Analitika hulladék-gazdálkodóknak A mérés, az analitika

Tartalom Bemutatkozás: Horváth Norbert (kedd, 1. cs), Sőre Ferenc (péntek, 2. cs.), Tihanyi Péter (kedd 2. cs, péntek 1. cs.) – optikai mérések Cél, feladat – tartalom, követelmény, szükséges felszerelés A tanév témái Tűz- és balesetvédelem Csoportbeosztás Felelősök választása A mérés Analitika kromatográfiás mérések

Cél, feladat – tartalom, követelmény A végső cél, hogy mindenki – aki megdolgozik érte – képes legyen a gyakorlati vizsgát megfelelően letenni. Ennek érdekében:  megismerkedünk a további műszeres mérési elvekkel,  gyakoroljuk a műszeres méréseket és  átismételjük a titrimetriás méréseket (vizsgafeladatokat) is. A sikeres teljesítéshez elengedhetetlenül szükséges: az elméletekre való bejárás, figyelés, tanulás; a dolgozatokra való felkészülés és azok megírása, a gyakorlatok elvégzése, az adatok feljegyzése (mindenki!), a jegyzőkönyv elkészítése és határidőre beadása.

Szükséges felszerelés Egyéni felszerelés Füzetek: jegyzőkönyv – számítógéppel készítve vagy egyedi A3-as lapok (francia kockás) vagy beadási füzet, francia kockás (pl ) elméleti füzet mérési füzet Egyéb:vegyszeres kanál, fém csipesz, védőszemüveg, védőkesztyű, gyufa, törlőrongy, természetesen írószer és számológép (nem telefon!). Csoport felszerelés: fénymásoló papír 500 lap/csoport/tanév

A tanév témái „Kisműszeres” labor Elektro-analitikai mérések Optikai mérések „Nagyműszeres” labor további optikai mérések kromatográfiás mérések Ténylegesen végig az I. emeleti („nagyműszeres) laborban leszünk. Ismétlő gyakorlatok mindkét labor témáiban titrimetriás vizsgálatok

Tűz- és balesetvédelem A laboratóriumban a fő veszélyforrások:  Vegyszerek  Gáz  Elektromosság  Tűz, égés  Üvegtörés  Csúszás Vegyszerek használata –Az adott célra alkalmas vegyszerek közül a legkevésbé veszélyeset használjuk. –Vegyszerhez kézzel ne nyúljunk, csak erre való eszközzel (kanál, spatula).

Tűz- és balesetvédelem –A vegyszeres dobozból vagy üvegből csak a szükséges mennyiséget vegyük ki, mert visszatenni nem szabad a vegyszert. –Maró vegyszerekkel, savakkal, lúgokkal való munka esetén kötelező a megfelelő védelem (kesztyű, szemüveg, fülke) használata. –Marás esetén bő vízzel való öblítést alkalmazzunk. –Mérgező gázok gőzök fejlődésével járó műveleteket (akár az illékony savak kimérését is) fülke alatt elszívás használatával végezzük. –A vegyszerek és oldatok maradványait jellegüktől függően külön kell gyűjteni, csak a környezetre nem veszélyeseket szabad a lefolyóba kiönteni.

Tűz- és balesetvédelem A gáz használata, veszélyei Csak hibátlan eszközöket (égő, gumicső, vízfürdő és szerelvények) használjunk! A hibás eszközök balesethez vezethetnek. Az égők meggyújtását a tanult szabályos módon végezzük! Az elektromosság veszélyei Elektromos eszközöket csak megfelelő érintésvédelem (földelés vagy kettős szigetelés) esetén használjunk! A földelt készülékekhez földelt vezetéket és dugaszoló aljzatot (konnektor) használjunk, e nélkül veszélyesek lehetnek. Sérült vezetékű eszközt, nem biztonságos konnektort ne használjunk.

Tűz- és balesetvédelem Tűzveszély Tűzveszélyes anyagokkal csak nyílt lángtól és izzó tárgyaktól távol dolgozzunk. Tűz esetén a megfelelő eszközöket (oltó, pokróc, vészzuhany) használjuk, a tanárnak jelentsük. Ha valaki ég, a tűzoltó pokróc vagy a vészzuhany alkalmazásával oltsuk el, az égési sérültet orvosnak kell ellátnia. Törött üvegeszközzel ne dolgozzunk, ha eltörik, a szilán- kokat óvatosan szedjük, illetve söpörjük össze, dobjuk ki. A laboratóriumban a nedves kő csúszhat. Ezt elkerülendő nem szabad futni a laborban, a kiömlött folyadékot pedig azonnal fel kell takarítani.

Csoport beosztás 15. H1. csoport 1. Balogh Al í cia 2.Fábián Alexandra 3.Farkas László 4.Juhász Edina 5.Kovács T 6.Páni Gábor 7.Sasowsky Anna 8.Varga Márton 15. H2. csoport Az egész félévben a B 1. emeleti laborban leszünk!

Az analitikai módszerek lépései 1. Mintavétel (a tervezéstől a tartósításon át a beszállításig) 2. Laboratóriumi minta előkészítése 3. Kalibrálás és mérés 4. Eredmények számítása 5. Eredmények értékelése és megbízhatóságának becslése A következőkben röviden szó lesz az 5. és az 1-2. lépésről, a gyakorlatok azonban főként a 3-4. lépésről „szólnak”.

Műszeres analitika Az anyagnak, vagy az abból előállított reakcióterméknek valamilyen jellemzőjét mérve elektromos jelet kapunk, ami a vizsgált anyag minőségével és/vagy mennyiségével (egy- értelmű) kapcsolatban van. A főbb módszer csoportok a következők: Elektro-analitikai mérések potenciometria (pl. pH mérés), konduktometria, polarográfia, stb. Optikai (fénnyel kapcsolatos) mérések refraktometria, polarimetria, fotometria, stb. Hővel kapcsolatos mérések termometria, derivatográfia, égéshő mérés, stb. Elválasztásos vizsgálatok (kromatográfia).

A jel és a mért mennyiség kapcsolata Az elektromos jel (pl. U), amit kaptunk, szerencsés esetben arányos a mért mennyiséggel pl. koncentrációval. jel (U, V) koncentráció U ~ c  A jel és a koncentráció hányadosa az érzékenység (S). tg  = S

A további fejezetek Mérési hiba, mérési adatok értékelése Mintavétel Emlékeztetőként (tavalyi anyag): Elektrokémiai mérések Optikai mérések Kromatográfia (Sőre tanár úr)