2009. ÉVI ÉVKÖZI VÁLTOZÁSOK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Előadó: Szűcs Józsefné APEH Észak-Alföldi Régió Bevallási Osztály 2. Főosztályvezető-helyettes.

Az előadások a következő témára: "2009. ÉVI ÉVKÖZI VÁLTOZÁSOK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Előadó: Szűcs Józsefné APEH Észak-Alföldi Régió Bevallási Osztály 2. Főosztályvezető-helyettes."— Előadás másolata:

1 2009. ÉVI ÉVKÖZI VÁLTOZÁSOK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Előadó: Szűcs Józsefné APEH Észak-Alföldi Régió Bevallási Osztály 2. Főosztályvezető-helyettes

2 Társadalombiztosítási kérdésekkel kapcsolatos szemelvények az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. Törvényből

3 A társadalombiztosítás pénzügyi alapjait és egyes elkülönült állami pénzalapokat megillető befizetéseket érintő, 2009. július 01-jétől hatályba lépő módosítások

4 1/ A társadalombiztosítási járulék alapját, mértékét érintő módosítások 2009. július 01-jétől módosul a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19.§-ának (1) bekezdése, és ettől az időponttól kezdődően kettéválik a társadalombiztosítási járulék alapja. A biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem vonatkozásában a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig a társadalombiztosítási járulék 26 százalék, melyből a nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 2 százalék, (melyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék). Így 2009. július 01-jétől maximum havi 143 ezer forint (minimálbér kétszerese) az a maximum járulékalap, mely összeghatárig a társadalombiztosítási járulék mértéke összesen 26 százalék.

5 Továbbra is hatályban marad természetesen az a szabály, mely szerint ha a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét – részmunkaidő esetén ezen összeg arányos részét, akkor a foglalkoztató a havi járulék bevallásában (2009.évben 0908-as típusú bevallás) – a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. Pl: ha a foglalkoztatott munkabére havi 85.000 forint, akkor a járulékbevallásban ezt be kell jelenteni/be kell vallani, így a járulékalap 85.000 forint, a társadalombiztosítási járulék pedig 2009. július 01-jétől 26 százalék lesz. Az alacsonyabb (26 %) mértékű társadalombiztosítási járulék részmunkaidő – vagy töredékhónap – esetén is a minimálbér kétszereséig teljes egészében érvényes (nem kell csökkenteni a tényleges munkaidő arányában).

6 Felhívjuk azonban a foglalkoztatók figyelmét arra, hogy amennyiben a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, és a foglalkoztató nem él az állami adóhatóság felé a bejelentési kötelezettségével (vagyis nem nyújt be havi járulékbevallást) akkor a biztosítottat terhelő egyéni járulék többletet (összesen 15,5 százalék) is a foglalkoztató viseli. A járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után a társadalombiztosítási járulék mértéke továbbra is 29 százalék, melyből a nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék (4,5 százalék természetbeni és 0,5 százalék pénzbeli). A társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség változása természetesen a biztosított (főfoglalkozású) egyéni vállalkozóra és a társas vállalkozásokra, mint a társas vállalkozók foglalkoztatóira is a itt leírtak szerint változik 2009. július 01- jétől. A társadalombiztosítási járulék új mértékét a 2009. július 01-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, (vagyis a 2009. június havi, 2009. július 10-ig kifizetésre kerülő járulékalapot képező jövedelmek vonatkozásában nem alkalmazható a 26 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék). A Tbj. módosításai következtében csökken az élőmunka közterhe.

7 2/ Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra A Tbj. szerint külföldinek minősülő természetes személyek, akik nem minősülnek biztosítottnak és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosultak, a regionális egészségbiztosítási pénztárnál megállapodást köthetnek a saját, vagy velük együtt élő gyermekükre, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszerzése érdekében, (ilyenek pl. a harmadik állambeli, Magyarországon biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező, és nem is bevándorolt vagy letelepedett jogállású személyek, illetve a saját szociális biztonsági rendszerrel rendelkező nemzetközi szervezetek magyarországi alkalmazottjai). A változás 2009. július 01-jétől a járulék összegében következett be, míg 2009. június 30-ig a nagykorú állampolgár esetében a minimálbér teljes összege, 2009. július 01-jétől a minimálbér 50 százaléka a járulék havi összege. A 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén továbbra is a minimálbér 30 százaléka a járulék összege. A megállapodás alapján a külföldi személy egészségügyi szolgáltatásra (érvényes TAJ számra) szerez jogosultságot (Tbj. 34.§ (10)-(11) bekezdése változott).

8 3/ A Tbj. szerint nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult belföldi személy a 2009. június 30-ig hatályos szabályok szerint havi 4.500 forint összegű egészségügyi szolgáltatás járulék fizetésével vált jogosulttá az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Ez a szabály azonban újabb jogosultsági feltételt ír elő, mely szerint az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség és ezzel a jogosultság megszerzésének további feltétele, hogy a természetes személy az állami adóhatósághoz történő bejelentkezését megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló (1992. évi LXVI.) törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik a Magyar Köztársaság területén. Az egy éves időtartamba beszámít az a legfeljebb 90 napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel. Abban az esetben, ha az állami adóhatóság az egy éves időtartamra vonatkozóan a saját nyilvántartásában nem rendelkezik adattal, a járulékfizetési kötelezettség elbírálása céljából megkeresi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet, a lakcímre vonatkozó adatok közlése érdekében. Eddig ez a szigorú feltétel nem szerepelt a Tbj-ben, ha a természetes személy „belföldiként” sem biztosítottnak, sem egészségügyi szolgáltatásra jogosultnak nem minősült, a feltételek fennállásától kellett fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, (Tbj. 39.§ (3) bek.)

9 4/ Európai parlamenti képviselő A Tbj. 5 § (1) bek. a)pontjában hatályát veszti az „európai parlamenti képviselő” szövegrész, és jogtechnikailag átemelésre kerül ez a szövegrész a Tbj. 11. § új c) pontjába, vagyis rájuk nem terjed ki a Tbj. hatálya 2009. július 14–től. Ha viszont az újraválasztott képviselő nyilatkozatot tesz (az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. Törvény 6.§-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint) akkor a nyilatkozatot tévő képviselő, a képviselői tevékenysége teljes időtartamára társadalombiztosítási jogaira és kötelezettségeire a Tbj. biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni (ez esetben viszont uniós parlamenti tiszteletdíjukat is a magyar Országgyűlés fizeti.) A változás oka, hogy a 2009-es európai parlamenti választáson megválasztott magyar európai parlamenti képviselők 2009. júliusától nem az Országgyűléstől, hanem az Európai Parlamenttől kapják az uniós parlamenti tiszteletdíjukat, és így az egészségügyi ellátásukat, nyugdíjukat sem a magyar társadalombiztosítási alapok finanszírozzák.

10 A pályakezdő fiatalok, az 50 év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása 2009. július 01-jétől

11 1/ START kártya: A pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a munkaadót megillető járulékkedvezmény változott. A törvénymódosítást megelőzően a foglalkoztató a munkaadói járulék és a 29 %-os mértékű tb.járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 15 %-ának, második évében 25 %-ának megfelelő járulékot fizetett. 2009. július 01-jétől a munkaadót munkaadói járulék és a 26 %-os tb. járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 10 %- ának, második évében a bruttó munkabér 20 %-ának megfelelő fizetési kötelezettség terheli. Mentesül a munkaadó a tételes eho fizetési kötelezettség alól is.

12 Emlékeztetőül: A kedvezmény alapjának felső határa is meghatározásra került, mely szerint az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező, vagy ilyen végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetében legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér másfélszerese, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti a munkáltató a kedvezményt. Ha a munkaadó a minimálbér másfélszerese, felsőfokú végzettségű személy esetén a minimálbér kétszeres összegénél magasabb járulékalapot képező jövedelmet fizet a pályakezdő, az ösztöndíjas foglalkoztatott részére, a kedvezmény megilleti a munkaadót azzal, hogy a minimálbér másfélszerese, illetve kétszeres összege feletti rész után az általános szabályok szerint köteles megfizetni a munkaadó a társadalombiztosítási és a munkaadói járulékot is. A START kártyával foglalkozatási jogviszonyt létesítő fiatalok magánnyugdíj- pénztári tagságra kötelezett pályakezdőnek minősülnek és kötelesek belépni valamelyik magánnyugdíj-pénztárba.

13 2/ START PLUSZ kártya: A START PLUSZ kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót megillető járulékkedvezmény a törvénymódosítást megelőzően: a munkaadói járulék és a 29 %-os társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 15 %-ának, második évében a bruttó munkabér 25 %-ának megfelelő fizetési kötelezettsége volt a munkaadónak. 2009. július 01-jétől a munkaadói járulék és a 26 %-os társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 10 %-ának, második évében 20 %-ának megfelelő fizetési kötelezettség terheli a munkaadót. A munkaadó a kedvezményt legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének megfelelő járulékalapig érvényesítheti. Az e feletti összeg után a munkaadó az általános szabályok szerint köteles munkaadói és társadalombiztosítási járulékot fizetni. Mentesül a munkaadó a tételes eho megfizetése alól is. A járulékkedvezmény további feltétele, hogy a foglalkoztatás legalább napi 4 órás legyen, és legalább 31 napig tartson.

14 3/ START EXTRA kártya (a munkaerő piacon halmozottan hátrányos helyzetben lévő álláskeresők foglalkoztatásának kedvezménye). A munkaadót a törvénymódosítás hatálybalépését megelőzően a START EXTRA kártyával foglalkoztatott személy után megillető kedvezmények: a foglalkoztatás első évében a munkaadó mentesül a munkaadói járulék, valamint a 29 %-os társadalombiztosítási járulék megfizetése alól, a foglalkoztatás második évében pedig a munkaadói járulék és a 29 %-os társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a bruttó munkabér 15 %-ának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terhelte. 2009. július 01-jétől a foglalkoztatás első évében a munkaadó mentesül a munkaadói járulék, valamint a 26 %-os társadalombiztosítási járulék megfizetése alól. A foglalkoztatás második évében a munkaadói járulék, valamint a társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a bruttó munkabér 10 %- ának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli a munkaadót. Mentesül a munkaadó a tételes eho megfizetése alól is. A minimálbér kétszeresét meghaladó kereset feletti rész után a munkáltató az általános szabályok szerint köteles a járulékokat megfizetni. A 2009. július 01-jétől hatályos változás továbbra is csak a munkaadót megillető járulékkedvezményt érinti. A megváltozott kedvezmények nem visszamenőlegesek, a foglalkoztatásnak a törvény hatálybalépését követő időtartamára érvényesíthetők, azok esetében is alkalmazni kell azonban őket, akik 2009. július 01-je előtt váltottak ki START, START-PLUSZ, vagy START-EXTRA kártyát.

15 A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása 1/ A munkaadói járulék alapja, mértéke 2009. július 01-jétől A munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalap alapulvételével a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 1 százalék, a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni. A módosítás szerint – hasonlóan a társadalombiztosítási járulékalaphoz – a munkaadói járulékalap is kettéválik. 2009. július 01-jétől havi 143.000 forint társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelemig a munkaadói járulék mértéke 1 százalék, 143.000 forint felett pedig marad a 3 százalékos munkaadói járulék. A jogalkotó a munkaadói járulék vonatkozásában is kedvezményben részesíti a munkaadókat, mely által tovább csökken az élő munka közterhe.

16 2/ A vállalkozói járulék alapja, mértéke 2009. július 01-jétől Csökkent a vállalkozói járulék mértéke is a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig. A törvénymódosításnak megfelelően az egyéni és társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulékalap után a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 2,5 százalék, a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 4 százalék vállalkozói járulékot fizet. Továbbra sem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak a személynek, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált. Szintén mentesül továbbra is a vállalkozói járulék megfizetése alól az az egyéni és társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységének folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, vagy oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat. A vállalkozói járulék mértéke tehát havi 143.000 forint egészségbiztosítási járulékalapig: 2,5 százalék, 143.000 forint feletti egészségbiztosítási járulékalap után marad 4 százalék. (Flt. 40 §, és 46/B §-ának (1) bekezdésének módosítása). Az új járulékmértékeket a 2009. július 01-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

17 Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása 1/ Egyes adóügyek telefonon történő ügyintézése 2009. július 01-jétől az adóhatóság a telefonos ügyfél-tájékoztató és ügyintéző rendszerben folytatott beszélgetést – a közösségi adószám érvényességéről történő meggyőződés ügytípus kivételével – elektronikusan adathordozóra rögzíti, és annak anyagát az adó megállapításához való jog, illetve ha az hosszabb, akkor az adó végrehajtásához való jog elévüléséig, illetőleg a folyamatban levő bírósági eljárás befejezéséig megőrzi. Az adózó vagy képviselője kérelme alapján az általa folytatott, és így megőrzött telefonbeszélgetéseit meghallgathatja (Art. 52. §-ának új (17) bekezdése). Ezzel összefüggésben hívjuk fel a figyelmet a Pénzügyminiszter 3/2009.(III.12.) PM rendeletére, melynek alapján az adóhatóság az egyes adóügyek telefonon történő ügyintézése során az általa üzemeltetett telefonos ügyfél-tájékoztató és ügyintéző rendszerbe ügyfél azonosító szám igénybevételével történt bejelentkezést, valamint az adózó vagy képviselője azonosítását követően – a beszélgetés rögzítése mellett – az adózó vagy képviselőjének telefonon előterjesztett kérelme alapján intézi az ügyeket és az egyedi ügyben a tájékoztatást megadja.

18 A adóhatósági ügyintéző az ügyfél-azonosító szám mellett az adózó vagy képviselője adóhatóságnál nyilvántartott, az Art. 20.§ (1) bekezdése szerinti természetes azonosító adatait is felhasználhatja az azonosításhoz. Az adóhatóság ügyfél-tájékoztató és ügyintéző rendszerében az adózó vagy képviselője telefonon előterjesztet kérelme alapján többek között intézhető: az egyedi bevallási adatokkal kapcsolatos tájékoztatás, a hibás bevallással kapcsolatos egyedi tájékoztatás, papíralapú bevallás esetén - az adózó személyes jelenlétét nem igénylő – javítás. A hivatkozott Pénzügyminiszteri rendelet 5. §-a sorolja fel azokat a további ügytípusokat, melyekre vonatkozóan telefonon lehet kérelmet előterjeszteni. A Pénzügyminiszteri rendelet – ügyfél-tájékoztató és ügyintéző rendszerére vonatkozó rendelkezése - 2009. július 01-jétől lép hatályba.

19 2/ Az Art. 3. számú mellékletének F) pontja 2009. szeptember 01-jei hatállyal a módosító törvény 4. számú mellékletében meghatározott rendelkezéssel módosul. A módosulás az egyes, adóterhet nem viselő járandóságokat folyósító szerv adatszolgáltatási kötelezettségét szabályozza. A nyugdíjat, rehabilitációs járadékot folyósító szerv, (NYUFIG) az állami adóhatóság részére a nyugdíj folyósítása mellett munkát vállaló személyre – a természetes személyazonosító adatok és az adóazonosító jel feltüntetésével – az adóévet követő év január 31. napjáig elektronikus úton adatokat szolgáltat. A NYUFIG az előzőekben megjelölt adatok feltüntetésével, az adóévet követő év február 15. napjáig szintén elektronikus úton adatokat szolgáltat az állami adóhatóság részére az általa kifizetett, folyósított nyugellátás, rehabilitációs járadék adóévi összegéről. Az állami adóhatóság a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozókra – az előzőekben – meghatározott feltételek szerinti adatszolgáltatást az adóévet követő év március 15-ig, a nyugdíjat, rehabilitációs járadékot folyósító szerv pedig március 31-ig teljesíti.

20 A családi pótlékot, anyasági támogatást folyósító szerv elektronikus úton az állami adóhatósághoz az adóévet követő január 31-ig adatot szolgáltat azon személyekről, akik részére családi pótlékot, anyasági támogatást fizetett ki. Az adatszolgáltatásban közölni kell az ellátásban részesülő személyek természetes személyi azonosító adatait, lakcímét, adóazonosító jelét, valamint az említett ellátás, támogatás adóévi összegét, valamint a gyermekre tekintettel a családi pótlékra szintén jogosult másik szülő, házastárs, természetes személy azonosító adatait, lakcímét, adóazonosító jelét, valamint nyilatkozni kell arra is, ha az igénylő az ellátást egyedülállóként vette igénybe. A módosító törvény átmeneti rendelkezései alapján az Art. 3. számú melléklete F/ pontjának b) alpontjában előírt adatszolgáltatást: - a családi pótlék tekintetében csak a 2009. augusztus 31-ét követően kifizetett családi pótlék összegekre vonatkozóan, - az anyasági támogatás tekintetében pedig első alkalommal a 2010. március 31-ét követően született gyermekek esetén kell alkalmazni.

21 Köszönöm a figyelmet!