„Esélyteremtési akcióprogram a Kőszegi Járásban” Csepreg 2015. Szeptember 8.

Az előadások a következő témára: "„Esélyteremtési akcióprogram a Kőszegi Járásban” Csepreg 2015. Szeptember 8."— Előadás másolata:

1 „Esélyteremtési akcióprogram a Kőszegi Járásban” Csepreg 2015. Szeptember 8.

2 Szociális gazdaság A szociális gazdaság, magába foglalja a szövetkezeteket, a kölcsönös segélyező egyesületeket, a társulásokat és az alapítványokat, amelyek azonos értékeket képviselnek.

3 Szociális gazdaság értékei közösségi érdeket Az egyéni érdekkel szemben a közösségi érdeket hangsúlyozzák. demokratikus, egyenrangú kapcsolatokat. Az alá-felé rendeletséggel szemben, a demokratikus, egyenrangú kapcsolatokat. helyi közösségek fenntarthatóságát A piac globális hatásával szemben, a helyi közösségek fenntarthatóságát tartják értéknek. egyéni kibontakozás lehetőségét adják. Az egyénnek, az uniformizációval szemben, az egyéni kibontakozás lehetőségét adják. helyi/kisközösségi befogadó és integráló társadalom A rejtett társadalmi kirekesztésre a helyi/kisközösségi befogadó és integráló társadalom működtetésével válaszolnak

4 Szociális gazdaság és szövetkezet A szociális gazdaság egyik működési formája a szövetkezeti munkamód, amelyet 1995-ben Manchesterben így határoztak meg: A szövetkezetek olyan személyek autonóm társulásai, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális céljaikat közös tulajdonuk és demokratikusan irányított vállalkozásuk útján megvalósítsák „A szövetkezetek olyan személyek autonóm társulásai, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális céljaikat közös tulajdonuk és demokratikusan irányított vállalkozásuk útján megvalósítsák”.

5 Szociális gazdaság és szövetkezet a pénz logikája helyett a munka logikáját követő szövetkezeti tevékenységek valós alternatívát Történelmi példák mutatják (pl. Wörgli, Argentína), hogy válságok idején a pénz logikája helyett a munka logikáját követő szövetkezeti tevékenységek valós alternatívát tudnak nyújtani a fenntartható társadalmi működésre. Az ismétlődő válságokon túl (ami a pénz logikájának törvényszerű következménye), a kirekesztő piacgazdaság alternatívájaként létrehozható és működtethető, a szolidaritásra és munka valamint az ember megbecsülésére épülő szociális gazdaság és benne a szociális szövetkezet.

6 Szociális gazdaság értelmezése legfőbb társadalmi szervezőerőnek tekintett munkamegosztásból mind nagyobb tömegek szorulnak ki A Durkheim óta legfőbb társadalmi szervezőerőnek tekintett munkamegosztásból mind nagyobb tömegek szorulnak ki, vagy csak kis mértékben részesedhetnek a munkavolumenből. S mivel más tőkeformájuk nincs, a társadalomhoz való tartozásuk és létfenntartásuk megkérdőjeleződik. A társadalmi kohézió válságba kerül. Nő a kirekesztettek, társadalmon kívüliek, leszakadók száma évekig, a legextrémebb esetekben pedig generációkon keresztül bent rekednek a munkanélküliség csapdájában Olyan társadalmi-gazdasági folyamat, melynek áldozatai évekig, a legextrémebb esetekben pedig generációkon keresztül bent rekednek a munkanélküliség csapdájában.

7 Szociális gazdaság értelmezése Valamennyi ma létező politikai irányzat a folyamatos növekedésre esküszik. Akár költségcsökkentéssel, akár a kereslet növelésével, akár új piacok vagy termékek kifejlesztésével. Ezt a növekedést ígérik a foglalkoztatás bővítésének feltételeként. Munka nélküli kapitalizmus „Munka nélküli kapitalizmus” van kibontakozóban, ahol a gazdasági növekményt a termelékenység javításával (kevesebb foglalkoztatott, nagyobb teljesítményelvárás), s nem a foglalkoztatás bővítésével kívánják elérni.

8 Szociális gazdaság értelmezése A szociális gazdaság Egyszerre tartalmaz gazdasági és társadalmi jellemzőket is Egyszerre jelent tartalmas munkát, de egyéni identitást erősítő tevékenységet és társadalmi kohéziót növelő köteléket is A szociális gazdaság a domináns piaci értékekkel szemben, a haszonelvűség mindenekfelettiségét megkérdőjelezve és a társadalmi értékeket előtérbe állítva működik. Egyszerre tartalmaz gazdasági és társadalmi jellemzőket is. A jövedelemgarancia éppúgy hozzátartozik, mint a munkaidővel való rendelkezés lehetősége és az aktív társadalmi részvétel joga. Egyszerre jelent tartalmas munkát, de egyéni identitást erősítő tevékenységet és társadalmi kohéziót növelő köteléket is.

9 Szociális gazdaság értelmezése közösség fennmaradását, jólétét szolgálja nem fizetőképes szükségletek kielégítését is vállalja munkaerőt visszaadja személyiségét, társadalmiságát társadalmi szolidaritás A szociális gazdaság szervezetei a profit maximalizálás elsődleges célja helyett a közösség fennmaradását, jólétét szolgálja, mint alapvető célt. A piac által látványosan visszautasított nem fizetőképes szükségletek kielégítését is vállalja, sőt időnként ezt helyezi előtérbe. Az áruviszony általánossá válásával eldologiasodott munkaerőt (mely maga is áruvá vált) kiszabadítja a tisztán gazdasági, dologi viszonyból, s visszaadja személyiségét, társadalmiságát. Eredményeként szükségszerűen újjászületik, ill. megerősödik a társadalmi szolidaritás, ami az Európa– paradigma egyik alappillére, a társadalom működésének elengedhetetlen feltétele.

10 Szociális gazdaság értelmezése A szociális gazdaság szervezeteinek egy domináns gazdasági formáció keretei között kell megteremtenie egy, majdan a dominánst felváltó gazdasági és foglalkoztatási modell elemeit A szociális gazdaság szervezeteinek egy domináns gazdasági formáció keretei között kell megteremtenie egy, majdan a dominánst felváltó gazdasági és foglalkoztatási modell elemeit. A szociális gazdaság szervezetei 8.880.000 teljes munkaidős állással egyenértékű munkahelyet tartanak fenn az Európai Unióban, így meghaladja a 10%-ot a szektorban foglalkoztatottak aránya. Magyarországon a szociális gazdaság foglalkoztatási potenciálja jelenleg 2%, így nagy fejlődési tartalék van a szférában és ezen belül a szociális szövetkezetek körében.

11 A SZÖVETKEZETEK NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSA A SZÖVETKEZETI IDENTITÁSRÓL ( A SZÖVETKEZÉS NEMZETKÖZI ALAPELVEI) Manchester, 1995. szeptember 22. Értékek önsegélyegyéni felelősség demokráciaegyenlőségigazságosság szolidaritás becsületességnyíltságtársadalmi felelősség A szövetkezetek az önsegély, az egyéni felelősség, a demokrácia, az egyenlőség, az igazságosság és a szolidaritás értékein alapulnak. Alapítóik hagyományát követve, a szövetkezeti tagok hisznek a becsületesség, a nyíltság és a társadalmi felelősség etikai értékeiben és a másokért való törődésben.

12 Miért került életre hívásra a szociális szövetkezet? tartós munkanélküliek társadalmi integrációját Erre a társadalmi helyzetre adott megalapozott válasz a szociális szövetkezet, amely működésében tudja biztosítani a tartós munkanélküliek társadalmi integrációját. tartós munkanélküliek munkaerő-piaci készségeinek újraépítésére 1. a szövetkezeti értékek mentén egy olyan szervezeti keretet hoz létre, amely alkalmas a tartós munkanélküliek munkaerő-piaci készségeinek újraépítésére ; helyi befogadó közösségre 2. a helyi befogadó közösségre építve a társadalmi integrációhoz szükséges kapcsolatrendszerbe vonja be a munkanélkülieket; jövedelemhez juttatja 3. a szövetkezet tevékenységén keresztül jövedelemhez juttatja tagjait, ezzel jelentősen csökkenti a szegénység kockázatát, valamint az államháztartás szociális kiadásait; demokratikus társadalmi működés 4. a szövetkezet a demokratikus eljárásaival hozzájárul, a demokratikus társadalmi működés napi gyakorlatához; fenntartható társadalmi fejlődéshez 5. a szövetkezet gazdasági tevékenységének célja elsősorban a tagjainak (és a környezet) szükségleteinek a kielégítése, így hozzájárul a fenntartható társadalmi fejlődéshez.

13 A SzOSzöv meghatározása a szociális szövetkezetek céljáról helyi közösség gazdasági szervezeteként jómódúak, jól képzettek, kapcsolatokkal rendelkezők fognak össze a hátrányban élőkkel A szociális szövetkezet egy olyan helyi közösség demokratikusan létrehozott és működtetett gazdasági szervezeteként értelmezhető, amelyben a társadalmilag elkötelezett jómódúak, jól képzettek, kapcsolatokkal rendelkezők fognak össze a hátrányban élőkkel, kirekesztettekkel azért, hogy közösen egy élhető, helyi közösséget, munkát adó szervezetet hozzanak létre. piaci rést megtalálva önfenntartó gazdasági helyi közösség önrendelkezés Szociális szövetkezet akkor érdemes alakítani, ha a cél az, hogy a piaci rést megtalálva önfenntartó gazdasági szervezetet hozzon létre egy helyi közösség, a minden szempontból való (gazdasági, kulturális, oktatási, demokratikus működést megvalósító) önrendelkezés elérése érdekében.

14 Szociális szövetkezetek gazdasági pillérei Közszolgáltatási pillér Kötelező és vállalható önkormányzati és helyi/térségi feladatok Szolgáltatások minőségi javítása Többletforrások bevonása (pályázat, kedvezmények) Közös fogyasztási pillér Alapvető szükségletek kielégítése ráfordítások minimalizálása Közös fogyasztási modellek kialakítása (klubok, közösségi bérlés, kölcsönzés, crowfunding, coworking) Piaci pillér Helyi adottságoknak megfelelő tevékenység Réspiacok, innovatív termékek Külső piacokon termékek értékesítése

15 Fenntartható fejlődés fogalma életminőség javulását anyagi jólétre környezet minőségétdemokratikus jogok érvényesüléséterőforrásokhoz szolgáltatásokhoz intézményekhez való hozzáférésttesti, lelki egészséget, a szabadidőt, a biztonságot „A fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, amely nem szűkíthető le az anyagi jólétre, hanem magában foglalja a környezet minőségét, a demokratikus jogok érvényesülését, a természeti erőforrásokhoz valamint a társadalom nyújtotta szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférést, a teljes testi, lelki egészséget, a szabadidőt, a biztonságot is. A társadalmi jólét a környezetminőség és a társadalmat alkotók életminőségének együttes megnyilvánulása.” (Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, 2007, 3. oldal)

16 Fenntarthatóság értelmezéseKörnyezeti Környezetszennyezés megelőzése Hosszú távon fenntartható anyag és energia körforgásTársadalmi Környezettudatosság Igazságosság Részvétel Élethosszig tartó tanulásGazdasági Fenntartható gazdasági növekedés Helyi- és közösségi szolidáris gazdaság Fair trade kereskedelem

17 Szociális Szövetkezetek típusai ’A típus’ Hátrányos helyzetűek foglalkoztatási integrációját biztosító szociális szövetkezet ’B típus’ Helyi közösségi szükségleteket kielégítő szociális szövetkezet ‘C típus’ Közösségi vállalkozásként működő szociális szövetkezet

18 Szociális szövetkezetek törvényi háttere

19 Szociális szövetkezeti jogszabályok 2006. évi X. törvény a szövetkezetekr ő l A 2012. évi XXXVII. Törvény a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosításáról 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvr ő l NEGYEDIK RÉSZ SZÖVETKEZET XVI. CÍM

20 2006. évi X. törvény a szövetkezetekr ő l A szövetkezet fogalma részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint céljagazdasági kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi 7. § A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi ( kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi ) szükségletei kielégítésének elősegítése. A szociális szövetkezet fogalma 14. § (1) A szociális szövetkezet célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése. (2) A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a „szociális szövetkezet” megnevezést. (3) A szociális szövetkezet közhasznú jogállású lehet. a természetes személy helyi önkormányzat karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet 15. § (1) A szociális szövetkezetnek a természetes személy tagjain kívül helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása (a továbbiakban együtt: önkormányzat), továbbá jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet lehet a tagja.

21 2006. évi X. törvény a szövetkezetekr ő l A foglalkoztatási szövetkezet fogalma legalább 500 természetes személy és legalább egy országos nemzetiségi önkormányzat a tagja 17. § (1) A foglalkoztatási szövetkezet olyan szociális szövetkezet, amelynek legalább 500 természetes személy és legalább egy országos nemzetiségi önkormányzat a tagja. (2) A foglalkoztatási szövetkezet a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára a munkafeltételek megteremtését elsősorban munkaerő-kölcsönzés, valamint munkaközvetítő tevékenység útján valósítja meg, amelyre a munkaerő-kölcsönzésre, a közhasznú kölcsönzőre vonatkozó, valamint a magán- munkaközvetítői tevékenység folytatásának feltételeit szabályozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a saját tagjai tekintetében munkaerő-kölcsönzési tevékenységet láthat el.

22 2006. évi X. törvény a szövetkezetekr ő l A foglalkoztatási szövetkezet fogalma tagi munkavégzés 18. § (1) A szociális szövetkezetek esetében a személyes közreműködés sajátos formája a közös termelésben való, a tagsági jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködés (a továbbiakban: tagi munkavégzés ). (2) A tagi munkavégzés önálló, más munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó törvény hatálya alá nem tartozó jogviszony, amelyben az elvégzett munka ellentételezése a tagi munkavégzés arányában részben vagy egészben a tagok által közösen megtermelt javak természetben történő átadásával is megvalósulhat. (3) Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint regisztrált álláskereső, illetve a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy létesíthet és tarthat fenn.

23

24

25

26

27

28

29 Szoc.szöv. működési nehézségek Bejegyzés (költségek, jogrendszer) Alacsony kezdőtőke (2000-50.000) Tagi kölcsön Nem volt piacképes az adott helyen Szociális szövetkezeti probléma: vállalkozás és civil szektor között félúton. Ez befolyásolja a pályázati lehetőségeket Versenyképesség, és a szövetkezeti értékek nincsenek összhangban. Demokrácia vs. autoriter vezetés Hátrányos helyzetű település, régió kereslet-kínálat

30 Mitől lesz fenntartható a szocszöv? Alulról építkezik Jogszabályi környezet megváltozása - Társadalmi funkcióból adódó gazdasági engedmények: Adókedvezmények, Belső elszámolási rendszer, belső pénz - Definíció Tudatos gazdasági tervezés, reális üzleti tervek, üzleti tervek készítésére mentor? Közösségi szemléletmód. Közösségi vállalkozások

31 Szociális gazdaság és SzOSzöv Szociális szövetkezetek létrehozása, fejlesztési területei Mezőgazdaságban 1.) Mezőgazdaságban kötött termékpályás élelmiszerek előállítása (Hangya Szövetkezetekkel együttműködésben) energiatermelésre 2.) Energiaszövetkezetek alakítása a helyi energiatermelésre (EMMET együttműködés) Re-Use – lomtalanítás 3.) Re-Use – lomtalanítás kiváltására (KöSzSz és HUMUSZ együttműködés) Adománybolt 4.) Adománybolt hálózat felállítása a foglalkoztatás támogatására (KöSzSz együttműködés) energiahatékony felújítása 5.) (Lakó)épületek energiahatékony felújítása (ZEIK együttm.) Alternatív szolgáltatások 6.) Alternatív szolgáltatások (idősek, gyerekek, családok számára)

32 Magyarországon a szociális gazdaságban a szociális szövetkezetek lehetséges szerepe 2634 bejegyzett szociális szövetkezet 12000 tagot és mintegy 1000 főt foglalkoztat Jelenleg 2634 bejegyzett szociális szövetkezet van Magyarországon, megközelítőleg 12000 tagot és mintegy 1000 főt foglalkoztat változatos - köztük több atipikus - foglalkoztatási formában. adó- és járulékkedvezményekben 30.000 ember foglalkoztatását. Amennyiben az állam, a többi európai országhoz hasonló, adó- és járulékkedvezményekben részesítené a szociális szövetkezeteket, akkor elérhető lenne, hogy háromszorosára növekedjék a szociális szövetkezetekben foglalkoztatottak száma megközelítve a 30.000 ember foglalkoztatását.

33 2014-2020 között megvalósuló fejlesztések a szociális gazdaságban A. Társadalmi vállalkozások ösztönzése és támogatása, B. Tranzit foglalkoztatás a hátrányos helyzetűek számára

34 Társadalmi célú vállalkozások a szociális gazdaság szereplőiként elsődlegesen valamilyen társadalmi cél - a profit-termelés a társadalmi cél érdekében - piacképes termékek vagy szolgáltatások biztosítása, nyitottan működik és a részvétel elvére épül

35 A tranzit foglalkoztatási programok nem állami, non-profit szervezetek munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű személyek számára piacképes szakképzettség megszerzése és gyakorlati munkavégzés - átmeneti foglalkoztatási lehetőség - nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés a cél

36

37 Szociális szövetkezetek számára elérhető források a 2014-2020 időszak operatív programjaiban http://www.szoszov.hu/palyazati-lehetosegek-a-2014-2020-idoszakra-a-szocialis-szovetkezetek-szamara

38 Köszönöm a figyelmet Elérhetőségeink: Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége (SzOSzöv) Cím: 1062 Budapest, Andrássy út 56. Tel.: +36/309997003 E-mail: nemeth.laszlo@szoszov.hunemeth.laszlo@szoszov.hu Weblap: http://szoszov.hu/http://szoszov.hu/