2012. évi zárás és adóbevallás az egyéni vállalkozóknál, figyelemmel a KATA szabályaira is NAV Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága Jogi,

Az előadások a következő témára: "2012. évi zárás és adóbevallás az egyéni vállalkozóknál, figyelemmel a KATA szabályaira is NAV Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága Jogi,"— Előadás másolata:

1 2012. évi zárás és adóbevallás az egyéni vállalkozóknál, figyelemmel a KATA szabályaira is NAV Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága Jogi, Tájékoztatási és Törvényességi Főosztály Tájékoztatási és Koordinációs Osztály 1

2 A nyilvántartások év végi zárása Nyilvántartási kötelezettség az Szja. tv. 5. számú mellékletében foglaltak szerint. Alapnyilvántartás vezetésére a naplófőkönyv vagy a pénztárkönyv szolgál. Az egyéni vállalkozó köteles az alapnyilvántartást úgy vezetni, hogy annak alapján a – részletező nyilvántartásokat is figyelembe véve – minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy –kiadást eredményező gazdasági esemény zárt rendszerben nyomon követhető legyen. Részletező nyilvántartások: csak azokat kell vezetni, amelyek a jövedelemszámítást alátámasztják, pl. tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása 2

3 Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó nyilvántartási kötelezettsége Ha áfa levonási jogát nem érvényesíti – csak bevételi nyilvántartás vezet (a pénztárkönyv bevételi adatait vezeti). Az átalányadózásra való jogosultság bármely ok miatt történő megszűnése esetén a részletes bevételi és költségnyilvántartást, illetőleg pénztárkönyvvezetést, valamint a szükséges részletező nyilvántartások vezetését haladéktalanul meg kell kezdenie. Ilyen esetben az átalányadózás időszaka alatt keletkezett költségeket a nyilvántartásba - annak rovatai szerinti bontásban – egy összegben kell bejegyezni. 3

4 A nyilvántartások év végi zárása A bevallás kitöltéséhez le kell zárni a vállalkozó alapnyilvántartását (pénztárkönyv), és a kiegészítő (analitikus) nyilvántartásokat. Az adók, járulékok nyilvántartásainak éves zárási adatait össze lehet hasonlítani az ügyfélkapun keresztül december 31-i állapotra vonatkozóan lekért adófolyószámla adataival. A beruházási és felújítási egyedi költségnyilvántartásokat össze kell vetni a tárgyi eszközök és a nem anyagi javak egyedi nyilvántartásaival (az átvezetések megtörténtek-e, hol tartanak az üzembe helyezések?). Az alap- és kiegészítő nyilvántartások lezárását követően rendelkezésre állnak a bevallás kitöltéséhez szükséges adatok. 4

5 A vásárolt és saját termelésű készletek leltározása A leltározást az alábbi csoportok szerint kell végrehajtani: – anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyag), – használatba nem vett eszközök (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, védőruha), – 100 ezer forintnál alacsonyabb értékű használatba vett tárgyi eszközök, – áruk (kereskedelmi készletek), – betétdíjas göngyöleg, – alvállalkozói teljesítmények, – saját termelésű készletek: = befejezetlen termelés, = félkész és késztermék. 5

6 A vásárolt és saját termelésű készletek leltározása Az áfát nem az általános szabályok szerint fizető magánszemélynek a leltárban – a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett 100 ezer forintnál alacsonyabb értékű eszközöket és az árukat a legutolsó, áfát is tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetnie; – a 100 ezer forintnál nem magasabb értékű használatba vett tárgyi eszközöket az áfát tartalmazó beszerzési ár 50 százalékos értékén kell szerepeltetnie; – a saját termelésű félkész és készterméket (így különösen a magánszemély által előállított, felújított, átalakított gépet, szerszámot) előállítási áron – az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében – kell szerepeltetnie. 6

7 Az áfát az általános szabályok szerint fizető magánszemélynek a leltárban – a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett 100 ezer forintnál alacsonyabb értékű eszközöket és az árukat a legutolsó beszerzési számla szerinti, áfát nem tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetnie; – a 100 ezer forintnál nem magasabb értékű használatba vett tárgyi eszközöket az áfát nem tartalmazó beszerzési ár 50 százalékos értékén kell szerepeltetnie; – a saját termelésű félkész és készterméket előállítási áron – az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében – kell szerepeltetnie. 7 A vásárolt és saját termelésű készletek leltározása

8 Általános tudnivalók Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét év közben megszüntette és adóéven belül új tevékenységet kezdett, vagy tevékenységét szüneteltette és az adóéven belül újra folytatta, akkor az éves bevallásában az egyéni vállalkozásból származó jövedelem megállapításakor a 1253-13-as lapokon mindkét időszak éves összesített adatát kell szerepeltetni. A bevallási időszak 2012. 01. 01. napjától, vagy az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének napjától kezdődik és: –éves bevallás esetén 2012. 12. 31. napjáig tart, –a tevékenység megszüntetése esetén a megszűnés napjáig tart, feltéve, hogy az adóév folyamán nem kezdett új vállalkozói tevékenységet –egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése esetén a szüneteltetés kezdő időpontját megelőző napig tart, feltéve, hogy az adóév folyamán tevékenységét nem kezdte újra. 8

9 Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése Soron kívüli bevallás benyújtási kötelezettség a főbb adónemek tekintetében, a bevallással le nem fedett időszakról, a szünetelés megkezdését megelőző nappal. A tevékenységét 2012-ben szüneteltető egyéni vállalkozónak a 1253-as bevallást 2013. február 25-ig kell benyújtania. Nem kötelezett adóbevallás benyújtására a magánszemély, ha e tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette, de ettől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben a)kisvállalkozói kedvezménnyel, b)fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel, c)foglalkoztatási kedvezménnyel, d)nyilvántartott adókülönbözettel, e)kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét. 9

10 Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig a)befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek, b)igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek minősül, amelyet az egyéni vállalkozónak a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie. Az adóbevallás benyújtását követően befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 10

11 Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése Ha tevékenységét 2012. évben megszűntette, akkor a 1253-as bevallást 2013. május 21-éig kell benyújtani. Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően a megszűnés adóévéről szóló bevallás benyújtásáig –az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel) a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek, –az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő igazoltan felmerült kiadás a megszűnés adóévében elszámolható vállalkozói költségnek minősül, amelyet a magánszemélynek a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie. Ezt követően befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 11

12 Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűntetése A bevallási lapok „d” oszlopai szolgálnak a megszűnés szabályai szerinti jövedelem levezetésére. A megszűnés tényét a 13-01-es lapon jelölni kell. Megszűnéskor további bevételnek minősül: - a költségek között elszámolt és megszűnéskor meglévő összes vásárolt és saját termelésű készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értéke - a tárgyi eszközök leltári értéke, amennyiben azok beszerzési árát a költségei között egy összegben számolhatta el az alacsony bekerülési érték miatt - a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb – kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt – ingatlan bérleti vagy használati jogáról való lemondás miatti ellenérték összege 12

13 A bevallás kitöltése a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén 421. sor: A 2012. évi adóalapba beszámító bevétel Az Szja. tv. 49/A-49/B. §-ainak rendelkezésein túlmenően a 4. és 10. számú mellékletben meghatározottakat kell figyelembe venni. A kapott támogatások figyelembevétele: a) a költségek fedezetére vagy fejlesztési célból folyósított támogatások: azt a részét kell az adóévben megszerzett bevételként figyelembe venni, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben elszámolt költségek összegével b) területalapú támogatás: a folyósítás évében kell bevételnek tekinteni c) egyéb támogatások: a folyósítás évében kell bevételnek tekinteni 13

14 A bevallás kitöltése a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén 422-424. sor: Bevételt növelő tételek - Eva, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá történő átlépés miatt figyelembe vett további bevétel Amennyiben az adózó 2012. december 20-áig első alkalommal jelentkezett be az eva, vagy december 31-éig a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá, bevételnek kell tekinteni minden olyan, őt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított számla, egyszerűsített számla szerinti teljesítési időpont megelőzi az eva, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adó alanyiság első adóévét. - Foglalkoztatottak számának csökkenése miatt figyelembe vett további bevétel - Átalányadózás hatálya alóli áttérés miatt figyelembe vett további bevétel 14

15 A bevallás kitöltése a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén 426-432. sor: Bevételt csökkentő kedvezmények - Szakképző iskolai tanuló után igénybe vehető kedvezmény - Megváltozott munkaképességű alkalmazott után igénybe vehető kedvezmény - Foglalkoztatásra tekintettel levonható szociális hozzájárulási adó összege - Foglalkoztatási kedvezmény a létszámnövekményre tekintettel - Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés kedvezménye - Kisvállalkozói kedvezmény 15

16 A bevallás kitöltése a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén A kisvállalkozói kedvezmény legfeljebb a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú egyes tárgyi eszközök, nem anyagi javak adóévi együttes beruházási költségének, továbbá a vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlan adóévben felmerült, az értékcsökkenési leírás alapját növelő kiadásként elszámolt felújítási költségének együttes összege lehet. A kedvezmény összegének három korlátja van: - a kedvezmény összege évi 30 000 000 forint, - max. a bevételek és költségek különbözete, - max. a kedvezmény alapjául szolgáló beruházási költség összege. 16

17 Bevételt csökkentő kedvezmény A fejlesztési tartalék összege után érvényesített kedvezmény : – legfeljebb az adóévben megszerzett vállalkozói bevétel(ek) összegéből az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó rész 50%-a, de legfeljebb adóévenként 500 000 000 Ft lehet – A fejlesztési tartalék címén nyilvántartott összeg annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében beruházási, felújítási kiadásokat teljesít, kivéve, ha megállapítja a kivezetett rész után a vállalkozói személyi jövedelemadót, valamint vállalkozói osztalékalap utáni adót, és ezen adókat késedelmi pótlékkal növelten a kivezetést követő 30 napon belül megfizeti. 17

18 A bevallás kitöltése a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén 435-444. sor: Elismert költségek - Az Szja. tv. 4. és 11. számú mellékletében foglalt rendelkezések alapján számolható el költség. - Költségként csak a ténylegesen felmerült és szabályszerűen bizonylatolt olyan kiadás számolható el, amely a bevétel megszerzése, a jövedelemszerző tevékenység folytatása érdekében merült fel az adóévben. - Költségként el nem számolható kiadások különösen: egyéni vállalkozó személyi jövedelemadója, vállalkozói személyi jövedelemadója és a vállalkozói osztalékalap után fizetett személyi jövedelemadója a Tbj. rendelkezései szerint nem megállapodás alapján fizetett saját nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék (18,5 %) stb. 18

19 Elismert költségek Vállalkozói kivét Értékcsökkenési leírás - tárgyi eszközök értéke 100 ezer forint alatt vagy felett - értékcsökkenési leírás alapja: a beruházási költség az üzembe helyezésig felmerült kiadások nyilvántartásba vétele alapján - évközi beszerzés, elidegenítés esetén az értékcsökkenési leírás időarányosan számolható el Áru, anyag, göngyöleg beszerzési ára Eladott közvetített szolgáltatások értéke Szociális hozzájárulási adó címén elszámolt összeg A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett hitelre, kölcsönre fizetett kamat A külön sorokban fel nem sorolt egyéb költségek: pl. az alkalmazott részére kifizetett bér, gépjármű üzemeltetésével kapcsolatos kiadások, stb. 19

20 A bevallás kitöltése a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén Bevétel + Bevételt növelő tételek - Bevételt csökkentő tételek - Összes költség 2012. évi jövedelem/veszteség 20

21 Veszteségelhatárolás Az egyéni vállalkozó a bevételt meghaladó költségeket a következő évek egyéni vállalkozásból származó bevételeivel szemben elszámolhatja. Az adóév elhatárolt veszteségét a korábbi évekről áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt veszteség levonásánál a korábbi évekről áthozott veszteségeket keletkezésük sorrendjében kell figyelembe venni. Nem kell engedély az adóhatóságtól. Az elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó bármely későbbi adóév (de legkésőbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének adóéve) vállalkozói jövedelmével szemben, döntése szerinti megosztásban elszámolhatja. 2012-től új szabály! Az elhatárolt veszteség nélkül megállapított vállalkozói adóalap 50 %-áig érvényesíthető az előző évről áthozott veszteség összege. A mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a tárgyévi veszteség visszamenőleges elszámolása során a veszteség 30 %-át viheti vissza (az adóévet megelőző két évi adóbevallást önellenőrizheti). 21

22 A bevallás kitöltése a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén 452-454. sor: A jövedelem-(nyereség) minimum megállapítása Az egyéni vállalkozónak el kell döntenie, hogy a vállalkozói adóalap összege után vagy a jövedelem-(nyereség) minimum után (ha erre kötelezett) fizeti-e meg a vállalkozói szja-t. Nem kell alkalmazni a jövedelem-(nyereség) minimumot: az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének (újrakezdésének) évére és az azt követő adóévre, amennyiben a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott (ideértve azt az esetet is, ha ebben az időszakban nem volt bevétele); az egyéni vállalkozó tevékenységi körét érintően elemi kár következett be az adóévben és/vagy a megelőző adóévben, ill. ha az adóévben nem volt a vállalkozónak bevétele. 22

23 Amennyiben alkalmazni kell a jövedelem- (nyereség) minimumot: 1. Ki kell számítani a hasonlítási alapot: bevétel + bevételt növelő tételek – elismert költségek 2. Meg kell határozni a jövedelem-(nyereség)-minimumot: (tárgyévi belföldi telephelynek betudható bevétel - eladásra beszerzett áruk beszerzési értéke - eladott közvetített szolgáltatások értéke) * 0,02 (2 %-a) 3. Ha a hasonlítási alap > jövedelem-minimum => a módosított vállalkozói adóalap után kell a vállalkozói személyi jövedelemadót megfizetni (4-es kód) Ha a hasonlítási alap választási lehetősége van a személynek: a jövedelem-minimumot tekinti a vállalkozói szja alapjának (5-ös kód) a módosított vállalkozói adóalap után fizeti a vállalkozói szja-t (6-os kód) 23

24 A bevallás kitöltése a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén A vállalkozói szja mértéke: - a vállalkozói adóalap 10 % - 500 millió felett => 19 %. Az adó alapja a módosított vállalkozói adóalap vagy a jövedelem- (nyereség) minimum. Az adó összegét csökkenti a kisvállalkozói adókedvezmény címén levonható összeg: a tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés után fizetett kamat (a kamat 40 %-a, max. 6 millió forint) 24

25 A bevallás kitöltése a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén 469-478. sor: A vállalkozói osztalékalap megállapítása Adózás utáni vállalkozói jövedelem +növelő tételek [Szja. tv. 49/C. § (2) bekezdés] -csökkentő tételek [Szja. tv. 49/C. § (6) bekezdés] Vállalkozói osztalékalap A megállapított osztalékalap után 16 % személyi jövedelemadót kell fizetni, emellett 14 % egészségügyi hozzájárulást is. 25

26 Átalányadózás 2012-re a választás feltétele volt, hogy 2011-ben az egyéni vállalkozó bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg, nem állt munkaviszonyban, és 2012-ben sem haladta meg bevétele a 15 millió forintot. 2013-tól a munkaviszony már nem kizáró feltétel, munkaviszony mellett is választható az átalányadózás. Az átalányadózás lényege, hogy nem kell a költségekkel tételesen elszámolni, az átalányban megállapított jövedelem a bevételekből kiindulva, azok meghatározott hányadában kell megállapítani. A kiadásokról szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell azonban őrizni. Az átalányadózás időszaka alatt a megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteség évenkénti 20-20 %-át elszámoltnak kell tekinteni. 26

27 Átalányadózás Elszámoltnak kell tekinteni az átalányadózás évében felmerült összes költséget és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési és előállítási értékének az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is. Amennyiben az adózó 2012-ben nem az átalányadózás szabályai szerint adózott, de 2013-ra ezt az adózási módot kívánja választani, akkor erről nyilatkoznia kell a határidő letelte előtt benyújtott 53-as bevallásban (409. sor). Ha 2012-ben az átalányadózást alkalmazta, és ezt 2013-ra is fenntartja, akkor az átalányadózás választásáról nem kell újból nyilatkoznia, mert a korábbi választása visszavonásig érvényes. Ha az átalányadózást megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, 4 évig újra nem választhatja. Amennyiben a feltételek hiányában az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, akkor az adóév egészére nézve át kell térni a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra. Az átalányadózást kezdő egyéni vállalkozó is választhatja, ilyen esetben a bevételi értékhatár a tevékenység napjaival időarányosan vehető figyelembe. 27

28 Az átalányban megállapított jövedelem meghatározása 491. sor: Az átalányadó alapjába beszámító bevétel A bevételeket, támogatás összegével növelt értékhatárokat úgy kell figyelembe venni, mint a vállalkozói személyi jövedelemadózás esetén, azzal az eltéréssel, hogy a költségek fedezetére, vagy fejlesztési célra kapott támogatás nem minősül az egyéni vállalkozás bevételének, az adókötelezettséget az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására irányadó rendelkezések szerint kell teljesítenie. 492. sor: Az átalányban megállapított jövedelem Bevétel-költséghányad = jövedelem. A jövedelem az összevont adóalap része, utána 16 % szja. 28

29 Egyéb adatok szerepeltetése a bevallásban 497-509. sorok: – Nyitókészlet leltári szerinti értéke 2012. január 1-jén – Zárókészlet leltári szerinti értéke 2012. december 31-én – Alkalmazottak átlagos létszáma és a részükre kifizetett jövedelem (ennek a sornak a kitöltése kötelező) – Segítő családtagok átlagos létszáma és a részükre kifizetett jövedelem – A bevétel összegéből a 2012. évben folyósított támogatások bevételként figyelembe vett része (adózási módtól függetlenül ki kell tölteni) – A 2012. évben költségek fedezetére, fejlesztési célra előre folyósított támogatás összege – A költségek fedezetére, fejlesztési célra 2012. év január 1-jét megelőzően folyósított támogatás még fel nem használt része – A 2012. évben utólag folyósított támogatások összegéből bevételnek nem minősülő összeg – Leltárhiány, selejt, káresemény miatt megsemmisült készletek beszerzési ára – Külföldön megfizetett adó – Az egyéni vállalkozói tevékenységhez felhasznált vállalkozáson kívüli forrása – Fejlesztési tartalékként (a korábban lekötöttként kezelt) nyilvántartott összeg – Adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték 29

30 A KATA hatálya alá történő áttérés szabályai Személyi jövedelemadó hatálya alól a KATA hatálya alá a „KATA” szerinti adóalanyiság kezdő napját megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan, egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi az említett adóalanyiság kezdő napját. A „KATA” alanyiság időtartamában felmerült, az adóalanyiság választását megelőző időszakra vonatkozó kiadásokat az egyéni vállalkozó oly módon számolhatja el, mintha azok a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság kezdő napját megelőző napon merültek volna fel. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó e.v. a „KATA” szerinti adóalanyiság bejelentése adóévében az Szja tv.-nek az ev-i tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásai szerint megállapítja a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét, melyet a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként tartja nyilván, amíg adókötelezettségeit a „KATA”-ra vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti vagy az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmaz. 30

31 A KATA hatálya alá történő áttérés szabályai A korábban Szja alanyként igénybe vett foglalkoztatási célú kedvezmény, kisvállalkozói kedvezmény, kisvállalkozások adókedvezménye, vagy fejlesztési tartalék képzése esetén ezen kedvezményekhez kapcsolódóan, – teljesíti „KATA” alanyként a feltételeket, vagy – nem teljesítésre vonatkozóan visszafizeti az adókedvezményeket kamattal/késedelmi pótlékkal növelten, melyről Szja bevallást kell benyújtani. Amennyiben a „KATA” alanyának a korábbi Szja-s időszakból van áthúzódó elhatárolható vesztesége, akkor valamennyi „KATA”-s 12 hónap esetén a korábbi időszakról áthúzódó elhatárolt veszteségből 20-20 %-ot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni. A „KATA” szerinti adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan bevételt csökkentő kedvezmény, valamint adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó az Szja tv. rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe. 31

32 Köszönöm a figyelmet! 32