Müller Éva osztályvezető Budapest, 2015. november 18. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Nemzeti Drogmegelőzési.

Az előadások a következő témára: "Müller Éva osztályvezető Budapest, 2015. november 18. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Nemzeti Drogmegelőzési."— Előadás másolata:

1 Müller Éva osztályvezető Budapest, 2015. november 18. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Nemzeti Drogmegelőzési Koordinációs Osztály Kihívások és lehetőségek a drogprobléma kezelésében

2 A kábítószer-helyzetet tükröző legfontosabb adatok  A korábbi 2002-es és 2006-os értékekhez képest egyaránt emelkedést mutat a kipróbálás illegális szerekre–visszaélésszerű gyógyszerhasználatra-inhalánsokra vonatkozó életprevalencia érték. (Míg 2002-ben ez a szám 24,3%, 2006-ban 20,3 % volt, addig 2010-ben a 9. és 11. évfolyamok tanulói körében ez az arány meghaladta a 30%-ot).  Az egyes szertípusokat külön vizsgálva az illegális szerek használatának növekedése észlelhető a kannabisz és különösen az amfetaminok esetében. Ez utóbbi szer fogyasztása közel 50%-kal nőtt. A rendszeres használók aránya magas.  A becslések szerint a kokain-fogyasztás is emelkedést mutat.  Csökkenést mutat a heroin-használók száma, ami minden valószínűség szerint az új pszichoaktív anyagok megjelenésére vezethető vissza.  Valószínűleg a fiatalabb életkor felé tolódott (14 év, vagy ez alatt) az első kipróbálás időpontja.  A felnőttkorú népességet tekintve csaknem minden 10. személy fogyasztott valamilyen kábítószert. A fentieken túl nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kábítószer-használat mellett: Az ESPAD 2011. évi adatai szerint a 16 évesek körében a múlt hónapban legalább egyszer nagy mennyiségű alkoholt fogyasztók aránya: 45% ! A korcsoportban 5. helyen állunk a lerészegedés előfordulását illetően, és sajnos dohányzás vonatkozásában is Európa vezető országai közé tartozunk. A 4-17 éves korú gyermekek között a mentális zavarok átlagos prevalenciája 20,0 %, (!!!).

3 Az új kihívás - az új pszichoaktív anyagok (designer drogok) megjelenése

4 Miként befolyásolta az új pszichoaktív anyagok megjelenése a kábítószer-helyzet alakulását? 2010 után a heroin hirtelen eltűnésével és az új pszichoaktív anyagok egyre nagyobb számú megjelenésével jelentősen átalakult a kábítószer-probléma Magyarországon. Magyarországon 2010 óta összesen 108, 2014-ben 42 új pszichoaktív szert azonosítottak. A rekreációs szerhasználati mintázatokban - a kannabisz mellett – szintén széles körben megjelennek a szintetikus kannabinoidok és a designer stimulánsok. A szintetikus kannabinoidok (pl. biofű) csoportjára a gyors és állandó változás a jellemző, használatuk során sokkal gyakoribbak és súlyosabbak a negatív fizikai és pszichológiai következmények. Stimulánsok közül 2010-ben a mefedron, 2011-ben az MDPV, 2012 -től a pentedron jelenik meg dominánsabban a piacon. 2014 -ben a pentedron mellett az α-PVP ért el említésre méltó részesedést a lefoglalási adatok szerint. Az új pszichoaktív anyagok népszerűségének oka: az alacsony ár, a könnyű hozzáférés, a legalitás miatt feltételezett alacsonyabb kockázat.

5 Milyen következményekkel járt az új pszichoaktív anyagok széleskörű használata? A kannabinoidok és a szintetikus stimulánsok miatt megnövekedett a kezelési igény. A kezelési adatok szerint ezen szerek használata intenzívebb és a használók életkora is lefelé tolódott. Az addiktológiai problémák mellett a sürgősségi/klinikai toxikológiai és a pszichiátriai kezelési igények száma is növekedést mutatott. Átrendeződések történtek az intravénás (problémás) szerhasználatban is: míg korábban a tűcsere-programok kliensei mintegy fele-fele arányban heroint, vagy amfetamint injektáltak, addig 2014-bena kliensek 68%-a elsődlegesen már valamilyen új pszichoaktív szert használt intravénásan. Az adatok alapján mind a heroin, mind az amfetaminfogyasztók körében tetten érhető volt a szerváltás. Az új pszichoaktív anyagok injektálásához kapcsolódó kockázatosabb magatartásokkal összefüggésben (pl. gyakoribb injektálás, eszközmegosztás) a fertőző betegségek terjedésének kockázata is megnövekedett az intravénás szerhasználók körében. 2010 után a túladagolások száma ideiglenesen csökkent, azonban az új szintetikus stimulánsok magas tisztasága és toxicitása miatt a halálozási mutató 2011-től kezdődően 2013-ig folyamatosan emelkedést mutatott. (2013-ban összesen 31 közvetlen haláleset történt, 2014- ben 23).

6 Összegzés a magyarországi kábítószerhelyzetről  Magyarország a közepes drogérintettségű országok közé tartozik Európában.  Nemzetközi és közép-európai összehasonlításban a fogyasztás különböző idejű prevalenciája nem magas, a kialakult helyzet népegészségügyi jelentőségét nem a fogyasztás elterjedtsége, hanem az adja, hogy a szerhasználati mintázat kockázatosabbá vált.  A magas kockázatú szerhasználat az EMCDDA fogalomhasználata szerint olyan rendszeres használat, amely tényleges károkat okoz az adott személyre nézve, vagy amely következtében nagy valószínűsége van annak, hogy az adott személy ilyen károkat fog elszenvedni.

7 Lehetséges válaszok a kialakult helyzet kezelésére:  Szabályozási kérdések (hazai és uniós szintű szabályozás kialakítása az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatban, a Büntetőtörvénykönyv módosítása)  Szakmai válaszok = átfogó, összehangolt intézkedési terv a kereslet és kínálatcsökkentés területére vonatkozóan (= a Nemzeti Drogellenes Stratégiához kapcsolódó szakpolitikai program)

8 Szabályozási kérdések - az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos hazai szabályozásról  2012-ben a Gyógyszertörvény módosításával, illetve a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet módosításával kialakításra került az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos szabályozás.  A Kormány 2014. október 18. ülésén rendelte el az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát annak hatékonyabbá tétele érdekében. A 367/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 2015. január 1-jei hatállyal módosította a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendeletet. A jogszabályváltozást követően a Korm. rendelet „C” jegyzékében szereplő új pszichoaktív anyagok az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról szóló 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletében kerülnek felsorolásra.  A szabályozás lehetséges iránya: új generikus képletek alkalmazása, gyorsabb eljárás kialakítása.

9 Szabályozási kérdések: az új pszichoaktív anyagok uniós szabályozásáról Jelenleg: az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó információcseréről, kockázatértékelésről és ellenőrzésről szóló 2005/387/IB tanácsi kerethatározat az irányadó. A kerethatározatot felváltására először az Európai Parlament és a Tanács rendelet-tervezete került megvitatásra (2013). A javaslat a EUMSZ 114- es jogalapra épült, a szabályozás fókuszában a belső piac működésének biztosítása állt, és csak másodsorban jelent meg a népegészségügyi kockázatok csökkentése. Ezt követően került megvitatásra a 83-as és a 74-es cikk kombinált alkalmazásának lehetősége, azonban ezzel a jogalappal is több aggály megfogalmazásra került. 2015. május 27. döntés születik arról, hogy a büntetőjogi minimum jogharmonizációra vonatkozó 83. EUMSZ cikk kerül vizsgálatra.

10 A Nemzeti Drogellenes Stratégia (2013-2020) szakpolitikai programjáról A rövidtávú feladatokat (43) tartalmazó szakpolitikai program a Nemzeti Drogellenes Stratégia beavatkozási területeire és célrendszerére épül, négy beavatkozási területen állapít meg célokat, fejlesztési irányokat: 1. Az egészségfejlesztés és kábítószer-megelőzés rendszerének fejlesztése (pl. széleskörű prevenciós tevékenység valamennyi színtéren - EFOP) 2. A kezelés/ellátás, felépülés rendszerének fejlesztése (pl. az intézményrendszer szükségletnek megfelelő fejlesztése, pl. gyermek- fjúságaddiktológiai rehabilitáció, szakmai szabályozók/protokollok stb.) 3. A kínálatcsökkentési beavatkozások rendszerének fejlesztése (pl. adatblokkolás, a kábítószer vizsgálat laboratóriumi vizsgálatának fejlesztése) 4. Az emberi és társadalmi erőforrások mobilizálása (pl. KEF, képzések, médiatevékenység).

11 Továbbképzések biztosításával kell elősegíteni a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások valamint a javítóintézeti ellátás drogmegelőzési- és kezelési feladatainak hatékony ellátását. A gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások célcsoportja, igénybevevői köre a kábítószer használat tekintetében fokozott kockázatokat visel. Az e helyzethez fűződő kihívásoknak a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások intézményrendszere egyelőre csak részben képes megfelelni. A jelenleginél hatékonyabb drogmegelőzési tevékenység előfeltétele ezen intézményrendszerek humán erőforrás fejlesztése. 1. Ösztöndíjprogram a gyermekjóléti alapellátásban és a gyermekvédelmi szakellátásban tevékenykedő szakemberek számára a drogmegelőzési feladatok szempontjából is releváns szakirányú képesítés (pl. mentálhigiénés szakember, addiktológiai konzultáns stb.) megszerzésére. 2. A szülői szerep hatékony betöltését elősegítő (ún. parenting skills típusú) képzések akkreditációja nevelőszülők, helyettes szülők számára. 2016-tól képzések megvalósítása. 3. A drogmegelőzési feladatok hatékony ellátását elősegítő speciális továbbképzési program akkreditációja a gyermekjóléti alapellátásban (gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekjóléti szolgálatok), illetve a gyermekvédelmi szakellátásban, javítóintézeti ellátásban dolgozó szakemberek számára. 2016-tól képzések megvalósítása.

12 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! eva.muller@emmi.gov.hu