A népköltészet A nép közösen alkotott, megőrzött, szájhagyomány útján terjedő költészete. A népköltészeti alkotások szerzője ismeretlen. A szóbeli terjedés következménye a változatok, variánsok kialakulása. A népköltészet velejárója a zene és a mozgás. Írásban csak a XVIII. sz. második felétől rögzítik. Népdalgyűjtők: Bartók Béla és Kodály Zoltán Népmesegyűjtők: Illyés Gyula, Arany László, Móra Ferenc Népmondagyűjtők: Mikszáth Kálmán, Benedek Elek A népköltészet legfontosabb műfajai: Prózai alkotások: a mese, a monda, a legenda, a mítosz, az anekdota, a népi tréfa, a szólások, közmondások és találós kérdések. Verses alkotások: a népdal, a népi játékok, a kiolvasó vers, a kiszámoló és a mondóka. Kevert műfaj: népballada
Keletkezés Legtöbbször télen, a közös munkavégzés során(tollfosztás, kukoricamorzsolás, kosárfonás).
Mesefajták Népmese jellemzői: - Kitalált történet - Szerzőjük ismeretlen - Középpontban a mesehős áll (aki gyakran a legkisebb fiú) - A mesehősnek csodás lények, állatok, varázserejű tárgyak segítenek - A jó győz a gonosz felett - A végén minden jóra fordul - meseszámok, mesehelyszínek, mesetárgyak - mesekezdet és mesebefejezés Állatmese (szereplői emberi tulajdonságokkal felruházott állatok, akiknek cselekedeteiből valamilyen erkölcsi vagy gyakorlati tanulság vonható le.) Például: A szúnyog meg a ló A farkas és a hét kecskegida A kakas és a pipe Kacor király
Reális mese, tündérmese Hősét elsősorban, esze, ügyessége,bátorsága – néha a szerencse és a sors – vezeti győzelemre. Például: Almát szemétér Tündérmese Hősei emberek és természet feletti lények, akiket varázseszközök segítenek céljuk elérésében. Például: Az aranyparázs
Tréfás mese Az emberi butaság megmosolyogtató bemutatása, valamilyen rossz tulajdonság nevetségessé tétele Például: A bugyuta ember
A népmese szerkezete Kezdőformula: bevezeti az olvasót a mese világába A kiinduló helyzet ismertetése A próbatételek vagy kalandok sora A főhős elnyeri méltó jutalmát Záróformula: visszavezet a mindennapok világába