Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az új munka törvénykönyve Munkajogi változások, újdonságok Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara Nagykanizsa, 2012. október 3. dr. Babati Szabolcs igazgató.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az új munka törvénykönyve Munkajogi változások, újdonságok Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara Nagykanizsa, 2012. október 3. dr. Babati Szabolcs igazgató."— Előadás másolata:

1 Az új munka törvénykönyve Munkajogi változások, újdonságok Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara Nagykanizsa, 2012. október 3. dr. Babati Szabolcs igazgató Zala Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve.

2 Szabályozási rendszer A munkaviszony alanyai és létesítése A munkaszerződés teljesítése, módosítása A munka- és pihenőidő A munka díjazása Atipikus munkaviszonyok

3 Az új munka törvénykönyve A munkaviszonyra vonatkozó szabályok rendszere

4 Változások, újdonságok: A kollektív szerződés (üzemi megállapodás) a törvény rendelkezéseitől eltérhet – kivételek Mazsola-elv, illetve a szerződés egésze értékelésének tilalma az eltéréseknél

5 Az új munka törvénykönyve V. fejezet – A munkaviszony alanyai VI. fejezet – A munkáltató személyében bekövetkező változás VII. fejezet – A munkaviszony létesítése

6 Változások, újdonságok: a munkaszerződés A munkaviszony minden esetben munkaszerződéssel jön létre (de nem a szerződés elnevezése a lényeg) – munkáltató jogkör gyakorlása, egy példány átadása Munkaszerződés fogalmának meghatározása Színlelt szerződés, létesítési korlátok (képesítési követelmény, hatósági engedély, munkaköri alkalmasság) kérdése

7 Változások, újdonságok: a munkaszerződés tartalma, a munkaviszony kezdete A munkaszerződés mellőzhetetlen, kötelező és lehetséges tartalma – munkahely: a megállapodás hiánya nem jár hatálytalansággal/érvénytelenséggel a változó munkahely fogalma kikerült, de nem kizárt több konkrét cím vagy nagyobb földrajzi egység megjelölése nincs a munkáltatónak egyoldalú módosítási lehetősége székhely/telephely-változás esetén – a munkaviszony tartama

8 A határozott idejű munkaviszony szabályai a XV. fejezetben A munkaviszony kezdetét nem a munkába lépéshez köti a törvény Próbaidő meghosszabbításának lehetősége A pályázatra vonatkozó szabályozás nem került be a törvénybe Elállási lehetőség szabályozása a szerződéskötés és a munkaviszony kezdete közötti időszakra Változások, újdonságok: a munkaszerződés tartalma, a munkaviszony kezdete

9 Változások, újdonságok: a munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége Új határidők, szóbeli tájékoztatási kötelezettség megszűnése A tájékoztatás tartalmának módosulásai („-” munkarend, munkába lépés napja, szakszervezet, ü.t., szükséges iskolai végzettség; „+” napi munkaidő, egyéb juttatások, elszámolás módja) Két esetben nem szükséges az írásbeli tájékoztatás (kivéve a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését)

10 Az új munka törvénykönyve VIII. fejezet – A munkaszerződés teljesítése IX. fejezet – A munkaszerződés módosítása

11 Változások, újdonságok: alapvető kötelezettségek a munkakör ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartás követelménye harmadik személytől kapott díjazás szabályainak meghatározása

12 Változások, újdonságok: a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (2013. január 01-től) átirányítás/kiküldetés/kirendelés szabályainak egyszerűsítése legfeljebb 44 nap vagy 352 óra (nem variálható) többletkorlátozás a más helységben történő munkavégzésre helyettesítési díjra, kiküldetésnél a munkaidőn kívüli utazás díjazására vonatkozó szabályok elhagyása a kirendelés a munkáltatói jogok gyakorlását önmagában nem érinti (de képviseletnek helye van), nem korlátozódik a tulajdonosi kapcsolatban lévő munkáltatók körére

13 Változások, újdonságok: az utasítás megtagadása; mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól az utasítás megtagadásának esetei kiegészülnek a környezet közvetlen és súlyos veszélyeztetésével, az utasítástól való eltérés szabályozása a munkahelyen szervezett véradás esetén is legalább négy órára mentesül a munkavállaló a munkavégzés alól kötelezettségszegés kivizsgálása miatti mentesülés szabályozása

14 hátrányos jogkövetkezményt – KSZ hiányában – munkaszerződés is megállapíthat csak határozott időre szólhat, legfeljebb egyhavi alapbér összegéig terjedhet (nincs pénzbírság kiszabását kizáró szabály) az ok bekövetkeztétől számított egy éves határidőn túl nem alkalmazható (kiv. büntethetőség elévülése), a tudomásszerzéstől számított tizenöt napos határidőt is figyelembe kell venni nem állapítható meg hátrányos jogkövetkezmény a munkaviszony megszüntetésének indokaként megjelölt kötelezettségszegés miatt (a bírói gyakorlattal egyezően) nem szükséges külön eljárás lefolytatása Változások, újdonságok: jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért

15 Változások, újdonságok: - a munkaszerződés módosítása részmunkaidőre való módosítás esete a gyermek három éves koráig

16 Az új munka törvénykönyve XI. fejezet – A munka- és pihenőidő (a 2012. június 30-át követően kezdődő munkaidőkeret/közölt munkaidő-beosztás tekintetében alkalmazandó szabályok – kiv. 95. §, 97.§ (5) bek., 132. §)

17 Változások, újdonságok: fogalmak előkészítő/befejező tevékenység fogalmának meghatározása utazási időre vonatkozó rendelkezés napi/beosztás szerinti napi/heti munkaidő a 90. § fogalom-meghatározásai a munkáltató tevékenységéből (és nem a munkavállaló munkarendjéből) indulnak ki – megszakítás nélküli tevékenység fogalmában nincs utalás a munkaköri feladatok jellegére – több műszakos tevékenység új fogalma KSZ csak a munkavállaló javára térhet el

18 Változások, újdonságok: napi munkaidő, munkaidőkeret munkaidőkeret számítási módjának egyértelmű meghatározása hat havi munkaidőkeret KSZ nélkül is az atipikus munkaidő- szervezési szabályozás alá tartozó esetekben éves munkaidőkeret elrendelési feltételeinek változása a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén irányadó eljárás szabályozása a többletmunkavégzést ki kell fizetni, a meghatározott esetekben a rendkívüli munkavégzés szabályai szerint állásidő szabályainak alkalmazása előlegnyújtás szabályainak alkalmazása

19 Változások, újdonságok: a munkaidő-beosztás szabályai kötetlen munkarend fogalmának meghatározása munkaidő-beosztás egyoldalú módosításának lehetősége az elszámolási időszak jogintézményének megjelenése nem szükséges a felek megállapodása a négy óránál rövidebb napi munkaidőhöz (részmunkaidő esetén) a felek írásbeli megállapodása szükséges a huszonnégy/hetvenkét órás beosztás szerinti napi/heti munkaidőhöz (a megállapodás felmondható) osztott munkaidő szabályainak módosulása (KSZ már nem írhatja elő, legfeljebb két részlet, legalább két óra pihenő)

20 Változások, újdonságok: a munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztása az egyenlőtlen munkaidő-beosztás önmagában már nem elég a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzéshez, de vannak új esetkörök is (több műszakos tevékenység (korábban három/négyműszakos munkarend), külföldre/-ön történő munkavégzés, kereskedelmi tevékenység) csak készenléti jellegű munkakör esetén tilos a szombati rendes munkaidőben történő beosztás vasárnap mellett idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló végezhet munkát munkaszüneti napon

21 Változások, újdonságok: a munkaközi szünet, napi pihenőidő a kilenc órát meghaladó munkavégzésnél további 25 perc a munkáltató egyoldalúan nem növelheti a munkaközi szünet tartamát kiadás idejének meghatározása, több részletben történő kiadás szabályozása a nyolc órás pihenőidő osztott munkaidőn kívüli eseteihez sem kell KSZ ezt lehetővé tevő rendelkezése (egészségkárosító kockázatra tekintettel sincs korlát)

22 Változások, újdonságok: a heti pihenőnap, heti pihenőidő a törvény egyértelműen a pihenőnap beosztásáról beszél (nem kiadásáról – a természetben történő kiadást a beosztás szerinti heti munkaidő és az elrendelt rendkívüli munkaidő mértékére vonatkozó szabályok biztosítják) kikerült a pihenőnap vasárnapra történő beosztását előíró kifejezett rendelkezés – de: általános munkarend meghatározás, vasárnapi munkavégzés korlátai kikerült a pihenőnapok összevonását érintő – kétheti/havi/kéthavi időszakra vonatkozó – korlátozás (korlát a munkaidőkeret/elszámolási időszak tartama), KSZ rendelkezése sem szükséges a hat nap munkavégzést követő pihenőnap beosztására vonatkozó szabály alóli kivételhez nem kell KSZ rendelkezése

23 Változások, újdonságok: az egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések a fokozott védelem a gyermek három éves koráig áll fenn az előbbi esetekben a szülő hozzájárulása esetén sincs helye a heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztásának az éjszakai munkát végző munkavállaló fogalma az Mvt.- be került át fiatal munkavállaló részére hat órát meghaladó munkavégzés esetén hosszabb munkaközi szünet készenlét lehetősége fiatal munkavállalónál

24 Változások, újdonságok: a szabadság (2013. január 01-től) a munkában töltött idő alapján jár a szabadság – fizetés nélküli szabadság idejére nem jár (kivéve gyermek gondozása) munkában töltött időnek keresőképtelenség esetén (ideértve a gyermek ápolását is) csak a harminc napot, tartalékos katonai szolgálat esetén a három hónapot meg nem haladó időtartam minősül munkában töltött időnek minősül reprodukciós eljárás időtartama, a tűzoltói szolgálat ellátásának időtartama és a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egyéb időtartam kikerült a munkaviszony megszűnéséig az időarányosnál járónál több szabadság kivételének esetére vonatkozó rendelkezés

25 Változások, újdonságok: a szabadság (2013. január 01-től) az életkor előrehaladtával nem az alapszabadság nő, hanem pótszabadság jár fogyatékos gyermekenként plusz két nap pótszabadság az apának pótszabadság jár a gyermeke születésekor, ikergyermekek esetén plusz két nap legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodás esetén pótszabadság (nem csak vakság esetén) (gyermek, szülő fogalmának meghatározása)

26 Változások, újdonságok: a szabadság kiadása (2013. január 01-től) a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban hét munkanap szabadságot kell kiadni, legfeljebb két részletben megszűnt a tizenöt napos munkavállalói közlési határidő alóli kivétel esete a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, korlát a legalább tizennégy összefüggő nap biztosítása a munkáltatói előzetes közlés határideje tizenöt napra rövidül megszűnik a megváltás lehetősége a gyermek ápolása/gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságra nézve

27 Változások, újdonságok: a szabadság kiadása (2013. január 01-től) speciális kiadási szabály október 01-től kezdődött munkaviszonyra hatvan napos kiadási határidő a munkavállaló oldalán felmerült okból tárgyévet követő kiadás esetén kivételesen fontos gazdasági érdek/működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén  KSZ rendelkezése esetén  a tárgyévet követő év március 31-ig a felek megállapodása esetén a következő év végéig kiadható az alapszabadság és az életkor utáni pótszabadság egyharmada a napi munkaidőtől eltérő munkaidő-beosztás esetén órában történő elszámolás és nyilvántartás

28 Változások, újdonságok: betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság (2013. január 01-től – kiv. 132. §) a betegszabadság a munkaviszony, nem a munkában töltött idő után jár év közben kezdődő munkaviszony esetén a betegszabadság arányos része akkor is jár, ha az adott évben korábbi munkaviszonyában már vett igénybe betegszabadságot a gyermek három éves koráig járó fizetés nélküli szabadság megszűnésének esetei a gyermek betegsége miatti otthoni ápolás jogcímén nem biztosított fizetés nélküli szabadság, a munkavállaló keresőképtelenség jogcímén mentesülhet a munkavégzés alól nem jár fizetés nélküli szabadság a magánerőből történő lakásépítésre a fizetés nélküli szabadság igénybevétele/megszüntetése előzetes bejelentésének szabályozása (15/30 nap) (az Mt. hatályba lépését megelőzően igénybe vett fizetés nélküli szabadságra a korábbi, igénybevételkor hatályos szabályokat kell alkalmazni; a „régi” Mt. szerinti, a gyermek ápolása/gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja után járó szabadság 2012. december 31-ig váltható meg)

29 Változások, újdonságok: a munka- és pihenőidő nyilvántartása nincs kifejezett rendelkezés az egyéb munkaidő- kedvezmények nyilvántartására a rendes és rendkívüli munkaidő nyilvántartása történhet a beosztás hó végi igazolásával és a változások naprakész feltüntetésével nyilvántartási kötelezettség egyes, munkaidővel kapcsolatos megállapodásokra

30 Az új munka törvénykönyve XII. fejezet – A munka díjazása

31 Változások, újdonságok: az alapbér teljesítménybér fogalmának meghatározása, „alapbér” kifejezés munkaszerződésben foglalt megállapodás kell a teljesítménybérezéshez, ha kizárólag ilyen formában határoznak meg bért, vagy az időbér rész nem éri el az alapbért a teljesítmény-kiigazítás/teljesítménybér-korrekció intézményének megszüntetése garantált bérre vonatkozó szabály változása – az alapbér felét elérő összegben kötelező a kizárólag teljesítménybérrel díjazottaknál változás az egyenlő bánásmód követelménye kapcsán – a munka egyenlő értékének megállapításánál a munkaerő-piaci viszonyokat is figyelembe lehet venni

32 Változások, újdonságok: a bérpótlék kifejezett rendelkezés arról, hogy a bérpótlék a rendes munkaidőre járó béren felül jár (többféle bérpótlék egymás mellett is) vasárnapi pótlékra jogosultak körének változása  több műszakos tevékenység  készenléti jellegű munkakör  kereskedelmi (-kiszolgáló/turisztikai) tevékenység munkaszüneti napi pótlék változása – száz százalék műszakpótlék szabályainak változása  a jogosultság feltétele a munkaidőkezdet rendszeres változása (fogalom-meghatározást is ad a törvény)  a jogosító időszak 18 órakor veszi kezdetét  a mérték egységesen harminc százalék éjszakai pótlék csak egy óránál hosszabb éjszakai munkavégzés esetén jár

33 Változások, újdonságok: a bérpótlék a rendkívüli munkavégzés ellenértékének új szabályai  az ötven százalékos pótlék helyett a munkáltató nem biztosíthat egyoldalú döntésével szabadidőt  a munkaidőkereten felüli munkavégzés esetén a szabadidőt a következő keret végéig kell kiadni  a szabadidő a felek megállapodása alapján a következő év december 31-ig adható ki az ügyeletre ötven százalékos bérpótlék jár, ha a munkavégzés időtartama nem mérhető a vasárnapi, munkaszüneti napi, műszak- és éjszakai pótlékok az alapbérbe építhetőek havi átalány megállapításának lehetősége  bérpótlék helyett  készenlét/ügyelet esetén a munkavégzés ellenértékét is magában foglalhatja (2013. június 30-ig átmeneti szabályok az alapbérbe építésre/átalányra)

34 Változások, újdonságok: díjazás munkavégzés hiányában elháríthatatlan külső ok esetén nem jár állásidőre bér távolléti díjra való jogosultság  jár a kötelezettségszegés kivizsgálása miatti felfüggesztés, a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés idejére  csak a tanúként történő meghallgatás idejére jár a hatósági eljárással összefüggésben  nem jár a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatti távollétre bérpótlék is jár az állásidőre járó bér/távolléti díj mellett, ha az irányadó beosztás szerint jogosult lenne rá a munkavállaló

35 Változások, újdonságok: a távolléti díj számítása; a kötelező legkisebb munkabér átlagkereset-távolléti díj kettősségének megszűnése távolléti díj számításának új szabályai a Kormány munkavállalói csoportonként vagy akár regionálisan is eltérő összegű minimálbért állapíthat meg

36 Változások, újdonságok: munkabér védelme külföldön történő munkavégzés esetén devizában is meg lehet állapítani a munkabért nincs lehetőség természetbeni munkabérben való megállapodásra a munkabér elszámolásának határideje a tárgyhót követő hó tizedike, de az elszámolást követően bekövetkezett okból huszadikáig módosításnak van helye speciális szabályok az egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetére (a 2012. június 30-át követően kezdődő munkaidőkeret/közölt munkaidő-beosztás tekintetében)  órabéres díjazásnál a havi 174 órát (vagy arányos részét) kell alapul venni  a munkaidőkeret lejártát követő húsz napon belül kell az esetleges bérkülönbözetet rendezni az előleg összegének el kell érnie az alapbér felét teljesítménybérezésnél a kamatfizetésre önálló szabályok vonatkoznak (nem a polgári jog szabályai) a munkabér-igényről csak az egyoldalú jognyilatkozattal történő lemondás tiltott

37 Az új munka törvénykönyve XV. fejezet – A munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok XVI. fejezet – A munkaerő-kölcsönzés különös szabályai XVII. fejezet – Az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszony különös szabályai

38 Változások, újdonságok: a munkaviszony egyes típusainak különös szabályai határozott idejű munkaviszony  hat hónapon belüli meghosszabbításhoz/ismételt létesítéshez továbbra is a munkáltatói jogos érdek szükséges, a munkavállaló jogos érdeke nem csorbulhat  kikerült a határozatlan idejűvé válásra vonatkozó szabály új foglalkoztatási formák  munkavégzés behívás alapján  munkakör megosztása  több munkáltató által létesített munkaviszony

39 Változások, újdonságok: a munkaviszony egyes típusainak különös szabályai a távmunkavégzésnél a munkaszerződésnek nem kötelező eleme a kapcsolattartás feltételeinek, a költségelszámolás módjának meghatározása, a speciális kárfelelősségi szabályok kikerültek a bedolgozók foglalkoztatásának munkaviszonyként történő szabályozása egyszerűsített foglalkoztatásra/alkalmi munkára irányuló munkaviszony nevesítése az Mt.-ben  egyszerűsített foglalkoztatásnál nincs kizárva az állásidőre és a munkaerő- kölcsönzésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása  egyszerűsített foglakoztatásnál nem alkalmazhatóak a betegszabadságra és fizetés nélküli szabadságra, valamint a munkaidő-beosztás közlésére vonatkozó rendelkezések, nem kell a 80. § szerinti igazolásokat kiadni, minta-munkaszerződés alkalmazása esetén nem kell munkaidő- nyilvántartás és bérpapír (eddig csak alkalmi munkánál nem kellett alkalmazni ezeket a szabályokat) köztulajdonban álló munkáltatókra vonatkozó speciális szabályok

40 Változások, újdonságok: a munkaviszony egyes típusainak különös szabályai vezető helyettese, vezető állású munkavállaló fogalmának változása (utóbbiak esetében szerződéses kikötés kell a munkaviszony létesítésekor történő tájékoztatás helyett, további feltétel a minimálbér hétszeresét elérő alapbér) a munkaszerződésben korlátozás nélkül el lehet térni a Második Rész rendelkezéseitől (kiv. KSZ hatálya) gondatlan károkozás esetén a teljes kárért felel (korábban a nem vezetői tevékenység keretében okozott károknál 12 havi átlagkereset volt a felső határ), egyébként az általános szabályok az irányadóak a kárfelelősségre

41 Változások, újdonságok: a munkaerő- kölcsönzés kikölcsönzés ideiglenessége fogalma külön nem szerepel (csak az időbeli korlát marad) az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása a munkaszerződésre a nyilvántartásból való törlésnél a szakszervezet irányában nincs tájékoztatási kötelezettsége a kölcsönvevőnek a kölcsönzött létszámról/betöltetlen állásokról nem tilos a munkavállaló kölcsönzése arra az esetre, ha munkaviszonya a kölcsönvevőnél hat hónapon belül szűnt meg a működéssel összefüggő okra alapozott felmondással/próbaidő alatt

42 Változások, újdonságok: a munkaerő- kölcsönzés a nyilvántartásba vételi számról a szerződéskötéskor – a 46. §-ban foglaltakon túl – tájékoztatni kell a munkavállalót (az már nem a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme) a kölcsönzés körülményeiről a kikölcsönzés megelőzően kell tájékoztatást adni (nem a munkaszerződés megkötését követő két héten belül) a munkaviszony megszűnése kapcsán a fejezet csak az általánostól eltérő szabályokat tartalmazza a kölcsönvevő főszabályként az általános szabályok szerint a munkavállalóval szemben érvényesítheti kárigényét annak károkozása esetén, harmadik személlyel szemben a kölcsönvevő minősül munkáltatónak főszabály szerint az alkalmazotti károkozásnál

43 Változások, újdonságok: a diákszövetkezet és tagja közötti munkaviszony a szolgáltatás fogadójának fiatal munkavállalókra nézve is általános utasítási joga van egyetemleges felelősség az alapvető munka- és foglalkoztatási kötelezettségek megfelelő biztosításáért – ideértve a munkabér összegére és védelmére, az egyéb juttatásokra és az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezéseket a kárfelelősség speciális szabályai a munkaerő- kölcsönzéshez hasonlóan alakulnak nem kell alkalmazni a betegszabadság, szülési szabadság és fizetés nélküli szabadság szabályait

44 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Várom kérdéseiket, észrevételeiket! 44


Letölteni ppt "Az új munka törvénykönyve Munkajogi változások, újdonságok Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara Nagykanizsa, 2012. október 3. dr. Babati Szabolcs igazgató."

Hasonló előadás


Google Hirdetések