A közoktatás fejlesztési irányai és a társadalmi felzárkóztatás kapcsolata.

Az előadások a következő témára: "A közoktatás fejlesztési irányai és a társadalmi felzárkóztatás kapcsolata."— Előadás másolata:

1 A közoktatás fejlesztési irányai és a társadalmi felzárkóztatás kapcsolata

2 A közoktatás fejlesztési tervei az Új Széchenyi Terv keretein belül 2011-13 Az Európai Unió 2010 nyarán indította útjára az Európa 2020 Stratégiát, amely fő céljaiban a korábbi Lisszaboni Stratégia utódának tekinthető. Az Európa 2020 Stratégia szemléletében és célkitűzéseiben egyértelműen harmonizál a magyar kormány elképzeléseivel. A stratégia hazai megvalósulása a Nemzeti Intézkedési Terv keretében

3 Nemzeti Intézkedési terv feladatai Pályaorientáció Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői az egyéni személyes adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; Felkészítés arra is, hogy a tanulók életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra; olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket.

4 Lemorzsolódás csökkentése Közvetlenül a közoktatás területét érintő célkitűzés: a képzettségi szint javítása – a korai iskolaelhagyás arányának 10% alá csökkentése A korai iskolaelhagyók arányát a 18-24 éves népességből az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányaként definiálják. A gyakorlatorientált rövid ciklusú képzések, továbbképzések, a felsőfokú szakképzés bővítése és fejlesztése, az oktatási rendszer és a munka világa közti átjárhatóság növelése Nemzeti Intézkedési Terv feladatai

5 Oktatási rendszer és foglalkoztatás kapcsolatának javítása Eltérés az oktatási rendszerben képzett emberi erőforrás és a munkaerő-piaci kereslet összetételében, szerkezetében. A hatékonyság javításában fontos szerep jut a képzettségi szint növelésére vonatkozó intézkedéseknek, továbbá kiemelt hangsúlyt kap a szakképzés és a munkaerő-piaci igények összehangolása. A kidolgozás alatt álló új Nemzeti Alaptanterv a korábbinál hangsúlyosabban kívánja megjeleníteni az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai között a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciát mint kulcskompetenciát,, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

6 Társadalmi felzárkóztatás feladatai a közoktatásban Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók iskolai sikerességét elősegítő, iskolai kudarcuknak és lemorzsolódásuknak megelőzését szolgáló intézkedések: együttnevelés, intézményfejlesztés, pedagógiai kultúra korszerűsítése, szülőkkel való kapcsolattartás A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók körét érintő feladatok Felzárkóztató oktatásban való részvétel azok számára, akik nem fejezték be az általános iskolát A közoktatás hatékonyságát javító minőségbiztosítási, mérés-értékelési feladatok

7 Alternatívák Integráció A korábbinál nehezebb és több feladat a pedagógusok számára A többségi környezet ellenállása A társadalmi leszakadás megfékezése A társadalmi integráció esélye Szegregáció Könnyebb feladat a pedagógusok számára Alkalmazkodás a többségi környezet igényeihez A társadalmi leszakadás újratermelése A társadalom kettészakadása

8 Pályázati konstrukciók 3.1.6 EGYMI 3.1.7 Referencia iskolai pályázat 3.1.5 Pedagógusképzés 3.1.8 (9)Diagnosztikus mérések 3.2.2 Területi együttműködések 3.4.3 (4)Tehetség programok

9 Köszönöm a figyelmet! (zsuzsanna.sipkai.sallaine@nefmi.gov.hu)