Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaÁrpád Benedek Orsós Megváltozta több, mint 8 éve
1
Az Ország Közepe kistérség szociális ellátó rendszerének korszerűsítése a szolgáltatások és a humán erőforrások fejlesztésével, az intézményi együttműködések erősítésével Záró konferencia Madár Csaba osztályvezető PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATAL
2
„ Várható változások a szociális alap- és szakellátásban ” Kötelező feladatok ellátásának átrendeződése települési fővárosi/megyei állam önkormányzatok önkormányzat A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 56. § (1) „A szociális rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják.”
3
Változások esőcseppjei Hatáskör változás miatt, a Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalai járnak el 2011. július 01-től a szociális és gyermekvédelmi intézmények/szolgáltatók működési engedélyeztetése ügyében. 2012. december 31-ig felülvizsgálják a Jegyzők által kiadott működési engedélyeket, valamint ezzel egyidőben helyszíni ellenőrzést tartanak. Az ellenőrzés kapcsán, a működési engedély, a tanúsítvány, vagy azok tartalma módosulhat. Szociális regiszterben lévő adatok felülvizsgálata, esetleges módosítása. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszűntése érdekében, a Hivatal végzésben hívja fel az intézményt/fenntartót a megteendő intézkedések meghozatalára. (Idő, pénz, feladat.) Kialakul egy párbeszéd a Hatóság, a Fenntartó, a Szolgáltató, és a Módszertan között.
4
Települési Önkormányzatok A települési Önkormányzatok az Szt. 86. § (1)-(2)szerinti kötelező feladatok ellátását szociális szolgáltatást nyújtó: – Szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy – Szolgáltató, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, vagy – Szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött megállapodás vagy ellátási szerződés megkötésével tehet eleget. A jelenlegi társulási szerződések felülvizsgálata kötelező, módosítása során az önkormányzati érdekek befolyásolhatják a tagok számát, és a társulásban nyújtott szolgáltatások ellátási területét. Szempont lehet a szolgáltatások jobb elérhetősége, a meglévő szabad kapacitások felhasználhatósága, a szolgáltatások finanszírozhatósága, és az együttműködés minősége.
5
Állam I. A kötelező szociális szolgáltatások egy részének állami feladattá minősítése: – könnyítette a települési önkormányzatokra nehezedő szolgáltatás finanszírozási nyomást, – átláthatóbbá tette a szolgáltatásnyújtási, és kapacitáselosztási térképet, és az ellátatlan területeket, – kialakította a szolgáltatások támogatási rendszerét (NRSZH) Az alapellátások közül állami feladatként működnek a pszichiátriai közösségi, a szenvedélybetegek közösségi ellátása, és a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű szolgáltatása, a támogató szolgálat, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, és az utcai szociális munka szolgáltatások. Kialakította az állami feladatok új ellenőrzési és finanszírozási struktúráját.
6
Állam II. és a Megyei Önkormányzat A megyei önkormányzatok kötelező szolgáltatás nyújtási feladatainak átvétele többirányú változást indított el. Létrejönnek a Megyei Intézményfenntartó Központok (MIK) Megtörténik a felmérés, és kialakításra kerül egy átláthatóbb struktúra, és egy új feladatfinanszírozási rendszer. Költséghatékonyabb, és befektetés érzékeny. ( Z ) Az EMMI irányításával egy összefogó nemzeti szociális intézmény kialakítása -1106/2012. (IV.11)korm. hat.- A fenntartott intézmények átadása, figyelembe véve az ellátottakat, a kapacitás lekötést, és a fenntartók helyzetét.
7
Állam III. A szociális szolgáltatások és intézmények működésére ható tényezők: – A nagy létszámú bentlakásos intézmények lebontása, „kitagolás” – támogatott lakhatás, – Az ellátottakról, és a szolgáltatás nyújtásáról átláthatóbb nyilvántartás, átláthatóbb finanszírozás - KENYSZI – Elektronikus ügyintézési módok fejlesztése – KENYSZI, MÜKENG, – Szolgáltatások tartalmának rögzítése elektronikus úton – TEVADMIN – Szűkülő állami finanszírozás, ellátottak térítési díjának hangsúlyosabb megjelenése, pénzügyi felelősség növekedése. – Kapacitásszabályozás, és finanszírozás. – Civil fenntartók nyomásgyakorlása az Önkormányzatokra - Szolgáltatókra
8
Ellátotti nyilvántartás és jelentés Az engedélyesek valós adataira épülő Szociális Regiszter működjön. (Feladat: SzGyH-NRSzH) – Működési engedélyezés során ágazati azonosító kérés, és engedély nyilvántartás. A finanszírozás tervezhetősége miatt jelentési rendszert működtet. (Feladat: Fenntartó) – Negyedéves és féléves jelentési kötelezettségek a szolgáltatások kihasználásról. A szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet, - továbbiakban igénybevevői nyilvántartás. (Feladat: Fenntartó és Szolgáltató) – Napi jelentési kötelezettség az államilag finanszírozott szolgáltatások igénybevételéről, és a finanszírozási igény megalapozásáról.
9
Országos Jelentési Rendszer („Regiszter) Igénybevevői nyilvántartás Intézményi nyilvántartás Az országos nyilvántartás felépítése
10
Budapest, 2011. december 8. A szociális ágazat korszerűsítésének fő területei Szolgáltatás nyújtás részletes adminisztrációja Igénybevett szolgáltatások nyilvántartása Kitől: Szervezet Ki: Személy (ellátott) Mit: Szolgáltatás 2. Szociális Regiszter 1. Tevékenység adminisztráció 4. Ellenőrzéstámogatás Ügyféltörzs 3. Működési engedélyezése Egységes szolgáltatás- jegyzék Kom- muni- káció 5. Szociális Ágazati Portál
11
Esernyő az esőcseppek ellen Pontos felmérés az ellátandó területről, a problémákról, és az igényekről, Tiszta, világos kép, a meglévő szolgáltatásokról, és a szabad kapacitásokról, Képzett, rugalmas emberi erőforrás, aki képes alkalmazkodni a keletkező igényekhez és jól kezeli a konfliktusokat. (Alinsky) A szervezeti értékek, és a meglévő szakmai hagyományok tisztelete mellett, az innovatív szemlélet érvényesülése. Az ellátórendszer és az intézményi kapcsolatrendszer tagjainak egymás támogatása. Esernyő vagy …..
13
Köszönöm a figyelmet!
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.