Kultúráért Felelős Államtitkárság EURÓPAI UNIÓS TÁMOGTÁSI LEHETŐSÉGEK A KÖZMŰVELŐDÉSBEN, A KÉPZÉSHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS BIZTOSÍTÁSA A NEM FORMÁLIS ÉS INFORMÁLIS.

Az előadások a következő témára: "Kultúráért Felelős Államtitkárság EURÓPAI UNIÓS TÁMOGTÁSI LEHETŐSÉGEK A KÖZMŰVELŐDÉSBEN, A KÉPZÉSHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS BIZTOSÍTÁSA A NEM FORMÁLIS ÉS INFORMÁLIS."— Előadás másolata:

1 Kultúráért Felelős Államtitkárság EURÓPAI UNIÓS TÁMOGTÁSI LEHETŐSÉGEK A KÖZMŰVELŐDÉSBEN, A KÉPZÉSHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS BIZTOSÍTÁSA A NEM FORMÁLIS ÉS INFORMÁLIS TANULÁSI FORMÁKON KERESZTÜL Eszenyi Miklós közigazgatási tanácsadó

2 2 ELŐZMÉNYEK: eredmények TÁMOP, TIOP 2015. október 30-ig számokban: 50 pályázati felhívás jelent meg (ebből TÁMOP tartalom- és szolgáltatásfejlesztés 35 db, TIOP infrastruktúra-fejlesztés 15 db) – 2012 decemberéig minden tervezett megjelent (+ 2015-ben 3 új) 2006 db szerződéskötésre került sor 72,86 Mrd Ft leszerződött támogatási összeg átlagban projektenként 95% feletti a felhasználás

3 3 Részletezve Megjelent konstrukciók száma 2007-2009 Megjelent konstrukciók száma 2010-től Összesen TÁMOP191635 TIOP9615 Összesen282250

4 4 Operatív program szerinti indikátorok: Kulturális intézményekben és szervezetekben szervezett nem formális tanulási alkalmak résztvevőinek száma (db) Közművelődési intézményekben létrehozott, nem formális képzésre alkalmas hasznos alapterület (nm) Könyvtári távhasználatok száma (millió db) Kitűzött célérték → 340.00016.000,0070,00 2010. XII. 31-ig:119.127-61,97 2011. XII. 31-ig:307.62810.781,3162,05 2012. XX. 31-ig:466.03629.678,3571,30 2013. XII. 31-ig:626.47443.798,2274,20 2014. XII. 31-ig:813.21152.284,2377,08)

5 5 Az eredményekről készült értékelési és hatásvizsgálatok: A kulturális intézményrendszer oktatást támogató szolgáltatási és infrastrukturális fejlesztéseinek értékelése (készítette: HÉTFA Kutatóintézet, az Európai Bizottság előtt bemutatva: 2013. április 30.) A következő 7 éves uniós pénzügyi ciklus fejlesztéspolitikai forrásainak kulturális felhasználását megalapozó hatástanulmány – átfogó elemzés és összesítés A fentiek szakterületenkénti elemzése is megtörtént: könyvtár, levéltár, múzeum, közművelődés Oktatási fejlesztések Magyarországon c. könyv

6 6 Az értékelések megállapításai: Az uniós fejlesztési források elérhetővé válásával a kulturális intézményrendszer hatékonyan be tudott kapcsolódni az egész életen át tartó tanulással, valamint a minőségi oktatással kapcsolatos fejlesztési célok megvalósításába a tevékenységek megjelentek a kisebb kulturális intézmények kínálatában is, így a korábbinál szélesebb lakossági kör számára váltak elérhetővé a szolgáltatások irányváltás a klasszikus kulturális intézményi funkcióktól a társadalmi funkciók felé a kulturális intézmények szolgáltatásai kibővültek, átalakultak a társadalmi és a területi hátrányok leküzdése érdekében a meglévő szolgáltatások magasabb színvonalúvá váltak a kulturális intézményrendszer fogyasztói-látogatói köre átalakult a kulturális intézmények társadalmi beágyazottsága javult (három-négyszeres eltérés a nem támogatott és a támogatott intézmények között) javult az intézmények közötti együttműködés, szoros partnerség a köznevelési intézményekkel (közel 4.500 együttműködési megállapodás született)

7 7 Példák (Duna Múzeum)

8 8 Példák (Agóra Kaposvár, kiállítóterem)

9 9 Példák (Bródy Sándor Könyvtár)

10 10 2014-2020 stratégiai keretek: a Partnerségi Megállapodás az Európai Bizottság és Magyarország között az aláírás megtörtént: 2014. szeptember A fejlesztéseket megalapozó operatív programok: Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Intelligens Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Vidékfejlesztési Program (VP) Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP)

11 11 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Európai Bizottság jóváhagyta: 2015. március 2. Bizottsági határozat száma: C(2015)1494

12 12 Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program kapcsolódása az EU 2020 Stratégia célkitűzéseihez Fontos: a kultúra önmagában nem támogatható, csak annyiban, amennyiben hozzá tud járulni az EU2020 Stratégia célkitűzéseihez 1.Szegénység/társadalmi kirekesztés – Legalább 450 000 fővel csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent 2.Oktatás – A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni – El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 30,3%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen

13 13 OPERATÍV PROGRAM ↓ PRIORITÁSI TENGELYEK ↓ BERUHÁZÁSI PRIORITÁSOK ↓ INTÉZKEDÉSEK ↓ KONSTRUKCIÓK ↓ I

14 14 Az EFOP prioritási tengelyei Prioritási tengelyFinanszírozó alap 1. Társadalmi együttműködés erősítéseESZA 2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében ERFA 3. Gyarapodó tudástőkeESZA 4. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében ERFA 5. Pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint társadalmi innováció és transznacionális együttműködések ESZA

15 15 1. prioritás: Társadalmi együttműködés erősítése 1.3 intézkedés: Társadalmi együttélés erősítése Cél: társadalmi és közösségi szerepvállalás erősítése Főbb beavatkozások: hátrányos helyzetű emberek aktív társadalmi szerepvállalása, társadalmi szemléletformálás antidiszkriminációs programokkal nemzetiségi, etnikai identitás megőrzése, a kultúrák közötti párbeszéd erősítése közösségi szerepvállalás erősítése az önkéntesség, a karitatív munka előmozdítása és a civil társadalom megerősítése által → CSELEKVŐ KÖZÖSSÉGEK konstrukció (2015 éfk.) az áldozattá válás és bűnelkövetővé válás megelőzése 4/1

16 16 2015. évi fejlesztési keret (ÉFK) Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozat CSELEKVŐ KÖZÖSSÉGEK

17 17 CSELEKVŐ KÖZÖSSÉGEK kiemelt konstrukció Meghirdetés tervezett ideje: 2015. december Támogatást igénylői kör: Nemzeti Művelődési Intézet, Szentendrei Szabadtéri Múzeum MOKK, Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet (kiemelt) Keretösszeg: 3 Mrd Ft célja: a közösségek és ezeken keresztül az egyének önálló cselekvési szándékának és képességének erősítése, továbbá a közösségi, együttélési konfliktusok oldása, részcélja a kulturális intézmények felkészítése működésük társadalmiasítására, a közösségfejlesztési folyamatok és önkéntes programok eredményeinek fenntartására, továbbiak megvalósítására és további, a közösségek fejlesztését célzó tevékenységek megvalósítására, továbbá az ezen célokhoz kapcsolódó közösségfejlesztési mentorhálózat létrehozása, önkéntesség erősítése, módszertani fejlesztés.

18 18 A konstrukció kapcsolódása: a TOP-ból valósulnak meg a helyi szintű közösségi programok (ezek módszertani, szakember stb. alapját az EFOP országos program adja) TOP 4. prioritási tengely: „A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése” (szociális városrehabilitáció keretében közösségi terek is érintettek lehetnek) TOP 5. prioritási tengely: „Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztés, társadalmi együttműködés és foglalkoztatás-ösztönzés” (felzárkóztató és társadalmi befogadást célzó programok) → HELYI KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSE TOP 6. prioritási tengely: „Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban” (megyei jogú városokban TOP 4. és 5.) TOP 7. prioritás tengely: „Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD)” (következő oldalon)

19 19 3. prioritási tengely: Gyarapodó tudástőke ezen belül: 3.3 intézkedés A neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül, ill. 3.7 intézkedés Az emberi erőforrás fejlesztése az egész életen át tartó tanulás eszközeivel Az emberi erőforrás fejlesztése az egész életen át tartó tanulás eszközeivel továbbtanulási és képzési utak támogatása, a munkaerőpiacra történő belépés támogatása nem formális képzésekkel kulturális intézményekben Az emberi erőforrás fejlesztése az egész életen át tartó tanulás eszközeivel továbbtanulási és képzési utak támogatása, a munkaerőpiacra történő belépés támogatása nem formális képzésekkel kulturális intézményekben A korai iskolaelhagyás csökkentése kompetencia- és személyiségfejlesztő programokkal kompetencia- és személyiségfejlesztés, szociokulturális hátrányok csökkentése, területi leszakadási folyamatok megakadályozásához hozzájárulás stb. az egyéni tanulás támogatása személyre szabott foglalkozásokkal A korai iskolaelhagyás csökkentése kompetencia- és személyiségfejlesztő programokkal kompetencia- és személyiségfejlesztés, szociokulturális hátrányok csökkentése, területi leszakadási folyamatok megakadályozásához hozzájárulás stb. az egyéni tanulás támogatása személyre szabott foglalkozásokkal A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése a nem formális és informális tanulási alkalmakkal a gyermekek számára önmaguk, motivációik, képességeik mélyebb megismerését lehetővé tevő, az iskolai oktatást kiegészítő programok fejlesztése, tehetséggondozás, készségfejlesztés stb. A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése a nem formális és informális tanulási alkalmakkal a gyermekek számára önmaguk, motivációik, képességeik mélyebb megismerését lehetővé tevő, az iskolai oktatást kiegészítő programok fejlesztése, tehetséggondozás, készségfejlesztés stb.

20 20 A Gyarapodó tudástőke c. prioritást megalapozó stratégiai dokumentumok: A tervezett intézkedések szoros kapcsolatban állnak az EU 2020 Stratégiával (lemorzsolódás) a Nemzeti Reform Programmal (A kulturális intézmények által nyújtott informális és nem formális, valamint az egész életen át tartó tanulást segítő tanulási formák és programok a 2010/C 324/03 és a 2011/C 175/01 Tanácsi következtetésekkel (kultúra hozzájárulása az EU2020 Stratégia végrehajtásához az Egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiájával (ex ante feltétel)

21 21 A 3.3 intézkedés (A neveléshez és a képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül) célja Az intézkedés nagy hangsúlyt fektet azon hátrányok mérséklésére, amelyeket a köznevelés vagy a formális felnőttképzés önmagában nem tud kompenzálni kora gyermekkortól a felnőttkorig biztosítja a nem formális és informális tanulási alkalmakat esélyt kínál a formális oktatásba való visszatéréshez szükséges tudás, készségek és képességek elsajátításához

22 22 ELVÁRÁSOK Az intézkedés végrehajtása során az alábbi követelményeket kell szem előtt tartani: A PROGRAMOKNAK illeszkedniük kell a Nemzeti Alaptanterv alapján készülő akkreditált kerettantervekhez vagy nevelési-oktatási programokhoz, és az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiájához; a köznevelési intézményekkel való szoros együttműködés; egyenlő esélyű hozzáférés a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók befogadó oktatásával, nevelésével; a köznevelésnek szóló programok fejlesztése és támogatása a kulturális intézményekben és szervezetekben felhalmozott tudásra építve; a társadalmi felelősségvállalás keretében biztosítani kell a programba bevont tanulók szüleinek motiválását.

23 23 A korai iskolaelhagyás csökkentése kompetencia- és személyiségfejlesztő programokkal és szolgáltatásfejlesztéssel Cél: kompetencia- és személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, készségfejlesztő, a kulturális intézményekben lévő tudásvagyon megismerésén alapuló, a kreatív iparokat, a pályaorientációt támogató tanulási programok, foglalkozások kialakítása a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű célcsoportoknak, valamint a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkózási esélyeinek növelése, egyénre szabott fejlesztése, képességeik kibontakoztatása (tanodák, illetve tanoda típusú fejlesztések révén), a fejlesztés eredményeinek és a létrejött jó gyakorlatoknak a terjesztése, a korai iskolaelhagyásra vonatkozó egyedi megoldások összegyűjtése, a köznevelésben történő megjelenésük elősegítése.

24 24 A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése a nem formális és informális tanulási alkalmakkal Cél: Nem formális és informális tanulási alkalmak a minőségi és hatékony oktatás támogatása érdekében a könyvtárak, muzeális intézmények, levéltárak, közművelődési intézmények, egyházi és civil szervezetek részvételével a minőségi és hatékony oktatás támogatása érdekében a közneveléssel együttműködve, a következő területeken: a gyermekek számára átfogó kompetencia- és készségfejlesztés, az iskolai oktatást kiegészítő, ahhoz illeszkedő tanórán kívüli programok fejlesztése (képzések, szakkörök, foglalkozás sorozatok, táborok, tanulást támogató információhoz hozzáférés, mozgásprogramok stb.): múzeum- és könyvtárpedagógiai programok, biblioterápiai foglalkozások, az olvasási és digitális kompetenciák fejlesztése, szövegértést fejlesztését támogató nem formális tanulási formák, foglalkozások kialakítása, meseterápia; tehetséggondozás, kreatív készségek fejlesztése, művészetpedagógiai, valamint drámapedagógiai foglalkozások fejlesztése; a fogyatékkal élők tanuláshoz történő hozzáférésének növelése; anyanyelvi- és viselkedéskultúra fejlesztését támogató programok; ismeretterjesztés, egészségnevelési, mozgásfejlesztő és környezeti nevelési programsorozatok.

25 25 3. 7 intézkedés: Az emberi erőforrás fejlesztése az egész életen át tartó tanulás eszközeivel Célok: kompetenciafejlesztés, esélyteremtés az egész életen át tartó tanulás révén, korosztálytól függetlenül az élethosszig tartó tanulást támogató szolgáltatások fejlesztése Az intézkedés kizárólag olyan képzéseket támogat, melyek nem kapcsolódnak képesítés megszerzését tanúsító okirat kiadásához, de támogatott a validáció.

26 26 Operatív program szintű indikátorok (EFOP) A korszerű kulturális intézményekben informális, nem formális tanulási programban résztvevők száma (fő) 680.000 Kidolgozott új képzési módszertanok száma (db) 50 (közös 3. prioritás) Inaktívak száma, akik nem vesznek részt oktatásban vagy képzésben (fő) 10.000 (közös 3. prioritás) Fejlesztett informális, nem formális tanulást szolgáló terek száma (db) 50

27 27 Kapcsolódás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programhoz Intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztése Szélessávú hálózati elérés javítása Infokommunikációs ismeretek és készségek fejlesztése, a digitális szakadék csökkentése a társadalom egyes rétegei között Könyvtárak, IKSZT-k egységes digitális írástudást célzó koncepció szerinti programjai, valamint az ott dolgozó szakemberek egységes képzésének támogatása Mindkettő kapcsolódik a Digitális Nemzetfejlesztési Programban lefektetettekhez. Felnőttképzés innen támogatott. EFOP elhatárolása a GINOP-tól: „jelen intézkedésben a nem formális és informális tanulási formák dominálnak, a cél nem a végzettséget, szakképzettséget igazoló dokumentumok (bizonyítvány, tanúsítvány stb.) megszerzése.” 2/1

28 28 Kapcsolódás a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programhoz (VEKOP) Országos múzeumi és könyvtári fejlesztés (EFOP) KMR „lába” LLL KMR „lába” Kapcsolódás a Környezeti- és Energiahatékonysági Operatív Programhoz (KEHOP) Állami fenntartású kulturális intézmények korszerűsítése Kapcsolódás a Vidékfejlesztési Programhoz (VP) Közösségi művelődési tevékenységet és könyvtári szolgáltatást is biztosító infrastruktúra és szolgáltatások - IKSZT „light”

29 29 Kapcsolódás a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- fejlesztés Operatív Programhoz Operatív Programhoz (KÖFOP) Közigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó levéltári szolgáltatás fejlesztése – közigazgatás munkáját segítő program 20 MNL megyei levéltárban és 4 városi levéltárban (2,63 Mrd Ft)

30 30 LLL Stratégia 1603/2014. (XI. 4.) Korm. Határozat A Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia II., Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája, a Köznevelés-fejlesztési stratégia, továbbá a Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia elfogadásáról Intézkedések (kultúra): Kulturális intézmények nem formális és informális tanulást támogató tevékenységei és programjai Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kulturális fejlesztések és az egész életen át tartó tanuláshoz hozzáférés biztosítása a kulturális intézményekben

31 31 Eljárásrendi változások Elnevezések változása: pályázati felhívás → felhívás pályázó → támogatást igénylő pályázat → támogatási kérelem Pályázati típusok: egyszerűsített standard kiemelt

32 32 Köszönöm a figyelmet! http://palyazat.gov.hu miklos. eszenyi@emmi.gov.hu http://palyazat.gov.hu miklos. eszenyi@emmi.gov.hu