Fizikai optika Fresnel(1818) Huygens elv javítása (nem burkoló), hanem interferáló gömb-hullámok összege az eredő. r n = R o +

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hullámmozgás.
Advertisements

Egy szélsőérték feladat és következményei
A KISCSOPORTOK FEJLŐDÉSÉNEK ALAPELVEI
A napfogyatkozas Készítete Heinrich Hédi.
A FÖLD, ÉLETÜNK SZÍNTERE
Fibonacci-sorozat.
Az optikai sugárzás Fogalom meghatározások
Kódelmélet.
1. szabály: A játéktér Alapfokú játékvezetői tanfolyam 2013/14.
9. A zónaidő felosztása Földünkön
- alakja és mozgásainak következménye -
MI 2003/9 - 1 Alakfelismerés alapproblémája: adott objektumok egy halmaza, továbbá osztályok (kategóriák) egy halmaza. Feladatunk: az objektumokat - valamilyen.
1. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
Egy pontból széttartó sugarakat újra összegyűjteni egy pontba
Fény törés film.
Lineáris és nemlineáris regressziók, logisztikus regresszió
A hasonlóság alkalmazása
Dokumentum.
A digitális számítás elmélete
Statisztikus fizika Optika
Deformálható testek mechanikája - Rezgések és hullámok
Év eleji információk Előadó: Hosszú Ferenc II. em Konzultáció: Szerda 9:50 – 10:35 II. em
Nevezetes tételek GeoGebrában
Mérnöki Fizika II előadás
Fizika 4. Mechanikai hullámok Hullámok.
Fizika 3. Rezgések Rezgések.
Matematika a természetben és a művészetben
Aranymetszés.
MO VB Legegyszerűbb molekulák: kétatomos molekulák a.) homonukleáris
Háromszög nevezetes vonalai, körei
Pitagorasz tétele.
Vektorok © Vidra Gábor,
Hasonlósággal kapcsolatos szerkesztések
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Folytonos eloszlások.
Deformálható testek mechanikája - Rezgések és hullámok
Hullámok terjedése Hidrosztatika Hidrodinamika
Fogyatkozások.
Időjárási és éghajlati elemek:
Programozási tételek.
Optomechatronika II. Vékonyrétegek - bevonatok
Rövid összefoglaló a függvényekről
Az augusztusi hónap és ennek hőmérsékleti adatai Következtetéseim.
1 Vektorok, mátrixok.
FÉNYSEBESSÉG MÉRÉSE 1800-IG
Számtani és mértani közép
MECHANIKAI HULLÁMOK A 11.B-nek.
A tehetetlenségi nyomaték
Valószínűségszámítás III.
Atom - és Elektronpályák
Valószínűségszámítás II.
Amplitúdó ábrázolás Egy szinusz rezgés amplitúdó ábrázolása T periódus idejű függvényre:
előadások, konzultációk
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
A NEHÉZSÉGI ÉS A NEWTON-FÉLE GRAVITÁCIÓS ERŐTÖRVÉNY
GRÁFOK Marczis Ádám és Tábori Ármin. Kőnig Dénes ( ) Magyar matematikus Az első tudományos színvonalú gráfelmélet könyv írója.
Számtani sorozat Számtani sorozatnak nevezzük azokat a sorozatokat, amelyekben ( a második elemtől kezdve ) bármelyik tag és az azt megelőző tag különbsége.
TRIGONOMETRIA.
A gömb.
II. konzultáció Analízis Sorozatok Egyváltozós valós függvények I.
A tehetetlenségi nyomaték
Érdekességek a matematikáról, matematikusokról
óra Számtani és mértani sorozat
óra Számtani és mértani sorozat
GPS kezelési alapismeretek
Készítette: Koleszár Gábor
Matematika I. BGRMA1GNNC, BGRMA1GNNB előadás.
Félvezető fizikai alapok
Velünk élő középkor Forrás:
A HOLD Átmérője 3476 km Távolsága a Földtől km
Előadás másolata:

Fizikai optika Fresnel(1818) Huygens elv javítása (nem burkoló), hanem interferáló gömb-hullámok összege az eredő. r n = R o + n /2 jelöljük y n -nel a Fresnel zóna sugarát. E zóna O ponttól mért távolsága  n. (kétszer felírva a Pitagorasz tételt) r o 2 = (r o -  n ) 2 + y n 2 (R o + n /2) 2 = (R o +  n ) 2 + y n 2 y n 2 = 2 (r o  n ) = 2 R o (n /2 -  n ) Az egyes zónák területe (járuléka) ugyanaz:T n =  ( y n 2 - y n-1 2 )

Valójában az egyes zónák járuléka csak elsőrendben azonos, /mert pl. a zóna normálisa elfordul/, másodrendig pontosan számolva is egy picit csökken a járulék. (T n < T n-1 ). Legyen a csökkenés mértani sorozat szerinti (kvóciense q):T n = q T n-1 (ahol q   1, q  1) a T n helyett a n amplitudó jelöléssel: (Az eredő A amplitudó, az egyes zónák a n amplitúdóinak fázishelyes összege (interferenciája)):  ) A  =a - aq+aq 2 -aq 3 +aq 4 -aq 5 +… + aq n = a (1-q+q 2 -q 3 +…)  a /(1+q)  A = a/2 (q  1 miatt) ;  I = A 2 = a 2 /4  ) Ha letakarjuk az első zónát: A = - aq + aq 2 - aq 3 + aq 4 - aq 5 +… + aq n = -aq (1-q+q 2 -q 3 +…)  -aq /(1+q) A = -a/2 ;  I = A 2 = a 2 /4  ) Ha csak néhány (központi) zónát engedünk át, a többit kitakarjuk (rés /korong alakú/) a) n = 5 (páratlan)A= a-aq+aq 2 -aq 3 +aq 4 = a (1-q+q 2 -q 3 +q 4 ) = a (1 + q 5 )/(1+q)  A  a ;  I  a 2 b) n = 4 (páros)A=a -aq+aq 2 -aq 3 = a (1- q + q 2 -q 3 ) = = a (1 - q 4 )/(1+q)  A << a ;  I << a 2 (  0) Az fényintenzitás a rés méretétől függően oszcillál a P pontban.

 ) Ha letakarjuk az első néhány zónát, a többit átengedjük (pl.: n >4): A = aq 4 - aq 5 + aq 6 - aq 7 + aq 8 - aq 9 +… + aq n = aq 4 (1-q+q 2 -q 3 +…)  aq 4 /(1+q) A  a/2 ;  I  a 2 /4 Poisson folt (Világos folt egy /kis/ korong mögötti árnyék közepén).