Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési törekvései Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2003. január 16. Készítette: Bihall Tamás,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési törekvései Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2003. január 16. Készítette: Bihall Tamás,"— Előadás másolata:

1

2 A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési törekvései Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2003. január 16. Készítette: Bihall Tamás, Dr. Szilágyi János

3 2 Magyarország Európai Uniós Csatlakozása - Új kihívások és válaszok  eurokonform minőség a szakképzésben  kamarák szerepvállalása - felelőssége  szakképzés - foglalkoztatási rendszer összhangja  ifjúsági munkanélküliség kezelése  Magyarország 15-20 év alatt érje utol az európai fejlettségi átlagot

4 3 A szakképzési modellek Fejlődésének trendje Erős munkaerő-piaci irányultságú gyakorlatorientált szakképzés, moduláris képzés előnyeinek adaptálásával:  duális-,  alternáló szakképzés

5 Német duális gyakorlatorientált szakképzés Gyakorlati képzés Vállalatok 4 nap hetente: 80% gyakorlat orientált képzés gyakorlati jártasság és szakelméleti tréning képzési szerződés a vállalat tanulói munkabért fizet Szakmunkás tanulók Iskolai képzés 1 – 1,5 nap hetente: 20% általános műveltség szakmára vonatkozó elméleti s gyakorlati képzés nincs ösztöndíj Kereskedő ésipari szakember Szakképző iskolák

6 A francia alternáló képzés előnyei A fiatal tanonc szempontjából nézve:  A szakmában történő magasabb arányú elhelyezkedés  Gyakorlatorientált minőségi képzés  Cégek részére hozzáértő, azonnal működőképes munkaerő  Teljes képzési útvonal a felsőfokú szakképző diplomáig  Tanulószerződés: Munkaszerződés és munkabér  Szociális státusz és anyagi függetlenség A cég szempontjából nézve:  A cég versenyképességének javítása  A foglalkoztatás színvonalának és minőségének javítása  A cég kvalifikációs és kompetencia igényeinek megfelelő képzés  A betaníttatás költségeinek megspórolása  A téves foglalkoztatás veszélyének minimalizálása

7 6 A magyar szakképzés átalakulásának szakaszai 1990-2002 1990 -1993 A magyar szakképzés válsága Nagyüzemi gyakorlati képzőhelyek tömeges megszűnéseNagyüzemi gyakorlati képzőhelyek tömeges megszűnése Tömeges ifjúsági munkanélküliség kezeléseTömeges ifjúsági munkanélküliség kezelése VálságmenedzselésVálságmenedzselés 1994 - 1996 Konszolidáció Törvényi szabályozás keretének kialakításaTörvényi szabályozás keretének kialakítása 1997 - 1998 Új fejlődési pályára állás Termelékenység és versenyképesség növeléseTermelékenység és versenyképesség növelése Kvalifikált, szakképzett munkaerő iránti kereslet növekedéseKvalifikált, szakképzett munkaerő iránti kereslet növekedése Uniós csatlakozásra történő szellemi - cselekvési felkészülésUniós csatlakozásra történő szellemi - cselekvési felkészülés A szakképzés válságjelenségeinek kezelése: kormányprogramA szakképzés válságjelenségeinek kezelése: kormányprogram

8 7 Válságjelenségek a magyar szakképzésben Magyarország tőkevonzó képességének elvesztése az európai piacon (olcsó és szakképzett munkaerő) Magyarország tőkevonzó képességének elvesztése az európai piacon (olcsó és szakképzett munkaerő) Fiatal szakképzett munkaerő krónikus hiánya akadályozza a fenntartható gazdasági fejlődésünket Fiatal szakképzett munkaerő krónikus hiánya akadályozza a fenntartható gazdasági fejlődésünket A gyakorlati képzési idő drasztikus csökkenése: NAT, OKJ A gyakorlati képzési idő drasztikus csökkenése: NAT, OKJ A magyar szakképzés túlzottan elméletorientált, a szakképzés iskolai modellje dominál A magyar szakképzés túlzottan elméletorientált, a szakképzés iskolai modellje dominál Gyakorlatigényes fizikai szakmák társadalmi leértékelődése Gyakorlatigényes fizikai szakmák társadalmi leértékelődése A gazdaságnak nincs tényleges ráhatása a képzés tartalmára és struktúrájára A gazdaságnak nincs tényleges ráhatása a képzés tartalmára és struktúrájára A képzés kimeneti szabályozása miatt a gyakorlati képzésben nincs gyártásközi ellenőrzés A képzés kimeneti szabályozása miatt a gyakorlati képzésben nincs gyártásközi ellenőrzés A szakképző iskolák finanszírozása kontra produktív A szakképző iskolák finanszírozása kontra produktív

9 Gyakorlati képzés óraszáma Magyarországon 1596 4340 Épületasztalos Bútorasztalos Asztalos óraszám OSZJOKJ Közös alapozás figyelembevételével: 3420 óra - 1596 óra (47%) 1824 óra [csökkenés]

10 Gyakorlati képzés óraszáma Magyarországon kőművesszobafestőkereskedő élelmiszer-eladó 2517 1645 óraszám 2210 1596 2517 1596

11 Gyakorlati képzés óraszámának alakulása Németországban és Magyarországon fémforgácsolókőművesélelmiszer vegyiárukereskedő óraszám 1645 1144 4288 1596

12 Szakmunkástanulók gyakorlati képzése Országos adatok Előzetes adat: szakiskolák Szakképző évfolyamai

13  Gyakorlati képzés a gazdaságban  Gyakorlati képzés az iskolai tanműhelyekben (49%) és a gazdaságban  Szakmai elmélet a gazdaságban  Szakmai elmélet a szakképző iskolában  Gyakorlati képzés csak tanulószerződéssel  Gyakorlati képzés tanulószerződéssel (22%) vagy együttműködési megállapodással  A tanulószerződés közvetíti a gazdaság munka-erőpiaci igényeit  A gazdaság munkaerő-piaci igényei nem artikulálódnak  Szakmai vizsgáztatásban IHK meghatározó-koordináló szerepe  Szakmai vizsgabizottságokba a kamarák delegálnak A duális és a Magyar szakképzési rendszerek összehasonlítása

14 Köztes vizsgák szervezése a kamarák feladata  Köztes vizsgák jogszabályilag nem előírtak  Gyakorlat-elmélet aránya 80-20%  Gyakorlat-elmélet aránya 60-40%  Gyakorlati képzés költségeit a gazdaság vállalja magára  Gyakorlati képzés költségét szakképzési alap finanszírozza  Mesterképzés és vizsgáztatás a kamarák feladata  Munkaerő-piaci képzésben a kamarák szerepe jelentős  A munkaerő-piaci képzésben a kamarák szerepe elhanyagolható

15 Kamarai SWOT analízis – Erősségek  A Kormányzati szinten stratégiai fontosságú feladatként kezelik a magyar szakképzés helyzetének megújítását  Az Oktatási és Foglalkoztatási tárcával erősödő partneri együttműködés  A tanulószerződés intézményrendszerének országos kiterjesztéséhez 50 főállású tanácsadó beállítása 127 millió Ft-os OM támogatással  Gyakorlati képzés felügyeletéhez, a mesterképzéshez a kamarák évek óta támogatást kapnak a Szakképzési Alapból (2002-ben 80 millió ill. 35 millió Ft.)  A kamarák szakképzési-fejlesztő munkája, szakértői bázisa professzionális szinten kezd működni  A kamarai szakképzés image-nek és PR munkájának javulása  A magyar szakképzés rendszerében az MKIK megkerülhetetlen tényezővé vált

16  A szakképzési joganyag befolyásolásában az érdekérvényesítést javítani kell  A közoktatáson belül a szakképzés fejlesztése háttérbe szorult  A szakképzésben továbbra is az állami dominancia érvényesül  A szakképzés szereplői között nem alakult ki a kölcsönös érdekeken és előnyökön alapuló együttműködés, a szociális partnerség még nem vált a részvételi demokrácia modelljévé  A szakképzésben a gazdaság általános és a kiképzendők érdekeinek megjelenítése kommunikálása, az eredmények bemutatása további javításra szorul  A szakképző iskolák az állami normatív finanszírozás miatt kényszerpályán mozognak, rövidtávú érdekeik (túl élés, elosztó szerep, hagyományos struktúrák konzerválása) nem a duális képzés kiterjesztését szolgálják  A szakképzésben a hatékonyság, minőség folyamatos értékelése és mérése nem került azonos megvilágításba a gazdasági szférával Kamarai SWOT analízis – Gyengeségek

17  Magyarország felzárkózása az európai szakképzési piac élvonalába Gyakorlatorientáltság, készségszintű, gyakorlati és technológiai ismeretek Gyakorlatorientáltság, készségszintű, gyakorlati és technológiai ismeretek Önálló munkavégzés és munkatapasztalat Önálló munkavégzés és munkatapasztalat Kompetenciaközpontú képzés, legfontosabb tantárgy maga az élet Kompetenciaközpontú képzés, legfontosabb tantárgy maga az élet  Az önkéntes kamarai rendszer - teljeskörű regisztráció  A kamarák a szakképzésben meghatározó, befolyásoló szerepet vállalnak Nemzeti szakképzés fejlesztési koncepció 2001-2004, szakképzési törvény 2003. Nemzeti szakképzés fejlesztési koncepció 2001-2004, szakképzési törvény 2003. Gyakorlati képzés idejének növelése, gyakornoki rendszer bevezetése Gyakorlati képzés idejének növelése, gyakornoki rendszer bevezetése Gyakorlati képzés a gazdaságban csak tanulószerződéssel Gyakorlati képzés a gazdaságban csak tanulószerződéssel gyakorlati szintvizsga szervezése, koordinálása a kamarák feladata gyakorlati szintvizsga szervezése, koordinálása a kamarák feladata A kötelezően előírt mesterképesítések kiterjesztése a tevékenységek gyakorlásához A kötelezően előírt mesterképesítések kiterjesztése a tevékenységek gyakorlásához Kamarai SWOT analízis – Lehetőségek

18  A kamarák szerepének leértékelődése közjogi feladatainak gyengülése  A kamarai munkán belül a szakképzés helyének leértékelődése (nem húzóágazat!), illetve a szakképzési szervezetfejlesztés háttérbe szorulása  A szakképzés fejlesztése nem a duális rendszer irányába változik  A gyakorlati képzés továbbra is a leggyengébb láncszem marad  Az állami dominancia felerősödése, a szociális partnerség kiüresedése  A szakképzés szereplői között a partnerség gyengülése, az együttműködési kultúrák háttérbe szorulása  A felsőoktatás úgy integrálódik a magyar szakképzés rendszerébe, hogy kiszippantja, a gazdálkodók szakképzés fejlesztési innovációs forrásait Kamarai SWOT analízis – Veszélyek

19 Kamarák közjogi feladatai a szakképzésben. Jelenlegi helyzet. Kamarák közjogi feladatai a szakképzésben. Jelenlegi helyzet. Gyakorlati képzés felügyelete Tanulószerződések kötése Tanulószerződések kötése Szakmai vizsgabizottságba delegálásSzakmai vizsgabizottságba delegálás Mesterképzés szervezése, mestervizsgáztatás Mesterképzés szervezése, mestervizsgáztatás

20 19 A gazdasági kamarák törekvései a szakképzésben A gyakorlati képzés időtartamának növelése Gyakorlatorientált fizikai szakmák OKJ-s gondozásának Gyakorlatorientált fizikai szakmák OKJ-s gondozásának átvétele átvétele A tanulószerződés intézményrendszerének általánossá tétele A tanulószerződés intézményrendszerének általánossá tétele Az elszámolható tanulószerződéses juttatások felemelése a Az elszámolható tanulószerződéses juttatások felemelése a minimálbér 50%-ra (hiányszakmák, érettségizett szakmák, fogyatékosok) A gazdálkodók érdekeltségének növelése: a tanulószerződés A gazdálkodók érdekeltségének növelése: a tanulószerződés adóterhet nem viselő juttatás, adminisztrációs költségek és anyagköltségek elszámolhatósága anyagköltségek elszámolhatósága A gyakorlati szintvizsga bevezetése A gyakorlati szintvizsga bevezetése Regionális üzemközi tanműhelyek létrehozása és működtetése Regionális üzemközi tanműhelyek létrehozása és működtetése Iskolai tanműhelyek ellenőrzése Iskolai tanműhelyek ellenőrzése

21 Eredmények Februárban kormány előterjesztés készül a kamarai közjogi feladatok meghatározására, bővítésére és finanszírozására A parlament elé kerülő szakképzési törvény tervezete megerősítette a kamarák közjogi feladatait A tervezet új lehetőséget nyitott a közjogi feladatok bővítésére (OKJ-s szakmák gondozása) Megerősítést nyert a tanulószerződés intézmény rendszerének kiterjesztése rendszerének kiterjesztése A közjogi feladatok gyakorlása nem került felparcellázásra, ugyanakkor a szociális partnerségA közjogi feladatok gyakorlása nem került felparcellázásra, ugyanakkor a szociális partnerség megerősítésre került A gyakorlati szintvizsga bekerült a szakképzési törvénytervezetbe A gyakorlati szintvizsga bekerült a szakképzési törvénytervezetbe A gazdálkodók érdekeltségének megteremtése megerősítést nyert: tan. szerz. adóterhet nem visel stb.) A gazdálkodók érdekeltségének megteremtése megerősítést nyert: tan. szerz. adóterhet nem visel stb.)

22 Jövőkép A kamarai közjogi feladatok egységes koherens rendszerré formálása: Tanulószerződés intézményrendszere Gyakorlati képzés felügyelete Vizsgadelegálás Mesterképzés és vizsgáztatás Gyakorlati szintvizsga Financiális feltételek megteremtése normatív alapon: Éves szinten 1,5-1,7 milliárd Ft a kamarai közjogi feladatok finanszírozására A kamarai szakképzés országosan integrált szakmai irányításának és önálló szervezeti kereteinek és garanciáinak kialakítása

23 22 Köszönjük a figyelmet A prezentáció elérhető lesz a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján www.mkik.hu

24 23


Letölteni ppt "A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési törekvései Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2003. január 16. Készítette: Bihall Tamás,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések