A hulladékok termikus kezelésének jogi szabályozása Alapfogalmak.

Az előadások a következő témára: "A hulladékok termikus kezelésének jogi szabályozása Alapfogalmak."— Előadás másolata:

1 A hulladékok termikus kezelésének jogi szabályozása Alapfogalmak

2 Tartalom A hulladék fogalma A melléktermék A hulladék státusz megszűnése A veszélyes hulladékok jellemzői A hulladék hierarchia A hulladékok termikus hasznosítása A hulladékok termikus ártalmatlanítása Termikusan kezelhető hulladékok

3 A hulladék fogalma A hulladék fogalmának bevezetése – Az Unióban 1975-től (75/439/EGK hulladék keretirányelv) – Magyarországon (2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról) „hulladék: bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles”. A hulladék fogalmának megváltozása – Az Unióban 2008-tól (2008/98/EK hulladék keretirányelv) – Magyarországon (2012. évi XLIII. törvény a hulladékról, Ht.) „hulladék bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles”.

4 A melléktermék fogalma Valamely anyagot vagy tárgyat, amely olyan előállítási folyamat során képződik, amelynek elsődleges célja nem az ilyen anyag vagy tárgy előállítása, a következő feltételek együttes teljesülése esetén nem hulladéknak, hanem mellékterméknek lehet tekinteni: –további felhasználása biztosított, –előállítását követően - a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül - közvetlenül felhasználható, –az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő, –a környezetet és az emberi egészséget hátrányosan nem érinti, és –további használata jogszerű, azaz meghatározott módon történő felhasználása tekintetében az anyag vagy tárgy megfelel a termékre, a környezet- és egészségvédelemre vonatkozó összes jogszabályi előírásnak.

5 A hulladék státusz megszűnése (EoW) Egy adott hulladék megszűnik hulladék lenni, amennyiben hasznosítási műveleten esett át, és megfelel az alábbi kritériumoknak: –az anyagot vagy tárgyat általánosan használják, adott rendeltetéssel; –az anyagnak vagy tárgynak van piaca, vagy van rá kereslet; –az anyag vagy tárgy megfelel az adott rendeltetések műszaki követelményeinek és a termékekre vonatkozó hatályos jogszabályoknak és előírásoknak –az anyag vagy tárgy felhasználása nem idéz elő általános káros környezeti vagy egészségügyi hatásokat.

6 A hulladék, az EoW és a melléktermék Termelés 1 Hulladék Termék Melléktermék Piac Hulladékok Újrafeldolgozás EoW Termelés 2

7 A veszélyes hulladékok jellemzői Lényeges kérdés annak eldöntése, hogy a hulladék veszélyes, vagy nem veszélyes jelleggel bír-e, ettől a döntéstől függ, hogy a továbbiakban milyen szabályok szerint kell kezelni. A veszélyes hulladékokkal történő gazdálkodásra lényegesen szigorúbb szabályok érvényesek, legyen az gyűjtés, szállítás vagy kezelés. A Ht. definíciója szerint veszélyesnek kell tekinteni a hulladékot, ha legalább egy veszélyességi jellemzővel rendelkezik. A veszélyességi jellemzők a Ht. 1. mellékletében vannak fölsorolva, jelük H (hazardous properties), értékük H1- H15 között változik.

8 A hulladék hierarchia

9 A hulladékok termikus hasznosítása hasznosítás: bármely kezelési művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy ezt a funkciót akár az üzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse A termikus hasznosítás során a cél az elektromos-, illetve hőenergia-termelés, vagy cement-, tégla-, illetve építőipari cserép- és kerámiagyártás során való felhasználása A termikus hasznosítás történhet erre a célra létesített hulladék égetőben, együttégetéssel, pl. erőművekben, vagy a cementgyártás során.

10 A hulladékok termikus ártalmatlanítása ártalmatlanítás: minden olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás; a művelet abban az esetben is ártalmatlanítás, ha az másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyerést eredményez A termikus kezelés célja szerint lehet: – energetikai hasznosítás, valamint – ártalmatlanítási célú égetés. Utóbbinál a kezelés elsődleges célja a hulladék valamely veszélyes tulajdonságának megszüntetése az égés folyamán (pl. veszélyes hulladék égetőben).

11 Termikusan kezelhető hulladékok Hulladék főcsoportveszélyes nem veszélyes 07 - Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok; 60 00026 100 08 - Bevonatok, ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből származó hulladékok; 11 8001 630 13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai; 53 8000 14 - Szerver oldószer -, hűtőanyag - hajtógáz hulladékok; 2 6000 15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; 20 600257 500 18 - Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából származó hulladékok; 24 8002 500 Egyéb11 000n.a. Összesen184 600287 730

12 A pirolízis helye a hulladékok termikus kezelésének jogi szabályozásában Az Európai Uniós szabályozás

13 Tartalom A termikus kezelés főbb jogszabályai Alapfogalmak A termikus kezelési technológiák jellemzői A pirolízisre alapuló technológiák A pirolízis elhelyezése a jogi környezetben Az engedélyezésre vonatkozó szabályok – Környezeti hatásvizsgálat – Engedélyezés a HKI alapján – Engedélyezés az IED alapján Üzemeltetési feltételek

14 A termikus kezelés fő jogszabályai EU-s jogszabályok A hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK irányelv (keretirányelv, HKI) A hulladékok égetéséről szóló 2000/76/EK irányelv A környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 2008/1/EK irányelv Az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv II. és IV. fejezete Hazai jogszabályok: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) A hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (Ekhe)

15 Alapfogalmak hulladékégető mű: az olyan helyhez kötött vagy mobil műszaki egység és berendezés, amelyet a hulladék hőkezelése érdekében építettek, függetlenül attól, hogy a keletkezett égéshőt hasznosítják-e vagy sem. Ez magában foglalja a hulladék oxidálását és más hőkezelési eljárásokat, például a pirolízist, a gázosítást vagy a plazmaeljárásokat, amennyiben a kezelés eredményeként keletkező anyagokat a kezelést követően elégetik; hulladék-együttégető mű: az olyan helyhez kötött vagy mobil műszaki egység, amelynek elsődleges célja az energiatermelés vagy az anyagi termékek előállítása, és amely hulladékot alap vagy kiegészítő tüzelőanyagként használ, vagy amelyben a hulladékot ártalmatlanítás céljából hőkezelésnek vetik alá. Ez magában foglalja a hulladék oxidálását és más hőkezelési eljárásokat, például a pirolízist, a gázosítást vagy a plazmaeljárásokat, amennyiben a kezelés eredményeként keletkező anyagokat a kezelést követően elégetik.

16 A termikus kezelési technológiák pirolízis - szerves anyagok hőbontása oxigénmentes környezetben elgázosítás - részleges oxidáció égetés - tökéletes oxidáció mellett végbemenő égés PirolízisElgázosításÉgetés Reakció hőmérséklet (°C) 250-700500-1 600800-1 450 Nyomás (bar)11-451 Gázosító közegInert/nitrogénO 2, H 2 OLevegő Sztöchiometrikus arány0<1>1 Képződő anyagok Gáz halmazállapotú H 2, CO, szénhidrogének, H 2 O, N 2 H 2, CO, CO 2, CH 4, H 2 O, N 2 CO 2, H 2 O, O 2, N 2 Szilárd halmazállapotúHamu, kokszHamu, salak Folyékony halmazállapotúPirolízis olaj és víz

17 A pirolízis meghatározása Pirolízis: minden olyan termikus kémiai eljárást, amelynek során az eljárásnak alávetett – kezelt – anyag hő (esetleg más energia- bevitel) hatására egy vagy több anyagra bomlik, illetve kémiailag átalakul, és a folyamat oxigénmentes (vagy oxigénszegény) környezetben zajlik. Hulladékgazdálkodási szempontból: a szerves anyag tartalmú hulladék megfelelően kialakított reaktorban, hő hatására, oxigénszegény vagy oxigénmentes közegben szabályozott körülmények között bekövetkező kémiai lebontása. Pirolízis eredménye: légnemű halmazállapotú anyag: „pirolízis- gáz”; folyékony halmazállapotú anyag: olaj, kátrány, szerves savakat tartalmazó bomlási víz; szilárd halmazállapotú anyag: „pirolízis-koksz”.

18 A pirolízisre alapuló technológiák Kombinált technológiák Pirolízis + égetés Pirolízis + elgázosítás Pirolízist, gázosítást és olvasztást kombináló eljárások Felhasznált jellemző hulladékok Gumiabroncs pirolízis Gumihulladék cementgyári pirolitikus együttégetése Shredder könnyűfrakció pirolízise Települési hulladék pirolízise Fogászati amalgám hulladék pirolízise Fémekről festék eltávolítás pirolízissel

19 Mikor hulladék kezelés a pirolízis Alapvetően a hulladék kezelési szabályok érvényesülnek Ezen belül a hulladék égetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, főleg a kibocsátásokra Azon anyagok pirolízise, amelyek nem tartoznak a hulladék keretirányelv hatálya alá, nem tekinthetők hulladék kezelésnek Külön szabályozás alá tartozik: – szennyvíz – bányászai hulladék – állati melléktermék, kivéve, ha égetésre szánják

20 A pirolízis besorolása a hulladék kezelési rendszerbe A pirolízis olyan kezelési művelet, amely besorolható: – hulladék újrafeldolgozás – egyéb hasznosítás (energetikai hasznosítás), ide értve az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet üzemanyagként (vagy tüzelő-, illetve fűtőanyagként – fuel) használnak fel) – Emellett ártalmatlanítási vagy akár előkezelési művelet is lehet az alkalmazási célok és a pirolízis-termékek további kezelésének függvényében.

21 Miben különbözik a pirolízis Előkezelés: a beadagolandó hulladék paraméteri szűkebb tartományában mozoghatnak, ezért előkezelés válhat szükségessé. Beadagolás: a levegő kizárása tömítéssel kiemelt figyelmet igényel. Reaktor: az égetést megelőzően a pirolízis, elgázosítás folyamatához. Képződött anyagok kezelése: ezek anyagmozgatást, tárolást és lehetséges, hogy további hulladékkezelést igényelnek. A képződött anyagok égetése: külön lépésben történhet, és magában foglalhatja az anyagok égetése során felszabaduló energia hasznosítását, illetve a keletkezett gáz/folyékony/szilárd anyagok kezelését és menedzselését.

22 Engedélyezés Feltételezve, hogy a pirolizáló üzem kapacitása eléri a KHV és/vagy az IED irányelv küszöbértékeit, az engedélyezésnél érvényesíteni kell – a hulladék keretirányelvben (HKI), – a KHV irányelvben, valamint – az IED irányelvben foglalt követelményeket. Egyéb esetekben az engedélyezési eljárás meghatározása tagországi jogkör, azonban az engedély iránti kérelem, illetve az engedély általános tartalmi feltételeit a hulladék keretirányelv is meghatározza.

23 Engedélyezés a HKI alapján Az engedélynek tartalmaznia kell legalább a következőket: – a kezelhető hulladék típusai és mennyiségei – minden engedélyezett művelettípushoz az érintett telepre érvényes műszaki és egyéb követelmények – a meghozandó biztonsági és elővigyázatossági intézkedések – minden művelettípus esetében a használandó módszer; – szükség esetén figyelemmel kísérési és ellenőrzési műveletek szükség esetén a bezárásra és az utógondozásra vonatkozó rendelkezések.

24 Kötelező környezeti hatásvizsgálat Veszélyes hulladékok égetésére, a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv I. mellékletének D9 pontja alatt meghatározott kémiai kezelésre szolgáló hulladékártalmatlanító létesítmények, vagy az irányelv 3. cikke 2. pontjában meghatározott veszélyeshulladék-lerakók Nem veszélyes hulladékok égetésére vagy a 2008/98/EK irányelv I. mellékletének D9 pontja alatt meghatározott kémiai kezelésre szolgáló, 100 tonna/nap kapacitást meghaladó hulladékártalmatlanító létesítmények

25 Engedélyezés a KHVI alapján Kérelemhez benyújtani szükséges: – a projekt leírása, beleértve a projekt helyére, kialakítására és méretére vonatkozó információkat, és a vizsgálat alternatívák – a működtetés során keletkező hulladékok és kibocsátások (víz-, levegő- és talajszennyezés, zaj, rezgés, fény, hő, sugárzás stb.) becslése – a jelentős kedvezőtlen hatások elkerülésére, csökkentésére tervezett intézkedések – várható fő környezeti hatások

26 Az engedélynek követelményeket kell megállapítania a talaj és a felszín alatti víz védelmének biztosítása, a létesítményben keletkező hulladék ellenőrzésére és kezelése, a kibocsátások ellenőrzése, a mérési módszer, gyakoriság, az értékelési eljárás, az adatszolgáltatási kötelezettségeket (legalább évente), a kibocsátás megelőzését célzó intézkedések rendszeres felülvizsgálata a normál üzemeltetéstől eltérő működés feltételei a nagy távolságra jutó vagy határokon átterjedő szennyezés minimalizálás, a határértékeknek való megfelelés értékelésének feltételei Engedélyezés az IED irányelv alapján

27 Kibocsátási határértékek előírása a következőkre LEVEGŐ: VÍZ: SO 2 és S-vegyületek NO X és N-vegyületek CO, VOC, fémek Por és finom részecskéi Azbeszt, Cl, F, As Cianidok Karcinogén vagy mutagén vegyületek PCB-k és PCDF-k Szerves halogének, foszforvegyületek, ónvegyületek Karcinogén vagy mutagén vegyületek Szénhidrogének Cianidok, fémek, As Biocidek és növényvédő anyagok, lebegő anyagok NO 3, foszfor, KOI, BOI Kiemelten veszélyes anyagok

28 Üzemeltetési feltételek A hulladék átvétele A hulladék égetése Légszennyező anyagok kibocsátási határértékei A füstgázok tisztításából származó vizek elvezetése Maradékanyagok Ellenőrzés és megfigyelés

29 A hazai szabályozás A pirolízis helye a hulladékok termikus kezelésének jogi szabályozásában

30 Tartalom A hazai hulladék szabályozás A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény Az engedélyezés általános szabályai Hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezés Sajátos – gazdasági - szabályozó eszközök – Termékdíj szabályozás – Környezetterhelési díj – Lerakási járulék – Az állami támogatás – Környezetvédelmi biztosíték és céltartalék – Telepengedély – Jövedéki szabályozás

31 A hazai hulladék szabályozás Ht. a fontosabb fogalmai A pirolízis, mint tevékenység besorolása A hulladék státusz megszűnése a hazai jogban A hulladékkezelés engedélyezése

32 A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. Hasznosítás: Összességében legjobb környezeti eredményt kell biztosítani Csak engedéllyel végezhető Csak olyan hulladék kezelése, amely anyagában nem földolgozható Csak a szükséges keverés végezhető, engedéllyel Hasznosításra gyűjtött hulladék maximum egy évig tárolható Ártalmatlanítás: A nem hasznosítható hulladékot ártalmatlanítani kell Magyarországra ártalmatlanítási célból veszélyes hulladék behozatala tilos

33 Az engedélyezés általános szabályai A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény A környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LIII. törvény A hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet A hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, műszaki feltételeiről a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II.22.) KöM rendelet

34 A hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezés Környezetvédelmi engedély Környezeti hatásvizsgálat - környezeti hatástanulmány Egységes környezethasználati engedélyezési eljárás Előzetes konzultáció Előzetes vizsgálat

35 Telephely engedély A kormány rendelet 2. mellékletben felsorolt gazdasági (termelő vagy szolgáltató) tevékenység (ipari tevékenység) csak jogerős telepengedély birtokában folytatható. Abban az esetben, ha a tevékenységet külön jogszabályban ipari területként meghatározott területen végzik, a tevékenység megkezdéséhez elegendő annak bejelentése a telep fekvése szerint illetékes település jegyzőjénél. Nem terjed ki a rendelet hatálya a környezetvédelmi engedélyköteles, illetve egységes környezethasználati engedély-köteles tevékenységekre.

36 Gazdasági szabályozó eszközök A hulladék keletkezésével kapcsolatos gazdasági szabályozók – Termékdíj, kötelező betétdíj, (bányajáradék, kitermelési járulék) A hulladék kezelésével kapcsolatos gazdasági szabályozók – Lerakási járulék, környezetterhelési díj, pénzügyi biztosíték és céltartalék képzés A késztermékre vonatkozó gazdasági szabályozók – Jövedéki szabályozás – Zöld áram átvétel

37 Sajátos hazai szabályok 1.Termékdíj szabályozás (gumi, műanyag) 2.Környezetterhelési díj 3.Lerakási járulék Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék fajtája, jellege, típusa Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék egységára évenként (Ft/tonna) 20132014-től 1. települési hulladék3 000 Ft6 000 Ft 2. építési-bontási hulladék3 000 Ft6 000 Ft 3. veszélyes hulladék3 000 Ft6 000 Ft 4. települési szennyvíziszap3 000 Ft6 000 Ft 5. tovább hasznosítható maradék hulladék 2.000 Ft4 000 Ft 6. tovább nem hasznosítható maradék hulladék 1 500 Ft3 000 Ft

38 Sajátos hazai szabályok 4.Az állami támogatás hulladékkezelő üzemek beruházási támogatása Működési támogatás 5.Környezetvédelmi biztosíték és céltartalék A céltartalék képzésre és környezetvédelmi biztosításra vonatkozó szabályok gazdasági szempontból mindenképpen beszámítandó pénzügyi terheket jelentenek, amelyekkel a hőbontáson alapuló hulladékgazdálkodási technológiák üzemeltetőinek számolnia kell.

39 Sajátos hazai szabályok 6.Jövedéki szabályozás A jövedéki adó a pirolizis során előállított olaj termék forgalmazását teheti drágábbá, de a hulladék hasznosítása esetén számos lehetőség van arra, hogy az adó megfizetését elkerülhessük, kivéve akkor, ha a terméket üzemanyagként kívánják fölhasználni. Kapcsolt hő- és energiatermelésre történő fölhasználása azonban adómentes. 7.„Zöld áram” átvétele A hulladékból előállított energia tekintetében a Vet. és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek nagyon támogatók, ennek ellenére a hulladékból előállított energiaforrások tekintetében még mindig nem beszélhetünk széles körű fölhasználásról.

40 Iparjogvédelem A pirolízis helye a hulladékok termikus kezelésének jogi szabályozásában

41 Tartalom Iparjogvédelmi oltalmi formák Az Európai Uniós szabályozás Hazai iparjogvédelmi oltalmi formák Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal Európai szabadalmi bejelentések

42 Iparjogvédelmi oltalmi formák Szabadalom Használatiminta-oltalom Forma-tervezési minta-oltalom Kiegészítő oltalom (SPC) Védjegyoltalom

43 Az Európai Uniós szabályozás Párizsi Uniós Egyezmény (1983) a Szellemi tulajdonjog védelméről TRIPS (1995) a Szellemi Tulajdonjog Kereskedelmi vonatkozásaival foglalkozó egyezmény A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló Európai Parlament és Tanács 2004/48/EK irányelv Az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló 1257/2012/EU rendelet

44 Hazai iparjogvédelmi oltalmi formák Magyarországon az EU irányelveivel összhangban az iparjogvédelmi jogszabályok a következő területeket ölelik át: – a szabadalom általános hazai és nemzetközi szabályai, – formatervezési mintára vonatkozó szabályok, – félvezető topográfia szabályozása. Egyéb iparjogvédelemmel kapcsolatos szabályozások a díjazással és újítással kapcsolatosak.

45 Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal A törvény meghatározza – a Hivatal hatáskörét, – a közigazgatási eljárás alkalmazását, – a Hivatal döntéseinek formáit, – határidőket, igazolások formáit, az eljárás felfüggesztésével, annak nyelvhasználatával, a nyilvánosságra hozatallal, jogorvoslatokkal, végrehajtásokkal kapcsolatos teendőket, a költségek és díjak. A Hivatala háromtagú tanácsban jár el A döntést hirdetmény formájában a Hivatal hivatalos lapjában (Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő), és internetes honlapján kell közzétenni. Az aktuális díjak megtalálhatók a Hivatal honlapján.

46 Európai szabadalmi bejelentések Müncheni Egyezmény alapján Benyújtás: – Európai Szabadalmi Hivatalhoz – Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál is be lehet nyújtani – Magyar nyelven vagy az Európai Szabadalmi Hivatal bármelyik hivatalos nyelvén, ha tartalmazza legalább a következőket: utalást az európai szabadalom iránti igényre a bejelentő azonosítására alkalmas vagy a bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat.

47 Szabályozási javaslat A pirolízis helye a hulladékok termikus kezelésének jogi szabályozásában

48 Tartalom A hatályos szabályozás értékelése A szabályozási javaslat A hulladékstátusz vége Adminisztrációs könnyítések Gazdasági szabályozó eszközök Közvetlen állami beavatkozások Egyéb javaslatok

49 A hatályos szabályozás értékelése A hulladéki státusz megszűnése sem állapítható meg jogilag kifogástalan módon Bizonyos méretmegkötés felett környezetvédelmi engedély, illetve egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységnek minősül A hulladék égetésről szóló szabályozás hatálya alá is tartozhat A pirolízis tevékenység telepengedély köteles A létrejött olajtermék a jövedéki szabályozás hatálya alá is tartozik A bonyolult és szerteágazó engedélyeztetési rendszer nem segíti elő a pirolízis tevékenység elterjedését.

50 A szabályozási javaslat A szabályozási javaslat választ kíván találni és nyújtani a hazai szabályozás értékelésénél felvetett dilemmákra. Célja azoknak a szabályozási lehetőségeknek a felsorolása, amelyek megkönnyíthetik a pirolízis előnyben részesítését, a pirolízis hazai elterjedésének elősegítését Olyan szabályozási elemek felvetése, amelyek külön-külön előrelépést jelenthetnek, együtt pedig kifejezetten támogatnák a pirolízis elterjedését.

51 A pirolízis fogalmának, alapvető szabályainak meghatározása Szükséges meghatározni, hogy a hulladékkezelésen belül a pirolízis hasznosításnak, ártalmatlanításnak, előkezelésnek minősül-e, illetve milyen feltételek fennállása esetén minősül egyiknek, illetve a másiknak. Meg kell határozni, hogy a pirolízis tevékenység milyen technikai feltételek között végezhető. Meg kell határozni, hogy a pirolízis üzem üzemeltetésének, milyen környezeti kibocsátási feltételeknek kell megfelelnie

52 Hulladék státusz vége A végtermék olaj és gáz esetén rövid időn belül kerüljenek kidolgozásra a hulladékstátusz vége kritériumok A kezdeményezést a gazdálkodó szervezetekre kell bízni A keretszabályozás is hiányzik A megfelelőség-értékelő szervezet vagy környezetvédelmi hitelesítő eljárás szabályozása

53 Adminisztratív könnyítések Hatásvizsgálat Egységes környezethasználati engedélyezés Hulladékkezelési engedély Telepengedély Égetés rendelet

54 Gazdasági szabályozó eszközök A pirolízis tevékenység eredményeként létrejött termékre ne terjedjen ki a jövedéki szabályozás hatálya A termékdíj szabályozás keretében kerüljön megemelésre a hasznosítás keretében elismerhető energetikai hasznosítás részaránya A pirolízis tevékenység eredményeként létrejött maradék anyagok lerakása esetén ne kelljen lerakási járulékot fizetni.

55 Közvetlen állami beavatkozás Szabályozás kötelezővé tenné pirolízis eredményeként létrejött termék kötelező bekeverését, vagy felhasználását százalékos arányban Technológiai fejlesztéssel a keletkező RDF-t átalakítása magasabb minőségű, ún. SRF (Solid Recovered Fuels) anyaggá Az adott kapacitáshoz illeszkedő hőbontásos technológiák telepítése, amely feldolgozza az RDF frakciót. Támogatási források biztosítása szükséges!

56 Egyéb javaslatok A hulladék átvételi követelmények újraszabályozása Az égetésre kerülő hulladék megfelelő összetételét a keveréssel összeállított, feladott tüzelőanyag szintjén kell meghatározni Kerüljön bevezetésre az energetikai hasznosítás esetén az átadási jegyzőkönyv-égetés szempontjából a legfontosabb szennyező paramétereket tartalmazza

57 A szabályozási javaslatok összefoglalása Technológia A pirolízis tevékenység technikai feltételeinek meghatározása A környezeti kibocsátási feltételek meghatározása Egyszerűbb engedélyeztetési feltételek is megfogalmazásra

58 Engedélyezés Hatásvizsgálati kötelezettség feltételeinek módosítása Vízjogi létesítési illetve üzemeltetési engedélyezési eljárás feltételeinek módosítása Kis kapacitásra külön feltételek megállapítása Telepengedélyezési eljárás feltételrendszerének módosítása Igazgatási szolgáltatási díj kiszabása feltételrendszerének módosítása

59 Hulladék státusz megszűnése – EoW Termékek: Pirolízis gáz Pirolízis olaj Pirolízis koksz Hasznosítási célok: Energetikai Vegyipari Mezőgazdasági

60 EoW kritériumok meghatározása A hulladékstátusz megszűnésének megállapítására vonatkozó részletes feltételek tartalmi elemeinek kidolgozása A hulladékról szóló törvény kiegészítése: kritériumok, minőségbiztosítási rendszer ellenőrzése, „eljárásrend” kifejezés használata

61 Gazdasági szabályozók A jövedéki szabályozás módosítása, a jövedéki termék státusszal járó adminisztrációs kötelezettségek csökkentése Energetikai hasznosítás esetén az átadási jegyzőkönyv bevezetése Lerakói járulék felülvizsgálata Gumi hulladék lerakásának korlátozása

62 Egyebek Az engedélyezési eljárások részletes felülvizsgálata és egyszerűsítése A veszélyes hulladék égetése feltételrendszerének módosítása