Szociális földprogram és foglalkoztathatóság Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Konferencia 2010. szeptember 29.

Az előadások a következő témára: "Szociális földprogram és foglalkoztathatóság Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Konferencia 2010. szeptember 29."— Előadás másolata:

1 Szociális földprogram és foglalkoztathatóság Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Konferencia 2010. szeptember 29.

2 Magyarországon 17 éve működik egy olyan speciális támogatási program, melynek középpontjában a vidéki térségekben élő, társadalmi kirekesztődéssel sújtott, illetve a kirekesztődéssel leginkább veszélyeztetett családok társadalmi integrációjának elősegítése áll.

3 A program célterülete Az ország társadalmi-gazdasági szempontból leghátrányosabb helyzetű vidéki térségei.

4

5 A program célcsoportja: A helyben lakó családok, akik elsősorban szociális jövedelemből élnek. A helyben lakó családok, akik elsősorban szociális jövedelemből élnek. Az aktív családtagok a munkaerőpiacról tartósan kiszorulnak, vagy átmenetileg közfoglalkoztatottak. Az aktív családtagok a munkaerőpiacról tartósan kiszorulnak, vagy átmenetileg közfoglalkoztatottak. A célcsoportot alkotó családok közel fele roma származású, egytizedük aktív korú megváltozott munkaképességű. A célcsoportot alkotó családok közel fele roma származású, egytizedük aktív korú megváltozott munkaképességű.

6 A program célja A vidéki térségekben élő hátrányos helyzetű családok : háztartásgazdasági tevékenységének aktivizálása, háztartásgazdasági tevékenységének aktivizálása, munkavégző képességük szinten tartása, megerősítése, munkavégző képességük szinten tartása, megerősítése, a kirekesztődés kockázatának csökkentése, a kirekesztődés kockázatának csökkentése, egyéb szociális ellátások hatékonyságának növelése. egyéb szociális ellátások hatékonyságának növelése.

7 A program struktúrája A Szociális Minisztérium határozza meg a helyi programok általános működési elveit, keretszabályait, melyek alapján a célterületen működő önkormányzatok vagy azok által alapított non-profit szervezetek a helyi sajátosságokra és erőforrásokra alapozva működtetik programjukat. A Szociális Minisztérium határozza meg a helyi programok általános működési elveit, keretszabályait, melyek alapján a célterületen működő önkormányzatok vagy azok által alapított non-profit szervezetek a helyi sajátosságokra és erőforrásokra alapozva működtetik programjukat.

8 Helyben döntenek arról, milyen termelési/gazdasági tevékenységhez biztosítanak feltételeket, s helyben szabályozzák, milyen kritériumok alapján határozzák meg a támogatott családok körét. Helyben döntenek arról, milyen termelési/gazdasági tevékenységhez biztosítanak feltételeket, s helyben szabályozzák, milyen kritériumok alapján határozzák meg a támogatott családok körét.

9 A családok támogatása személyre szabottan, differenciáltan valósul meg, mely egyrészt a háztartásgazdálkodáshoz kapcsolódik, másrészt képzést, tanácsadást, szociális-mentálhigiénés szolgáltatások biztosítását jelenti. A családok támogatása személyre szabottan, differenciáltan valósul meg, mely egyrészt a háztartásgazdálkodáshoz kapcsolódik, másrészt képzést, tanácsadást, szociális-mentálhigiénés szolgáltatások biztosítását jelenti.

10 A helyi programok működtetésében meghatározóak a helyi sajátosságok, a célcsoport összetétele (előzetes munkatapasztalatok, motiváltság, családi erőforrások, stb.) és termelési adottságok (földminőség, éghajlat, termelési kultúra, stb.). A helyi programok működtetésében meghatározóak a helyi sajátosságok, a célcsoport összetétele (előzetes munkatapasztalatok, motiváltság, családi erőforrások, stb.) és termelési adottságok (földminőség, éghajlat, termelési kultúra, stb.).

11 A termelés célja elsődlegesen az önellátás, ugyanakkor az egyes programok fejlődése, a célcsoport felkészültségének növekedése – vagy éppen a kedvező időjárás – következtében keletkezett „árufelesleget” a helyi piacokon értékesíthetik, ez a volumen sehol nem jelentős tényezője a helyi piacnak. A termelés célja elsődlegesen az önellátás, ugyanakkor az egyes programok fejlődése, a célcsoport felkészültségének növekedése – vagy éppen a kedvező időjárás – következtében keletkezett „árufelesleget” a helyi piacokon értékesíthetik, ez a volumen sehol nem jelentős tényezője a helyi piacnak.

12 A program finanszírozása 1. Az ágazati minisztérium évente pályázati támogatással a helyi programok pénzbeli költségeinek maximum 90%-át biztosítja. 2. A helyi program működéséért felelősséget vállaló önkormányzat egyrészt a pénzbeli költségek minimum 10%-át, másrészt jelentős nem pénzbeli hozzájárulást biztosít.

13 A program eredményei – a helyi programok szintjén A résztvevő családok, személyek aktivitása megmarad, motiválttá válnak, önértékelésük erősödik, képzettségi szintjük emelkedik, növekszik az esélyük a mukaerőpiacra való visszajutásra, önálló megélhetésük biztosítottabbá válik. A résztvevő családok, személyek aktivitása megmarad, motiválttá válnak, önértékelésük erősödik, képzettségi szintjük emelkedik, növekszik az esélyük a mukaerőpiacra való visszajutásra, önálló megélhetésük biztosítottabbá válik. Javul a megélhetési biztonság a hátrányos helyzetű rétegek körében. Javul a megélhetési biztonság a hátrányos helyzetű rétegek körében. A másfél évtized alatt kialakult a helyi programok sokszínű hálózata, mely optimális feltételt jelent a szakmai fejlesztő és érdekképviseleti tevékenységnek. A másfél évtized alatt kialakult a helyi programok sokszínű hálózata, mely optimális feltételt jelent a szakmai fejlesztő és érdekképviseleti tevékenységnek.

14 A település népességmegtartó ereje növekszik, csökken az elvándorlási kényszer. A település népességmegtartó ereje növekszik, csökken az elvándorlási kényszer. A helyi erőforrások hasznosulnak, melyeket a piacgazdaság nem tud hasznosítani. A helyi erőforrások hasznosulnak, melyeket a piacgazdaság nem tud hasznosítani. Erősödik a társadalmi tolerancia a hátrányos helyzetűek, s a roma kisebbség iránt. Erősödik a társadalmi tolerancia a hátrányos helyzetűek, s a roma kisebbség iránt. A kedvezményezett családok szociális gondolkodásra való rászorultsági szintje csökken, az öngondoskodási igény nő. A kedvezményezett családok szociális gondolkodásra való rászorultsági szintje csökken, az öngondoskodási igény nő.

15 Csirke osztás, dokumentálás

16 Földművelés

17 Permetezés

18 Munka az üvegházban

19 Besenyszög-sertéstartás

20 Ságújfalu-nyúltartás

21 Ságújfalu-csirketartás

22 Termények tárolása

23 Köszönöm a figyelmet! Elérhetőségeink: Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa Regionális Szellemi Forrásközpont Cím: 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 2. (fsz. 47-50) Tel: 56/410-030, 56/514-946 Fax: 56/513-456, 56/514-947 E-mail: eselyfk@t-online.hu eselyfk@t-online.hu Internet: www.eselyfk.hu www.eselyfk.hu