Szakképzési hozzájárulás 2013. évi szabályainak változásai, kitérve a 2012. évi módosítás problémáira Győri Anikó NAV Baranya Megyei Adóigazgatósága.

Az előadások a következő témára: "Szakképzési hozzájárulás 2013. évi szabályainak változásai, kitérve a 2012. évi módosítás problémáira Győri Anikó NAV Baranya Megyei Adóigazgatósága."— Előadás másolata:

1 Szakképzési hozzájárulás 2013. évi szabályainak változásai, kitérve a 2012. évi módosítás problémáira Győri Anikó NAV Baranya Megyei Adóigazgatósága

2 Jogszabályi háttér a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht. tv.) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szak. tv.) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI., és 2012. évi CLXXVIII. tv. 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról és az ezt módosító 240/2012. (VIII.30.), 331/2012 (XI.28) Korm. rendelet a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. Tv A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.(a továbbiakban: Katv)

3 Változás indokai A gazdasági és jogi környezet változásai, a Magyar Munkaterv intézkedései. A 2012. évi kardinális változások gyakorlatbani alkalmazása során feltárt problémák, a hallgatói munkavégzésre vonatkozó szabályozás változása, az adminisztráció csökkentési igény révén 2013. évben újabb változások történtek (a határidő egyezősége miatt a 08-as bevallás használata, éves elszámolás határideje alkalmazkodik a havihoz, az együttműködés és a tanulószerződés együttes alkalmazásakor is érvényesíthető kötelezettség csökkentés). A szakképzési hozzájárulás eredeti célja az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogatása, a gazdálkodó szervezet méretétől függetlenül egyenlő esély biztosítása.

4 A szakképzési hozzájárulási rendszer átalakítására tett főbb intézkedések - A bevallások feldolgozásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a törvény egységesen a NAV-hoz delegálja. -A fizetendő szakképzési hozzájárulás terhére csak a gyakorlati képzés szervezésével kapcsolatos költségeket lehet elszámolni akként, hogy az eddigi tételes elszámolás rendszerét egy differenciált normatíva rendszer váltja fel, megszűnik a saját munkavállalók képzésével kapcsolatosan felmerülő költségek elszámolhatósága (2013-tól új formában visszatér) és a fejlesztési támogatás nyújtása. -A törvény az adózás rendjéről szóló törvényre való hivatkozással biztosítja a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó információk, és az ellenőrizhetőség teljeskörűségét. Az ellenőrzés végrehajtásának céljából együttműködik a gazdasági kamara és az állami adóhatóság.

5 Átmeneti szabályozás A 2011. december 31.-ig hatályos szabályok szerint nyújtott fejlesztési támogatások, a Munkaerőpiaci Alap által nyújtott támogatások felhasználásának és elszámolásának helyességét az állami szakképzési és felnőttképzési szerv végzi. 2011. december 31.-ig a gyakorlati képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezettet az Art elévülési időtartama figyelembe vételével az állami szakképzési és felnőttképzési szerv ellenőrzi, az önellenőrzést is ide kell benyújtani (a pótbevallást viszont a NAV felé), és az új törvény hatályba lépését megelőző szabályok az irányadók.

6 A kötelezettek, körének változása A belföldi székhelyű gazdasági társaság, - kivéve a szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság, közhasznúsági besorolástól függetlenül, a felsőoktatási intézmény által alapított társaság, az olyan társaság, amelyben felsőoktatási intézmény részesedést szerzett (2013-tól kötelezett) Közjegyzői iroda (2011. december 31.-ig nem volt alanya), Személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló tv. alapján a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában a kisadózó által nyújtott tevékenységre tekintettel megszerzett jövedelemmel összefüggő szakképzési hozzájárulás bevallása, megfizetése alól. De maga a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, valamint a részükre juttatott jövedelem után teljesítendő szakképzési hozzájárulás alól.

7 A kötelezettek, körének változása A Katv. alapján a kisvállalati adó alanya mentesül a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. Ez azt jelenti, hogy hiába van együttműködési vagy tanulószerződése, nem élhet a szakképzési hozzájárulási kötelezettség csökkentése körében korábban megszokott jogával, mivel nincs kötelezettsége, amit csökkenthetne. Ez igaz a még élő, folyamatos szerződéseire is. A 1308 főlapján kialakított mezőbe jelölő kisvállalati adó alanyának bevallásában nem is hozza fel a szakképzési hozzájárulás bevallására vonatkozó 1308A-01-02 lapot.

8 FIGYELEM! A szerződés jogellenes felmondásának következményei Ha a hozzájárulásra kötelezett a 2011. december 31.-ig megkötött tanuló ill. hallgatói szerződést a határidő lejárta előtt 2012. január 01.-e után jogellenesen felmondja, a felmondást követő 15 napon belül köteles a felmondás időpontjáig elszámolt költségek teljes, az igénybevételi kamattal növelt összegét befizetni a Magyar Államkincstárnál vezetett Nemzeti Foglakoztatási Alap területi előirányzat-felhasználási keretszámlájára (továbbiakban: EFK számla), továbbá a normatíván alapuló csökkentő tétel teljes összegét az Art önellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint a NAV számlájára. (2012. január 01.-e után kötött szerződések jogtalan felmondásakor a mondat második felének rendelkezése érvényes.) Ebben az esetben 2013. évben nem élhet a saját dolgozó képzésekor a levonás lehetőségével.

9 Nem kötelezettek, ill speciális kötelezettek Annak az adóalanynak, aki adófizetési kötelezettségét átalányadó megfizetésével teljesíti, a szakképzési hozzájárulás tekintetében az Szht. szabályai szerint nem keletkezik fizetési és elszámolási kötelezettsége, mert ezt a kötelezettséget az átalányadó megfizetésével teljesíti. Igaz ez az alkalmazottai vonatkozásában is, ezért gyakorlati képzés szervezése esetében sem élhet visszaigénylési lehetőséggel. Nem kötelezett az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját.

10 Nem kötelezettek, ill speciális kötelezettek Nem kötelezett a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggő, a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után. Közhasznú besorolással nem rendelkező nonprofit gazdasági társaság a szakképzési járulék alapját nem csökkentheti. A kötelezetti kört nem lehet kiterjesztően értelmezni, pl. nem kötelezettek a társadalmi szervezetek, alapítványok, egyházak, társasházak, őstermelők…, akkor sem, ha munkavállalót foglalkoztatnak.

11 EVA alanyra vonatkozó szabályozás Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alatt álló adózó szakképzési hozzájárulás kötelezettségét az EVA tv-ben (2002. évi XLIII) foglaltak szerint teljesíti. Az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján alkalmi munka keretében foglalkoztatott személyt) után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles. A megbízási szerződés nem releváns. A szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka. Ha az adóalany szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján, vagy a tanulóval kötött tanulószerződés alapján közreműködik szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében, akkor szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegét csökkentheti tanulónként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százalékával, összesen legfeljebb a kötelezettség mértékéig. A szakképzési hozzájárulást negyedévenként (ideértve a negyedév első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszakot is) megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó eva bevallásában bevallja. Az adóalany a szakképzési hozzájárulást (kivéve az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást) a negyedévet követő hónap 12. napjáig, az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást az eva megfizetésére előírt határidőig (02.25. illetve számviteli tv. hatálya alá tartozó EVÁS esetében 05.31.) megfizeti.

12 2012. szeptember 1-jétől módosuló rendelkezések - Tanulószerződés kötése már a 9. évfolyamon is eddig csak a 10. évfolyamtól lehetett kötni Csak a szakiskolai képzésre vonatkozik a változás - A szintvizsga szabályainak változása Már nem a tanulószerződés megkötésének a feltétele. -a tanulói juttatás csökkentésére és megvonására vonatkozó bizonyos rendelkezések Tanulószerződés esetén az éves normatíva egy hónapra jutó összegét nem szakmacsoportonként megállapított súlyzószámmal, hanem a szakképesítésenként megállapított súlyszorzóval kell meghatározni. A 331/2012. Kr. alapján 2013.01.01-én hatályba lépett az 1-2. számú melléklet, mely külön tartalmazza a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény hatálya alá tartozó államilag elismert szakképesítések súlyszorzóit és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény hatálya alá tartozó államilag elismert szakképesítések súlyszorzóit.

13 Bevallás, előleg 2012.-től a szakképzési hozzájárulásra kötelezett a hozzájárulást a naptári évre állapítja meg, tárgyév 1-11. hónapjára havonta szakképzési hozzájárulás előleget kell fizetni (önadózás keretében kell megállapítani), fő szabály szerint a kizárólag elektronikus úton követő hó 12.-ig történő 2012. évre 1212, 2013. évre 1308 bevallás benyújtásával (1308A-01-02 lap) és az előleg befizetésével. Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, de az Szht 8. § (1) bekezdése alapján a kötelezettség csökkentő tétel és az Szht 5. § e) szerinti pénzügyileg teljesített költségek levonása időarányosan figyelembe vehető, az Szht 8. § (2) feltételek teljesülése esetén visszaigényelhető. Elévülési időn belül ugyanezen nyomtatvány kitöltésével a 2012. január 01.-e után keletkezett kötelezettségek tekintetében bevallás javítása, helyesbítése, önellenőrzése, pótlása ugyanezen a nyomtatványon.(kiutalás vagy átvezetés a ’17 nyomtatványon)

14 Bevallás, előleg Fontos! Kötelezettség csökkentő tételként csak a ténylegesen érvényesíthető összeget szabad a bevallásokba beírni, akkor is, ha az egyedi csökkentő tételek összege ezt meghaladja, de egyéb törvényi feltételek hiányában nem lehet teljeskörűen élni a levonási joggal. Az éves elszámolást 2012. év tekintetében tárgyévet követő év február 25.-ig, 2013. év tekintetében tárgyévet követő év január 12.-ig kell bevallani. Ez tartalmazza a szakképzési hozzájárulás alapját, éves bruttó kötelezettséget, csökkentő tételeket, nettó kötelezettséget. A befizetett előleg (1-11 hó) és az éves nettó kötelezettség különbözetét ekkor kell befizetni, a többletfizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. (Ettől eltér a kettős könyvvitelt vezető, eltérő üzleti éves Eü szolgáltató ill. a közhasznú nonprofit gazdasági társaság, aki az üzleti évét követő év 5. hónap utolsó napjáig Tao bevallásában számol el.) Adóbevallás különös szabályai vonatkoznak a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó esemény tekintetében.

15 A szakképzési hozzájárulás alapja, mértéke Főszabály szerint a szakképzési hozzájárulást a kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adóalap figyelembevételével kell megfizetni, nem tesz különbséget a különböző jogviszonyokban keletkezett alapok között, és független a biztosítási jogviszony létrejöttétől. A szakképzési hozzájárulás mértéke 1,5 százalék. Tehát olyan esetekben is keletkezhet fizetési kötelezettség, amikor tényleges kifizetés nem történik pl. Gt személyesen közreműködő tagja után. Azon kifizetések, juttatások után, amelyek nem képezik a szociális hozzájárulási adó alapját, nem keletkezik szakképzési fizetési kötelezettség pl. táppénz, késedelmi kamat, egyéb jövedelem…

16 2013. évben a kötelezettség alapjának korrekciója A hozzájárulásra kötelezett által tanulószerződés keretében gyakorlati képzésben részesített tanulók pénzbeni juttatása a szociális hozzájárulási adó alapját képezi, de a szakképzési hozzájárulás alapjának nem része.

17 2013. évben a kötelezettség alapjának korrekciója A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti meghatározott személyeknek a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításakor figyelembe vett bruttó munkabérének összege, legfeljebb személyenként havonta 100 eFt, 500 eFt (részmunkaidős esetén arányos összeg). Foglalkoztatás első két évében, ha a szocho kedvezményt igénybe vette utána, de csak akkor érvényesíthető, ha 27%-os a kedvezmény. START BÓNUSZ kártya esetén nem érvényesíthető.

18 Korrekció mértéke 100 eFt-os korlát: -Pályakezdő munkavállaló, aki nem töltötte be a 25 évet és megelőző 2 évben a foglalkoztatotti napok száma < 180 -Tartósan álláskereső (foglalkoztatást megelőző 9 hó alatt legalább 6 hó álláskereső) -GYED, GYES, GYET alatt (GYED nem), követően foglalkoztatott -Szabad vállalkozási zónában új foglalkoztatott 500 eFt-os korlát: - Kutatóként foglalkoztatott

19 A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módja A törvény keretei között a hozzájárulásra kötelezett maga választja meg. A szakképzési hozzájárulás teljesíthető az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára történő befizetéssel, kizárólag iskolai rendszerű, államilag támogatott gyakorlati képzés szervezésével és 2013. évtől saját munkavállaló képzésével.

20 Gyakorlati képzés teljesíthető: 1.) Szakképző iskola és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján (tartalmát a Szak. tv. 56- 57. § szabályozza), vagy 2.) Szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével – ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is (tartalmát a Szak. tv. 46-55. § szabályozza), vagy 3.) 2012. augusztus 31.-ig Gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a hozzájárulásra kötelezett a felsőoktatásról szóló tv. 31.§ (1) bekezdése alapján együttműködési megállapodást kötött. (2012. szeptember 01.-től a kötelezettség teljesíthető gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal, amennyiben a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján kerül sor.)

21 2013. évtől 4. Saját munkavállaló számára felnőttképzési szerződés, tanulmányi szerződés, vagy munkáltatói kötelezés alapján megszervezett szakmai, nyelvi képzés, ide nem értve a hatósági jellegű képzéseket, jogszabályban meghatározott költségei. A szakképzési kötelezettség a tanulószerződéssel elszámolt összeg mértékéig érvényesíthető, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5%-ig. További feltétel: havonta legalább 45 tanulószerződéses tanuló foglalkoztatása, elszámolt képzésről adatszolgáltatás a kormányhivatal felé 2014. január 12.- ig. (igazolási kérelem nem nyújtható be)

22 A bruttó kötelezettség csökkentése A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét 2012-2013. évre vonatkozóan 440.000 Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján, és a 280/2011. (XII.20.) Korm. Rendeletben, majd 2012. 09.01.-től a módosításban meghatározott gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel csökkentheti.

23 2012. évre Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét kizárólag tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és a csökkentő tétel összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, az azt meghaladó részt (az előleg és éves elszámolás alapján is) visszaigényelheti az állami adóhatóságtól, aki a visszatérítés tekintetében az Art szerint jár el (37. §), az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül. Amennyiben a tanulószerződéssel és együttműködési megállapodással is rendelkező nem átalányadózó kötelezett csak a tanulószerződéses képzési költségeit kívánja elszámolni a szakképzési hozzájárulási kötelezettség csökkenéseként, a kötelezettséget meghaladó csökkentő tétel összegét visszaigényelheti. Ha mindkét képzéssel összefüggésben elszámolja a csökkentést, csak a kötelezettség mértékéig teheti meg.

24 2013. évre a visszatérítés szabályai változnak. Együttműködési megállapodás (EM) és tanulószerződés (TSZ) alapján elszámolható csökkentő tétel együttesen > mint a bruttó kötelezettség és 1)EM >= bruttó kötelezettség, csak a TSZ szerint számított csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél. 2)EM = TSZ, csak a bruttó kötelezettség mértékéig lehet csökkenteni 3)EM < TSZ, a csökkentő tételek összeadódnak és a bruttó kötelezettségből levonva a különbözet visszaigényelhető. Ha a hozzájárulásra kötelezett bruttó kötelezettsége 0, csak a tanulószerződés alapján számított csökkentő tételt lehet figyelembe venni a visszaigénylésnél.

25 Kötelezettség csökkentő tételek elszámolása együttműködési megállapodás alapján 1.) Szakképző iskola és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján teljesítő éves és havi bruttó kötelezettségét a következő csökkentő tétel összegével csökkentheti: a) gyakorlati képzési normatíva összege egy napra az alapnormatíva (440.000 Ft) összegének 130-cal történő elosztása (440.000/130≈3385 Ft), b) a csökkentő tétel éves összege tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi (3385 Ft) összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata, c) havi összege tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege (3385 Ft) és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata. Ez alapján csökkentheti 2012.12.06-től az is, aki a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. szerinti felsőfokú szakképzés keretében (legkésőbb 2012.09. indult képzés) kötött együttműködési megállapodást.

26 Kötelezettség csökkentő tételek elszámolása tanulószerződés alapján 2.) a) csökkentő tétel éves összegét a tárgyévre vonatkozóan – amennyiben a tanulószerződés hatálya tárgyév teljes időtartamára fennáll – tanulónként az alapnormatíva összege és az 1. (2013.-tól 1-2) számú függelékben, a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó szakmacsoport súlyszorzó szorzata alapján 2012. szeptember 01.-ét megelőzően, azt követően a szakképesítésenkénti súlyszorzó alapján a szakképzésről szóló 1993 évi LXXVI. és a 2011. évi CLXXXVII. törvény hatálya alá tartozó államilag elismert szakképesítések súlyszorzói. Példa: amennyiben a szakmacsoport az informatika (0,7872-es súlyszorzó) abban az esetben egy tanuló után a csökkentő tétel összege= 440.000 Ft*0,7872.(informatikai hálózat telepítő és üzemeltető 0,8910 szakképesítésenkénti súlyszorzó) Ez alapján csökkentheti 2012.12.06-től az is, aki a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerinti felsőfokú szakképzés keretében (legkésőbb 2012.09. indult képzés) hallgatói szerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének.

27 2013. január 1-jétől a tanulószerződés kiterjesztése egyéb szervezetekre Bár a rendelkezés 2012. január 1-jétől hatályos, a bekezdésben meghatározott, tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet csak 2013. január 1-jét követően köthet tanulószerződést a törvény átmeneti rendelkezéseinek értelmében. Egyéb szerv, szervezet például a köznevelési intézmények kivételével az egészségügyi, művészeti, közművelődési, oktatási és szociális ágazatba tartozó gyakorlati képzést szervező költségvetési szervként működő intézmény, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, az agrárágazatban az őstermelő stb.

28 Kötelezettség csökkentő tételek elszámolása gyakorlatigényes alapképzési szak keretében 3.) Gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével teljesítő éves és havi bruttó kötelezettségét a következő csökkentő tétel összegével csökkentheti: a) a hallgatóra vonatkozó gyakorlati képzési normatíva napi összege az alapnormatíva összegének 100-zal történő elosztása (440.000 Ft/100=4.400 Ft), b) tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összege hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata, c) előleg fizetésénél a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozó csökkentő tétel havi összege hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata

29 Fontos, mint minden ellenőrzés során - a hiteles bizonyítás. Ezt segítheti a foglalkoztatási napló szakszerű vezetése, a tanulószerződés, együttműködési megállapodás egy helyen tárolt, aláírt példányának bemutatása és a Kamara és NAV között kialakítandó szoros együttműködés, melyben az ellenőrzés számára átadandó iratok, adatok köre, a tájékoztatás határideje is rögzítésre kerül. Kérdések, egyedi kérelmek a NAV ÜCC szakterületéhez írásban vagy telefonon történjenek. Ne a lehetőségeket, hanem a gyakorlatban felmerült problémákat írják meg kellő pontossággal, mert csak az erre adott válaszokat lehet érdemben figyelembe venni az ellenőrzés során.