Korm. rendelet a Nemzeti alaptantervről (tervezet)

Az előadások a következő témára: "Korm. rendelet a Nemzeti alaptantervről (tervezet)"— Előadás másolata:

1 Korm. rendelet a Nemzeti alaptantervről (tervezet)

2 Nemzeti alaptantervről Feladata: -Közműveltségi tartalmakkal történő kiegészítés, -A Nat küldetésének és feladatának újradefiniálása, -a nevelés és az értékközvetítés szerepének megerősítése. A Nat több ponton kapcsolódik a korábbi alaptanter- vekhez. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény rendelkezéseivel összhangban valósul meg.

3 Lényeges módosulás négy területén történik:  a Nat küldetésének, feladatának újradefiniálása, a nevelés és a közös értékek hangsúlyozása;  a kiemelt fejlesztési területek-nevelési célok újrafogal- mazása, kiegészítése, figyelemmel a diákok változó motivációira, tanulási szokásaira, érzelmi igényeire;  a tíz műveltségi terület kiegészítése közműveltségi tartalmakkal három képzési szinten (1-4. évfolyam; 5-8. évfolyam; 9-12. évfolyam);  a kerettanterv feladatának rögzítése.

4 Az eddigi alaptantervekben is meglévő kiemelt fejlesztési területek új, a társadalmi elvárások által megfogalmazott tartalmakkal bővül- tek, a meglévő tartalmak kiegészültek a következők szerint:  Az erkölcsi nevelés  Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés  Állampolgárságra, demokráciára nevelés  Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése  A testi és lelki egészségre nevelés  A családi életre nevelés  Felelősségvállalás másokért, önkéntesség  Fenntarthatóság, környezettudatosság  Pályaorientáció  Gazdasági és pénzügyi nevelés  Médiatudatosságra nevelés  A tanulás tanítása

5 A Nat célja, hogy a felnövekvő nemzedék :  A haza felelős, hasznos polgárává váljék,  reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert,  megtalálja helyét a családban, a társadalomban és a munka világában,  tartalmas és tartós kapcsolatokra törekedjék,  legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsáról,  képessé váljék az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre,  megismerje és megértse a természeti és társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat,  az élővilág és a kultúra gazdag változatosságának fenntartására törekedjék

6 Fontos szerepet szán : -a nemzeti hagyománynak, -a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének. Kiemelten kezeli : az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence megismerését. Alapelve: az elsajátított tudás értékálló és kor igényeinek megfelelő legyen. az elsajátított tudás értékálló és kor igényeinek megfelelő legyen. A Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak érvényesülését a kerettantervek biztosítják.

7 A Nat és műveltségi területeinek felépítése Az alsó tagozat - első két évében az ebben az életkorban a ta- nulók között tapasztalható különösen jelen- tős egyéni fejlődésbeli különbségek peda- gógiai kezelését. - harmadik-negyedik évfolyamán erőteljeseb- bé – a negyedik évfolyam végére meghatá- rozóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvá- rások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A fejlesztési feladatok és közműveltségi tartalmak az egyes nevelési- oktatási szakaszokhoz kapcsolódnak.

8 A felső tagozaton feladata elsősorban: A hetedik-nyolcadik évfolyamán – a már megala- pozott kompetenciák továbbfejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékony- ságuk, változékonyságuk növelése. Kerettanterv A kormányrendelet tartalmazza kerettantervek elkészítésére, kiadására és alkalmazására vonatkozó szabályokat.

9 Nevelési-oktatási program:  A nevelés-oktatás és a tanítás-tanulás megtervezését- megszervezését segítő dokumentum, szakmai eszközök rendszere, amely lehet átfogó vagy egy vagy több művelt- ségi területre, tantárgyra kiterjedő program.  A kormányrendelet tartalmazza a nevelési-oktatási program részeit.  Ha nem az oktatásért felelős miniszter adja ki, a program akkreditálását az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatalához benyújtott kérelemben lehet kezdeményezni.

10 A tanórai foglalkozások isko- lai megszervezésére vonat- kozó rendelkezések  tanórai foglalkozások megszervezhetők továbbra is a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon:  - projekt oktatás,  -erdei iskola,  -múzeumi foglalkozás,  -könyvtári foglalkozás,  -művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában , amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása.

11  Összevont osztályban:  - a tanórai foglalkozásokat az osztatlan nevelés- oktatás sajátosságainak figyelembevételével, a közös és az osztott órák arányát meghatározva kell beépíteni a helyi tantervbe.  Emelt szintű oktatás:  - Idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt,  - minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy tanórai foglalkozást kell biztosítani.

12 A tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó rendelkezések  - A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – egy tanítási napon nem lehet több:  a) hat tanítási óránál az első-harmadik évfolyamon,  b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon,  c) hét tanítási óránál az ötödik-nyolcadik évfolyamon,  d) nyolc tanítási óránál a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon.  Ezek az óraszámok eggyel növelhetőek:  - Két tanítási nyelvű iskolai oktatásban,  - nemzetiségi nevelés–oktatás folyik.

13  A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet,  a) az első-negyedik évfolyamon legfeljebb kettő,  b) az ötödik-hatodik évfolyamon legfeljebb három,  c) a hetedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy,  d) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelés–oktatás folyik,  da) az első-nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy,  db) a kilencedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt  tanítási órával haladhatja meg.  pl. első évfolyamon a 25+2,ahol nemzetiségi oktatás van,ott 25+2+2

14 A tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni -az egyházi iskolában szervezett hitoktatás tantárgy, -a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, -a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (6) bekezdése szerinti sportiskolában a mindennapos testnevelési órákat meghaladó többlet testnevelési óra, valamint a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások, -a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)-(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások, - a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait. Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatá- rozott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglal- kozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető.

15  Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolai nevelés- oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni.  (2) A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 2017. augusztus 31-én hatályát veszti.