„Út a munkához” program megvalósítása a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás szervezésében Kecskemét, 2009. július 23. Kovács András.

Az előadások a következő témára: "„Út a munkához” program megvalósítása a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás szervezésében Kecskemét, 2009. július 23. Kovács András."— Előadás másolata:

1 „Út a munkához” program megvalósítása a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás szervezésében Kecskemét, 2009. július 23. Kovács András

2 Elnök: Dr. Zombor Gábor Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere Alelnök: Kovács Ernő Tiszakécske Város polgármestere Irodavezető:Hamzáné Lakó Judit Alapítás dátuma: 2004. június 30. Tagönkormányzatok száma: 18 Lakosság: 171 947 fő Terület: 148 308 hektár A Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás bemutatása

3 A közcélú foglalkoztatás megvalósítása a kecskeméti kistérségben Az „Út a munkához” program keretében megvalósuló közfoglalkoztatás megszervezését és lebonyolítását a Társulás vállalta fel. A kecskeméti kistérséghez 18 település tartozik. 13 önkormányzat döntött a program közös megvalósítása mellett. Az együttműködés szabályait megállapodásban rögzítettük, mind a 13 önkormányzattal külön megállapodást kötött a Társulás. Az együttműködés előnyei: Az együttműködésből adódóan az önkormányzatoknak nem kell külön létszámot biztosítaniuk a közfoglalkoztatással összefüggő feladatok ellátására. A program hozzájárul az önkormányzatok szűkös költségvetését kiegészítve az önkormányzati feladatok költségtakarékosabb ellátásához. Pozitívumként említhető az önkormányzatok közötti munkaerő-átcsoportosítás, elsősorban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében. Kistérségi szinten átfogó adatbázis létrehozása.

4 A közmunkaprogramban résztvevő települések : Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Jakabszállás, Kecskemét, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály és Tiszakécske.

5 A program részleteit a Kistérségi Közfoglalkoztatási Terv tartalmazza, melyet a települési önkormányzatokkal közösen, a munkaügyi központ közreműködésével dolgoztunk ki. A terv 1 éves időtartamra szól, tartalmazza a mindazokat az adatokat, melyeket a törvény kötelezően előír. A tervet véleményezte, megtárgyalta és elfogadta mind a Kistérségi Szociálpolitikai Kerekasztal (delegáltak), mind a munkaügyi központ helyi kirendeltsége, mind pedig a Társulás legfőbb döntéshozó szerve, a Társulási Tanács. 2009. május hónapban az elmúlt időszak tapasztalatai, valamint a Társuláshoz beérkezett munkaerőigények indokolták a közfoglalkoztatási terv felülvizsgálatát és módosítását. A foglalkoztatási terv módosítása lehetővé tette a foglalkoztatottak létszámának növelését, a foglalkoztatási helyek bővítését (azon szervezetek/intézmények köre, melyek önkormányzati feladatot látnak el, és erre vonatkozó megállapodással rendelkeznek). A Kistérségi Közfoglalkoztatási Terv

6 A Kistérségi Közfoglalkoztatási Terv főbb paraméterei A munkaügyi központ közlése alapján az álláskeresőként nyilvántartott rendszeres szociális segélyen lévők száma kistérségi szinten 2048 fő, az önkormányzatokhoz az intézmények által leadott munkaerő igény kistérségi szinten pedig 1429 fő. A beérkezett igények alapján átlagosan havi 700-800 személyt tervezünk a közfoglalkoztatásba bevonni, az önkormányzatoktól beérkezett ütemterv (havi bontás) alapján. A legtöbb tartósan munkanélküli személy a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők közül kerül ki, tehát a szakképzetlenség a munkanélküliség egyik legfőbb oka. Ahogyan a munkaerőigényekből is látszik, közterületen folyó segédmunkára van a legnagyobb igény. Elsősorban a közterület takarítása, a parkgondozás, a köztisztasági feladatok elvégzése, a fűnyírás és a parlagfű irtás azok a feladatok, melyekben a közcélú munkába bevonható személyek tevékenyen részt vehetnek. Az előző években az önkormányzatok jelentős munkaerő leépítésre kényszerültek az intézmények technikai (karbantartó, takarító, adminisztrátor, stb.) létszámára vonatkozólag, így most lehetőség nyílik állami támogatás mentén ezen feladatkörök ellátására.

7 A közfoglalkoztatás során betöltött munkakörök: Pedagógiai asszisztens Iskolapszichológus Dajka Logopédus Hivatalsegéd Gépkocsivezető Gondozó Kézbesítő Mosónő Adminisztrátor

8 A közfoglalkoztatás során betöltött munkakörök: Konyhai kisegítő Titkár Festő-mázoló Takarító Informatikus Gyermekfelügyelő Karbantartó Parkgondozó Portás Szociális munkás

9 Kecskeméten munkába állítottak Rendelkezésre állási támogatásban részesülők (fő) (RÁT) Önkormányzat által kiértesítettek száma (fő) Hány fő ált munkába Tervezett létszámkeret (fő) Kecskemét15791072399863

10 Kecskeméten az egészségügyi alkalmasság aránya Önkormányzat által kiértesítettek száma (fő) Alkalmatlan (fő)Ideiglenesen alkalmatlan (fő) Kecskemét107211276

11 Település Tervezett létszámkeret Jelenleg foglalkoztatottak száma Megszűnt munkaviszonyok Kecskemét86339944 Ballószög1181 Felsőlajos2671 Fülöpháza23200 Helvécia49321 Jakabszállás60261 Kunbaracs2492 Ladánybene10 0 Lajosmizse3631347 Lakitelek25241 Nyárlőrinc30211 Szentkirály3280 Tiszakécske51392 Összesen:156773761 Foglalkoztatás kistérségi szinten

12 A tervezett és a tényleges foglalkoztatás

13 Negatív tapasztalatok: A RÁT-ban részesülők nem akarják a segélyt munkára váltani, a kiértesítésre nem jelennek meg. Nyilatkoznak, hogy vállalják az együttműködést, de a munkaszerződést nem írják alá, vagy aláírják ugyan, de nem állnak munkába. Minden harmadik RÁT-os egészségügyi problémára hivatkozik annak ellenére, hogy a foglalkozás eü.orvos alkalmasnak minősíti. A munkavállalók 10%-ának igazolatlan távolmaradás miatt szűnik meg a munkaviszonya. Az intézmények nem teljes értékű munkaerőként kezelik a közcélú munkavállalót. A munkavállalók jelentős része mentálhigiéniás problémával küzd, ezért az intézményekben való elhelyezése lehetetlen. A munkaviszony megszüntetésével járó szankciókat nem veszik tudomásul a munkát megtagadó dolgozók.

14 Eredmények: A hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyek bekapcsolódnak a társadalmilag hasznos tevékenységre irányuló közfoglalkoztatási programba. A foglalkoztatottak élethelyzete megváltozik. Képzések, tanfolyamok szervezése a munkaügyi központon keresztül. Rendszeres munkavégzéshez történő hozzászoktatás. Az előző években az önkormányzatok jelentős munkaerő leépítésre kényszerültek az intézmények technikai (karbantartó, takarító, adminisztrátor, stb.) létszámára vonatkozólag, így most lehetőség nyílik állami támogatás mentén ezen feladatkörök ellátására. Értékteremtő és értékmegőrző tevékenységek végzése. Sikeresnek mondható a települések köztereinek karbantartása, gyommentesítése. Kiemelt hangsúlyt fektettünk az illegális lerakó helyek megszüntetésére, mely szintén sikeresnek mondható. A kistérségi kohézió erősítése.

15 Feladatok: Szélesebb körű tájékoztatás a kiértesítés során. A médiák (Gong rádió, KTV, újság) bevonása a tájékoztatásba. Szociális munkások szélesebb körű bevonása. Az adminisztrációs feladatok rugalmasabbá tétele. Foglalkoztatási helyek felkutatása, megszervezése. Fokozni az alkohol- és egyéb szenvedélybetegek kiszűrését. Erősíteni a munkaerőpiacra való visszakerülési szándékot, hogy ne végleges megoldásnak gondolják a közcélú munkavégzést (végleges szociális leszakadás megakadályozása). A munka világába történő visszajutás elősegítése.

16 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Kovács András közfoglalkoztatási csoportvezető kovacs.andras@aranyhomok.hu (30) 4544-625