1 KÖTELMI JOG Általános rész 2010/2011-es tanév, I. félév.

Az előadások a következő témára: "1 KÖTELMI JOG Általános rész 2010/2011-es tanév, I. félév."— Előadás másolata:

1 1 KÖTELMI JOG Általános rész 2010/2011-es tanév, I. félév

2 2 A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI I.Rendszertani alapok II.A kötelemkeletkeztető tényállások III.Csonka kötelmek IV.A kötelmi jogviszony

3 3 I. RENDSZERTANI ALAPOK A kötelmi jog helye a jogrendszerben Személyi viszonyokVagyoni viszonyok Dologi jog Kötelmi jogÖröklési jog Polgári jog

4 4 I. RENDSZERTANI ALAPOK A dologi jog és kötelmi jog összehasonlítása DOLOGI JOG  abszolút szerkezetű jogviszonyok  a jogosulttal szemben álló meghatározatlan jogalanyok KÖTELMI JOG  relatív szerkezetű jogviszonyok A relatív szerkezet relevanciájának csökkenése: közérdekű kereset (popularis actio) (1996. évi LVII. versenytörvény 92.§) termékfelelősség (1993. évi X. törvény) egyes speciális tárgyú szerződések mellérendelt jogviszonyban álló meghatározott jogalanyok

5 5  negatív tartalmú magatartásának  kógens jellegű normákkal való előírásával  a javak elsajátításának rendjét, azaz az állandóságot (statika) szabályozza.  kölcsönös és egyenértékű követelései és tartozásai egységének  pozitív tartalmú,  diszpozitív jellegű szabályanyaga,  amely a dologi viszonyok szándékolt változtatását (árucsereviszonyok) vagy a jogosult által nem kívánt változásának reparációját (kártérítés) (dinamika),  a kötelezettet terhelő vagyoni felelősség alapján,  igényként biztosítja. I. RENDSZERTANI ALAPOK A dologi jog és kötelmi jog összehasonlítása

6 6 I. RENDSZERTANI ALAPOK A kötelem fogalma, elemei  Fogalma A kötelem két vagy több személy közötti mellérendelt jogviszony, amelynél fogva kikényszeríthető kötelezettség keletkezik valamely szolgáltatás teljesítésére, ugyanakkor jogosultság a szolgáltatás követelésére.  Elemei: - alany = természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok, - tárgy = közvetett tárgy (dolog), közvetlen tárgy (szolgáltatás), - tartalom = a teljesítési kényszer és a kielégítés mikéntje

7 7 II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK  KÖZHATALMI AKTUSOK  EGYOLDALÚ JOGÜGYLET  JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁS  SZERZŐDÉS  JOGELLENES (KIVÉTELESEN JOGSZERŰ) KÁROKOZÁS  EGYÉB KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK Csoportosításuk lehetséges: szándékolt cél, akaratlagosság szempontjából.

8 8 II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK Közhatalmi aktusok  A közhatalmi aktus kivételes és feltételhez kötött kötelemalapító tényállás. (Ptk. 198. § (3) bek., új Ptk. 5:2. § (3) bek. )  Feltételek:  jogszabály vagy törvényes jogkörében eljáró állami vagy önkormányzati hatóság írja elő és  a szolgáltatás alanyai, valamint a szolgáltatás kellőképpen meghatározott.

9 9 1.Jogszabály  Közvetlenül vagy közvetve keletkeztet kötelmet.  Közvetlenül pl.: jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztathatja (Ptk. 226.§ (2) bekezdés)  Közvetve pl.: meghatározott hivatások (orvos, ügyvéd, stb.) gyakorlása felelősségbiztosítás meglétéhez kötött II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK Közhatalmi aktusok

10 10 2. Hatósági határozatok  Közvetlenül vagy kivételesen, közvetve keletkeztet kötelmet.  pl.: kisajátítás, (szakértő)kirendelő határozatok 3. Bírósági határozatok  Csak a konstitutív határozatok keletkeztetnek kötelmet. pl.: közhitelű cégbejegyzés bírói alakító jog (Ptk. 6. §, új Ptk. 5:569. §) ítéletek:  szerződés létrehozása (Ptk. 206. §)  módosítás tartós jogviszonyokban (Ptk. 241. §)  nyilatkozattétel ítélettel való pótlása (Ptk. 5. § (3) bekezdés) II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK Közhatalmi aktusok

11 11  Főszabály: egyoldalú nyilatkozat más terhére kötelezettséget nem állapíthat meg, kivéve, ha a másik fél, vagy a jogszabály erre a nyilatkozattevőt fel nem jogosítja. (alakító jog)  Ebből következően az egyoldalú kötelemalapítás ingyenes.  Esetei: alapítványrendelés (Ptk. 74/A. §), díjkitűzés (Ptk. 592. §), kötelezettségvállalás közérdekű célra (Ptk. 593-596. §), végrendelet (Ptk. 623. §), hagyományrendelés (Ptk. 641. §), meghagyás (Ptk. 642. §), egyszemélyes társaság-alapítás (Gt. 167-170. §) Az egyoldalú jogügyletre általában a szerződésekre vonatkozó szabályok az irányadók. II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK Az egyoldalú jognyilatkozat

12 12  Csak korlátozottan visszavonható, nyilvános és egyoldalú kötelezettségvállalás valamely teljesítmény vagy eredmény létrehozásáért adandó anyagi juttatásról. létrehozása visszavonása eredmény meghatározása több jogosult igényhelyzete elhatárolási kérdések (» pályázat, felhívás ajánlattételre) II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK A díjtűzés (Ptk. 592. §, új Ptk. 5:475. §)

13 13 II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK Kötelezettségvállalás közérdekű célra (Ptk. 593.§, új Ptk. 5:476. §)  a kötelmi jog sajátos, hézagpótló intézménye  célhoz kötött felajánlás, amelynek kifejezetten közérdekűnek kell lennie (» a közérdekű cél mint feltétel)  kötelező írásbeli forma  ingyenesség  visszavonás lehetősége (» ld. clausula rebus sic stantibus szabály alkalmazása)  a jogviszony megszűnése

14 14  A jogosulthoz intézett (címzett), írásbeliséghez kötött egyoldalú akaratnyilatkozat, amelyben a kötelezett elismeri, hogy a címzettel szemben kötelezettsége áll fenn.  Jogkövetkezmények: o megfordul a bizonyítási teher o a tartozáselismerés megszakítja az elévülést II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK A tartozáselismerés (Ptk. 242.§, új Ptk. 5:9. §)

15 15 II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK A jogalap nélküli gazdagodás (Ptk. 361-364.§§, új Ptk. 5:561. §) 1.Cél: a megbomlott vagyoni egyensúly helyreállítása. 2.Fogalma (törvényi tényállása): Ptk. 361.§ (1) bekezdés » „Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.” 3.Konjunktív feltételek(!): vagyoni előny, vagyoni hátrány (tényleges vagyoncsökkenés, vagyonszaporulat elmaradása), okozati összefüggés az előny és hátrány között, jogalap hiánya » nincs a gazdagodást indokoló jogcím!

16 16 4.Alaptalan gazdagodásra vezető főbb esetek tartozatlan fizetés (pl. helytelen átutalás) okafogyott szolgáltatás (jogalap megszűnte vagy eredmény meghiúsulása folytán) törvénybe vagy jó erkölcsbe ütköző szolgáltatás valaki más dolgával jogellenesen rendelkezik térítési igények (túl-, ráépítés, bitorlási helyzetek) elszámolási helyzetek II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK A jogalap nélküli gazdagodás

17 17 5.A visszatérítési kötelezettség alakulása  főszabály: „Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.” (361.§(1) bekezdés)  kivétel: „Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól a visszakövetelés előtt elesett (…)”  alkivétel: „(…) kivéve, ha  számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel, és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért megállapítható, vagy  rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz.” (361.§ (2) bekezdés) II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK A jogalap nélküli gazdagodás

18 18  DE: kivétel az alkivétel alól: „Az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást visszakövetelni nem lehet, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik, vagy a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg.” (Ptk. 362. §)  Állam javára marasztalás jogalap nélküli gazdagodásnál » „Ha az, akinek részére a gazdagodást vissza kellene téríteni, azt tilos vagy a jóerkölcsbe ütköző magatartásával maga idézte elő, a bíróság az ügyész indítványára a vagyoni előnyt az állam javára ítélheti meg.” (Ptk. 361. § (3) bekezdés) II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK A jogalap nélküli gazdagodás

19 19 6.A visszatérítés módja és mértéke  surrogatio elve » elsődlegesen a dolog, már meg nem lévő dolog helyett annak értéke, vagy a helyébe lépő más dolog szolgál a visszatérítésre  esedékesség alakulása  költségek visszatérítése, hasznok kiadása  kártérítési felelősség » különbség a jóhiszemű és a rosszhiszemű gazdagodó felelőssége között!  másodlagos helytállás » a „megajándékozott” harmadik személy is helytállással tartozik!  igényérvényesítés, bizonyítási teher II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK A jogalap nélküli gazdagodás

20 20 III. CSONKA KÖTELMEK „ Vannak olyan kötelemszerű helyzetek is, amelyekből hiányzik a kötelem fogalmának egyik eleme: az alany, a szolgáltatási kötelezettség vagy a bírói érvényesíthetőség.” (Szászy I.) Általános jellemzők Olyan kötelmek, ahol a jogviszony valamely eleme, így: az alanya, a szolgáltatási kötelezettség, vagy a kikényszeríthetőség hiányzik.

21 21 III. CSONKA KÖTELMEK Alanytalan kötelmek  Valamely alany hiányzik a kötelemből.  Tipikus esete: alvagyonok közötti elszámolási helyzetek. Pl.: fedezetlekötés bankszámlán; különvagyon és szerzeményi vagyon, ill. örökhagyó szerzeményi és ági vagyona közötti elszámolási viszony.

22 22 III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya  Naturalis obligatio fajtái: szűk értelemben vett természetes kötelmek (A) elévült követelések (B) egyéb, igényállapotot nélkülöző helyzetek (C) A. NATURALIS OBLIGATIO (Ptk. 204.§, új Ptk. 5:95. §) 1. Játékból és fogadásból eredő követelések Kivételek: ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le  igényérvényesítés lehetséges; tiltott szerencsejátékok következménye a semmisség  in integrum restitutio

23 23 2.kifejezetten játék vagy fogadás céljára adott (reálügylet) vagy ígért (konszenzuál ügylet) kölcsönből eredő követelések 3.azok a követelések, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja (kocsmai hitel, ld. 1928. évi II. törvény [uzsoratörvény]) Joghatás:  bírósági úton nem érvényesíthetők, ezt a jellegét hivatalból kell figyelembe venni  biztosításukra kötött szerződés semmis  az önkéntes teljesítést azonban nem lehet visszakövetelni jogalap nélküli gazdagodás címén III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya – naturalis obligatio

24 24 B. ELÉVÜLT KÖVETELÉSEK (Ptk. 324.-327.§, új Ptk. 5:4-8. §§) 1.Az elévülés fogalma Az elévülés jogviszony módosítására alkalmas jogi tény, amely egy negatív alakító jog, az elévülési kifogás révén érvényesül. Az elévült követelések keletkezésükkor még érvényesíthetőek voltak, időmúlás következtében azonban az igényhelyzet megszűnt. III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya - elévülés

25 25 2.Az időmúlás kettős hatása: elévülés: az alanyi jog igényállapota megszűnik; jogvesztés: maga az alanyi jog szűnik meg. 3.Az elévülés intézményének jogpolitikai indokai:  jogbiztonság  adós védelme  bíróságok mentesítése N.B.: A tulajdonjogi igények nem évülnek el!!! (Ptk. 115. § (1) bekezdés) III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya - elévülés

26 26 4. Az elévülés joghatása: a követelés elévülésére a bíróságok előtt hivatkozni kell  elévülési kifogás; a követelés elévülése a kézizálogból való kielégítést nem akadályozza; óvadékkal biztosítható; beszámításra alkalmas lehet. III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya - elévülés

27 27 5.Az elévülési idő Általános » 5 évSpeciális elévülési idők: Jogszabály vagy a Felek megállapodása szerint:  Rövidebb elévülési határidőben megállapodhatnak írásban. Korlát: Ptk. 308.§ (4) bekezdés: fogyasztói szerződésben a 2 éves szavatossági igényekre vonatkozó elévülési határidő megrövidítése semmis, kivéve használt dolog esetében (ekkor min. 1 év)  Hosszabb: 1 évnél rövidebb határidőt a felek legfeljebb 1 évre meghosszabbíthatnak, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis. III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya - elévülés

28 28 6.Az elévülés kezdete: az esedékesség időpontja. Pl.:  Jogalap nélküli gazdagodás: o ha jóhiszemű: a visszakövetelés időpontja o Ha rosszhiszemű: a gazdagodás időpontja  Szerződés lejárta – teljesítés időpontja  Kártérítési követelés: károkozás bekövetkezte. III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya - elévülés

29 29 7.Az elévülés nyugvása (Ptk. 326.§ (2) bekezdés) „Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított 1 éven belül – 1 éves, vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén 3 hónapon belül – a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 1 évnél, illetőleg 3 hónapnál kevesebb van hátra.” hosszan tartó öntudatlan állapot; cselekvőképtelen és nincs törvényes képviselője; rejtett hiba (Ptk. 308.§ (2) bekezdés). III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya - elévülés

30 30 8.Az elévülés megszakadása (Ptk. 327.§, új Ptk. 5:8. §) Ha egyes jogi tények, a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás; a követelés bírósági úton való érvényesítése; megegyezéssel való módosítása (ideértve az egyezséget is); a tartozásnak a kötelezett általi – akár szóbeli – elismerése; a kötelezettnek az engedményezésről való értesítése megszakítják az elévülést, akkor az elévülés újból kezdődik. III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya - elévülés

31 31 C. EGYÉB, IGÉNYÁLLAPOTOT NÉLKÜLÖZŐ HELYZETEK  jóhiszemű jogalap nélkül gazdagodó, ha a gazdagodástól még azelőtt elesett, mielőtt a dolgot tőle visszakövetelték;  szokásos mértékű ajándék nem követelhető vissza (Ptk. 582. § (5) bekezdés) III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya

32 32 III. CSONKA KÖTELMEK Szolgáltatási kötelezettség hiánya: beszámítás (compensatio) A beszámítás jogszüntető magánjogi kifogás – alakító jog. 1. Beszámítás feltételei:  a jogosulttal szemben fennálló (kölcsönösség)  egynemű és  lejárt követelését  a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámítja. További feltételek:  jogszabály kivételt ne tegyen;  azonos jogalapból származzanak a követelések.

33 33 2.A beszámítás korlátai:  céljellegű (alimentációs) szolgáltatások;  tartási, életjáradéki és baleseti járadékkövetelések (PK 34.)  szándékosan okozott kárköveteléssel szemben;  bírósági úton nem érvényesíthető követelések – kivéve: elévült követelések bizonyos köre;  felek megállapodása is kizárhatja a beszámítást. III. CSONKA KÖTELMEK Szolgáltatási kötelezettség hiánya: beszámítás

34 34 III. CSONKA KÖTELMEK K ényszerkötelmek IV. Kényszerkötelmek Közhatalmi aktus hatására előálló kötelmi helyzetek Pl.  jogszabályi parancsra: szerződéskötési kötelezettség (Ptk. 206. §)  kényszeregyezség (ld. 1991. évi XLIX. törvény a a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról)