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.  (5) Szakszervezetek és más érdekképviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.

16 ALAPTÖRVÉNY SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG IX. Cikk  (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.  (2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.  (3) A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető.  (4) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.  (5) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek - törvényben meghatározottak szerint - jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni.  (6) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

17 ALAPTÖRVÉNY

18 SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG X. Cikk  (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá - a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében - a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.  (2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.  (…)

19 ALAPTÖRVÉNY SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG továbbiak:  művelődéshez való jog  munkához való jog, szabad foglalkozásválasztás  tulajdonhoz való jog, örökléshez való jog  kiutasítás tilalma  törvény előtti egyenlőség, jogképesség, megkülönböztetés tilalma (esélyegyenlőség, társadalmi felzárkóztatás)  gyermekek egészséges fejlődéshez való joga, gyermekmunka tilalma  szociális biztonság biztosítására való törekvés  testi és lelki egészséghez való jog  egészséges környezethez való jog  méltó lakhatás biztosítására való törekvés  választáshoz és választhatósághoz való jog  szabad mozgáshoz és tartózkodási hely megválasztásához való jog  pártatlan elbírálás, ártatlanság vélelme, jogorvoslathoz való jog  nemzetiségek jogai  közteherviselés, hazavédelem kötelezettsége

20 INFORMÁCIÓS JOGOK Jogok rögzítése, védelmi eszközök rögzítése  Alaptörvény  Ptk. – polgári jog (magánjog): személyhez fűződő jogok  polgári per: személyek egymás közötti vitái  Btk. – büntetőjog: az egész társadalom védelme bizonyos cselekményekkel szemben  büntetőper: állam vádolja az egyes személyeket  külön törvények

21 SZEMÉLYISÉGI JOGOK – PTK. 2:42. § [A személyiségi jogok általános védelme]  (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.  (2) Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.  (3) Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.

22 SZEMÉLYISÉGI JOGOK – PTK. 2:43. § [Nevesített személyiségi jogok] A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen  a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;  b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;  c) a személy hátrányos megkülönböztetése;  d) a becsület és a jóhírnév megsértése;  e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;  f) a névviseléshez való jog megsértése;  g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

23 SZEMÉLYISÉGI JOGOK – PTK. 2:44. § [Közéleti szereplő személyiségi jogának védelme]  A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.

24 SZEMÉLYISÉGI JOGOK – PTK. 2:45. § [A becsülethez és jóhírnévhez való jog]  (1) A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás.  (2) A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.

25 SZEMÉLYISÉGI JOGOK – PTK. 2:46. § [A magántitokhoz való jog]  (1) A magántitok védelme kiterjed különösen a levéltitok, a hivatásbeli titok és az üzleti titok oltalmára.  (2) A magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel való közlése.

26 SZEMÉLYISÉGI JOGOK – PTK. 2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)]  (1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.  (2) Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez  a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy  b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutott hozzá.  (3) Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg.

27 SZEMÉLYISÉGI JOGOK – PTK. 2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog]  (1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.  (2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.

28 SZEMÉLYISÉGI JOGOK – PTK. 2:49. § [Névviseléshez való jog]  (1) Irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet felvett névvel is lehet folytatni, ha ez nem jár mások lényeges jogi érdekének sérelmével.  (2) Ha az irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet folytató személy neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével, az érintett személy kérelmére a név - e tevékenység gyakorlása során - megkülönböztető toldással vagy elhagyással használható.

29 SZEMÉLYISÉGI JOGOK – PTK. 2:50. § [Kegyeleti jog]  (1) Meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített.  (2) A kegyeleti jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármelyik örökös kérheti. Több örökös esetén az elvont vagyoni előny az örökösöket a hagyatékból való részesedésük arányában illeti meg.

30 SZEMÉLYISÉGI JOGOK – PTK. JOGÉRVÉNYESÍTÉS Akit személyiségi jogában megsértenek, követelheti  a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását  a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől  azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot  a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását  azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint

31 EGYES INF. JOGOKSZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK MAGÁNTITOK VÉDELME  Polgári jogi védelem: a magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel való közlése  Büntető tényállás: a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi (minősített eset: jelentős érdeksérelmet okoz)

32 EGYES INF. JOGOKSZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK LEVÉLTITOK VÉDELME  Polgári jogi védelem: a magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel való közlése  Büntető tényállás:  másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét megsemmisíti, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja  elektronikus hírközlő hálózat útján másnak továbbított közleményt kifürkész (minősített eset: foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával történik, jelentős érdeksérelmet okoz)

33 EGYES INF. JOGOKSZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK ÜZLETI TITOK VÉDELME  Büntető tényállás: jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, más személy részére hozzáférhetővé tesz vagy nyilvánosságra hoz

34 EGYES INF. JOGOKSZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK BECSÜLET VÉDELME  Polgári jogi védelem: a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás  Büntető tényállás:  BECSÜLETSÉRTÉS: valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ (minősített eset: aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosség előtt, jelentős érdeksérelmet okozva)  RÁGALMAZÁS: mással szemben  a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy  b) nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ

35 EGYES INF. JOGOKSZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK BECSÜLET VÉDELME  Polgári jogi védelem: a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás  Büntető tényállás:  Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése: abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt készít  Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala : abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt hozzáférhetővé tesz

36 EGYES INF. JOGOKSZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK BECSÜLET VÉDELME  Polgári jogi védelem: a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás  Büntető tényállás:  nem büntethető az elkövető a fenti bűncselekményekért, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul  a valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta

37 EGYES INF. JOGOKKOLLEKTÍV JOGOK EGYESÜLÉSI JOG gyakorlása  nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére  nem valósíthat meg bűncselekményt, nem hívhat fel rá  nem sértheti más jogait és szabadságát  fegyveres szervezet nem hozható létre  kizárólag állami feladat nem gyakorolható ilyen jogi keretben

38 EGYES INF. JOGOKKOLLEKTÍV JOGOK GYÜLEKEZÉSI JOG AB: gyűlések megszerevezésének, megtartásának, az azokon való részvételnek a joga nélkül a nézetek, információk megszerzésének és másokkal való megosztásának, a vélemények közösen történő kialakításának a lehetősége aligha volna megvalósítható Gyakorlása:  Nem valósíthat meg bűncselekményt, nem hívhat fel rá  Nem sértehti más jogait és szabadságát  A szervezőnek (aki a felelősséget viseli) be kell jelenteni előzetesen írásban a lényeges körülményekkel együtt  (a vonatkozó törvény hatálya nem terjed ki a családi, vallási, kultúrális rendezvényekre)

39 EGYES INF. JOGOKKOLLEKTÍV JOGOK VALLÁSSZABADSÁG  Immanens része a lelkiismereti meggyőződés kinyilvánításának joga, ezért kapcsolható az információs jogokhoz

40 EGYES INF. JOGOKKOLLEKTÍV JOGOK TAN- és TUDOMÁNYSZABADSÁG  AB: a tudományos élet szabadsága magába foglalja a tudományos kutatáshoz és a tudományos igazságok és ismeretek terjesztéséhez való szabadságjogot, amely tágabb értelemben a véleménynyilvánítás szabadságához kapcsolódik  az államnak a tudományos igazságok kérdésében semlegesnek kell lennie, biztosítania kell a tudományos információk, eszmék és nézetek szabad áramlását

41 EGYES INF. JOGOKKOLLEKTÍV JOGOK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA  anyajoga a többi kommunikációs alapjognak nevesítettek:  szólásszabadság  sajtószabadság (médiaszabadság) Tágabb értelemben ide tartozik pl.: irodalmi, művészeti alkotás szabadsága  AB: Történelmi tapasztalat, hogy mindannyiszor, amikor a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozták, sérelmet szenvedett a társadalmi igazságosság, az emberi kreativitás, csökkent az emberben rejlő képességek kibontakozásának lehetősége. A káros következmények nem csupán az individuum, hanem a társadalom életáben is megmutatkoztak és az emberiség fejlődésének sok szenvedéssel járó zsákutcájához vezettek. Az eszmék, nézetek szabad kifejtése, a mégoly népszerűtlen vagy sajátos elképzelésekszabad megnyilvánulása a fejlődni képes és valóban eleven társadalom létezésének alapfeltétele.

42 EGYES INF. JOGOKKOLLEKTÍV JOGOK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA Nem korlátozhatatlan, de “csak igen kevés joggal szemben kell engednie”  mások személyhez fűződő jogainak – jó hírnevének, becsületének – védelme  társadalom egészének érdekei: közerkölcs, közrend  egyes társadalmi csoportok érdekei: faji, etnikai, vallási, stb. diszkrimináció ellen  állam érdekei: külső és belső biztonság, igazságszolgáltatás zavartalan működése, állami szimbólumok védelme

43 EGYES INF. JOGOKKOLLEKTÍV JOGOK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA Korlátozás értelmezése  A véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó törvényeket csak szorosan lehet értelmezni  A törvényeknek nagyobb súlya van, ha közvetlenül másik alanyi – alkotmányos – alapjog érvényesítésére és védelmére szolgál  Kisebb, ha csak mögöttesen, közvetetten szolgál ilyeneket (pl. köznyugalom)

44 EGYES INF. JOGOKKOLLEKTÍV JOGOK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA Mire is vonatkozik a védelem?  Az Alaptörvény szövege nem tesz különbséget tényközlés és értékítélet között  a gyakorlat megkülönbözteti  az értékítéletre, az egyén véleményére minden esetben kiterjed a védelem  Tények meghamisítására azonban nem vonatkozhat

45 EGYES INF. JOGOKKOLLEKTÍV JOGOK

46  National Policy Institute vs. magyar kormány  https://www.youtube.com/watch?v=l0PUXhWCUCA

47 EGYES INF. JOGOKKOLLEKTÍV JOGOK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA Büntetőjogi korlátozások – a méltóság védelmében  Becsületsértés: valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ (minősített eset: aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosség előtt, jelentős érdeksérelmet okozva)  Rágalmazás: mással szemben  a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy  b) nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ

48 EGYES INF. JOGOKKOLLEKTÍV JOGOK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA Polgári jogi korlátozások – a jóhírnév védelme  Média: negyedik hatalma ág  Sajtószabadság: nincs cenzúra  Nem jelentheti azt, hogy teljesen korlátlan, felügyeletlen  Mindenkinek joga van a jó hírnévhez  ez az alapjog korlátozhatja a véleménynyilvánítás szabadságát, így a sajtószabadságot is  Speciális jogi intézmény: sajtó-helyreigazítás

49 EGYES INF. JOGOKKOLLEKTÍV JOGOK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA SAJTÓ-HELYREIGAZÍTÁS  Ptk-ból médiajogba  “Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények.”

50 EGYES INF. JOGOKKOLLEKTÍV JOGOK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA SAJTÓ-HELYREIGAZÍTÁS  Ahhoz, hogy hatékony védelmet nyújtson, spciális szabályok kellenek: gyorsnak kell lennie az eljárásnak  vitatott közlemény közzétételétől számított harminc napon belül írásban kérheti az érintett  “A helyreigazító közleményt napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő öt napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, lekérhető médiaszolgáltatás esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, más időszaki lap esetében az igény kézhezvételétől számított nyolc napot követően a legközelebbi számban a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, lineáris médiaszolgáltatás esetében pedig ugyancsak nyolc napon belül, a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és azzal azonos napszakban kell közölni.”

51 EGYES INF. JOGOKKOLLEKTÍV JOGOK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA SAJTÓ-HELYREIGAZÍTÁS  Ha határidőben nem tejesítik, helye van keresetnek (be lehet perelni a sajtószervet)  Speciális bizonyítási rend: polgári perben a felperesnek (az eljárást kezdeményezőnek) kell bizonyítani, sajtó-helyreigazítási perben azonban nem a felperes, hanem az alperes bizonyít – hiszen eredetileg ő állított valamit a sajtótermékben, aminek az igazságát most bizonyítania kell  Nem tény kérdésében: sajtó-személyiségi jogi per