1. A SZÁMVITEL FOGALMA. 1-1 A SZÁMVITEL A vagyonváltozás (eredmény) kimutatása. Eszköze: az ered- ménykimutatás. CÉLJA, FUNKCIÓJA: A vagyon kimutatása.

1. A SZÁMVITEL FOGALMA

1-1 A SZÁMVITEL A vagyonváltozás (eredmény) kimutatása. Eszköze: az ered- ménykimutatás. CÉLJA, FUNKCIÓJA: A vagyon kimutatása. Eszközei: a leltár és a könyvviteli mérleg A számvitel olyan elszámolási és objektív információs rendszer, amely a gazdasági műveleteket (eseményeket): megfigyeli, méri, rendszerezetten feljegyzi. FOGALMA:

FORRÁSFORRÁS SAJÁT IDEGEN PÉNZ 1-2 A TERMELÉSI FOLYAMAT VÁZLATA Hozamok KÉSZTER- MÉKEK (búza, tej, zakó cipő stb.) TERMELŐ ESZKÖZÖK (épület, gép, anyag, állat stb.) BERUHÁZÁS BESZERZÉS, TERMELÉSI RÁFORDÍTÁS BEFEJEZETLEN TERMELÉS (költségek) Értékesítés Belső felhasználás

2. A VÁLLALKOZÓ VAGYONA, A VAGYON KIMUTATÁSA

Vagyon Forrás Eszköz = 2-1 A VÁLLALKOZÓ VAGYONA FOGALMA: a vagyon a vállalkozás tulajdonában, kezelésében lévő eszközök együttes értéke. A VAGYON CSOPORTOSÍTÁSÁNAK ISMÉRVEI: a vállalkozási tevékenységben betöltött szerepük, eredetük. FORRÁSOK Eredetük szerint csoportosítva -nak nevezzük. ESZKÖZÖK A VAGYONT: A tevékenységben betöltött szerepük szerint csoportosítva -nek

KÖTELEZETTSÉGEKF. VII.MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY VI. V. IV. III. II. I. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK TŐKETARTALÉK JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) JEGYZETT TŐKE AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK C. III. II. I. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK TÁRGYI ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK IV. III. II. I. PÉNZESZKÖZÖK ÉRTÉKPAPÍROK KÖVETELÉSEK KÉSZLETEK FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) D.SAJÁT TŐKE E.CÉLTARTALÉKOK HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK III. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK I. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK G. A VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGBEN BETÖLTÖTT SZEREPÜK SZERINT EREDETÜK SZERINT 2-2.1 A VAGYON CSOPORTOSÍTÁSA ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) A.BEFEKTETETT ESZKÖZÖK B.FORGÓESZKÖZÖK

2-2.2 A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Befektetett eszközként OLYAN ESZKÖZT szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy A TEVÉKENYSÉGET, A MŰKÖDÉST TARTÓSAN, LEGALÁBB EGY ÉVEN TÚL SZOLGÁLJA. FOGALMACSOPORTOSÍTÁSA IMMATERIÁLIS JAVAK TÁRGYI ESZKÖZÖK BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

2-2.3 AZ IMMATERIÁLIS JAVAK Immateriális jószágként azokat a nem anyagi eszközöket kell kimutatni, amelyek tartósan, legalább egy éven túl szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Az immateriális javak között ki- mutatható az alapítás, átszerve- zés és a kísérleti fejlesztés akti- vált értéke is. FOGALMACSOPORTOSÍTÁSA ALAPÍTÁS, ÁTSZERVEZÉS AKTIVÁLT ÉRTÉKE KÍSÉRLETI FEJLESZTÉS AKTIVÁLT ÉRTÉKE VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz SZELLEMI TERMÉKEK ÜZLETI VAGY CÉGÉRTÉK IMMATERIÁLIS JAVAKRA ADOTT ELŐLEG IMMATERIÁLIS JAVAK ÉRTÉKHELYESBÍTÉSE

2-2.4 TÁRGYI ESZKÖZÖK Olyan tárgyiasult (dologi) esz- közök, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetetten, tartósan szolgálják, függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre ke- rültek-e vagy sem. FOGALMA Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszere- lések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyes- bítése CSOPORTOSÍTÁSA

AZOK AZ ESZKÖZÖK - részesedés, értékpapír, adott kölcsön -, amelyeket a vállalkozó AZZAL A CÉLLAL FEKTETETT BE MÁS VÁLLALKOZÓNÁL, hogy ott TARTÓS JÖVEDELEMRE: osztalékra, részesedésre, ill. kamatra tegyen szert, befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítő ér- tékpapírok, tulajdoni részesedést jelentő befektetések. 2-2.5 BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK FOGALMA ÉRTÉKPAPÍROK

2-2.6 FORGÓESZKÖZÖK A forgóeszközök a vállalkozási tevékenységet általában egy évnél rövidebb ideig szolgáló vagyontárgyak, követelések, értékpapírok és pénzeszközök. FOGALMACSOPORTOSÍTÁSA KÉSZLETEK KÖVETELÉSEK ÉRTÉKPAPÍROK PÉNZESZKÖZÖK

2-2.7 KÉSZLETEK FOGALMA A vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve – általában egy évnél rövidebb ideig – szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egyetlen termelési folyamatban vesznek részt, a termék előállítás, szolgáltatás nyújtás során kerülnek majd felhasználásra (ANYAGOK) a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak (BEFEJEZETLEN TERME- LÉS, FÉLKÉSZTERMÉK) már elkészült termékek (KÉSZTERMÉKEK) értékesítési célból kerültek beszerzésre és az értékesítésig változatlan állapotban maradnak (ÁRUK, GÖNGYÖLEGEK, KÖZVETÍTETT SZOLGÁLTATÁSOK). A készletek között kell kimutatni az eddig felsoroltakon túl használatba vételükig a SZERSZÁMOKAT, MŰSZERE- KET, BERENDEZÉSEKET, FELSZERELÉSEKET, MUNKA- RUHÁKAT stb. ha a vállalkozási tevékenységet legfeljebb egy évig szolgálják, a NÖVENDÉK, HÍZÓ ÉS EGYÉB ÁLLATOKAT függetlenül a tartás idejétől, a BEFEKTETETT ESZKÖZÖK KÖZÜL AZ IDE ÁTSOROLT ESZ- KÖZÖKET. (A tartósan használaton kívüli eszközök)

KÉSZ-TERMÉKEK Ipari Mezőgazdasági NÖVENDÉK-, HÍZÓ- ÉS EGYÉBÁLLATOK Növendék Hízó Egyéb BEFEJEZETLEN ÉS FÉLKÉSZ TERMÉKEK Ipari Mezőgazdasági Építőipari VÁSÁROLT KÉSZLETEKRE ADOTT ELŐLEG SAJÁT TERMELÉSŰ 2-2.8 KÉSZLETEK FAJTÁI ANYAGOK Alapanyagok Segéd, üzem és fűtő anyagok Tartalék alkatrészek Fogyóeszkö- zök * Gyártóeszkö- zök * ÁRUK Kereskedelmi készletek Közvetített szolgáltatások Betétdíjas göngyölegek * Egy évnél rövidebb élettartamúak

2-2.9 KÖVETELÉSEK Azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen eredő, FOGALMA PÉNZFORMÁBAN KIFEJEZETT FIZETÉSI IGÉNYEK, AMELYEKET A VÁLLALKOZÁS MÁR TELJE- SÍTETT, A MÁSIK FÉL ÁLTAL ELFOGA- DOTT, ELISMERT - TERMÉKÉRTÉKESÍTÉSHEZ, - SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉ- SÉHEZ, - ÉRTÉKPAPÍR ÉRTÉKESÍTÉS- HEZ, - KÖLCSÖNNYÚJTÁSHOZ, - ELŐLEGFIZETÉSHEZ, (ideért- ve az osztalékelőleget is) stb. KAPCSOLÓDNAK. VALAMINT - munkavállalói tartozás, - visszatérítendő adó, - igényelt, de még nem teljesített támogatás, TOVÁBBÁ - a vásárolt követelések, - a térítés nélkül és egyéb címen átvett követelé- sek.

A MÉRLEGBEN KÖVETELÉSKÉNT KIMUTATOTT: Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállal- kozással szemben, Követelések egyéb részesedé- si viszonyban lévő vállalko- zással szemben, Váltókövetelések, Egyéb követelések. 2-2.10 KÖVETELÉSEK CSOPORTOSÍTÁSA A MÉRLEGBEN MÁS ESZKÖZÖK KÖZÖTT KIMUTATOTT: Immateriális javakra adott előleg, Beruházásokra adott előleg, Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban, Egyéb tartósan adott kölcsön, Készletekre adott előleg, Bankbetétek, Bevételek aktív elhatárolása. A MÉRLEGBEN FORRÁST CSÖK- KENTŐ TÉTELKÉNT KIMUTATOTT : Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-).

2-2.11 PÉNZESZKÖZÖK Fizetési eszköz- ként felhasznál- ható tényleges pénz, elektronikus pénzeszköz és csekk Forint vagy deviza (valuta) Fogalma Készpénz Elektronikus pénzeszközök Csekk (azonnal pénzre váltható vevőtől kapott) Bankbetétek o Nem lekötött o Rövid lejáratra lekötött Fajtái

FAJTÁI Aktív időbeli elhatárolások Passzív időbeli elhatárolások ELVE Olyan gazdasági események kihatásait, amelyek KÉT vagy TÖBB ÉVET is érintenek az adott időszak BEVÉTELEI és KÖLTSÉGEI között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az ALAPUL SZOLGÁLÓ IDŐSZAK és az ELSZÁMOLÁSI IDŐSZAK között megoszlanak. 2-2.12 AZ IDŐBELI ELHATÁROLÁS

A saját tőke olyan tőkerész, amelyet a TULAJDONOS (AZ ALAPÍTÓ) BOCSÁTOTT a vállalkozó rendelkezésére, AZ ADÓZOTT EREDMÉNYBŐL HAGYOTT a vállalkozónál.KIVÉTEL: jogszabály alapján a tőke- tartalékba, az eredmény- tartalékba helyezett átvett pénz- és egyéb eszköz, valamint az értékelési tartalék. 2-2.13 SAJÁT TŐKE FOGALMA CSOPORTOSÍTÁSA CSOPORTOSÍTÁSA JEGYZETT TŐKE (+) JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) TŐKETARTALÉK (+) EREDMÉNYTARTALÉK (±) LEKÖTÖTT TARTALÉK (+) ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK (+) MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±).

2-2.14 CÉLTARTALÉK A KÉPZÉS MÓDSZERE KONKRÉT, MEGBÍZHATÓ ADATOK ALAPJÁN STATISZTIKAI BECSLÉS ÚTJÁN. IDŐSZAKONKÉNT ISMÉTLŐ- DŐ VÁRHATÓ KÖLTSÉGEKRE EGYÉB CÉLOKRA képzett for- rás. Így a bizonytalan, kétes ered- mény nem kerül kimutatásra. Az adózás előtti eredmény terhére a VÁRHATÓ KÖTELEZETTSÉ- GEKRE FOGALMA

szállító, vállalkozó, szolgáltató, hitelező, kölcsönző által már TELJESÍ- TETT, A VÁLLALKOZÓ ÁLTAL ELFOGADOTT, ELISMERT 2-2.15 KÖTELEZETTSÉGEK Azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb SZERZŐDÉSBŐL EREDŐ FOGALMA szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódik. MEGSZŰNIK HA A VÁLLALKOZÓ o kifizeti, PÉNZFORMÁBAN TELJESÍTENDŐ, ELISMERT FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK Amelyek a o váltót ad át, vagy a HITELEZŐ ELENGEDI.

 me nnyiségi felvétel, mérés,  egyeztetés. A LELTÁR OZÁS MÓDJA : 2-3 LELTÁR FOGALMA: a leltár olyan jegyzékszerű kimutatás, amely a valóságban meglév ő eszközöket és forrásokat  mennyiségben és értékben,  t ételesen (részletesen), ellen ő rizhet ő módon  egy adott id ő pontra vona t koztatva mutatja ki. A LELTÁR KÉSZÜLHET:  leltározással, vagy  nyilvántartások alapján.

2-4.1 A KÖNYVVITELI MÉRLEG FOGALMA ÖSSZEVONTAN,PÉNZÉRTÉKBEN, ADOTT IDŐPONTBAN. A mérleg olyan – kétoldalú, vagy egyoldalú – kimutatás, amely a vállalkozó tartalmazza. VAGYONÁT A vállalkozási tevékenységben betöltött szerepük szerint csoportosítva: ESZKÖZÖK Eredetük szerint csoportosítva: FORRÁSOK

2-4.2 A MÉRLEG SZERKEZETE „A” változat. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁ- ROLÁSOK ROLÁSOK ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) Eszközök összesen D. SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E. CÉLTARTALÉKOK F. KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁ- ROLÁSOK ROLÁSOK FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) Források összesen

2-4.3.1 A MÉRLEG ELŐÍRT TAGOLÁSA „A” változat I. IMMATERIÁLIS JAVAK 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti, vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) A. Befektetett eszközök A. Befektetett eszközök III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ESZKÖZÖK 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt meg- testesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi esz- közök értékhelyesbítése

2-4.3.2 I. KÉSZLETEK 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletekre adott előlegek II. KÖVETELÉSEK 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések B. Forgóeszközök B. Forgóeszközök III. ÉRTÉKPAPÍROK 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok IV. PÉNZESZKÖZÖK 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások C. Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen

2-4.3.3 I.JEGYZETT TŐKE Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II.JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) III.TŐKETARTALÉK IV.EREDMÉNYTARTALÉK (±) V.LEKÖTÖTT TARTALÉK VI.ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII.MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±) FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) D. Saját tőke D. Saját tőke 1.Céltartalék a várható kötelezettségekre 2.Céltartalék a jövőbeni költségekre 3.Egyéb céltartalék E. Céltartalékok E. Céltartalékok

2-4.3.4 I. HÁTRASOROLT I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK KÖTELEZETTSÉGEK 1.Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2.Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 3.Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK KÖTELEZETTSÉGEK 1.Hosszú lejáratra kapott köl- csönök 2.Átváltoztatható kötvények 3.Tartozások kötvénykibocsá- tásból 4.Beruházási és fejlesztési hitelek 5.Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6.Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7.Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8.Egyéb hosszú lejáratú kötele- zettségek F. Kötelezettségek III. RÖVID LEJÁRATÚ III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK KÖTELEZETTSÉGEK 1.Rövid lejáratú kölcsönök ebből:az átváltoztatható köt- vények 2.Rövid lejáratú hitelek 3.Vevőktől kapott előlegek 4.Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5.Váltótartozások 6.Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7.Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8.Egyéb rövid lejáratú kötele- zettségek 1.Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2.Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3.Halasztott bevételek G. Passzív időbeli elhatárolások Források összesen

2-4.5 A MÉRLEG ELŐÍRT TAGOLÁSA „B” változat I.IMMATERIÁLIS JAVAK II.TÁRGYI ESZKÖZÖK III.BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK I.KÉSZLETEK II.KÖVETELÉSEK III.ÉRTÉKPAPÍROK IV.PÉNZESZKÖZÖK A. Befektetett eszközök A. Befektetett eszközök B. Forgóeszközök G. Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezett- éven belül esedékes kötelezett- ségek levonása után (A+F) ségek levonása után (A+F) F. Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek különbözete kötelezettségek különbözete (B+C-D-E) (B+C-D-E) D. Egy éven belül esedékes kötelezettségek kötelezettségek C. Aktív időbeli elhatárolások E. Passzív időbeli elhatárolások I.HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II.HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK I.JEGYZETT TŐKE II.JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) III.TŐKETARTALÉK IV.EREDMÉNYTARTALÉK (±) V.LEKÖTÖTT TARTALÉK VI.ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII.MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±) H. Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek kötelezettségek J. Saját tőke J. Saját tőke I. Céltartalékok I. Céltartalékok

3.A GAZDASÁGI MŰVELETEK ÉS HATÁSUK A VAGYONRA

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK CSOPORTOSÍTÁSA REÁL - beszerzés, - készletezés, - termelés, - késztermék- raktározás, - értékesítés. 3-1 A GAZDASÁGI FOLYAMAT FOGALMA A vállalkozásban lezajló gazdasági mozgások összességét gazdasági folyamatnak nevezik. NOMINÁL - pénzbevonás hitelfelvétel, alaptőke emelés, kamatfelvétel stb. - pénzkezelés, - pénzkivonás hiteltörlesztés, kamatfizetés stb.

3-2 A GAZDASÁGI MŰVELET (ESEMÉNY) A gazdasági művelet a gazda- sági folyamat egy mozzanata, eleme. FOGALMA  FOGALMA  A gazdasági művelet hatásának mérésére alkalmazható - A MENNYISÉG SZERINTI MÉ- RÉSMÓD (tömeg, térfogat, terület stb.) - A PÉNZBENI MÉRÉSMÓD.  A számvitelben ez utóbbi az általános, mert ezzel a külön- böző gazdasági események kö- zös nevezőre hozhatók.  A számvitelben azt mérik, hogy a gazdasági művelet hatására, HOGYAN VÁLTOZIK A VÁLLAL- KOZÓ VAGYONA.  A gazdasági műveletek számokban történő mérését nevezik SZÁMVITELI MÉRÉS- MÓDNAK.

3-3 A GAZDASÁGI MŰVELETEK HATÁSA A VAGYONRA  A VAGYONT - növelik, vagy - csökkentik, vagy - az eszközök, vagy - a források szerkezetét változtatják meg.  A gazdasági műveleteket a mérlegre gyakorolt hatásuk alapján - négy alaptípus és - két összetett típus valamelyikébe be lehet sorolni.  A vállalkozó induló vagyona a mérlegben kerül kimutatásra.  A gazdasági műveletek (ese- mények) sokfélék, de - közvetlenül, vagy - közvetetten (az eredmény- kimutatáson keresztül) mindig hatással vannak a vagyonra (a mérlegre).

3-4 A GAZDASÁGI MŰVELETEK ALAPTÍPUSAI ÉS HATÁSUK A VAGYONRA A = P 1.Eszközök bevonása: A + x = P + x 2.Eszközök kivonása:A – x = P – x 3.Eszközök körforgása:A + x – x = P 4.Források változása:A = P + x - x A = eszközök P = források x = a változás mértéke

3-5 AZ ÖSSZETETT GAZDASÁGI MŰVELETEK TÍPUSAI ÉS HATÁSUK A VAGYONRA A = P 1.Eszközök körforgásával egyidejű eszközbevonás (x > y) A + x – y = P + (x –y) A = eszközök P= források x, y = a változás mértéke 2. Eszközök körforgásával egyidejű eszközkivonás (x < y) A + x – y = P - (y - x)

AKTÍVÁKNYITÓ MÉRLEG*PASSZÍVÁK PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK G.AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK C. 1150FORRÁSOK ÖSSZESEN1150ESZKÖZÖK ÖSSZESEN HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK III. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK I. KÖTELEZETTSÉGEKF. E.CÉLTARTALÉKOK IV. III. II. I. PÉNZESZKÖZÖK ÉRTÉKPAPÍROK KÖVETELÉSEK KÉSZLETEK B.FORGÓESZKÖZÖK 100 200 50 800 VII. VI. V. IV. III. II. I. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK TŐKETARTALÉK JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) JEGYZETT TŐKE III. II. I. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK TÁRGYI ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK D.SAJÁT TŐKEA.BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 3-6.1 A MÉRLEG VÁLTOZÁSA A GAZDASÁGI MŰVELETEK HATÁSÁRA 100 40 60 300 50 590 10 * Az adatok eFt-ban.

* A vállalkozó 20 e Ft-ért anyagot vásárolt. PASSZÍVÁK(ESZKÖZ BEVONÁSA UTÁN*)AKTÍVÁK 3-6.2 MÉRLEG PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK G.AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK C. 1170FORRÁSOK ÖSSZESEN1170ESZKÖZÖK ÖSSZESEN HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (100+20) III. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK I. KÖTELEZETTSÉGEKF. E.CÉLTARTALÉKOKIV. III. II. I. PÉNZESZKÖZÖK ÉRTÉKPAPÍROK KÖVETELÉSEK KÉSZLETEK (300+20) B.FORGÓESZKÖZÖK 120 200 50 800 VII. VI. V. IV. III. II. I. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK TŐKETARTALÉK JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) JEGYZETT TŐKE III. II. I. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK TÁRGYI ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK D.SAJÁT TŐKEA.BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 100 40 60 320 50 590 10

* A vállalkozó 30 e Ft hosszú lejáratú hitelt törlesztett. PASSZÍVÁK(ESZKÖZÖK KIVONÁSA UTÁN*)AKTÍVÁK 3-6.3 MÉRLEG PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK G. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK C. 1140FORRÁSOK ÖSSZESEN1140ESZKÖZÖK ÖSSZESEN HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (200-30) II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK III. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK I. KÖTELEZETTSÉGEKF. E.CÉLTARTALÉKOKIV. III. II. I. PÉNZESZKÖZÖK (100-30) ÉRTÉKPAPÍROK KÖVETELÉSEK KÉSZLETEK B.FORGÓESZKÖZÖK 120 170 50 800 VII. VI. V. IV. III. II. I. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK TŐKETARTALÉK JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) JEGYZETT TŐKE III. II. I. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK TÁRGYI ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK D.SAJÁT TŐKEA.BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 70 40 60 320 50 590 10

* A vállalkozó 40 eFt-ot megkapott a követeléséből. PASSZÍVÁK (ESZKÖZÖK KÖRFORGÁSA UTÁN*) AKTÍVÁK 3-6.4 MÉRLEG PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK G.AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK C. 1140FORRÁSOK ÖSSZESEN1140ESZKÖZÖK ÖSSZESEN HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK III. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK I. KÖTELEZETTSÉGEKF. E.CÉLTARTALÉKOKIV. III. II. I. PÉNZESZKÖZÖK (70+40) ÉRTÉKPAPÍROK KÖVETELÉSEK (60-40) KÉSZLETEK B.FORGÓESZKÖZÖK 120 170 50 800 VII. VI. V. IV. III. II. I. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK TŐKETARTALÉK JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) JEGYZETT TŐKE III. II. I. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK TÁRGYI ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK D.SAJÁT TŐKEA.BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 110 40 20 320 50 590 10

* A vállalkozó a szállítóval szembeni kötelezettségéből 20 e Ft-ot hosszú lejáratú hitelből fizetett ki. PASSZÍVÁK (FORRÁSOK VÁLTOZÁSA UTÁN*) AKTÍVÁK 3-6.5 MÉRLEG PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK G. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK C. 1140FORRÁSOK ÖSSZESEN1140ESZKÖZÖK ÖSSZESEN HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (170+20) II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (120-20) III. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK I. KÖTELEZETTSÉGEKF. E.CÉLTARTALÉKOKIV. III. II. I. PÉNZESZKÖZÖK ÉRTÉKPAPÍROK KÖVETELÉSEK KÉSZLETEK B.FORGÓESZKÖZÖK 100 190 50 800 VII. VI. V. IV. III. II. I. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK TŐKETARTALÉK JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) JEGYZETT TŐKE III. II. I. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK TÁRGYI ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK D.SAJÁT TŐKEA.BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 110 40 20 320 50 590 10

* A vállalkozó 10 e Ft értékben kimutatott készletet 15 e Ft-ért eladott. PASSZÍVÁK (ESZKÖZÖK KÖRFORGÁSÁVAL EGYIDEJŰ ESZKÖZBEVONÁS UTÁN*) AKTÍVÁK 3-6.6 MÉRLEG PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK G.AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK C. 1145FORRÁSOK ÖSSZESEN1145ESZKÖZÖK ÖSSZESEN HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK III. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK I. KÖTELEZETTSÉGEKF. E.CÉLTARTALÉKOKIV. III. II. I. PÉNZESZKÖZÖK ÉRTÉKPAPÍROK KÖVETELÉSEK (20+15) KÉSZLETEK (320-10) B.FORGÓESZKÖZÖK 100 190 50 800 VI. V. IV. III. II. I. 5 VII.MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (0+5) ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK TŐKETARTALÉK JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) JEGYZETT TŐKE III. II. I. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK TÁRGYI ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK D.SAJÁT TŐKEA.BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 110 40 35 310 50 590 10

* A vállalkozó 50 e Ft értékben kimutatott készletet 48 e Ft-ért eladott. PASSZÍVÁK (ESZKÖZÖK KÖRFORGÁSÁVAL EGYIDEJŰ ESZKÖZKIVONÁS UTÁN*) AKTÍVÁK 3-6.7 MÉRLEG PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK G.AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK C. 1143FORRÁSOK ÖSSZESEN1143ESZKÖZÖK ÖSSZESEN HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK III. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK I. KÖTELEZETTSÉGEKF. E.CÉLTARTALÉKOKIV. III. II. I. PÉNZESZKÖZÖK ÉRTÉKPAPÍROK KÖVETELÉSEK (35+48) KÉSZLETEK (310-50) B.FORGÓESZKÖZÖK 100 190 50 800 VI. V. IV. III. II. I. 3 VII.MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (5-2) ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK TŐKETARTALÉK JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) JEGYZETT TŐKE III. II. I. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK TÁRGYI ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK D.SAJÁT TŐKEA.BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 110 40 83 260 50 590 10

4. AZ EREDMÉNY FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSA, KIMUTATÁSA

FOGALMA: A saját vagyon változásának összege** CSOPORTOSÍTÁSA Saját vagyon Idegen vagyon (kötelezettség) CSOPORTOSÍTÁSA Nyereség Veszteség Saját vagyon (saját tőke) Vagyon - Kötelezettség = * EGY IDŐPONTBAN (Pl. az üzleti év végén) végén) Nyereség A saját vagyon növekedése. Veszteség A saját vagyon csökkenése. ** EGY IDŐSZAK ALATT (Pl. egy üzleti évben) évben) 4-1 VAGYON EREDMÉNY FOGALMA: A vállalkozó tulajdonában, kezelésében lévő eszközök együttes értéke*

 = ÖSSZES HOZAM – ÖSSZES KÖLTSÉG (RÁFORDÍTÁS). EREDMÉNY** az értékesített eszközök és szolgáltatások ellen- értéke (a kapott pénz, vagy a vevő által elismert követelés). BEVÉTEL: ÖSSZES HOZAM = BEVÉTEL ± SAJÁT ELŐÁLLÍTÁSÚ ESZKÖZÖK ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSA. * Minden adat azonos időszakra vonatkozik. vonatkozik. ** Mind a két módszerrel azonos eredményt kapunk. eredményt kapunk. EREDMÉNY**  = BEVÉTEL – AZ ÉRTÉKESÍTETT ESZKÖZÖK (SZOLGÁLTATÁSOK) KÖLTSÉGE, RÁFORDÍTÁSOK. a felhasz- nált élő és holt munka pénzben kifejezett, tényleges bekerülési értéke. ÖSSZES KÖLTSÉG: 4-2 AZ EREDMÉNY LEVEZETÉSE A GAZDASÁGI FOLYAMATBÓL*

 = TERMELÉSI ÉRTÉK – TERMELÉSI KÖLTSÉG. „SZÁMÍTOTT EREDMÉNY” TERMELÉSI ÉRTÉK: az előállí- tott eszközök és a teljesített szolgáltatások piaci áron számí- tott értéke. * Minden adat azonos időszakra vonatkozik. vonatkozik. 4-3 AZ EREDMÉNY FAJTÁI* TERMELÉSI KÖLTSÉG: a fel- használt élő és holt munka pénzben kifejezett értéke.  = BEVÉTEL – AZ ÉRTÉKESÍTETT ESZKÖZÖK (SZOLGÁLTATÁSOK) KÖLTSÉGE, RÁFORDÍTÁSOK. REALIZÁLT EREDMÉNY PÉNZÜGYILEG IS REALIZÁLT EREDMÉNY  = PÉNZÜGYILEG IS REALIZÁLT BEVÉTEL (befolyt pénzbevétel) – AZ ÉRTÉKESÍTETT ESZKÖZÖK (szolgáltatások) KÖLTSÉGE, RÁ- FORDÍTÁSOK.

 AZ ÉRTÉKE- SÍTETT KÉSZLETEK ÉS SZOL- GÁLTATÁSOK ELLENÉRTÉKE. Készpénzben kifizetett, vagy a vevő által elfogadott, áfa-t nem tartalmazó összeg. ÁRBEVÉTEL: 4-4 A BEVÉTELEK CSOPORTOSÍTÁSA  A PÉNZÜGYI MŰVELETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL. Kapott osztalék, árfolyamnyereség, kapott kamat stb. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELE: EGYÉB BEVÉTEL:  AZ ÁRBE- VÉTEL RÉSZÉT NEM KÉPEZŐ BEVÉTELEK, amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek, nem minősülnek - sem pénzügyi, - sem rendkívüli bevételnek.  A SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI TE- VÉKENYSÉGGEL NEM ÁLLNAK KÖZVETLEN KAPCSOLATBAN. (Pl. térítés nélkül kapott eszkö- zök, kapott támogatás). RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK:

4-5 EREDMÉNYKATEGÓRIÁK MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (0) VAGY (-) JÓVÁHAGYOTT OSZTALÉK, RÉSZESEDÉS (-) ADÓZOTT EREDMÉNY (+) (+) IGÉNYBE VETT EREDMÉNY- TARTALÉK (+) HA A JÓVÁHAGYOTT OSZTALÉK, RÉSZESEDÉS > ADÓZOTT EREDMÉNY MÉRLEG SZERINTI ERED- MÉNY (±) (±) JÓVÁHAGYOTT OSZTALÉK, RÉSZESEDÉS (-) VAGY (0) ADÓZOTT EREDMÉNY (±) (±) ADÓFIZETÉSI KÖTELE- ZETTSÉG (-) VAGY (0) ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±) RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (±) (±) SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±) PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (±) ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (±)

„A” változat Lépcsőzetes elrendezés „B” vltozat „B” változat Mérlegszerű elrendezés 4-6.1 AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS MÓDJA ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL „B” változat Mérlegszerű elrendezés „A” változat Lépcsőzetes elrendezés

4-6.2 AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS KÉT MÓDJA KÖZÖTTI ELTÉRÉS ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSFORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁS ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSGÉG EREDMÉNYE (±) A TOVÁBBIAKBAN A KÉT MÓDSZER AZONOS +±+----+±+---- ÖSSZES HOZAM:  Árbevétel  Aktivált saját teljesít- mények értéke  Egyéb bevétel ÖSSZES KÖLTSÉG:  Anyagjellegű ráfordítások  Személyi jellegű ráfordítások  Értékcsökkenési leírás  Egyéb ráfordítások ++---++--- ÖSSZES BEVÉTEL:  Árbevétel  Egyéb bevétel FORGALMI KÖLTSÉG:  Értékesítés közvetlen költségei  Értékesítés közvetett költségei  Egyéb ráfordítások

4-6.3 AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS KÉT MÓDJA KÖZÖTTI AZONOSSÁG ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSFORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁS (±) SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY [üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, pénzügyi műveletek eredménye] (±) ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (Szokásos vállalkozási eredmény, rendkívüli eredmény) + - Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (±) (±) MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY - Adófizetési kötelezettség (±) ADÓZOTT EREDMÉNY (+) - Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés (±) RENDKÍVÜLI EREDMÉNY + - Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások

4-6.4 AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS KÉT VÁLTOZATA KÖZÖTTI ELTÉRÉS „A” változat (lépcsőzetes elrendezés) ± Eredmény I. +- Bevételek II. Ráfordítások II. ± Eredmény II..... ± Eredmény  +- Bevételek I. Ráfordítások I. BR B = bevételek R = ráfordítások „B” változat (mérlegszerű elrendezés) Veszteség  (B < R) Nyereség  (B > R) Veszteség II. (B < R) Nyereség II. (B > R) Veszteség I. (B < R) Nyereség I. (B > R) Bevételek II. Ráfordítások II......... Bevételek I. Ráfordítások I.

Az üzleti év: e Ft árbevétele 1000 aktivált saját teljesítmények értéke 300 összes költsége 900 az értékesítés költsége (900-300) 600 egyéb bevétele200 egyéb ráfordítása170 + 430 ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE + 430 - 170 Egyéb ráfordítások- 170 + 200 Egyéb bevételek + 200 Összes költség - 900 - 600 Értékesítés költsége Aktivált saját teljesít- mények értéke + 300 4-7 PÉLDA AZ ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYÉNEK LEVEZETÉSÉRE ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL + 1000 Árbevétel+ 1000

4-8.1 EREDMÉNYKIMUTATÁS ELŐÍRT TAGOLÁSA ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL „A” változat 05. Anyagköltség 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgál- tatások értéke IV. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK (05+06+07+08+09) 10. Bérköltség 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍ- TÁSOK (10+11+12) VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS VII.EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK Ebből: értékvesztés A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I±II+III-IV-V-VI-VII) EREDMÉNYE (I±II+III-IV-V-VI-VII) Belföldi értékesítés nettó árbevétele Exportértékesítés nettó árbevétele ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE (01+02) Saját termelésű készletek állomány- változása Saját előállítású eszközök aktivált értéke AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE (±03+04) EGYÉB BEVÉTELEK Ebből: Visszaírt értékvesztés 01. 02. I. 03. 04. II. III.

4-8.2 X. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK XI.RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK XII. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A±B) D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X-XI) E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±C±D) F. ADÓZOTT EREDMÉNY (±E-XII) G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F+22-23) (±F+22-23) B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII-IX) Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfo- lyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI (13+14+15+16+17) Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bank- betétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítá- sai PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁ- SAI(18+19±20+21) 13. 14. 15. 16. 17. VIII. 18. 19. 20. 21. IX.

4-9 EREDMÉNYKIMUTATÁS ELŐÍRT TAGOLÁSA FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL „A” változat A következő sorok értelemszerűen megegyeznek az összköltség eljárás „A” változat 13-23. és VIII-XII., valamint a B-G. soraival. (4-8.2 vázlat) III. ÉRTÉKESÍTÉS BRUTTÓ ERED- MÉNYE (I-II) MÉNYE (I-II) 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE (01+02) (01+02) 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 04. Eladott áruk beszerzési értéke 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETLEN KÖLT- SÉGEI (03+04+05) SÉGEI (03+04+05) 06. Értékesítési, forgalmazási költségek 07. Igazgatási költségek 08. Egyéb általános költségek IV. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI (06+07+08) KÖLTSÉGEI (06+07+08) V. EGYÉB BEVÉTELEK Ebből: visszaírt értékvesztés VI. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK Ebből: értékvesztés A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (±III-IV+V-VI) EREDMÉNYE (±III-IV+V-VI)

5. KÖNYVVITELI ALAPFOGALMAK

5-1 A KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL) FOGALMA KÖNYVVEZETÉS AZ A TEVÉKENYSÉG, amelynek keretében a GAZDÁLKODÓ A TEVÉKENYSÉGE SORÁN FELMERÜLŐ - vagyonra, - jövedelemre ható GAZDASÁGI ESEMÉNYEKRŐL (a számviteli törvény- ben rögzített szabályok szerint) - ZÁRT RENDSZERBEN, - FOLYAMATOSAN NYILVÁNTARTÁST VEZET, és azt az üzleti év végén lezárja.

5-2 A GAZDASÁGI ESEMÉNYEK (MŰVELETEK) CSOPORTOSÍTÁSA Bevételeket nem érintő Pl. - Hitelfelvétel, - hiteltörlesztés, - munkabér kifizetés, - vásárlás készpénzért stb. PÉNZMOZGÁSSAL JÁRÓ Pl. - A munkabér elszámolása, - értékesítés utólagos fizetés mellett, - az értékcsökkenési leírás elszámolása stb. PÉNZMOZGÁSSAL NEM JÁRÓ Bevételeketérintő Pl. - Értékesítés készpénzért, - kamatbevétel, - osztalék felvétel stb.

5-3 KÖNYVVEZETÉSI RENDSZEREK FOGALMA KETTŐSKÖNYVVITEL Valamennyi gaz- dasági esemény (művelet) feljegy- zése zárt rendszerben EGYSZERESKÖNYVVITEL Csak a pénzmoz- gással járó gazda- sági műveletek feljegyzése zárt rendszerben BEVÉTELEKRŐLVEZETETTNYILVÁNTARTÁS A pénzügyileg is realizált (befolyt) bevételek feljegy- zése idősorrend- ben

5-4 A KÖNYVVEZETÉS SORÁN HASZNÁLT NYILVÁNTARTÁSOK A KETTŐS KÖNYVVITELBEN NAPLÓ, KÖNYVVITELI (FŐKÖNYVI) SZÁM- LA, FŐKÖNYVI KIVO- NAT, ANALITIKUS SZÁMLA, FOLYÓSZÁMLA. AZ EGYSZERES KÖNYVVITELBEN NAPLÓFŐKÖNYV, vagy PÉNZTÁRKÖNYV, vagy NAPLÓ ÉS FŐKÖNY- VI SZÁMLA, ANALITIKUS SZÁM- LA. BEVÉTELEKRŐLVEZETETTNYILVÁNTARTÁSBAN IDŐSOROS FELJEGYZÉST BIZTOSÍTÓ NYILVÁNTARTÁS.

5-5 A KÖNYVVITELI SZÁMLA LEVEZETÉSE A MÉRLEGBŐL  A számvitel célja a vagyon és a va- gyonváltozás kimutatása.  A vagyon (eszközök és források) kimutatására szolgál a könyv- viteli mérleg.  A gazdasági események hatására a vagyon folyamatosan változik. Ezért a gazdasági események hatásának rögzítése érdekében minden egyes gazdasági esemény után újabb és újabb mérleget kell készíteni. Amint ez látható a 3-6.1 – 3-6.7 vázlatokon.  Egy-egy gazdasági esemény két, vagy három mérlegsort érint. Ezért – hogy ne kelljen minden gazdasági esemény után újabb mérleget készíteni - célszerű a mérleg sorait külön-külön nyilvántartásokban rögzíteni és a változásokat e nyilvántar- tásokban feljegyezni.  A leírtakból jól látható, hogy a mérlegből levezetett könyv- viteli számlák egy-egy mérleg- sort tartalmaznak.  Ezeket a nyilvántartásokat nevezik könyvviteli számlák- nak.

5-6.1 A KÖNYVVITELI SZÁMLA I.  A könyvviteli számla olyan KÉTOLDALÚ NYILVÁNTARTÁS, amelynek - EGYIK OLDALÁN A NÖVEKEDÉSEKET, - A MÁSIK OLDALÁN A CSÖKKENÉSEKET jegyzik fel. FOGALMA:  A SZÁMLA NEVE A SZÁMLA TAR- TALMÁT FEJEZI KI. Pl. VEVŐK számla a vevőkkel szembeni követelést tartalmazza, az egyik oldalon a követelés növekedését, a másik oldalon a csökkenését.  A SZÁMLA - bal oldalát TARTOZIK (T), - jobb oldalát KÖVETEL (K) oldalnak nevezik.  A FELJEGYZÉSEK ELNEVEZÉSE: - ha a számla TARTOZIK oldalára könyvelnek, akkor azt a számla MEGTERHELÉSÉNEK (terhére írásnak) nevezik. - ha a számla KÖVETEL oldalára könyvelnek, akkor azt a számla elismerésének (javára írásnak) nevezik.

5-6.2 A KÖNYVVITELI SZÁMLA II.  A KÖNYVVITELI SZÁMLA - TARTOZIK oldalára írt tételek együttes összegét TARTOZIK FŐ- ÖSSZEGNEK, a  Az egyenleg TARTOZIK vagy KÖVETEL jellegű. Az egyenleg jelle- gét a főösszeg határozza meg: - Ha a TARTOZIK FŐÖSSZEG A NAGYOBB, akkor a számlának TARTOZIK EGYENLEGE VAN, - KÖVETEL oldalára írt tételek együttes összegét KÖVETEL FŐ- ÖSSZEGNEK nevezik.  A két főösszeg közötti különbözet az EGYENLEG (SALDÓ). - Ha a KÖVETEL FŐÖSSZEG A NAGYOBB, akkor a számlának KÖVETEL EGYENLEGE VAN.  A számla - TARTOZIK oldalára rögzített együttes összege a TARTOZIK FORGALOM, a változások - KÖVETEL oldalára rögzített együttes összege a KÖVETEL FORGALOM. változások

5-7.1 A MÉRLEG ÉS A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK KAPCSOLATA  A könyvviteli számlákon – többek között – a vagyon (eszközök és források) állományát és annak vál- tozását rögzítik.  A vállalkozó vagyona (az eszközök és források) az alapításkor és minden üzleti év első és utolsó napján a könyvviteli mérlegben kerül kimutatásra.  A vagyon rögzítésére, a változások folyamatos feljegy- zésére szolgáló számlákat a mérlegből vezetik le, a mérleg egy-egy sora alkot egy-egy könyvviteli számlát.  A mérlegből levezetett számlák nyitó egyenlege a mérlegben kimutatott eszközök és források értéke. Év közben az azt növelő és csökkentő tételek kerülnek feljegyzésre.

5-7.2 A MÉRLEG ÉS A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK KAPCSOLATÁNAK SÉMÁJA Befektetett eszközök 60 Forgóeszközök 40 Saját tőke 70 Kötelezettségek 30 AKTÍVÁK MÉRLEG PASSZÍVÁK T Saját tőke számla K T Kötelezettségek számla K 70 30 Forrás számlák T Befektetett eszköz számla K T Forgóeszköz számla K 60 40 Eszköz számlák

 A mérleg tételeit tartalmazó számlákat MÉRLEG SZÁMLÁK- nak nevezik.  A MÉRLEG SZÁMLÁKAT - ha az eszközöket tartalmazzák ESZKÖZ SZÁMLÁK-nak, 5-8.1 A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK Csoportosítása tartalmuk szerint - ha a forrásokat tartalmazzák FORRÁS SZÁMLÁKNAK-nak nevezik. Jellege  Az ESZKÖZ SZÁMLÁK oldalára írják a nyitó egyenleget és a növekedést, ezeket a számlákat számláknak nevezik. TARTOZIK AKTÍV  A FORRÁS SZÁMLÁK oldalára írják a nyitó egyenleget és a növekedést, ezeket a számlákat számláknak nevezik. KÖVETEL PASSZÍV

5-8.2 AZ AKTÍV ÉS A PASSZÍV SZÁMLÁK ÁLTALÁNOS SÉMÁJA  Minden olyan számlát, melynek a TARTOZIK oldalára jegyzik fel a növekedést vagy számlának neveznek. AKTÍV AKTÍV JELLEGŰ  Minden olyan számlát, melynek a KÖVETEL oldalára jegyzik fel a növekedést vagy számlának neveznek. PASSZÍV PASSZÍV JELLEGŰ Nyitó egyenleg Növekedés AKTÍV, AKTÍV JELLEGŰ T SZÁMLÁK K T SZÁMLÁK K Nyitó egyenleg Növekedés Csökkenés Záró egyenleg PASSZÍV, PASSZÍV JELLEGŰ T SZÁMLÁK K T SZÁMLÁK K Csökkenés Záró egyenleg

 A vagyont a számvitel kettős vetületben * (- eszközök, - források) veszi számba, rögzíti a könyv- viteli számlákon.  A kettős könyvvitelben a vagyonra ható valamennyi gazdasági esemény feljegyzésre kerül. 5-9.1 A KETTŐS KÖNYVVITEL LÉNYEGE HÁRMAS SZABÁLYA  Minden gazdasági eseményt két számlán kell feljegyezni. - az egyik számla TARTOZIK, - egy másik számla KÖVETEL oldalán. * A vagyon lényegét és csoporto- sítását tartalmazza a 2-1, 2-2.1 vázlat.  Azonos összegben.  Egymással kölcsönös összefüg- gésben (az egyik változás meghatározza a másikat). Ez a szabály biztosítja, hogy a kettős könyvvitel egy önmagá- ban számszerűen ellenőrző zárt rendszer.

 A vállalkozó vagyonát két szempont – a vállalkozási tevé- kenységben betöltött szerepük és eredetük (ESZKÖZÖK és FORRÁ- SOK) – szerint indokolt, a szám- vitelben kötelező csoportosítani. Az ESZKÖZÖKET és a FORRÁ- SOKAT külön-külön is ki kell mutatni.  Minden gazdasági eseménynek kettős hatása van. 5-9.2 A KETTŐS (FELJEGYZÉS) KÖNYVVITEL Alapja A vállalkozó vagyonának teljes körű, pontos kimutatása. Célja ha a vállalkozó anyagot vásárol hitelben (utólagos fize- és mellett), akkor - NŐ az anyagai értéke és - NŐ a kötelezettsége. Például: ha a vállalkozó anyagot vásárol készpénzért, akkor - NŐ az anyagai értéke és - CSÖKKEN a pénze,

* A számlák nyitása nem gazdasági esemény, nincs kettős hatása, a szabály betartását egy technikai kettős hatása, a szabály betartását egy technikai számla szolgálja. számla szolgálja. X = Y Nyitó egyenleg X T ESZKÖZ SZÁMLÁK K T ESZKÖZ SZÁMLÁK K T NYITÓMÉRLEG SZÁMLA K T NYITÓMÉRLEG SZÁMLA K Az eszközök nyitóértéke X Nyitó egyenleg Y T FORRÁS SZÁMLÁK K T FORRÁS SZÁMLÁK K A források nyitóértéke Y 5-9.3 KÖNYVELÉS A KETTŐS KÖNYVVITEL HÁRMAS SZABÁLYA SZERINT A mérleg számlák megnyitása*

5-9.4 AZ ALAPVETŐ GAZDASÁGI MŰVELETEK SZÁMLA ÖSSZEFÜGGÉSEI T Eszköz számla K Eszközök bevonása + T Forrás számla K + + Források változása - T Forrás számla K T Eszköz számla K + Eszközök körforgása - Eszközök kivonása --

X > Y 5-9.5 ÖSSZETETT GAZDASÁGI MŰVELETEK SZÁMLA ÖSSZEFÜGGÉSEI T Forrás számla K +(x-y) Eszközök körforgásával egyidejű eszközkivonás -(x-y) + Y - X T Eszköz számla K - y Eszközök körforgásával + x egyidejű eszközbevonás

5-9.6 A MÉRLEG SZÁMLÁK ZÁRÁSA T Eszköz számlák K Záró egyenleg T Zárómérleg számla K Az eszközök záróértéke T Forrás számlák K Záró egyenleg A források záróértéke

5-10.1 A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK CSOPORTOSÍTÁSA ALAKILAG  Az eddigi vázlatokon ( a mérlegben és a könyviteli számlákon) az - AKTÍVÁKAT (ESZKÖZÖKET) és a - PASSZÍVÁKAT (FORRÁSOKAT) egyetlen értéken mutattuk ki. A gyakorlatban többször előfordul, hogy az eszközöket és a forrásokat többféle értéken kell kimutatni, vagy lehetőséget kell biztosítani a különböző értékek megállapítására. Közismert igény A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK - BRUTTÓ és - NETTÓ ÉRTÉKÉNEK KIMUTATÁSA.  Ezért a gyakorlatban az ALAPVETŐ - AKTÍV és - PASSZÍV számlák mellett szükség van RENDSZEREZŐ számlákra is. A rendszerező számlák kapcso- lódnak valamely alapvető számlához, azokkal összefügg- nek.  A RENDSZEREZŐ SZÁMLÁK CSOPORTOSÍTÁSA: - HELYESBÍTŐ SZÁMLÁK KONTRAAKTÍV, KONRTRAPASSZÍV számlák, - KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLÁK AKTÍV KIEGÉSZÍTŐ, PASSZÍV KIEGÉSZÍTŐ számlák.

5-10.2 AZ ALAPVETŐ ÉS A RENDSZEREZŐ SZÁMLÁK SEMATIKUS BEMUTATÁSA T Aktív kiegészítő számlák K +- T Passzív kiegészítő számlák K -+ Kiegészítő számlákRendszerező számlák Helyesbítő számlák T Kontraaktív számlák K -+ T Kontrapasszív számlák K +- Alapvető számlák T Aktív számlák K +- T Passzív számlák K -+

5-10.3 PÉLDA A KONTRAAKTÍV SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA 100 T Épületek K BRUTTÓ ÉRTÉK = 100 Aktív számla 40 T Épületek értékcsökkenése K ÉRTÉKCSÖKKENÉS = 40 NETTÓ ÉRTÉK = 60 Kontra aktív számla

5-10.4 PÉLDA A KONTRAPASSZÍV SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA 100 T Jegyzett tőke K BEJEGYZETT TŐKE = 100 Passzív számla 20 T Jegyzett, de még be nem K fizetett tőke MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE = 20 MŰKÖDŐ TŐKE* = 80 Kontra passzív számla * A működő tőke meghatározásánál esetenként még más tételt is le kell vonni.

5-10.5 PÉLDA AZ AKTÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA 100 T Anyagok K ANYAGOK ÉRTÉKE VÉTELÁRON = 100 Aktív számla 8 T Anyagok szállítási költsége K ANYAGOK ÉRTÉKÉT NÖVELŐ SZÁLLÍTÁSI KÖLTSÉG = 8 AZ ANYAGOK ÉRTÉKE BESZERZÉSI ÁRON = 108 Aktív kiegészítő számla

5-10.6 PÉLDA A PASSZÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA 100 T Eredménytartalék K AZ ELŐZŐ ÉVEK MÉG FEL NEM HASZNÁLT EREDMÉNYE = 100 Passzív számla 4 T Mérleg szerinti eredmény K A TÁRGYÉV EREDMÉNYE = 4RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ EREDMÉNY = 104 Passzív kiegészítő számla

5-11.1 A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK TARTALMA  A számvitel célja a vagyon és a vagyonváltozás kimutatása.  A vagyon kimutatását szolgáló eszköz és forrás számlák fogalmát, csoportosítását az előző vázlatok tartalmazzák.  A megalapozott döntésekhez ismerni kell a vagyon változását (az eredmény alakulását) előidéző gazdasági eseményeket. A tevé- kenység - költségeit (ráfordításait) és - bevételeit.  Tehát az EREDMÉNYSZÁMLÁK - KÖLTSÉGEKET (RÁFORDÍTÁ- SOKAT), - BEVÉTELEKET (HOZAMOKAT) tartalmaznak.  A bevételek és a költségek közötti különbség az EREDMÉNY. Ezért a költség (ráfordítás) számlákat együttesen nevezik. Eredményszámláknak

5-11.2 AZ EREDMÉNYSZÁMLÁK LEVEZETÉSE A MÉRLEGSZÁMLÁKBÓL I.  A termelés érdekében felhasznált élő és holt munka értéke a befejezetlen termelés értékét növeli. Ezért a BEFEJEZETLEN TERMELÉS SZÁMLA TARTO- ZIK OLDALÁN, mint eszközt növelő tétel a TERMELÉ- SI KÖLTSÉG szerepel.  A termelési folyamat végén elkészült késztermék a termelés hozama és ez csökkenti a befejezetlen termelés értékét, így a BEFEJEZETLEN TERMELÉS SZÁMLA KÖVETEL OLDALÁN, mint csökkentő tétel a raktárra vett HOZAM van.  A BEFEJEZETLEN TERMELÉS számla felbontásával kapjuk a TERMELÉSI KÖLTSÉG és a HOZAM számlát. T Befejezetlen termelés számla K T Hozam számla K T Termelési költség számla K ++ Termelési költség A termelt termék értéke - Hozam

5-11.3 EREDMÉNYSZÁMLÁK LEVEZETÉSE A MÉRLEGSZÁMLÁKBÓL II.  Az eredmény – elméletileg – levezethető egyetlen forrás számlán is, amit EREDMÉNY számlának neveznek. A számla KÖVETEL oldalára kerül feljegyzésre az eredményt növelő tétel (BEVÉTEL). A TARTOZIK oldalára az eredményt csök-kentő tétel (KÖLTSÉG, RÁFORDÍTÁS). Az ilyen módon vezetett EREDMÉNY számla felbontásával lehet eljutni a RÁFORDÍTÁS és a BEVÉTEL számlákhoz. T Ráfordítások számla K + T Bevételek számla K + T Eredmény számla K RáfordításokBevételek

5-12 AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET ESZKÖZSZÁMLÁKFORRÁSSZÁMLÁKKÖLTSÉG,RÁFORDÍTÁSSZÁMLÁKÁRBEVÉTEL,BEVÉTELSZÁMLÁK MÉRLEG SZÁMLÁK EREDMÉNY (TŐKE VÁLTOZÁS) SZÁMLÁK TARTALMILAG AKTÍV ALAKILAG PASSZÍV

5-13.1 AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET  Az egységes számlakeretet a szám- viteli törvényben fogalmazták meg.  Az egységes számlakeret FOGALMA: - a könyvviteli számlák csopor- tosítása tartalmuk és jellegük szerint, - a gazdasági műveletek össze- függéseinek kijelölése, - a könyvelés szabályainak ki- jelölése, - a könyvviteli számlák egységes számozásának és elnevezésé- nek biztosítása.  A számviteli törvény tíz számla- osztályt határozott meg: 1-4. MÉRLEGSZÁMLÁK, 5., 8-9.EREDMÉNYSZÁMLÁK, 6-7. SZABADON HASZNÁL- HATÓ SZÁMLÁK, 0.NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK.  Az egységes számlakeret CÉLJA, hogy a gazdálkodó - eszközeinek és - forrásainak, a - gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatá- sainak egységes rendszerbe foglalásával SEGÍTSÉGET ADJON a gazdálkodó SZÁM- VITELÉNEK MEGSZERVE- ZÉSÉHEZ, BIZTOSÍTSA a számviteli törvény szerinti BESZÁMOLÓ ELKÉSZÍTÉ- SÉHEZ SZÜKSÉGES ALAP- INFORMÁCIÓKAT.

A SZÁMLAOSZTÁLY ADATOKAT BIZTOSÍT SZÁ- MA NEVEJELLEGETARTALMA 1.Befektetett eszközök AktívEszközA mérleghez 2.Készletek 3.Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások 4.Források PasszívForrás 5.Költségnemek AktívKöltségAz eredmény- kimutatáshoz 6.Szabadon használható Tartalomtól függő Vezetői döntéstől függő A vezetői információhoz 7.Szabadon használható 8.Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások AktívKöltségAz eredmény- kimutatáshoz 9.Értékesítés árbevétele és bevételek PasszívÁrbevétel, bevétel 0.Nyilvántartási számlák -Eszköz, Forrás, Költség, Bevétel A vezetői információhoz, mérlegbeszá- molóhoz 5-13.2 AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET FELÉPÍTÉSE

5-13-3 SZÁMLAREND  A kettős könyvvitelt vezető gazdál- kodó az egységes számlakeret elő- írásainak figyelembevételével OLYAN SZÁMLARENDET KÖTELES KÉSZÍTENI, amely szerint könyvel- ve a számviteli törvényben előírt beszámoló készítését maradékta- lanul biztosítja.  A vállalkozó a megalakulástól számított 90 NAPON BELÜL köteles a számlarendet elkészíteni.  A SZÁMLAREND ÖSSZEÁLLÍ- TÁSÁÉRT, annak folyamatos KARBANTARTÁSÁÉRT, a NAP- RAKÉSZ KÖNYVVEZETÉS HE- LYESSÉGÉÉRT A GAZDÁLKO- DÓ KÉPVISELETÉRE JOGO- SULT SZEMÉLY A FELELŐS.  A SZÁMLAREND TARTALMAZZA: - Minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és meg- nevezését, - a számla tartalmát, - a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok - más számlával való kapcso- latát, - a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát, - a bizonylati rendet.

5-13-4 A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK SZÁMOZÁSA  A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK SZÁ- MOZÁSA A TÍZES SZÁMREND- SZERBEN TÖRTÉNIK. AZ ELSŐ számjegy jelöli a SZÁMLAOSZTÁLYT. A MÁSODIK számjegy a SZÁMLACSOPORTOT, A HARMADIK számjegy a SZÁMLÁT,  PÉLDÁUL: 1 1. Számlaosztály: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK A NEGYEDIK számjegy az ALSZÁMLÁT. 1 1 1. Számlacsoport: IMMATERIÁLIS. JAVAK. 2 1 2. Számlacsoport: INGATLANOK ÉS A KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK 3 12 3. Számla: ÉPÜLETEK, ÉPÜ- LETRÉSZEK, TU- LAJDONI HÁNYADOK 1 123 1. Alszámla: RAKTÁRAK

5-13.5 A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS A MÉRLEG KAPCSOLATA Számlaosztály,számlacsoportszáma Aktívák MÉRLEG Passzívák Számlaosztály,számlacsoportszáma 1.  A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 2-3.  B. FORGÓESZKÖZÖK 2.  I. KÉSZLETEK 31-36.  II. KÖVETELÉSEK 37.  III. ÉRTÉKPAPÍROK 39.  C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 38.  IV. PÉNZESZKÖZÖK D. SAJÁT TŐKE  41. E. CÉLTARTALÉKOK  42. F. KÖTELEZETTSÉGEK  43-47. G. PASSZÍV IDŐBELI  48. ELHATÁROLÁSOK

5-13.6 A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS AZ ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA I. Számlaosztály,számlacsoportszáma Az eredmény összetevői 91-94.  I.ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 58.  II. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE 96.  III.EGYÉB BEVÉTELEK 81.  IV.ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 82.  V.SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 83.  VI.ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS 86.  VII.EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK A.ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE

5-13.7 A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS AZ ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA I. 97.  VIII.PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI 87.  IX.PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI  B.PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE  C.SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY 98.  X.RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK 88.  XI.RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK D.RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E.ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY 89.  XII.ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG F.ADÓZOTT EREDMÉNY 413.  22.EREDMÉNYTARTALÉK IGÉNYBEVÉTELE OSZTALÉKRA, RÉSZESEDÉSRE 47.  23.JÓVÁHAGYOTT OSZTALÉK, RÉSZESEDÉS 419.  G.MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY Számlaosztály,számlacsoportszáma Az eredmény összetevői

5-13.8 A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS A FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA 91-94.  I.ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 81-84.*  II.ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETLEN KÖLTSÉGE III.ÉRTÉKESÍTÉS BRUTTÓ EREDMÉNYE 85.  IV.ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI 96.  V.EGYÉB BEVÉTELEK 86.  VI.EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE A következő sorok értelemszerűen megegyeznek a 5-13.7 vázlaton szereplő tételekkel. * A 81-84-es számlák neve és tartalma eltérő forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás esetén. eljárással készülő eredménykimutatás esetén. Számlaosztály,számlacsoportszáma Az eredmény összetevői

5-14 A NÉGY SZÁMLASOROS (KÉT-KÉT ELLENTÉTES SZÁMLASOROS) SZÁMLAELMÉLET SÉMÁJA MÉRLEG SZÁMLÁKEREDMÉNYSZÁMLÁK Eszköz- számlák (E) Egyenleg T 400 Költség, (ráfordítás) (ráfordítás) számlák (K) Egyenleg T 650 Bevétel- számlák (B) Egyenleg K 700 Forrás- számlák (F) Egyenleg K 350 MÉRLEG SZÁMLÁK ÖSSZEVONT EGYENLEGE T 50 EREDMÉNYSZÁMLÁK ÖSSZEVONT EGYENLEGE K 50 Mérleg Eszközök 400 Források 350 Nyereség 50 Főösszeg 400 Eredménykimutatás Költségek (ráf.) 650 Bevételek 700 Nyereség 50 Összesen 700 Képlete: E – F = B – K vagy E + K = F + B

6. SZÁMVITELI MUNKA SZAKASZAI

6-1.1 A SZÁMVITELI MUNKA SZAKASZAI  A számvitel, olyan elszámolási és információs rendszer, amely a GAZDASÁGI ESEMÉNYEKET - MEGFIGYELI, - MÉRI ÉS - RENDSZEREZETTEN feljegyzi.  A számvitel CÉLJA a - vagyon és a - vagyonváltozás kimutatása  Az alapításkor, illetve az üzleti év első napján a vagyont a nyitó mérleg és a leltár tartalmazza.  A vagyon változását a gazdasági események idézik elő.  A vagyon változását a számvi- tel a könyvviteli számlákon jegyzi fel. Ezért a számviteli munka első szakasza: - a számlák megnyitása a mérleg alapján és - a gazdasági események elsőd- leges feljegyzése a bizonylatokon.  A számviteli munka során a nyitó mérlegben kimutatott vagyon változását jegyzik fel.  A számviteli munka szakaszai a nyitómérlegtől és a gazdasági eseményektől az üzleti év végén készítendő mérlegig, illetve beszámolóig vezet.

6-1.2 A SZÁMVITELI MUNKA SZAKASZAINAK SEMATIKUS ÁBRÁZOLÁSA Induló vagyon Mérleg, leltár Gazdasági események Bizonylatok Szigorú egymásra épülés Kötelező kapcsolat Nem mindig kötelező kapcsolat Beszá-moló(Mérleg,Eredmény-kimutatás) Nyilvántartások természetes egységben Analitikus nyilvántartások Szintetikus nyilvántartások

6-2 A SZÁMVITELI BIZONYLAT FOGALMA  Számviteli bizonylatnak minősül a gazdasági esemény elsődleges, hitelt érdemlő feljegy- zése. TÖMÖREN - GAZDÁLKODÓVAL üzleti vagy egyéb KAPCSOLATBAN ÁLLÓ természetes személy vagy más gazdálkodó által készített okmány (számla, számlát helyet- tesítő okmány, szerződés, meg- állapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogsza- bályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat)  SZÁMVITELI BIZONYLAT MINDEN OLYAN A - GAZDÁLKODÓ ÁLTAL KÉSZÍ- TETT, illetve a A SZÁMVITELI TÖRVÉNY MEGFO- GALMAZÁSA SZERINT - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, AMELYET A - GAZDASÁGI ESEMÉNY SZÁMVITELI NYILVÁNTAR- TÁSA CÉLJÁRA KÉSZÍTET- TEK, és amely - RENDELKEZIK A SZÁMVI- TELI TÖRVÉNYBEN MEG- HATÁROZOTT ÁLTALÁNOS ALAKI ÉS TARTALMI KEL- LÉKEKKEL.

6-3 A BIZONYLATI ELV FOGALMA - A SZÁMVITELI (KÖNYVVITELI) NYILVÁNTARTÁSOKBA CSAK SZABÁLYSZERŰEN KIÁLLÍTOTT BIZONYLAT ALAPJÁN SZABAD ADATOKAT BEJEGYEZNI.  A BIZONYLATI ELV LÉNYEGE: - MINDEN GAZDASÁGI ESEMÉNY- RŐL BIZONYLATOT KELL KIÁL- LÍTANI, TÖMÖREN - A gazdasági műveletek (esemé- nyek) folyamatát tükröző ÖSSZES BIZONYLAT ADATAIT A KÖNYVVITELI NYILVÁNTAR- TÁSOKBAN RÖGZÍTENI KELL. - MINDEN BIZONYLATON SZEREP- LŐ GAZDASÁGI ESEMÉNYT EL KELL KÖNYVELNI, - KÖNYVELNI CSAK SZABÁLYSZE- RŰEN KIÁLLÍTOTT BIZONYLAT ALAPJÁN SZABAD.  - MINDEN GAZDASÁGI műveletről, ESEMÉNYRŐL, amely az eszkö- zök, illetve az eszközök forrásai- nak állományát, vagy összetéte- lét megváltoztatják BIZONYLA- TOT KELL KIÁLLÍTANI (készíteni). A SZÁMVITELI TÖRVÉNY MEGFOGAL- MAZÁSA SZERINT RÉSZLETESEN

6-4 A SZABÁLYSZERŰ BIZONYLAT KÖVETELMÉNYE  SZABÁLYSZERŰ AZ A BIZONYLAT, AMELY az adott gazdasági eseményre vonatkozóan a - KÖNYVVITELBEN RÖGZÍTENDŐ ÉS A - MÁS JOGSZABÁLYBAN ELŐÍRT ADATOKAT a MEGFELEL a BIZONYLAT általá- nos ALAKI ÉS TARTALMI követelményei- nek is, - VALÓSÁGNAK MEGFELELŐEN, - HIÁNYTALANUL TARTALMAZZA, és amelyet – hiba esetén – ELŐÍRÁSSZERŰEN JAVÍTOTTAK. Az utalványozási elv azt jelenti, hogy a gazdasági események egy részét (pl. az eszközök átadását, a pénz kifizetését, munkavég- zést) csak előzetesen írásban rögzített engedély alapján szabad végrehajtani. UTALVÁNYOZÁSI ELV

6-5 A BIZONYLAT ÁLTALÁNOS ALAKI ÉS TARTALMI KELLÉKEI  A bizonylat MEGNEVEZÉSE és SORSZÁMA, vagy egyéb más azonosítója.  A bizonylatot KIÁLLÍTÓ GAZDÁL- KODÓ (ezen belül szervezeti egység) MEGNEVEZÉSE.  A gazdasági műveletet ELRENDE- LŐ SZEMÉLY, vagy szervezet MEGJELÖLÉSE, - AZ UTALVÁNYOZÓ, és a - RENDELKEZÉS VÉGREHAJTÁSÁT IGAZOLÓ személy, valamint az - ELLENŐR ALÁÍRÁSA. A készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az ÁTVEVŐ, az ellennyugtákon a BEFIZETŐ ALÁÍRÁSA. okozta VÁLTOZÁSOK MENNYI- SÉGI, MINŐSÉGI ÉS ÉRTÉKBENI ADATAI.  ÖSSZESÍTŐ BIZONYLATOKON rögzíteni kell az ÖSSZESÍTÉS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ BIZONY- LATOK körét, valamint az időszakot, amire az összesítés vonatkozik.  A KÜLSŐ BIZONYLAT esetében a bizonylatnak TARTALMAZNI KELL többek között: - A KIÁLLÍTÓ GAZDÁLKODÓ NEVÉT, - CÍMÉT stb.  A bizonylat KIÁLLÍTÁSÁNAK IDŐPONTJA. Kivételesen annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatai vonatkoznak.  A KÖNYVELÉS MÓDJÁRA, AZ ÉRINTETT KÖNYVVITELI SZÁM- LÁKRA VALÓ HIVATKOZÁS.  A könyvviteli NYILVÁNTARTÁ- SOKBAN TÖRTÉNT RÖGZÍTÉS IDŐPONTJA, IGAZOLÁSA.  TOVÁBBÁ minden olyan adat, amelyet JOGSZABÁLY ELŐÍR.  A gazdasági művelet TARTAL- MÁNAK LEÍRÁSA, vagy meg- jelölése, a gazdasági művelet

6-6 A BIZONYLATOK CSOPORTOSÍTÁSA  TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK SZERINT: - a befektetett eszközök bizonylatai, - a készletek bizonylatai, - az állattartás bizonylatai, - a munka- és munkabér-elszámolás bizonylatai, - a pénzügyi elszámolások bizonylatai, - a termeléssel kapcsolatos bizonylatok, - az értékesítéssel kapcsolatos bizonylatok, - a leltározás bizonylatai, - az ügyviteli, pénzforgalmi, könyvelési bizonylatok.  KELETKEZÉSI HELYÜK SZERINT: - belső bizonylatok, - külső bizonylatok.  TARTALMUK SZERINT: - egyszerű, - összetett bizonylatok.  JELLEGÜK SZERINT: - elsődleges vagy alap, - másodlagos, - összesítő bizonylatok.

6-7 A BIZONYLATOKRA VONATKOZÓ SZIGORÚ SZÁMADÁSI KÖTELEZETTSÉG  Szigorú számadási kötelezettség alá tartoznak azok a BIZONYLATOK (NYOMTATVÁNYOK), amelyek - AZ ILLETÉKTELEN FELHASZNÁ- LÓKNAK MEGKÖNNYÍTIK A CSA- LÁST, ILYENEK A PÉNZKEZELÉS, SZÁMLÁZÁS STB. BIZONYLATAI, - amelyekért a nyomtatvány értékénél nagyobb összeget kell fizetni (pl. ajándékutalvány, ét- kezési jegy, belépő jegy).  A SZIGORÚ SZÁMADÁS ALÁ VONT BIZONYLATOKRÓL, nyomtatványokról a kezelé- sükkel megbízott, vagy a ki- bocsátásukra jogosult személy- nek OLYAN NYILVÁNTARTÁST KELL VEZETNI, AMELY BIZTO- SÍTJA AZOK ELSZÁMOLTA- TÁSÁT.  A szigorú számadási kötele- zettség a bizonylatot, a nyom- tatványt kibocsátót terheli.

6-8.1 A BIZONYLAT KIÁLLÍTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI I.  A BIZONYLAT SZERKESZTÉSEKOR a VILÁGOSSÁG ELVÉT szem előtt kell tartani.  A SZÁMVITELI BIZONYLAT ADATAINAK alakilag és tartalmilag HITELESNEK, MEGBÍZHA- TÓNAK ÉS HELYTÁLLÓNAK KELL LENNIE.  A számviteli BIZONYLATOT a GAZDASÁGI ESEMÉNY MEGTÖR- TÉNTÉNEK, illetve a gazdasági INTÉZKEDÉS MEGTÉTELÉNEK, vagy végrehajtásának IDŐPONT- JÁBAN MAGYAR nyelven KELL KIÁLLÍTANI.  A KÜLFÖLDI SZÁLLÍTÓ, szolgál- tató SZÁMLÁJÁN – AZOKAT AZ ADATOKAT, megjelöléseket KELL – a feldolgozás előtt – MA- GYARUL IS FELTÜNTETNI, AMELYEK A BIZONYLAT HI- TELESSÉGÉHEZ, A MEGBÍZ- HATÓ, A VALÓSÁGNAK MEGFE- LELŐ ADATRÖGZÍTÉSHEZ, könyveléshez, UTÓLAGOS ELLENŐRZÉSHEZ FELTÉTLEN SZÜKSÉGESEK.  Az adatokat időtálló módon kell rögzíteni. KÜLFÖLDI MEGRENDELŐNEK küldött és magyar nyelven kiállított számlán az adatok a megrendelő nyelvén is fel- tüntethetők.  A bizonylatokat a szükséges példányban (minimum két pél- dányban) kell elkészíteni.

6-8.2 A BIZONYLAT KIÁLLÍTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI II.  A SZÁMLA, az egyszerűsített számla, a számlát helyettesítő okmány alaki és tartalmi HITE- LESSÉGÉT, MEGBÍZHATÓSÁGÁT – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a GAZDÁLKODÓ KÉPVISELETÉRE JOGOSULT SZEMÉLY a gazdálkodó adatainak feltüntetésével és ALÁÍRÁ- SÁVAL KÖTELES IGAZOLNI.  Ha a könyvviteli nyilvántartás, mint számviteli bizonylat technikai, optikai eljárás eredménye, biztosítani kell: - az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak – szükség esetén – a késedelem nélküli kiírását, - az egyértelmű azonosítás érde- kében a kódjegyzéket.  TÉVES BEJEGYZÉS esetén az UTÓLAGOS MÓDOSÍTÁST – minden példányon – ÚGY KELL VÉGREHAJTANI, hogy AZ EREDETI ADATOK IS OLVAS- HATÓK LEGYENEK. A téves adatot ferde vékony vonallal át kell húzni és a JÓ ADATOKAT FÖLÉ KELL ÍRNI. Feltüntetve a JAVÍTÁS IDŐPONTJÁT. A JAVÍTÁST VÉGZŐ ALÁÍRÁSÁ- VAL igazolja az indokolt javítás tényét.  Pénztári és bankbizonylatokat nem szabad javítani. Hibás kiállítás esetén át kell húzni, ráírni, hogy rontott (és a tömb- ben marad), új bizonylatot kell kiállítani.

6-8.3 SZÁMLA Száma:………………………. A vevő neve, címe:A számlakibocsátó neve, címe: Adóigazgatási azonosító száma: A fizetés módja:A teljesítés időpontja:A számla kelte:A fizetés határideje: A termék vagy szolgáltatás megnevezése, besorolási száma, egyéb jellemzői mennyiségi egységemennyisége egységára (áfa nélkül) értéke (áfa nélkül) áfa kulcsa áthárított áfa összege értéke (áfával együtt) Számlaérték részletezése: Áfa-kulcsok AMÖsszesen: 0%12%25% Számlaérték áfa nélkül: Az áfa összege: Számlaérték áfával: Átvevő aláírása:Számlakibocsátó aláírása: 3 pédányos számla 1. példánya

6-9 A BIZONYLATOK FELDOLGOZÁSÁNAK ELŐÍRÁSAI  A SZÁMVITELI TÖRVÉNY ELŐÍRJA, HOGY A PÉNZESZKÖZÖKET ÉRINTŐ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK BIZONY- LATAINAK ADATAIT KÉSEDELM NÉLKÜL - KÉSZPÉNZFORGALOM ESETÉN A PÉNZMOZGÁSSAL EGYIDE- JŰLEG, AZ EGYÉB GAZDASÁGI ESEMÉNYEK BIZONYLATAINAK ADATAIT a gazdasági művelet megtörténte után, LEGKÉSŐBB NEGYEDÉVENKÉNT – a számvi- teli politikában meghatározott időpontig, – DE LEGKÉSŐBB A TÁRGYNEGYEDÉVET KÖVETŐ HÓ VÉGÉIG kell a könyvekben rögzíteni.  A FŐKÖNYVI KÖNYVELÉS, AZ ANALITIKUS NYILVÁNTARTÁ- SOK ÉS A BIZONYLATOK ADATAI KÖZÖTTI EGYEZTE- TÉS ÉS ELLENŐRZÉS LEHETŐ- SÉGÉT – függetlenül a technikai megoldásoktól – LOGIKAI- LAG ZÁRT RENDSZERREL BIZTOSÍTANI KELL. - BANSZKÁMLA FORGALOMNÁL A HITELINTÉZETI ÉRTESÍTÉS MEGÉRKEZÉSEKOR, - AZ EGYÉB PÉNZESZKÖZÖKET érintő tételeket legkésőbb a TÁRGYHÓT KÖVETŐ HÓ 15-IG a könyvekben rögzíteni kell.

6-10 A BIZONYLAT ÚTJA  A BIZONYLAT A KIÁLLÍTÁS- TÓL különböző feldolgozási fázisok után jut el az IRATTÁRIG. Ezt az utat nevezik a bizonylat útjá- nak.  A BIZONYLAT ÚTJÁNAK leggyakoribb ÁLLOMÁSAI: KIÁLLÍTÁS, UTALVÁNYOZÁS, ÁTADÁS-ÁTVÉTEL, ELLENŐRZÉS, SZÁMLAKIJELÖLÉS (KON- TÍROZÁS), KÖNYVELÉS, MEGŐRZÉS (IRATTÁROZÁS).

6-11 A BIZONYLATOK MEGŐRZÉSE  A GAZDÁLKODÓ AZ ÜZLETI ÉVRŐL KÉSZÍTETT BESZÁMOLÓT (mérleg, eredmény- kimutatás, kiegészítő melléklet), az azt alátámasztó LELTÁRT, ÉRTÉKELÉST, FŐKÖNYVI KIVONATOT, NAPLÓFŐKÖNYVET, valamint MÁS a számviteli törvénynek megfelelő NYILVÁNTARTÁST, Az egyszerűsített beszámolót alátámasztó LELTÁRT és a RÉSZLETEZŐ NYILVÁNTARTÁST OLVASHATÓ FORMÁBAN, valamint  A SZIGORÚ SZÁMADÁSÚ BI- ZONYLATOK RONTOTT PÉLDÁ- NYAIT IS MEG KELL ŐRIZNI. AZ ADATOK FELDOLGOZÁSÁNÁL ALKALMAZOTT, MŰKÖDŐKÉPES ÁLLAPOTBAN TÁROLT SZÁMÍTÓ- GÉPES PROGRAMOT legalább 10 ÉVIG KÖTELES MEGŐRIZNI.  A KÖNYVVITELI ELSZÁMOLÁST közvetlenül és közvetve ALÁ- TÁMASZTÓ BIZONYLATOKAT (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus nyilvántartásokat is) legalább 8 ÉVIG KELL OLVASHATÓ FORMÁBAN, visszakereshető módon MEGŐRIZNI.  SZERVEZETI VÁLTOZÁS (ide- értve a jogutód nélküli meg- szűnést is) VÉGREHAJTÁ- SAKOR INTÉZKEDNI KELL A BIZONYLATOK MEGŐRZÉSÉ- RŐL.  FOLYÓSZÁMLÁKNÁL AZ ELÉ- VÜLÉSI IDŐ A FOLYÓSZÁMLA MEGSZŰNÉSÉNEK IDŐPONT- JÁVAL KEZDŐDIK.

6-12 A BIZONYLATI REND SZABÁLYOZÁSA  A számviteli törvény előírása szerint a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó számlarendet köteles készíteni, amelynek tartalmaznia kell A BIZONYLATI RENDET.  A BIZONYLATI RENDBEN A KÖVETKEZŐKET KELL MEGHA- TÁROZNI: A VÁLLALKOZÓNÁL A GAZDA- SÁGI MŰVELETEK RÖGZÍTÉSÉ- RE ELŐÍRT BIZONYLATOK - célját, - kiállításának helyét, - a kiállítás időpontját és módját, - a kiállítandó példányszámot, - a kiállítást végző munka- körét. A MÁS VÁLLALKOZÓTÓL, SZERVTŐL ÉRKEZŐ BIZONYLA- TOK KEZELÉSÉNEK RENDJÉT. A BIZONYLATOK ÚTJÁT, A FELDOLGOZÁS MÓDJÁT. A SZIGORÚ SZÁMADÁSI KÖ- TELEZETTSÉG ALÁ TARTOZÓ NYOMTATVÁNYOK FELSORO- LÁSÁT. A BIZONYLATOK MEGŐRZÉ- SÉNEK MÓDJÁT, HELYÉT ÉS IDŐTARTAMÁT. A vállalkozónál használt bi- zonylatokból, nyomtatványok- ból BIZONYLATI GYŰJTE- MÉNYT (ALBUMOT) CÉLSZERŰ ÖSSZEÁLLÍTANI. A BIZONYLATOK SZÁMOZÁSI, (kódolási), MEGJELÖLÉSI RENDSZERÉT.

6-13 NYILVÁNTARTÁS A bizonylatok alapján általában mennyiségi mértékegységben vezetett elsődleges össze- sítés, kimutatás. FOGALMA Az eszközök kezelésé- nek, tárolásának, az állatok tartásának, a munkák végzésének helye. VEZETÉSÉNEK HELYSZÍNE raktárkönyv, raktári nyilvántartó lap, állatnyilvántartási könyv, tejkönyv, munkalap-összesítő, műhelynapló, stb. A GYAKRABBAN VEZETETT FONTOSABB NYILVÁNTARTÁSOK

6-14 ANALITIKUS (RÉSZLETEZŐ) KÖNYVELÉS, NYILVÁNTARTÁS  Bizonylatok alapján MENNYISÉG- BEN ÉS ÉRTÉKBEN vezetett rész- letező nyilvántartás. FOGALMA A tárgyi eszközök és az imma- teriális javak analitikus köny- velése. AZ ANALITIKUS KÖNYVELÉS TERÜLETEI A készletek analitikus nyilván- tartása (Nem kötelező a nyilván- tartás vezetése). A vevők, szállítók analitikus könyvelése ( a folyószámlák ve- zetése) stb. A munkabér analitikus könyve- lése. Az analitikus nyilvántartások (analitikus számlák) egy-egy csoportja egy megfelelő főköny- vi számlához kapcsolódik. PÉLDÁUL: A munkabérről dolgozónként vezetett analitikus számlák adatairól havonként készített összesítő kimutatás (feladás) alapján könyvelik el a JÖVEDELEM ELSZÁMOLÁSI fő- könyvi számlán a vállalkozás havi munkabér fizetési kötele- zettségét.

6-15 IDŐSOROS KÖNYVELÉS  A gazdasági műveletek megtör- téntük sorrendjében történő feljegyzése. FOGALMA  SZEREPE SZEREPE, hogy biztosítja: a könyvelés folyamatosságát, teljességét, ellenőrizhetőségét és a számszerű egyeztetés lehe- tőségét. FORMÁJA FORMÁJA a könyvviteli napló   A NAPLÓ TARTALMAZZA: a hivatkozási számot (bizonylat száma, számla száma), a bizonylat keltét, a művelet megnevezését, a T és K összeget.  A GYAKORLATBAN ALKAL- MAZZÁK AZ: egy naplós és a több naplós eljárást.  A TÖBB NAPLÓS ELJÁRÁS ESETÉN VEZETETT NAPLÓK: Nyitónapló, Pénztár napló, Elszámolási betétszámla naplója, Beérkezett számlák naplója, Kimenő számlák naplója, Vegyes napló, Zárónapló.

6-16 SZÁMLASOROS KÖNYVELÉS  A gazdasági műveletek főkönyvi számlákon történő feljegyzése. FOGALMA  SZEREPE SZEREPE, hogy a gazdasági műveleteket tartalmuk szerint csopor- tosítja, a könyvelési tételek össze- függéseit áttekinthetővé teszi. FORMÁJA FORMÁJA a könyvviteli számla   A KÖNYVELÉSI TÉTEL RÉSZEI: a könyvelés kelte, a bizonylat száma, a gazdasági művelet megnevezése, a könyvelendő összeg (T vagy K), az ellenszámla száma. A KÉTOSZLOPOS SZÁMLA FORMÁJA KT Számlaszám (ellenszámla) ÖsszegSzöveg (művelet) Bizonylat száma Kelet

6-17 A KÖNYVVITELI ZÁRLAT Egy-egy naptári időszak (hónap, negyedév, év) vé- gén a - folyamatos könyvelés teljessé és ellenőrizhe- tőbbé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munka, és év végén a - számlák technikai lezá- rása. FOGALMA  A könyvviteli számlák tartalmi teljességének biztosítása, olyan FŐ- KÖNYVI KIVONAT el- készítése, melynek ada- taira támaszkodva az éves BESZÁMOLÓ: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet összeállítható. AZ ÉVES ZÁRLAT CÉLJA 

6-18 ANALITIKUS SZÁMLAKIVONATOK Egy-egy főkönyvi számlához kapcsolódó analitikus számlák értékadatait összesítik. FOGALMA  AZ ANALITIKUS SZÁMLA- KIVONAT TARTOZIK ÉS KÖVETEL FŐÖSSZEGE, valamint a tartozik, illetve követel EGYENLEGE MEG KELL, hogy EGYEZZEN a MEGFELELŐ FŐKÖNYVI SZÁMLA TARTOZIK ÉS KÖVETEL FŐÖSSZEGÉVEL, valamint a tartozik, illetve követel EGYENLEGÉVEL. AZ ANALITIKUS SZÁMLA- KIVONAT EGYEZŐSÉGE  az ANALITIKUS ANYAG- SZÁMLÁK KIVONATA AZ ANYAGOK FŐKÖNYVI SZÁM- LA főösszegét és egyenlegét tartalmazza anyagféleségen- ként. a VEVŐK FOLYÓSZÁMLA KIVONATA a VEVŐK FŐ- KÖNYVI SZÁMLA főösszegét és egyenlegét tartalmazza konkrét vevőnként. PÉLDÁUL 

6-19.1 FŐKÖNYVI KIVONAT A főkönyvi számlákból készített összesítő, ellenőrző kimutatás. FOGALMA  Tartozik főösszeg = Követel főösszeg Tartozik egyenleg = Követel egyenleg A FŐKÖNYVI KIVONAT EGYEZŐSÉGEI  Egy olyan amely tartalmazza valamennyi főkönyvi számla nevét és számát, tartozik és követel főösszegét, tartozik, illetve követel egyenlegét. KÉT HASÁBOS KIMUTATÁS,  A kettős könyvvitel hármas szabálya alapján végzett könyvviteli elszámolás. (Lásd az 5-9.1 vázlatot) AZ EGYEZŐSÉG ALAPJA 

6-19.2 A FŐKÖNYVI KIVONAT SÉMÁJA Sor- szám A SZÁMLAFŐÖSSZEGEGYENLEG számamegnevezéseTARTOZIKKÖVETELTARTOZIKKÖVETEL 1.12INGATLANOK31003502750.......................................... 34.381PÉNZTÁR50482.......................................... 40.411JEGYZETT TŐKE6000.......................................... 43.454SZÁLLÍTÓK15020050.......................................... ÖSSZESEN:10356 8250 FŐKÖNYVI KIVONAT 2001. DECEMBER 31. Me.: e Ft

6-20.1 FORGALMI KIMUTATÁS A főkönyvi számlákból ké- szített összesítő, ellenőrző kimutatás. FOGALMA  A forgalmi kimutatás az adott időszak FORGALMÁT IS BEMUTATJA.  Egy olyan amely tartalmazza valamennyi főkönyvi számla nevét és számát, nyitó egyenlegét, tartozik és követel forgalmát, záró egyenlegét. HÁROM HASÁBOS KIMUTATÁS,  A zárókimutatás egyező- sége és az egyezőség alapja a főkönyvi kivonatnál leír- takkal elveiben megegye- zik. 

6-20.2 A FORGALMI KIMUTATÁS SÉMÁJA Sor- szám A SZÁMLANYITÓ EGYENLEGFORGALOMZÁRÓ EGYENLEG számamegnevezéseTARTOZIKKÖVETELTARTOZIKKÖVETELTARTOZIKKÖVETEL 1.12INGATLANOK 3000-1003502750-...................................................... 34.381PÉNZTÁR 1-49482-...................................................... 40.411JEGYZETT TŐKE -6000---...................................................... 43.454SZÁLLÍTÓK -20150180-50...................................................... ÖSSZESEN: 8356 2000 8250 FORGALMI KIMUTATÁS 2001. DECEMBER 31. Me.: e Ft

6-21.1 ZÁRÓKIMUTATÁS A főkönyvi számlákból ké- szített összesítő, ellenőrző kimutatás. FOGALMA  A ZÁRÓKIMUTATÁS EGYEZŐ- SÉGEI: Tartozik főösszeg = Követel főösszeg Tartozik egyenleg = Követel egyenleg Egy olyan amely tartalmazza valamennyi főkönyvi számla nevét és számát, tartozik és követel fő- összegét, tartozik és követel egyenlegét, NÉGY HASÁBOS KIMUTATÁS,  Eszközök – Források egyenle- gének különbsége = Költségek (ráfordítások) – Bevételek egyenlegének különbsége, ELLENTÉTES ELŐJELLEL. a mérleg (eszköz és forrás) számlák egyenlegét az eredmény (költség, rá- fordítás és bevétel) szám- lák egyenlegét.

6-21.2 A ZÁRÓKIMUTATÁS SÉMÁJA SZÁMLAFŐÖSSZEGEGYENLEGMÉRLEGEREDMÉNY SzámaNeve TKTKTK Költség (ráford.) Bevétel 1-4Mérleg számlák........ 8, 9Eredmény számlák........ ÖSSZESEN 3000 1000 430400570600 EREDMÉNY 30 MINDÖSSZESEN 430 600 ZÁRÓKIMUTATÁS 2001. DECEMBER 31. Me.: e Ft

7.PÉLDA A KÖNYVVEZETÉS, VALAMINT A MÉRLEG ÉS AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATÁNAK BEMUTATÁSÁRA

7-1 EGY KFT VAGYONÁT AZ ÜZLETI ÉV ELEJÉN A KÖVETKEZŐ MÉRLEG TARTALMAZZA A tétel megnevezése Összeg eFt A tétel megnevezése Összeg eFt A.BEFEKTETETT ESZKÖZÖK10000 D. SAJÁT TŐKE I. JEGYZETT TŐKE15000 B.FORGÓESZKÖZÖK I. KÉSZLETEK6000F. KÖTELEZETTSÉGEK5000 IV. PÉNZESZKÖZÖK4000 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN20000FORRÁSOK ÖSSZESEN20000 AKTÍVÁK MÉRLEG, 2001. 01. 01. PASSZÍVÁK

7-2.1 AZ ÜZLETI ÉV GAZDASÁGI ESEMÉNYEI eFt-ban I. 1.Anyagfelhasználás (Költség NŐ. Készlet CSÖKKEN.) 2000 2.Munkabér elszámolása (Költség NŐ. Kötelezettség NŐ.) 1000 3. Társadalombiztosítási járulék (Költség NŐ. Kötelezettség NŐ.) 300 4. Értékcsökkenési leírás (Költség NŐ. Befektetett eszköz CSÖKKEN.) 800 5. Helyi adó elszámolása (Egyéb ráfordítás NŐ. Kötelezettség NŐ.) 100 6. Kamatfizetés (Pénzügyi műveletek ráfordítása NŐ. Pénzeszköz CSÖKKEN.) 200 7. Befektetett eszköz átadása térítés nélkül (Rendkívüli ráfordítás NŐ. Befektetett eszköz CSÖKKEN.) 400

7-2.2 AZ ÜZLETI ÉV GAZDASÁGI ESEMÉNYEI eFt-ban II. 8.Saját termelésű készletet értékesített, a fizetésre később kerül sor. (Követelés NŐ. Árbevétel NŐ.) 5000 9.Kártérítést kapott. (Pénzeszköz NŐ. Egyéb bevétel NŐ.) 600 10. Kamatot kapott. (Pénzeszköz NŐ. Pénzügyi műveletek bevétele NŐ. ) 50 11.Elévült kötelezettség elszámolása. (Kötelezettség CSÖKKEN. Rendkívüli bevétel NŐ.) 100 12.Saját termelésű készletek állománya összessé- gében nőtt az év során. Elszámolás év végén. (Készletek NŐ. Aktivált saját teljesítmények értéke NŐ.) 400

7-3.1 KIVONAT A KFT SZÁMVITELI POLITI- KÁJÁBÓL ÉS A SZÁMLARENDJÉBŐL  A vállalkozó a SZÁMVITELI POLITIKÁBAN és a SZÁMLA- RENDBEN köteles rögzíteni a kialakított számviteli rendet, szabályokat.  A KFT-ben az eredménykimutatást összköltség eljárással készítik, a saját termelésű készletek változását csak év végén könyvelik.  AZ EGYSZERŰSÍTÉS ÉRDE- KÉBEN: Az általános forgalmi adó elszámolásától eltekintünk. A munkabérből nem vonják le a dolgozót terhelő járu- lékokat. A befektetett eszközök számlája a nettó értéket tartalmazza, nincs külön számlája az elszámolt értékcsökkenésnek.  A társasági adó mértéke a jövedelem 18%-a (nincs adóalapot módosító tétel)  A Kft 307 eFt osztalékot fizet. MEGJEGYZÉSEK

7-3.2 A FELADAT MEGOLDÁSÁNAK LÉPÉSEI I. 1.A mérlegszámlák nyitása a naplóban (7-4 vázlat) 2.A mérlegszámlák megnyitása a főkönyvi számlákon (7-6.1 vázlat) 3.A gazdasági események rögzítése a naplóban (7-5 vázlat) 4.A gazdasági események elkönyvelése a főkönyvi számlákon ( 7-6.1, 7-6.2, 7-6.3 vázlat) 5.A költségszámlák zárása a naplóban (7-7 vázlat) 6.A költségszámlák zárása a főkönyvi számlákon (7-6.2, 7-6.3 vázlat) 7.Főkönyvi kivonat elkészítése (7-8 vázlat) 8.Eredményszámlák zárása a naplóban (7-9 vázlat) 9.Az eredményszámlák lezárása a főkönyvi számlákon, az egyenleg átvezetése a 493. Adózott eredmény elszámolása számlára (7-6.2, 7-6.3 vázlat)

7-3.3 A FELADAT MEGOLDÁSÁNAK LÉPÉSEI II. 10.Az eredménykimutatás elkészítése, a fizetendő társasági adó összegének kiszámítása (7-10 vázlat) 11.Az adózás előtti eredmény elszámolásának rögzítése a naplóban (7-11 vázlat) 12.Az adó, részesedés, mérleg- szerinti eredmény elszámo- lása a főkönyvi számlákon (7-6.1, 7-6.2, 7-6.3 vázlat) 13. A mérlegszámlák zárása a naplóban (7-12 vázlat) 14. A mérlegszámlák zárása a számlavázlatokon (7-6.1, 7-6.2 vázlat) 15. A mérleg összeállítása a mérlegszámlák záróegyen- legéből az üzleti év végén. (7-13 vázlat)

7-4 A SZÁMLÁK NYITÁSA A NAPLÓBAN VEGYES NAPLÓ, 2001. 01. 01. – 12. 31. 1. oldal Sor- szám Gazdasági esemény SzámlaÖsszeg TartozikKövetelTartozikKövetel I.Eszköz számlák nyitása 1. Befektetett eszközök 10000 2. Készletek 6000 38. Pénzeszközök 4000 491. Nyitómérleg számla 20000 II.Forrás számlák nyitása 491. Nyitómérleg számla 20000 411. Saját tőke (induló tőke) 15000 45-47. Kötelezett- ségek 5000 Átvitel:40000

7-5 A GAZDASÁGI ESEMÉNYEK RÖGZÍTÉSE NAPLÓBAN VEGYES NAPLÓ, 2001. 01. 01. – 12. 31. 2. oldal Sor- szám Gazdasági esemény SzámlaÖsszeg TartozikKövetelTartozikKövetel Áthozat:40000 1.Anyagfelhasználás51. Anyagköltségek2. Készletek 2000 2. Munkabér elszámolása 54. Bérköltségek 45-47. Kötelezettségek 1000 3.Tb járulék56. Bérjárulékok 45-47. Kötelezettségek 300 4.Écs leírás57. Écs leírás 1. Befektetett eszközök 800 5. Helyi adó elszámolása 86. Egyéb ráfordítá- sok 45-47. Kötelezettségek 100 6.Kamatfizetés 87. Pénzügyi műve- letek ráfordításai 38. Pénzeszközök 200 7. Térítés nélküli átadás 88. Rendkívüli ráfordítások 1. Befektetett eszközök 400 8. Saját termelésű készlet értékesítése 31. Vevők91. Árbevétel 5000 9.Kapott kártérítés38. Pénzeszközök96. Egyéb bevételek 600 10.Kapott kamat38. Pénzeszközök 97. Pénzügyi műve- letek bevételei 50 11. Elévült kötele- zettség elszámolása 45-47. Kötelezettségek 98. Rendkívüli bevételek 100 12. Saját termelésű készlet növekedése 2. Készletek 58. Aktivált saját teljesítmények 400 Átvitel:50950

7-6.1 A GAZDASÁGI ESEMÉNYEK RÖGZÍTÉSE A FŐKÖNYVI SZÁMLÁKON I. 1. Befektetett eszközök 10000800 400 8800 10000 I 7 4 III 2. Készletek 6000 400 2000 4400 6400 I1 III 12 31. Köv. áruszáll. (Vevők) 5000 8 III 38. Pénzeszközök 4000 600 50 200 4450 4650 I6 III9 10 411. Jegyzett tőke 15000 IVII 15000 419. Mérleg szerinti eredmény 800 IV30 800 492. Zárómérleg számla 22650 IIIIV 22650 45-47. Kötelezettségek 6950 11II 100 6850 5000 1000 300 100 243 307 IV2 3 5 27 29 491. Nyitómérleg számla 20000 III 20000

7-6.2 A GAZDASÁGI ESEMÉNYEK RÖGZÍTÉSE A FŐKÖNYVI SZÁMLÁKON II. 51. Anyagköltség 2000 113 54. Bérköltség 1000 2 14 81. Anyagjellegű ráfordítások 2000 1317 2000 58. Aktivált saját teljesítmények értéke 400 1612 400 56. Bérjárulékok 300 314 300 57. Értékcsökkenési leírás 800 415 800 493. Adózott eredmény elszámolása 6150 1716 2000 1300 1823 400 5000 600 50 100 24 25 26 800 100 200 400 243 307 800 21 22 28 29 30 19 20 82. Személyi jellegű ráfordítások 1300 1418 1000 300 1300 14

7-6.3 A GAZDASÁGI ESEMÉNYEK RÖGZÍTÉSE A FŐKÖNYVI SZÁMLÁKON III. 86. Egyéb ráfordítások 100 520 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai 200 6 21 97. Pénzügyi műveletek bevételei 50 2510 50 96. Egyéb bevételek 600 249 600 89. Nyereséget terhelő adók 243 2728 243 91. Árbevétel 5000 238 5000 98. Rendkívüli bevételek 100 2611 100 83. Értékcsökkenési leírás 800 1519 88. Rendkívüli ráfordítások 400 722

7-7 A KÖLTSÉGSZÁMLÁK ZÁRÁSA A NAPLÓBAN VEGYES NAPLÓ, 2001. 01. 01. – 12. 31. 3. oldal Sor- szám Gazdasági esemény SzámlaÖsszeg TartozikKövetelTartozikKövetel Áthozat:50950 13. Anyagköltség átvezetése 81. Anyagjellegű ráfordítások 51. Anyagköltségek 2000 14. Bérköltségek és bér- járulékok átvezetése 82. Személyi jellegű ráfordítások 54. Bérköltségek 56. Bérjárulékok 1300 1000 300 15. Értékcsökkenés átvezetése 83. Értékcsökkené- si leírás 57. Értékcsökkené- si leírás 800 Átvitel:55050

7-8 FŐKÖNYVI KIVONAT, 2001. 12. 31. Sor- szám SzámlaFőösszegEgyenleg száma megnevezéseTartozikKövetelTartozikKövetel 1. Befektetett eszközök1000012008800 2. Készletek640020004400 3.31.Követelések áruszáll. és szolg. (Vevők)5000 4.38.Pénzeszközök46502004450 5.411.Jegyzett tőke15000 6.45-47.Kötelezettségek10064006300 7.491.Nyitómérleg számla20000 Mérlegszámlák összesen 46150448002265021300 8.51.Anyagköltség2000 9.54.Bérköltség1000 10.56.Bérjárulékok300 11.57.Értékcsökkenési leírás800 12.58.Aktivált saját teljesítmények értéke400 13.81.Anyagjellegű ráfordítások2000 14.82.Személyi jellegű ráfordítások1300 15.83.Értékcsökkenési leírás800 16.86.Egyéb ráfordítások100 17.87.Pénzügyi műveletek ráfordításai200 18.88.Rendkívüli ráfordítások400 19.91.Árbevétel5000 20.96.Egyéb bevételek600 21.97.Pénzügyi műveletek bevételei50 22.98.Rendkívüli bevételek100 Eredményszámlák összesen 89001025048006150 Mindösszesen55050550502745027450

7-9 AZ EREDMÉNYSZÁMLÁK ZÁRÁSA A NAPLÓBAN VEGYES NAPLÓ, 2001. 01. 01. – 12. 31. 4. oldal Sor- szám Gazdasági esemény SzámlaÖsszeg TartozikKövetelTartozikKövetel Áthozat:55050 16. Aktivált saját teljesítmények 58. Aktivált saját teljesítmények ért. 493. Adózott ered- mény elszámolása 400 17. Ráfordítások 493. Adózott ered- mény elszámolása 81. Anyagjellegű ráfordítások 2000 18. Ráfordítások 493. Adózott ered- mény elszámolása 82. Személyi jellegű ráfordítások 1300 19. Ráfordítások 493. Adózott ered- mény elszámolása 83. Értékcsökkené- si leírás 800 20. Ráfordítások 493. Adózott ered- mény elszámolása 86. Egyéb ráfordítások 100 21. Ráfordítások 493. Adózott ered- mény elszámolása 87. Pénzügyi műve- letek ráfordításai 200 22. Ráfordítások 493. Adózott ered- mény elszámolása 88. Rendkívüli ráfordítások 400 23. Bevételek91. Árbevétel 493. Adózott ered- mény elszámolása 5000 24. Bevételek 96. Egyéb bevételek 493. Adózott ered- mény elszámolása 600 25. Bevételek97. Pénzügyi műve- letek bevételei 493. Adózott ered- mény elszámolása 50 26. Bevételek98. Rendkívüli bevételek 493. Adózott ered- mény elszámolása 100 Átvitel:66000

7-10 EREDMÉNYKIMUTATÁS, 2001. 12. 31. A tétel megnevezése Összeg eFt I.Értékesítés nettó árbevétele 5000 II.Aktivált saját teljesítmények értéke400 III.Egyéb bevételek600 IV.Anyagjellegű ráfordítások2000 V.Személyi jellegű ráfordítások1300 VI.Értékcsökkenési leírás800 VII.Egyéb ráfordítások100 A.Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I±II+III-IV-V-VI-VII) 1800 VIII.Pénzügyi műveletek bevételei50 IX.Pénzügyi műveletek ráfordításai200 B.Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX)-150 C.Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B)1650 X.Rendkívüli bevételek100 XI.Rendkívüli ráfordítások400 D.Rendkívüli eredmény (X-XI)-300 E.Adózás előtti eredmény (±C ±D)1350 XII.Adófizetési kötelezettség [(1350x18):100=243]243 F.Adózott eredmény (E-XII)1107 22.Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre- 23.Jóváhagyott osztalék, részesedés307 G.Mérleg szerinti eredmény (±F+22-23)800

7-11 AZ ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY ELSZÁMOLÁSÁNAK RÖGZÍTÉSE A NAPLÓBAN VEGYES NAPLÓ, 2001. 01. 01. – 12. 31. 5. oldal Sor- szám Gazdasági esemény SzámlaÖsszeg TartozikKövetelTartozikKövetel Áthozat:66000 27. Adófizetési kötelezettség 89. Nyereséget ter- helő adók 45-47. Kötelezett- ségek 243 28. Ráfordítás számla zárása 493. Adózott ered- mény elszámolása 89. Nyereséget ter- helő adók 243 29. Részesedés elszámo- lása 493. Adózott ered- mény elszámolása 45-47. Kötelezett- ségek 307 30. A mérleg szerinti eredmény kimutatása 493. Adózott ered- mény elszámolása 419. Mérleg szerinti eredmény 800 Átvitel:67593

7-12 A MÉRLEGSZÁMLÁK ZÁRÁSA A NAPLÓBAN VEGYES NAPLÓ, 2001. 01. 01. - 12. 31. 6. oldal Sor- szám Gazdasági esemény SzámlaÖsszeg TartozikKövetelTartozikKövetel Áthozat:67593 III.Eszköz számlák zárása 492. Zárómérleg számla 22650 1. Befektetett eszközök 8800 2. Készletek 4400 31. Köv. áruszáll. (Vevők) 5000 38. Pénzeszközök 4450 IV.Forrás számlák zárása 492. Zárómérleg számla 22650 411. Saját tőke (induló tőke) 15000 419. Mérleg szerinti eredmény 800 45-47. Kötelezett- ségek 6850 ÖSSZESEN:112893112893

7-13 A tétel megnevezése Összeg eFt A tétel megnevezése Összeg eFt A.BEFEKTETETT ESZKÖZÖK8800 D. SAJÁT TŐKE I. JEGYZETT TŐKE15000 B. FORGÓESZKÖZÖK I. KÉSZLETEK4400 VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY800 II. KÖVETELÉSEK Vevők5000F. KÖTELEZETTSÉGEK6850 IV. PÉNZESZKÖZÖK4450 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN22650FORRÁSOK ÖSSZESEN22650 AKTÍVÁK MÉRLEG, 2001. 12. 31. PASSZÍVÁK

8.BESZÁMOLÁSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG SZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁS

8-1 BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG A GAZDÁLKODÓ A MŰKÖDÉSÉRŐL, VAGYONI, PÉNZÜGYI és JÖVEDELMI HELYZETÉRŐL, AZ ÜZLETI ÉV KÖNYVEINEK LEZÁRÁSÁT KÖVETŐEN, KÖNYVVEZETÉSSEL ALÁTÁ- MASZTOTT BESZÁMOLÓT KÖ- TELES – MAGYAR NYELVEN – KÉSZÍTENI. A BESZÁMOLÓ TARTALMA MÉRLEG EREDMÉNYKIMUTATÁS KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET FELELŐSSÉG A mérleget, az eredmény- kimutatást és a kiegészítő mellékletet A VÁLLALKOZÁS KÉPVISELETÉRE JOGOSULT SZEMÉLY KÖTELES ALÁÍRNI.

8-2 KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG A KETTŐS KÖNYVVITEL VAGY AZ EGYSZERES KÖNYVVITEL SZABÁLYAI SZERINT FOLYAMATOS NYILVÁNTAR- TÁST VEZET ÉS AZT AZ ÜZLETI ÉV VÉGÉVEL LEZÁRJA. A KÖNYVVEZETÉS AZ A TEVÉ- KENYSÉG, AMELYNEK KERETÉ- BEN A GAZDÁLKODÓ A VAGYONI, PÉNZÜGYI, JÖVEDELMI HELYZETÉRE HATÓ GAZDASÁGI ESEMÉNYEKRŐL FELELŐSSÉG A számlarend összeállításá- ért, annak folyamatos kar- bantartásáért, a könyvvezetés helyessé- géért a GAZDÁLKODÓ KÉP- VISELETÉRE JOGOSULT SZEMÉLY A FELELŐS.

8-3 BESZÁMOLÁSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG TÖBBSÉGI RÉSZESEDÉSE VAN KETTŐS KÖNYVVITEL ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓ A NETTÓ ÁRBEVÉTEL KÉT EGYMÁST KÖVETŐ ÉVBEN NEM HALADJA MEG AZ 50 MILLIÓ Ft-OT EGYSZERES KÖNYVVITEL EGYSZERŰSÍ- TETT BESZÁMOLÓ KÉT EGYMÁST KÖVETŐ ÉVBEN A KÖVETKE- ZŐ HÁROM MUTATÓBÓL LEGALÁBB KETTŐ: < MÉRLEGFŐÖSSZEG < 500 M Ft < ÉVES NETTÓ ÁRBEVÉTEL < 1000 M Ft ÁTLAGOSAN FOGLALKOZ- < TATOTTAK SZÁMA < 50 FŐ EGYSZERŰ- SÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ KÉT EGYMÁST KÖVETŐ ÉVBEN A KÖVETKE- ZŐ HÁROM MUTATÓBÓL LEGALÁBB KETTŐ: > MÉRLEGFŐÖSSZEG > 500 M Ft > ÉVES NETTÓ ÁRBEVÉTEL > 1000 M Ft ÁTLAGOSAN FOGLALKOZ- > TATOTTAK SZÁMA > 50 FŐ KETTŐS KÖNYVVITEL KETTŐS KÖNYVVITEL ÉVES BESZÁMOLÓ A BESZÁMOLÓ FORMÁJÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK KÖNYVVEZE- TÉSI KÖTE- LEZETTSÉG BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG FORMÁJA

8-4 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ÉS KÖZZÉTÉTEL IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉG- NYILVÁNTARTÁSI ÉS CÉGINFORMÁ- CIÓS SZOLGÁLATÁNAK. KÖZZÉTÉTEL MINDEN KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ VÁLLALKOZÁS KÖTELES A BESZÁMOLÓT KÖZZÉTENNI. E kötelezettségének azzal tesz ele- get, ha a beszámolót – a letétbe helyezéssel egyidejűleg – megküldi az A CÉGJEGYZÉKBE BEJEGYZETT VÁLLALKOZÓ KÖTELES a jóváhagyott, könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó BESZÁMOLÓT, VALAMINT AZ ADÓZOTT EREDMÉNY FELHASZ- NÁLÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁ- ROZATOT AZ ADOTT ÜZLETI ÉV MÉRLEGFORDULÓNAPJÁTÓL SZÁMÍTOTT 150 NAPON BELÜL A LETÉTBE HELYEZNI. LETÉTBE HELYEZÉS CÉGBÍRÓSÁGNÁL

A vállalkozástól független könyv- vizsgáló feladata A MÉRLEG, ERED- MÉNYKIMUTATÁS, KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET valódiságának, szabályszerűségének, a számviteli törvény, a társasági szerződés (alapszabály) BETARTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE, az éves beszámoló vélemé- nyezése, a mérleg hitelesítése HITE- LESÍTŐ ZÁRADÉKKAL VALÓ ELLÁTÁSA. 8-5 KÖNYVVIZSGÁLAT HA a könyvvizsgáló azt állapítja meg, hogy a beszámoló NEM FE- LEL MEG A SZÁMVITELI TÖR- VÉNY ÉS EGYÉB JOGSZABÁLYOK ELŐÍRÁSAINAK, VALAMINT A VA- LÓDISÁGNAK, akkor a hitelesítő záradék helyett - ELUTASÍTÓ, vagy - KORLÁTOZOTT ZÁRADÉKOT ad, a korlátozás, vagy a megtaga- dás okainak feltüntetésével.

8-6 SZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁS  A számviteli törvény elő- írásainak megfelelően, a VÁLLALKOZÓ VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZETÉRŐL, MŰKÖDÉSÉNEK EREDMÉ- NYÉRŐL megbízható és va- lós összképet adó BESZÁ- MOLÓ KÉSZÍTŐINEK, illetve FELÜLVIZSGÁLÓINAK az ILYEN TEVÉKENYSÉG- RE JOGOSÍTÓ ENGEDÉLY- LYEL KELL RENDELKEZ- NIÜK.  Számviteli szolgáltatás a Szt.- ben, továbbá a kapcsolódó kormányrendeletekben előírt - könyvvezetési, - beszámolókészítési kötelezettség teljesítése érde- kében elvégzendő feladatok összessége, együtt: valamint a FOGALMA könyvviteli szolgáltatás, könyvvizsgálói tevékenység.

8-7 A KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÁSOK KÖRÉBE TARTOZÓ TEVÉKENYSÉGEK  A SZÁMVITELI POLITIKA, a KÖNYVVITELI ELSZÁMOLÁS, a BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS RENDSZERÉNEK, MÓDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSÁVAL (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is),  a SZÁMLAREND, a könyvvezetés- hez, a beszámolókészítéshez SZÜKSÉGES SZABÁLYZATOK EL- KÉSZÍTÉSÉVEL, rendszeres kar- bantartásával KAPCSOLATOS FELADATOK ELLÁTÁSA.  AZ ELSZÁMOLÁSOK, A BE- SZÁMOLÓBAN SZEREPLŐ ADATOK JOGSZERŰSÉGÉNEK, SZABÁLYSZERŰSÉGÉNEK, MEGBÍZHATÓSÁGÁNAK, BIZONYLATOKKAL VALÓ ALÁ- TÁMASZTOTTSÁGÁNAK, A SZÁMVITELI ALAPELVEK KÖ- VETELMÉNYEI MEGTARTÁSÁ- NAK BIZTOSÍTÁSÁVAL, A VALÓSÁGNAK MEGFELELŐ BELSŐ ÉS KÜLSŐ INFORMÁCIÓK ELŐÁLLÍTÁSA, SZOLGÁLTATÁSA.  A BESZÁMOLÓBAN, a könyvviteli nyilvántartásokban SZEREPLŐ ADATOK ELEMZÉSE, a GAZDASÁGI DÖNTÉSEKET MEGALAPOZÓ KÖVETKEZTETÉSEK LEVONÁSA.  A FŐKÖNYVI NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSE, az összesítő feladatok készítése, a BESZÁMOLÓ ÖSSZE- ÁLLÍTÁSA.

8-8 A KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÁSOK MEGOLDÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI  A VÁLLALKOZÓ a könyvviteli szolgáltatások megoldásával OLYAN TÁRSASÁGOT is MEGBÍZHAT, amelynek a feladat elvégzésével megbízott tagja, alkalmazottja rendelkezik a szükséges képesítéssel.  A VÁLLAKOZÓNÁL A KÖNYV- VITELI SZOLGÁLTATÁSOK KÖRÉBE TARTOZÓ FELADA- TOK IRÁNYÍTÁSÁT, VEZETÉSÉT, az ÉVES BESZÁMOLÓ EL- KÉSZÍTÉSÉT vagy RENDELKEZŐ természetes személy köteles végezni alkalmazottként, tagként, vagy egyéni vállalkozóként. okleveles könyvvizsgálói, mérlegképes könyvelői képesítéssel

1. A SZÁMVITEL FOGALMA. 1-1 A SZÁMVITEL A vagyonváltozás (eredmény) kimutatása. Eszköze: az ered- ménykimutatás. CÉLJA, FUNKCIÓJA: A vagyon kimutatása.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "1. A SZÁMVITEL FOGALMA. 1-1 A SZÁMVITEL A vagyonváltozás (eredmény) kimutatása. Eszköze: az ered- ménykimutatás. CÉLJA, FUNKCIÓJA: A vagyon kimutatása."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

1. A SZÁMVITEL FOGALMA. 1-1 A SZÁMVITEL A vagyonváltozás (eredmény) kimutatása. Eszköze: az ered- ménykimutatás. CÉLJA, FUNKCIÓJA: A vagyon kimutatása.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "1. A SZÁMVITEL FOGALMA. 1-1 A SZÁMVITEL A vagyonváltozás (eredmény) kimutatása. Eszköze: az ered- ménykimutatás. CÉLJA, FUNKCIÓJA: A vagyon kimutatása."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés