1 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE Dr. Veress Gábor egyetemi tanár.

Az előadások a következő témára: "1 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE Dr. Veress Gábor egyetemi tanár."— Előadás másolata:

1 1 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE Dr. Veress Gábor egyetemi tanár

2 2 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE HATALMAS TÉMAKÖR EU anyagok EU társadalmi szervezetek anyagai ENQA, EUA, EURASHE, ESIB,… hazai jogszabályok (felsőoktatás, felnőttképzés, közoktatás, szakképzés,…) minőségügyi irodalom (nemcsak EFQM, TQM!) minőségügyi szabványok (nemcsak ISO 9001!) felsőoktatási minőségügyi irodalom szakmai folyóiratok Quality Assurance in Education Quality in Higher Education Total Quality Management Assessment and Evaluation in Higher Education

3 3 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE  Hová tart az EU oktatáspolitikája?  Mi a minőségbiztosítás?  Mi a képzés/felsőoktatás?  A felsőoktatás minőségbiztosítási rendszere  A képzés minőségbiztosítása  Az ENQA ESG ajánlása  A FOI minőségbiztosítással kapcsolatos főbb feladatai

4 4 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE  Hová tart az EU oktatáspolitikája?  Mi a minőségbiztosítás?  Mi a képzés/felsőoktatás?  A felsőoktatás minőségbiztosítási rendszere  A képzés minőségbiztosítása  Az ENQA ESG ajánlása  A FOI minőségbiztosítással kapcsolatos főbb feladatai

5 5 HOVÁ TART AZ EURÓPAI UNIÓ FELSŐOKTATÁSPOLITIKÁJA? Erfurt (1997) Bologna (1999) Prága (2001) Berlin (2003) Bergen (2005) London (2007)

6 6 Council Recommendation of 24 September 1998 on European cooperation in quality assurance in higher education Bevezető 1.Tagállamok közötti együttműködés elősegítése 2.Közös ügy 3.Mindenhol biztosítani kell 4.Bizonyos módszerek/rendszerek általános érvényűek 5.HEI magába foglalja az összes intézménytípust 6. Ki kell elégíteni a tudás társadalmának követelményeit

7 7 Council Recommendation of 24 September 1998 on European cooperation in quality assurance in higher education Bevezető (folytatás) 7. A felsőoktatási rendszert át kell alakítani 8. Kölcsönös elismerés kell 9. Átlátható oktatási rendszer kell 10. Mobilitás kell 11. A különbözőségek miatt a minőségbiztosítást a Tagállamok értelmezik 12.A szervezetet, a pénzügyi ellátást, az autonómiát és a függetlenséget a Tagállamok határozzák meg

8 8 Council Recommendation of 24 September 1998 on European cooperation in quality assurance in higher education Ajánlás A.) Az átlátható minőségbiztosítási rendszer jellemzői: –a felsőoktatás minőségének magas szintje –állandó fejlődésre képes –az együttműködésben hídfőként B.) A minőségbiztosítási rendszer elvei: –autonómia és függetlenség –minőségbiztosítási eljárások és módszerek illesztése –az eljárások célzatos felhasználása –az érdekelt felek bevonása –az eredmények közzététele

9 9 Council Recommendation of 24 September 1998 on European cooperation in quality assurance in higher education Ajánlás (folytatás) C.) Követő mérések bevezetése D.) Nemzetközi együttműködés E.) A hatóságok együttműködése a.) információ és tapasztalatcsere b.) a követelmények teljesítése c.) a határokon áthatoló törekvések támogatása d.) nemzetközi szakértőkkel kapcsolattartás

10 10 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE  Hová tart az EU oktatáspolitikája?  Mi a minőségbiztosítás?  Mi a képzés/felsőoktatás?  A felsőoktatás minőségbiztosítási rendszere  A képzés minőségbiztosítása  Az ENQA ESG ajánlása  A FOI minőségbiztosítással kapcsolatos főbb feladatai

11 11 MI A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS? kötelező, értelmetlen adminisztráció? bürokrácia? papírtigris? hasznos szemlélet, módszer? MI A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS LÉNYEGE? holnap jobban akarjuk csinálni, mint ma!

12 12 ÉRTELMES (CÉLIRÁNYOS) ÉLET mi a célom, kit szolgáljak (érdekeltek)? mit csináljak, hogyan csináljam? mi a cselekedetem eredménye? (mérés) elértem a célomat? mit tegyek, hogy még jobb legyen?

13 13 SZABÁLYOZÁSELMÉLET irányítási cél beavatkozás mérés szabályozó döntés: mért érték és a cél eltérése beavatkozás

14 14 MI A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS? Akarjuk jobban csinálni? vannak célok? vannak szabályozott folyamatok? vannak mérések, megfigyelések? van-e elemzés, döntés? van-e tökéletesítő beavatkozás?

15 15 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE  Hová tart az EU oktatáspolitikája?  Mi a minőségbiztosítás?  Mi a képzés/felsőoktatás?  A felsőoktatás minőségbiztosítási rendszere  A képzés minőségbiztosítása  Az ENQA ESG ajánlása  A FOI minőségbiztosítással kapcsolatos főbb feladatai

16 16 A KÉPZÉS: SZOLGÁLTATÁS A tanítás-tanulás és a számonkérés-számadás egy rendszerben A képzés terméke az átadott ismeret/képesség A képzés: állapotváltoztatás a hallgató tudásszintjének/képességeinek fejlesztése A képzés: ember-ember kapcsolat A képzés célja a tudáshasznosítás

17 17 A KÉPZÉS MINT KÉTFOKOZATÚ IGÉNYKIELÉGÍTÉSI FOLYAMAT Ismeret átadás/átvétel Értékelés Munkavégzés végzett hallgató Munkaadás munkaadó Munkafolyamat Helytállás végzett hallgató Környezet épülése társadalom Társadalmi tevékenység Tanítás oktató Tanulás hallgató Számonkérés oktató Számadás hallgató OKTATÁS TUDÁSHASZNOSÍTÁS végzett hallgató Diák

18 18 A FELSŐOKTATÁS MINT ÖSSZETETT IGÉNYKIELÉGÍTÉSI FOLYAMAT VÁZLATA

19 19 A KÉPZÉS: KÖZSZOLGÁLTATÁS A képzés résztvevője: a hallgató A képzés közvetlen fogyasztója: a gazdaság a közoktatás A képzés végfogyasztója: a társadalom

20 20 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE  Hová tart az EU oktatáspolitikája?  Mi a minőségbiztosítás?  Mi a képzés/felsőoktatás?  A felsőoktatás minőségbiztosítási rendszere  A képzés minőségbiztosítása  Az ENQA ESG ajánlása  A FOI minőségbiztosítással kapcsolatos főbb feladatai

21 21 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE A felsőoktatás állami szintű minőségügyi szabályozása –OM- MTA –MAB- pályázati rendszerek –FTT- stb… –OFI A felsőoktatási intézmény (FOI) minőségbiztosítási rendszere (lásd alább)

22 22 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE  Hová tart az EU oktatáspolitikája?  Mi a minőségbiztosítás?  Mi a képzés/felsőoktatás?  A felsőoktatás minőségbiztosítási rendszere  A képzés minőségbiztosítása  Az ENQA ESG ajánlása  A FOI minőségbiztosítással kapcsolatos főbb feladatai

23 23 A FOI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE A FOI alaptevékenységeinek, így a képzés (szakonként!), a kutatás (projektekként!) a társadalmi szolgáltatás (projektekként!) minőségét értelmezzük, a minőségét biztosítjuk. Megjegyzés: a folyamatoknak van minősége!

24 24 A FOI CÉLRENDSZERE  kultúra, értékrend  küldetésnyilatkozat, jövőkép  politika, stratégia  alaptevékenység politikája, minőségpolitikája  alaptevékenységre vonatkozó stratégia  alaptevékenységre vonatkozó éves minőségcélok

25 25 A FOI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERVEZETE rektor (intézményi minőségpolitika) felelősség, hatáskör, munkaköri leírások (minőségbiztosítási bizottságok) minőségügyi vezető szakonként, projektenként minőségügyi megbízott belső auditorok

26 26 MI A KÉPZÉS MINŐSÉGE? A képzés és a tudáshasznosítás minősége a képzésben és a tudáshasznosításban érdekeltek, azaz a társadalom, a munkaadók, a hallgatók, az oktatók, a FOI, a MAB, az MTA,… igényeinek a kielégítése által átadott érték, azaz az érdekeltek elégedettsége. A minőség érték. Megjegyzés: hasonlóan a kutatás és társadalmi szolgáltatás

27 27 HOGYAN BECSÜLHETŐ A KÉPZÉS MINŐSÉGE? az érdekeltek elégedettségének közvetlen becslése: kérdőívekkel, interjúkkal, az érdekeltek elégedettségének közvetett becslése: az elégedettséget mutató minőségmutatókkal Megjegyzés (1): szakonként külön-külön! Megjegyzés (2): sok mindentől függhet, ezért hibával terhelt!

28 28 A KÉPZÉS SZAKONKÉNTI (!) MINŐSÉGE a munkaadó elégedettsége,illetve a közoktatási intézmény (diákok) elégedettsége a végzett hallgatók elégedettsége a társadalom elégedettsége kamarák, MTA, … gyárosok szövetsége, … a hallgatók elégedettsége az oktatók elégedettsége az oktatási intézmény elégedettsége ….

29 29 A KÉPZÉS MINŐSÉGÉT MEGHATÁROZÓ FŐBB TÉNYEZŐK a tananyag minőségképessége az oktató tanítási minőségképessége a hallgató tanulási minőségképessége a hallgató tudáshasznosítási minőségképessége …. a hallgató tudásszintjének a megállapítása

30 30 A MINŐSÉGKÉPESSÉG HELYETT MEGFELELŐSÉG (CONFORMITY) az oktató tanítási minőségképessége helyett az oktató megfelelősége a hallgató tanulási minőségképessége helyett a hallgató megfelelősége a felvételkor a hallgató megfelelősége a végzéskor diploma (certificat) = tanúsítvány a hallgató tudáshasznosítási minőségképessége helyett…?

31 31 A KÉPZÉSI FOLYAMAT ELEMEINEK A MEGFELELŐSÉGE az oktató megfelelősége az oktató gárda megfelelősége a hallgató megfelelősége –felvételi követelmények –vizsgakövetelmények –záróvizsgára bocsáthatóság követelményei –képesítési követelmények az infrastruktúra megfelelősége a minőségbiztosítási rendszer megfelelősége … az intézmény megfelelősége Megjegyzés: írott követelményrendszer!

32 32 A KÉPZÉS MINŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA SZAKONKÉNT A képzés minőségének biztosítása a célok kijelölésével, a képzési folyamatok szabályozottságával, a megfelelőségek teljesítésével, az érdekeltek elégedettségének biztosításával, azaz a képzés minőségének folyamat-, megfelelőség- és minőség-szabályozásával

33 33 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE  Hová tart az EU oktatáspolitikája?  Mi a minőségbiztosítás?  Mi a képzés/felsőoktatás?  A felsőoktatás minőségbiztosítási rendszere  A képzés minőségbiztosítása  Az ENQA ESG ajánlása  A FOI minőségbiztosítással kapcsolatos főbb feladatai

34 34 A KÉPZÉS MINŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA (ENQA-ESG 1) 1.1minőségpolitika és minőségügyi eljárások (4,5) a minőség folytonos tökélesítése (8.2, 8.4, 8.5) a minőségbiztosítási rendszer hatékonyságának fejlesztése (4) 1.2a képzési folyamatok (programok) szabályozottsága (7) 1.3a hallgatók felmérése (megfelelőség-megállapítása) (!) (7.6 ?) 1.4az oktatógárda minősítettsége, képessége (megfelelősége) (6.2) 1.5erőforrások biztosítása a tanulást támogató folyamatokhoz (6) 1.6a képzési folyamatokhoz szükséges információk biztosítása (8.2) (1.7a közvélemény tájékoztatása) Megjegyzés: zárójelben az ISO 9004 fejezetek

35 35 A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS POLITIKÁJA ÉS ELJÁRÁSAI (ESG 1.1) A képzési programok minőségbiztosítási rendszere a minőségbiztosítás célrendszere (minőségpolitika) –szándékok –eszközök –megvalósítás módja a minőségbiztosítás eljárásrendszere –felelősség és hatáskör –oktatás és kutatás kapcsolata –a hallgatók bevonása –a célok megvalósításának figyelemmel kísérésének felülvizsgálatának eljárásrendje

36 36 A KÉPZÉSI PROGRAMOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA (ESG 1.2/1) A képzési programok tervezése és felügyelete a végzettekkel szembeni igények meghatározása előrebecslés és beválás alapján a képesítési követelmények meghatározása az igények és az értékrend alapján a képzési program meghatározása a képesítési követelmények alapján

37 37 A KÉPZÉSI PROGRAMOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA (ESG 1.2/2) A képzési programok minőségbiztosítása a képzési programok engedélyezési eljárása a hallgatók előrehaladásának követése szabályozott visszacsatolások az érdekeltektől szabályozott időszakos felülvizsgálat

38 38 A HALLGATÓK (TELJESÍTMÉNYÉNEK) FELMÉRÉSE (ESG 1.3.) A hallgatók képességének, képzettségének, teljesítményének felmérésére, értékelésére (assessment) szolgáló módszerek (osztályozás, tesztek, stb.) A hallgatók felmérésére szolgáló eljárások, módszerek a képzési program követésére alkalmasak a képesítési követelmények teljesülésének követésére alkalmasak szakszerűek következetesen alkalmazottak szabályzatokban rögzítettek közzétettek.

39 39 AZ OKTATÓGÁRDA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA (ESG.1.4.) A hallgatók oktatásában résztvevők minősítettek és kompetensek teljes mértékben ismerik és értik az oktatott tárgyat a tudás átadására képességgel és tapasztalattal rendelkeznek a hatékony hallgatói megértésre képességgel rendelkeznek a teljesítményükre vonatkozó visszacsatolásokhoz hozzáférhessenek Az oktatók minőségének biztosítása érdekében alkalmas felvételi és kinevezési eljárások továbbképzési lehetőségek megbecsülés a gyenge oktatók fejlődésére lehetőség vagy felmentés

40 40 A HALLGATÓK TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSA (ESG 1.5.) A hallgatók tanulásának támogatására hozzáférhető erőforrások: megfelelőek és rendelkezésre állnak minden felkínált program számára Ennek érdekében eljárásrend az erőforrások könyvtárak informatikai eszközök tutorok, tanácsadók stb. tervezésére, figyelemmel kísérésére, felülvizsgálatára és a szolgáltatások tökéletesítésére.

41 41 INFORMÁCIÓS RENDSZER A KÉPZÉSI PROGRAMOK HATÉKONY MENEDZSELÉSÉRE (ESG1.6.) Biztosítani kell a képzési programok hatékony menedzseléséhez szükséges releváns információk –gyűjtését –elemzését és –használatát. Az információs rendszernek tartalmaznia kell legalább –a hallgatók előmenetele és boldogulási aránya –a végzettek elhelyezkedhetősége –a hallgatók programokra vonatkozó elégedettsége –az oktatók hatékonysága –a hozzáférhető erőforrások és költségeik –kulcs teljesítménymutatók, stb.

42 42 A KÖZVÉLEMÉNY TÁJÉKOZTATÁSA (ESG 1.7.) A felkínált programokra vonatkozó részrehajlás nélküli, tényszerű, naprakész információk szabályozott közzététele. Célja: „a fogyasztóvédelem”, a közérdekű adatok nyilvánossága.

43 43 A KÉPZÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERÉNEK LÉNYEGE A lényeget jól tükrözi az ENQA –ESG: a képzési programok (1.2), a kapcsolódó hallgatói felmérések (1.3.), az oktatók minőségbiztosítása (1.4.) és a tanulás-támogatás (1.5.) minőségbiztosítási rendszere (1.1) megfelelő információs rendszerrel (1.6.) a közvéleményt tájékoztatva (1.7.) (a kutatás minőségbiztosítása?)

44 44 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE  Hová tart az EU oktatáspolitikája?  Mi a minőségbiztosítás?  Mi a képzés/felsőoktatás?  A felsőoktatás minőségbiztosítási rendszere  A képzés minőségbiztosítása  Az ENQA ESG ajánlása  A FOI minőségbiztosítással kapcsolatos főbb feladatai

45 45 A FOI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS FŐBB FELADATAI (a minőségbiztosítási rendszer működésének értése) az ENQA ajánlások pontos megértése az ENQA ajánlások bevezetése az ENQA ajánlások teljesülésének ellenőrzése a MBR szükséges fejlesztése a MBR működéséhez szükséges erőforrások biztosítása a MBR hatékonyságának folytonos tökéletesítése

46 46 MILYEN LEGYEN A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE? Alapelv rendszer legyen, ne csak rendszerelemek tartalmazza az ESG ajánlást Megvalósítási lehetőségek ESG alapú rendszer ISO 9004 és ESG NMD (EFQM) alapú rendszer és ESG stb… (?)

47 47 A FOI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI Erkölcs nélkül nincs minőség, legalább etikai kódex kell! Megfelelő FOI minőségügyi szervezet kell! Hatalmas ismeretanyag, ezért a résztvevőket oktatni kell! A FOI-MMR-hez informatikai támogatás kell!

48 48 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE EU AJÁNLÁSOK az Európai Egyetemek Magna Kartája (1988) 98/561/EK Tanácsi ajánlás ENQA Sztenderdek és Irányelvek (2005) 2006/143/EK Parlamenti és Tanácsi ajánlás

49 49 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE IRODALOM Veress Gábor (szerk.): A felsőoktatási intézmények minőségmenedzsmentje Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999. Parányi György (szerk.): Minőséget-gazdaságosan Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Új bővített kiadás 2001. Koczor Zoltán (szerk.): Minőségirányítási rendszerek fejlesztése TÜV Rheinland Akadémia, Budapest, 2001. Veress Gábor, Birher Nándor, Nyilas Mihály: A minőségbiztosítás filozófiája JEL Kiadó, Budapest, 2005.

50 50 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE IRODALOM (folytatás) MSZ EN ISO 9004:2001 Minőségirányítási rendszerek – Útmutató a teljesítmény tökéletesítéséhez Magyar Szabványügyi Testület, 2001 Nemzeti Minőségi Díj Pályázati Útmutató www.mik.huwww.mik.hu, 2007. Malcolm Baldrige National Quality Award Education Criteria for Performance Excellence, 2006. INQAAHE&EAIR (Lee Harvey): International Analitical Glossary…to Q in HE. (2004-) Csizmadia, Tibor: Quality Management in Hungarian Higher Education CHEPS/UT, The Netherlands, 2006.

51 51 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE Dr. Veress Gábor egyetemi tanár Köszönöm a figyelmet!