A kereskedelmi jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos kérdések, tapasztalatok.

Az előadások a következő témára: "A kereskedelmi jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos kérdések, tapasztalatok."— Előadás másolata:

1 A kereskedelmi jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos kérdések, tapasztalatok

2 Jogszabályi háttér  2005. évi CLXIV. tv. a kereskedelemről  210/2009. (IX. 29.) kormányrendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről  2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól  1990. évi XCIII. tv. az illetékekről

3 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet 21. § (1)-(3)  (1) Tilos szeszes italt forgalmazni a diáksport egyesület és a nevelési-oktatási intézmény sportlétesítményeiben, kivéve azokat a rendezvényeket, amelyeken 18 éven aluliak nem vesznek részt. Tilos 5%-nál magasabb alkoholtartalmú italok forgalmazása a versenyrendszerben szervezett, illetve a sportág versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvény kezdetét megelőző két órától a sportrendezvény befejezését követő egy óráig terjedő időszakban a sportlétesítmények területén.  (2) A melegkonyhás vendéglátó üzlet kivételével tilos szeszes italt kimérni nevelési-oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül.  (3) A (2) bekezdésben megjelölt intézmények napi működési idejének lejárta után történő szeszes ital kimérést a jegyző – a kimérés helye szerint illetékes rendőrkapitányság, valamint a vámhatóság előzetes írásbeli véleményének figyelembevételével – engedélyezheti.

4 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet 24. § (1)-(2)  (1) A kereskedő, illetve alkalmazottja ellenőrzéskor eredeti okirattal vagy másolattal köteles igazolni, hogy eleget tett a kereskedelmi tevékenység bejelentési kötelezettségének, illetve rendelkezik működési engedéllyel, továbbá megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.  (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét a kereskedő nem teljesíti, emiatt vele szemben nem alkalmazható jogkövetkezmény, ha a kereskedő az ellenőrzés időpontjában tevékenységét ténylegesen a szükséges engedély birtokában vagy bejelentés alapján folytatta.

5 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet 10. §  (1)A kereskedő a működési engedély megadását követően az 1. melléklet B) pontjában megjelölt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változása esetén az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek.  (2) A jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi.  (3) A működési engedélyről szóló igazolás tartalmát is érintő adatokban történő változás esetén a jegyző a nyilvántartásba történt bejegyzést követően – a korábban kiadott működési engedély igazolásának bevonásával egyidejűleg – a módosított adatoknak megfelelő működési engedélyről szóló igazolást ad ki.  (4) Az üzlet használatára jogosult személyében történő változás esetén – amennyiben az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott üzletköteles termékkört nem érinti – a (3) bekezdés szerinti eljárást kell alkalmazni azzal, hogy a változást – annak megfelelő igazolása mellett – az új jogosult köteles bejelenteni.

6 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet 29. § (3)  Az e rendelet hatálybalépésekor már működő és hatályos működési engedéllyel rendelkező üzlet esetében a kereskedőnek csak az 1. melléklet szerinti adatokban bekövetkezett változás esetén kell az e rendelet szerinti új működési engedély iránti kérelmet vagy bejelentést benyújtania. A jegyző a 6. § (6) bekezdése, illetve a 10. § szerint jár el.

7 Ker. tv. 9. § (4)-(5) bekezdés  (4) A tevékenységre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a kereskedelmi hatóság  a) elrendeli az üzlet vagy szálláshely ideiglenes bezárását,  b) elrendeli az üzlet vagy szálláshely azonnali bezárását,  c) ha a kereskedő tevékenysége a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zajjal jár, az üzlet környezetében, illetve a kereskedelmi tevékenység hatókörében lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében  ca) korlátozza 22 óra és 6 óra között a kereskedelmi tevékenységet, illetve az üzlet kötelező éjszakai zárva tartását rendeli el,  cb) korlátozza vagy megtiltja a vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására nyújtott szolgáltatást, tevékenységet,  cc) korlátozza vagy megtiltja a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatást okozó eszköz használatát,  d) megtiltja az engedély nélkül folytatott, előírásokba ütköző tevékenység végzését, termékkör értékesítését,  e) ha az adott tevékenység végzése engedélyhez kötött, visszavonja az engedélyt,  f) bírságot szab ki, illetve  g) a külön jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezményt alkalmaz.  (5) A kereskedelmi hatóságnak a (4) bekezdés a), valamint c)–g) pontjában foglaltak megsértése esetén hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

8 Köszönöm figyelmüket! Kisnémet Tamás

9 A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet

10 A Kormány 1032/2011. (III. 28.) Korm. határozata A Kormány elrendelte, hogy azon vendéglátó üzletekben, amelyekben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás nyújtható, műsoros előadás, tánc rendezhető, továbbá a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben foglaltak alapján szerencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játék folytatható, a megyei kormányhivatalok közreműködésével összehangolt, fokozott hatósági ellenőrzéseket kell végrehajtani. A Kormány elrendelte, hogy azon vendéglátó üzletekben, amelyekben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás nyújtható, műsoros előadás, tánc rendezhető, továbbá a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben foglaltak alapján szerencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játék folytatható, a megyei kormányhivatalok közreműködésével összehangolt, fokozott hatósági ellenőrzéseket kell végrehajtani.

11 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal ellenőrzési ütemterve Jász-Nagykun-Szolnok megye: 78 település 78 település A települések többségében nincs zenés, táncos szórakozóhely, vagy csak alkalomszerűen tartanak rendezvényeket. A települések többségében nincs zenés, táncos szórakozóhely, vagy csak alkalomszerűen tartanak rendezvényeket. Az ütemterv alapján 22 településen volt összehangolt, fokozott hatósági ellenőrzés

12 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal ellenőrzési ütemterve  2011. május 31-ig közel 200 ellenőrzés  Ellenőrzésekben résztvevő hatóságok: -Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, -Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv, -Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, -Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok, -Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr- főkapitányság, rendőrőrsök, -Jegyzők.

13 Az ellenőrzések tapasztalatai  A vendéglátó egységek nem tartják be a nyitvatartási időt, azt a vendégek tartózkodásáig meghosszabbítják.  Az éjszakai órákban a visszamért italok kiszolgált tömege kevesebb volt a kért mennyiségnél.  A vásárlók könyvét több esetben a pulton belül tartották.

14 Az ellenőrzések tapasztalatai  Nehezen bizonyítható a fiatalok szeszesitallal és dohányáruval való kiszolgálása, ez csak tettenéréskor sikerül. A fiatalok nem ismerik el, hogy kiszolgálták őket, ezzel védik a kiszolgáló személyzetet.  Melegkonyhás üzletkörre kérnek engedélyt, ételkiszolgálás viszont nincs, csak ital, ami egyébként tiltott lenne, mert a közelben oktatási intézmény van.

15 Az ellenőrzések tapasztalatai  A kiértesítés nélküli ellenőrzések során is az tapasztalták, hogy a létszámmal kapcsolatban pontos információval rendelkeztek a szórakozó helyen (számozott belépő karszalag), jellemzően nem lépik túl a megengedett létszámot.  Villamos berendezések érintésvédelmi hiányosságai, munkaköri orvosi vizsgálatok hiánya, munkavédelmi dokumentációk hiánya.  A légtechnikai berendezések és azok karbantartási dokumentációjának hiánya.  Menekülési útvonal jelzésének hiánya, tűzvédelmi szabályzat, tűzriadó terv hiánya.

16 Az ellenőrzések tapasztalatai  Az önkormányzatok képviselőtestületei helyi rendeletben ritkán szabályozzák az éjszakai nyitva tartást.  A szórakozóhelyek éjszakai nyitva tartásának korlátozásával ritkán élnek a kereskedelmi hatóságok.

17 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről A rendelet hatálya kiterjed azokra az alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos rendezvényekre, amelyeket: A rendelet hatálya kiterjed azokra az alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos rendezvényekre, amelyeket: Tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben tartanak és annak befogadóképessége egyidejűleg 300 főt meghaladja, Olyan tömegtartózkodásra szolgáló építményekre amelyekben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, illetőleg amelyen (híd, kilátó) bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodhat

18 -Olyan rendezvényekre amelyeket a szabadban tartanak és a rendezvény időtartama alatt várhatóan lesz olyan időpont amelyen résztvevők létszáma az 1000 főt meghaladja (szabadtéri rendezvény).

19 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről  zenés, táncos rendezvény: rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, nem zártkörű válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény, amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni;  rendszeres rendezvény: adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott rendezvény;  alkalmi rendezvény: adott helyszínen egy alkalommal legfeljebb tíz egymást követő napon megtartott rendezvény.

20 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről A rendeletet nem kell alkalmazni: A rendeletet nem kell alkalmazni:  a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre;  a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre;  a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek által szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre;  a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre és  a közoktatási intézményekben az intézmény által szervezett rendezvényekre.

21 Az üzemeltető, illetve a szervező kötelezettsége  A rendezvény szervezőjének feladata, hogy folyamatosan nyomon kövesse, hogy nem várható-e a rendezvény biztonságát veszélyeztető időjárás  Felel a biztonsági tervben foglaltak és a tűzvédelmi szabályok betartásáért  Gondoskodik arról, hogy elsősegély nyújtásra képzett személy legyen a helyszínen

22