A NYILVÁNOSSÁG HOGYAN ERŐSÍTI A TELEPÜLÉSEK KULTURÁLIS ÉLETÉT ? Molnár Aranka, március 25. Halmaj

NYILVÁNOSSÁG Egyénitől a közösségi felé a nyilvánosságon keresztül vezet az út Nyilvánosságba bekerülő ügyek, problémák mozgósító erővel bírnak Kiderül, hogy a közösség tagjai mit várhatnak a cselekvések szereplőitől Erősíti a helyi emberek elköteleződését, felelősségvállalását Teret nyújt a véleménycseréknek, információhoz juttat és segíti abban az eligazodást Hozzájárul az önkifejezés és önmeghatározás kialakulásához

T ÁJÉKOZTATÁS ÉS NYILVÁNOSSÁG "A tájékoztatás egyszerűen azt jelenti, hogy információk áramlanak egyik helyről a másikra, egyik embertől a másikig, általában a hivatalos intézményektől a lakosság irányába. A nyilvánosság abban különbözik ettől, hogy oda-vissza információt jelent, tehát többirányú csatornákat feltételez, továbbá, hogy itt nem csak információkról van szó, hanem nézetek, vélemények megfogalmazásáról, kialakulásáról egy közös kommunikációs rendszerben. Olyan fórumok, közösségi együttlétek, közösségi terek meglétét feltételezi eleve a helyi nyilvánosság, ahol nem csak tájékoztatják az embereket, hanem ahol a nézetek megfogalmazódnak, tehát az információk bekerülnek egy közösségi használatba„ (Varsányi Gyula)

K ÖZPONTI ORGÁNUM – KÖZÖSSÉGI MÉDIA Központi orgánumKözösségi média központosított, ellenőrdecentralizált zött egy adó sok vevőminden adó potenciális vevő elszigeteltmozgósító passzív magatartásvisszacsatolási lehetőség szakemberek készítik közösségi produktum hivatalnokok ellenőrziktársadalmi ellenőrzés

K INEK FONTOS A HELYI NYILVÁNOSSÁG ? Egyén: eligazodjon, tájékozódjon a helyi viszonyokban, elszigetelődését csökkentse Közösségek: saját életüket szervezhessék, közös érdekeiket megfogalmazhassák és érvényesíthessék, kommunikálni tudjanak másokkal, átlássák a helyi viszonyokat Településeknek: kooperációt, mozgalmak alkotásának lehetőségét kínálják, s hogy identitást kínáljanak tagjaiknak Igazgatási és képviseleti testületeknek: benyomásuk, információjuk legyen az egyének, közösségek és a település állapotáról, akaratáról, szükségleteiről

H ELYI NYILVÁNOSSÁG FUNKCIÓI Megteremtődjön a részvétel, a változásokba bekapcsolódhassanak a helyi társadalom tagjai, közösségei Kifejlődjön a véleménycsere, az együttműködés a közösség tagjai között. Olyan sokirányú kommunikációs folyamatok alakuljanak, amelyekben mód nyílik a társadalom működése szempontjából fontos információk társadalmi használatba vételére.

H ELYI NYILVÁNOSSÁG FUNKCIÓI Kiépüljön a közhatalom társadalmi kontrollja A nyilvánosság keretében olyan helyzet, társadalmi légkör teremtődjön, amely a civil társadalom tagjainak lehetőséget kínál az információk értelmezésére, felszínre hozza a véleményeket, segít azok mérlegelésében, a konfliktusok kezelésében, a helyi közösségekben hozzá járul az álláspontok finomodásához, a konszenzus megteremtődéséhez.

A RÉSZVÉTEL SZINTJEI A nyilvánosság a részvételt segíti Manipulatív részvétel: látszólagos, nem demokratikusan választott képviselőkön keresztül zajlik, nincs is hatalmuk. Passzív részvétel: érintettekkel közlik a döntést, tájékoztatják a megtörtént eseményekről. Az információk birtokosai a külső szakértők. Részvétel konzultáción keresztül : az érintettekkel konzultálnak, kérdésekre válaszolnak, de a döntéseknél nem kötelesek figyelembe venni a szakértők ezeket a véleményeket.

A RÉSZVÉTEL SZINTJEI Részvétel anyagi ellenszolgáltatásért : valamit kapnak a részvételért. Amint ez megszűnik a részvételnek is vége. Funkcionális részvétel: a részvétel a folyamatot felügyelő intézmény projektcélja, vagyis valaki előírta azt. Interaktív részvétel: az érintettek részt vesznek az elemzésben, melyek akciótervekhez vezetnek. Kialakulnak, megerősödnek az elérhető erőforrásokról döntő helyi csoportok. Önmozgósítás : az érintettek a szervezőktől függetlenül kezdeményeznek. Az intézményekkel kapcsolatokat építenek ki, de az erőforrások felhasználásáról maguk döntenek.

A NYILVÁNOSSÁG ESZKÖZEI Helyi újságok Kalendárium Civil rádió Fórumok, beszélgetése Közösségi beszélgetések Helyi cselekvések