XIX. század , – A napóleoni háborúk fordulópontjai.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
III. Napóleon és Bismarck, a német egység
Advertisements

Az I. világháború
Bonaparte Napóleon ( ).
Az 1. világháború.
Nacionalizmusok kora és az olasz egység
Európa ( ).
Bonaparte Napoleon.
Az I. Világháború Békekötések.
A világ az I. világháború előestéjén
Előadó: Bordás Bertalan
EURÓPA ÉS AZ EURÓPÁN KÍVÜLI VILÁG A SZÁZADBAN
Az 1848-as forradalmi hullám
A német egység és a polgári állam
Napóleon uralma és a Szent Szövetség Európája
A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA
AZ AMERIKAI FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
A POLGÁRI EURÓPA KIBONTAKOZÁSA A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN
AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK POLGÁRHÁBORÚJA
AZ OLASZ EGYSÉG LÉTREJÖTTE
Nemzetállamok kora Gyakorló feladatsor.
A NÉMET EGYSÉG MEGTEREMTÉSE
Politikai folyamatok a bécsi kongresszus után
A felvilágosult abszolutizmus
EGYETEMES TÖRTÉNELEM A 18. SZÁZAD ELEJÉTŐL 1849-IG
Az I. világháborút lezáró békék
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
Gyarmatosítás.
Bonaparte Napóleon.
Ipari forradalom Angliában és a kontinensen
A Krími háború
A francia forradalom és Napóleon
Közelgő vihar Út a világháborúba
Nyári Tábor, Hajdúszoboszló
Új nemzetállamok kialakítása
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I.
A FRANCIA FORRADALOM.
A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA MOZGALMAK ÉS ESZMÉK A XIX. SZÁZADBAN
A VILÁG A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
Napóleon A császár.
NAPÓLEON HADJÁRATAI.
A reformkortól a szabadságharc leveréséig (1830—1849)
Magyarország az első világháborúban Háromszoros hurrá Ferenc Józsefre.
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása pluribus unum (sokból egy)
A független Magyarország bukása Készítette: Nagy György Magyary Károly Általános Iskola és Zeneiskola, Kerecsend, kerecsend.sulinet.hu/okt_anyagok.htm.
Vallások és vallásháborúk A XVI. és XVII. század folyamán.
Európa a forradalmak után A forradalmi hullám utáni Európa Az 1848-as forradalmak nagy részét leverték A feudális kötöttségeket jórészt felszámolták.
AZ I. VILÁGHÁBORÚ I. ÚTBAN A HÁBORÚ FELÉ Régi gyarmattartók Anglia Franciaország Spanyolország Portugália Belgium, Hollandia Cél: megtartani.
A világ az első világháború után
A Szent Szövetség rendszere
Portugália.
A Szent Szövetség Európája
Bonaparte Napóleon hadjáratai.
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása
A nagyhatalmak.
A „népek tavasza” 1848 tavaszának, a népek forradalmának fő céljai
A brit birodalom („A világ műhelye”).
Európán kívüli világ.
A második ipari forradalom és hatásai
Bonaparte Napóleon
A „népek tavasza” Forradalmak ben
Bonaparte Napoleon Kasza Kristóf 6.a.
Az első világháború.
Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában
Szövetségi rendszerek
A franciák büszkesége Zsarnok vagy forradalmár
A felvilágosodás elterjedése
Napóleon Bonaparte.
A gyarmatosítás folyamata
A harmincas évek Európája
Előadás másolata:

XIX. század , – A napóleoni háborúk fordulópontjai. A bécsi kongresszus és a Szent Szövetség rendszerének vizsgálata. A nagyhatalmi érdekek birodalmi és ideológiai összetevőinek elemzése: – a nagyhatalmakat irányító szempontok: hatalmi politika és konzervatív szolidaritás, – egy nagyhatalom politikájának nyomon követése a tárgyalásokon, – a diplomácia új útjai a XIX. század elején. Napóleon, Kutuzov, Mazzini, III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi,   1804-1815,1830, 1848, 1853-1856, 1861, Austerlitz, Trafalgar, Boronyino, Waterloo, Krím-félsziget, Piemont, Tanmenet: 11. óra- 6. lecke: Napóleon uralma és bukása Annak feltárása, hogy Napóleon miért ragadhatta meg és miért tarthatta meg hosszú ideig a hatalmat. A napóleoni állam felépítésének megértése. A napóleoni hadviselés jellemzőinek feltárása. A hódítások hatásainak és a bukás okainak megértése. Napóleon személyének értékelése, vita. A szent szövetségi rendszer lényegi vonásainak megértése. F: szárazföldi zárlat, államcsíny, intervenció N: Napóleon, Metternich, Nelson, Kutuzov, Talleyrand, Mária Lujza É: 1799, 1804–1815, 1805, 1809, 1812, 1813, 1815 T: Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo, Lipcse, Bécs, Szent Ilona, Besszarábia Események nyomon követése térkép alapján. Szöveges források elemzése – lényegkiemelés – szerző véleményének feltárása. Események lényegi vonásainak feltárása képi források alapján.

Birodalmak és fénykorok 29. rész Napoleon A sorsnak 1/4 https://www.youtube.com/watch?v=CGx9aOGxaHk Eszmeáramlatok a XIX.században - Történelem érettségi felkészítő videó https://www.youtube.com/watch?v=dBkO9aQFK2I Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban https://www.youtube.com/watch?v=y2WVHFM-DCY Szövetségi rendszerek és katonai tömbök kialakulása https://www.youtube.com/watch?v=zfxGJ4dD4FI Ruhák a XIX.században https://szaanita.wordpress.com/ruhak-xix-szazad/ divat a 19. században https://www.youtube.com/watch?v=ZpXlyVKdKTw Kéri Katalin: Tudós nők a XVIII-XIX. századi Európában https://www.youtube.com/watch?v=S0TtgkHoWIk

EURÓPAI HEGMÓNIÁRA TÖR Napoleón egyeduralma Belső nyugalmat Nemzeti dicsőséget Megnyerte a polgárság és a parasztság támogatását Polgári rendszer megszilárdítása KR. pápa, 1804 Császárrá koronázása után EURÓPAI HEGMÓNIÁRA TÖR

A tét az európai és gyarmati hegemónia NAPOLEÓN Austerlitz Legyőzte az osztrák –orosz sereget Trafalgar Nelson Fő ellenfele Anglia A tét az európai és gyarmati hegemónia Boronyino Kutuzov Orroszországi hadjáratában kimerült Lipcse „népek csatája” után lemond 1815 Waterloo Végérvényesen vereséget szenvedett

Bécsi kongresszuson Szent Szövetséget a forradalmi eszmék terjedésének megállítása érdekében Ausztria, Poroszország és Oroszország vezetésével megkötötték a Szent Szövetséget Az 1820-as években a dél-európai mozgalmakat a Szent Szövetség intervenciós hadseregei leverték Az 1830-as években Franciaországban a Bourbon restaurációt újabb forradalom megdöntötte. A pénz arisztokrácia támogatásával alkotmányos királyságot hoztak létre. Mazzini: köztársasági érzelmű olasz szabadságharcos, carbonari, az Ifjú Itália mozgalom vezetője. 1848-ban a rövid életű római köztársaság elnöke. Olasz nemzeti hős. Belgium Görögország Új államok: 1848-as forradalmi hullám

„Victor Emmanuel, re d’ Italia A harmincas évek forradalmi hulláma felerősítette az olasz és német liberális egységmozgalmat. A Szent szövetség nevében átmenetileg Ausztria verte le, illetve szorította vissza e törekvéseket nacionalizmus irredentizmus Az egység jelképei Az egységért folytatott harc idején számtalan jelkép fejezi ki az olaszok együttérző támogatását (énekek, zászlók, betűjelek, stb.) Az egyik legnagyobb hatást Verdi operái váltják ki. Verdi nevét a hazafiak értelmezésében VERDI „Victor Emmanuel, re d’ Italia „Victor Emamanuel egész Olaszország királya” ZÖLD, FEHÉR, VÖRÖS és savoyai-ház címere 1848-ban fogadta el, Károly Albert, II. Victor Emanuel apja

Milánói Scala „Va pensiero, sull’ ali dorate” 1842-ben mutatják be a Nabuccót. „Va pensiero, sull’ ali dorate” „ Szállj, gondolat aranyló szárnyakon…” A rabok kórusa, az egység himnuszává válik. A harmadik felvonásban az énekkar a babiloni fogságban sínylődő zsidók kórusát szólaltatja meg. Az osztrák megszállásra való célzás annyira nyilvánvaló , hogy a közönség fellelkesül, helyéről felállva , üdvrivalgással ünneplik Verdit: LIBERTA PER I’ ITALIA! (Szabadságot Olaszországnak!). 53 előadást tartanak egymást követően, ez utolérhetetlen csúcs marad. Verdi - Nabucco - Rabszolgák Kórusa  https://www.youtube.com/watch?v=_Fi_wrlQF8s

NEMZETÁLLAMOK ÉS BIRODALMI POLITIKA KORA

1. Forradalmakat felváltó hatalmi politika Franciaország 1848 1848-ban Párizsban a munkáskövetelések szembeállították a liberális polgárságot és a tömegeket, s a munkás felkelés leverése után választották köztársasági elnökké Louis Bonaparte – III. Napóleon A politikai rendet a tömegeknek is kedvezve megszilárdította. Népszavazással megerősített diktatúrát vezetett be Franciaországban. Kalandor külpolitikája bukásához vezetett. Oroszország I. Miklós cár az 1848-as forradalmak leverése után hatalma csúcsán állt. Elérkezetnek látták az időt a fekete-tengeri tengerszorosok megszerzésére. A keleti kérdés kiéleződése 1853-ben háború kirobbanásához vezetett. F: nagyhatalom N: III. Napóleon É: 1853–1856 (a krími háború) T: Szuezi-csatorna krími-háború A vereség az új cárt II. Sándort reformokra ösztönözte.

2. Egységes olasz állam CAVOUR „ az olasz egyesítés önerőből nem csak külső hatalom segítségével lehetséges” PIEMONT miniszterelnöke (1852-61) Ferenc József III. Napóleon Solferino (1859) II. Viktor Emánuel 1859 őszén Itália középső része is csatlakozott Piemonthoz, majd a következő évben Itália déli része is. GARIBALDI F:12.old./4, 13.old./8,  F: <nacionalizmus>, [irredentizmus] N: III. Napóleon, Garibaldi É: 1859 (a solferinói ütközet) T: Piemont, Olaszország, <Róma>, <Egyházi (Pápai) Állam>, <Velence> http://korok.webnode.hu/products/az-olasz-es-a-nemet-egyseg-letrejotte1 1857-58 Cavour számára az Ausztria elleni újabb háború előkészületeivel teltek. Fejlesztették a hadsereget, modern gépeket állítottak be a gyáraikba, elkészültek az első modern acélcsövű ágyúk. 1858.07.21-én került sor III. Napóleon és Cavour titkos találkozójára Plombieresben. Napóleon pénzügyi és katonai támogatást ígért Ausztria ellen, cserébe egy francia hegemónia alatt álló föderatív Itália megteremtését és területi kompenzációkat kért. A megegyezés értelmében Itáliát 4 állam konföderációjaként szervezték volna újjá a pápa tiszteletbeli elnöksége alatt. A konföderáció hangoztatása a francia katolikusok miatt volt fontos Napóleonnak. A terv szerint az egyik államcsoport északon jött volna létre Piemont központtal, s ide tartozott volna még Lombardia, Velence, Modena, Párma és Romagna. A félsziget közepére Toscanát és a Pápai Államot tervezték, délen pedig megmaradt volna a Nápolyi Királyság. A segítségért Franciaország Nizzát és Savoyát kérte. Ez két dolog miatt volt kényes Cavour számára: Nizza egy bizonyos Garibaldi szülőföldje volt, míg Savoya a Piemont-ház bölcsője. Láthatjuk, hogy szó nem volt egységes Olaszországról, inkább Napóleon törekedett arra, hogy a félszigeten megszerezze a befolyást. Ennek érdekében támogatta az olaszokat, már csak az ürügyet kellett megtalálni a háborúra, amelyet Cavournak kellett kiprovokálni. Olvass tovább: http://korok.webnode.hu/products/az-olasz-es-a-nemet-egyseg-letrejotte1/ 1861 VELENCE RÓMA Sásdi Tamás: Az olasz és a német egység létrejötte http://korok.webnode.hu/products/az-olasz-es-a-nemet-egyseg-letrejotte1/

solferinoi csata  Henry Dunant: Vöröskereszt létrehozása Olvass tovább: http://korok.webnode.hu/products/az-olasz-es-a-nemet-egyseg-letrejotte1 Cavour mozgósítással provokálta az osztrákokat, akik hadat is üzentek. A háború 1859.04.26-án kezdődött. Az osztrákok hadvezére, Gyulai Ferenc gyors támadással szerette volna szétverni az olaszokat, még a franciák megérkezése előtt. A piemontiak azonban kitértek dél felé az osztrákok elől. Közben a franciák is megérkeztek. Megmozdultak a közép-itáliai államok is. 1859.04.27-én II. Lipót elmenekült Firenzéből, ahol ideiglenes kormány alakult, ez kimondta Toscanának Piemonthoz való csatlakozását. 06.13-án felkeltek a modenaiak, akik szintén csatlakoztak Piemonthoz. Ugyanezt tette 06.29-én Párma is. A háború döntő csatáit Magentánál (06.04) és Solferinónál (06.24) vívták. A magentai ütközet megnyitotta a francia-szárd koalíciónak az utat Lombardia felé és III. Napóleon és II. Viktor Emánuel csapatai bevonultak Milánóba. A döntő ütközetre a rettenetes solferinói csatában került sor. Az ütközetben legalább 40.000 ember pusztult el, és az osztrákok a vereség után a Mantova, Verona, Peschiere, Legnano-vonalon a várnégyszögbe húzódva védelemre rendezkedtek be. A csatatéren a sebesültek ezreinek segély nélküli vergődését és pusztulását látva a svájci Henri Dunant elhatározta, hogy megalapítja a Nemzetközi Vöröskeresztet. III. Napóleon azonban megelégelte a háborút, és rádöbbent, hogy olyan Olaszország van születőben, amely Franciaország vetélytársa lehet a Földközi-tenger térségében. Így 1859.07.08-án Villafrancában megállapodott Ferenc Józseffel a fegyverszünetről és az előzetes békefeltételekről. A békekötés 11.10-én történt meg Zürichben, olyan feltételek mellett, mintha az osztrákok győztek volna. Ausztria megtarthatta Velencét, Lombardiát átadta Franciaországnak. A békekötés kimondta, hogy a közép-itáliai államok nem csatlakozhatnak Piemonthoz. A békét II. Viktor Emánuel is elfogadta, Cavour tiltakozásul lemondott. Azonban a közép-itáliai államok Piemonthoz való csatlakozását nem lehetett meg nem történtté tenni. 1859 novemberében Modena, Párma és Romagna egyesült, majd 1860.03.18-án Emilia is kimondta csatlakozását Piemonthoz. 1860.03.22-én Toscana ugyanígy tett. A miniszterelnökként visszatért Cavournak sikerült elismertetnie III. Napóleonnal a közép-itáliai államok csatlakozását Piemonthoz. Ennek fejében át kellett adnia Franciaországnak Nizzát és Savoyát. 1860 tavaszán a mérsékelt liberális nem gondolták, hogy a Savoyai-királyságot egyesíteni lehetne Dél-Olaszországgal is. Tőlük függetlenül ezt tervezték a hazaszeretettől fűtött demokratikus erők, az észak-és közép-olaszországi kis-és középpolgárság különféle rétegeiből kikerült fiatalok Garibaldi   Ezeknek a hazafiaknak Giuseppe Garibaldi volt a vezérük. Ő volt az olasz egységmozgalom hőse. Nizzai tengerészcsaládból származott, folytatva a családi hagyományokat, a szárd haditengerészetnél kötött ki 1833-ban. Egy mazzinista felkelési kísérletben vett részt, ami miatt kénytelen volt Dél-Amerikába emigrálni. Itt hajóskapitányként brazil felkelőket támogatott, majd Uruguay oldalán Argentína ellen harcolt. 1948-ban a milánói felkelőkkel harcolt az osztrákok ellen, 1849-ben a rövid életű Római Köztársaságot védte a franciáktól. Ezután újra emigrációba vonult, járt Londonban, New Yorkban és Peruban, majd Cavour engedélyével tért vissza 1854-ben. Republikánus volt, de a nemzeti egység érdekében elfogadta, hogy az egységes Olaszországot II. Viktor Emánuel alkotmányos monarchiájával teremtsék meg. Garibaldi és a Mille, Dél-Olaszország egyesítése az ország többi részével (1860-61) 1860.05.06-án Garibaldi 1089 vörös ingesével (Mille) elindult Genovából, hogy felszabadítsa dél-olasz honfitársait. A vörös ingesek között ott találhatunk több magyar emigránst is, közöttük Türr Istvánt. 11-én szálltak partra Marsalában, s elindultak Palermo felé. Garibaldi a következőket mondta: „Itt most vagy megteremtjük Olaszországot vagy meghalunk”. 06.06-án foglalták el Palermót. Itt esett el a magyar Tüköry Lajos, akit Garibaldi „vitézség klasszikus földje méltó képviselőjének” nevezett. Majd 21-én legyőzték a Bourbon-sereget Milazzónál. 08.20-án Garibaldi átkelt Szicíliából Calabriába, majd 09.07-én bevonult Nápolyba. Ezután Róma elfoglalását tervezte. Cavour vegyesen fogadta a hódításokat. Nem akarta, hogy Garibaldi IX. Pius ellen induljon, ezáltal alkalmat adva Ausztriának, Franciaországnak, az európai reakciós erőknek, hogy az egyház védelmére keljenek. 1860.09.11-én megindult a piemonti sereg, benyomult az Egyházi Államba, részben azért, hogy megelőzze Garibaldit és megmentse a pápát, részben azért, hogy területeket vegyen el az Egyházi Államtól. Lazio tartomány és Róma kivételével el is ragadta Emiliát, Romagnát, Marchét és Umbriát. 09.18-án szétverte a pápai fősereget. Garibaldi serege 10.01-én ütközött meg Volturnónál a nápolyi sereggel. Amelyben a vörös ingesek kerekedtek felül A csatában magyar egységek is részt vettek, akiket Garibaldi a következőképpen dicsért meg naplójában: „Milyen jó volt látni a magyar légiót, amely olyan biztosan és rendíthetetlenül haladt előre, mintha nem is csatában, hanem hadgyakorlaton venne részt. A mai nap győzelmében döntő szerepe volt a magyaroknak”. Úgy tűnt, hogy Garibaldi meg sem áll Rómáig. Ott azonban francia csapatok állomásoztak, s ez nemzetközi bonyodalmat okozhatott. A Garibaldi-kérdés megoldását a király vállalta magára. 10.26-án találkozott vele Teanónál: Viktor Emánuel megköszönte Garibaldi szolgálatait és elbocsátotta, aki hazament. Az 1860.10.21-én rendezett népszavazással Dél-Olaszország csatlakozott az Olasz Királysághoz. A Torinóban összeült olasz parlament 1861.04.27-én II. Viktor Emánuelt Olaszország királyává kiáltotta ki, aki Cavournak adott kormányalakítási megbízást. Ő azonban nemsokára, 06.06-án meghalt. Olvass tovább: http://korok.webnode.hu/products/az-olasz-es-a-nemet-egyseg-letrejotte1/ / solferinoi csata  Henry Dunant: Vöröskereszt létrehozása AZ OLASZ EGYSÉG LÉTREJÖTTE http://www.korosi-dkeszi.sulinet.hu/tananyagok/tortenelem7/olaszegyseg.ppt

Otto von Bismarck A „vaskancellár” 1866 Könnigratz Sedan 1870 Elszász 2. Egységes német állam Otto von Bismarck A „vaskancellár” „Nem Poroszország liberalizmusára tekint Németország, hanem hatalmára, nem beszédekkel és többségi határozatokkal döntik el a kor nagy kérdéseit, hanem vérrel és vassal.” 1866 Könnigratz Sedan 1870 F:14.old./1, 15.old./8, 16.old10, 17.old./17, 18.old/14 F: <nacionalizmus>, nagyhatalom N: III. Napóleon, Bismarck É: 1866 (a königgrätzi csata), 1871 (a Német Császárság létrejötte) Elszász Lotaringia Harmat Árpád: Az olasz és német egység kialakulása http://tortenelemklub.com/ujkor/a-19-szazad/293-az-olasz-es-nemet-egyseg-kialakulasa

4. Az ipari forradalom újabb hulláma F:19.old./1, 20.old14, F: <tőke>, <kapitalizmus>, monopólium, futószalagos termelés N: Rothschildok T: Német Császárság

TÁRSADALOM urbanizáció városiasodás Belső vándorlás 5. Népesedési folyamatok és a polgári állam jellemzői TÁRSADALOM Népesség növekedés (de a városiasodás nyugaton megindította a születés szám csökkenését) Belső vándorlás (URBANIZÁCIÓ- VÁROSIAISODÁS) Kivándorlás Fő célja „az ígéret földje” USA F: 26.old./7,8, 28.old.14 F: polgári állam, <urbanizáció>, városiasodás, <cenzusos választójog> ÉK: változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték TK: társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, identitás, életmód, város, gazdaság, gazdasági teljesítmény, adó, politika, állam, parlamentarizmus, demokrácia, népképviselet, közigazgatás, <emberi jog>, <állampolgári jog>, centrum, periféria, vallás urbanizáció városiasodás Villanyvilágítás, csatornázás, autó, mozi, tömegközlekedés

azonosságtudatot követel polgáraitól A XIX. század második harmadára megszületik a nemzeti alapon szerveződő Polgári állam azonosságtudatot követel polgáraitól Biztosítja polgárai számára az alkotmányos szabadság jogokat (cenzusos választó jog) Az élet valamennyi területét az irányítása alá vonta (hivatalnokok számának növekedése) Polgári állam Cenzusos választójog

6. A hármas szövetség létrejötte nagyhatalom Bismarck Németország három császár szövetsége Oroszország OMM Balkán Keleti kérdés Kettős szövetség F: 29.old./2, 30.old./31, 32.old/10 F: nagyhatalom, hármas szövetség, keleti kérdés N: Bismarck É: 1882 (a hármas szövetség megalakulása) T: Balkán ÉK: ok és következmény, tény és bizonyíték TK: identitás, nemzet, nemzetiség, politika, állam, birodalom, szuverenitás, vallásüldözés 1882 hármas szövetség Olaszország

7. Az Egyesült Államok felemelkedése Észak Dél védővám Szabad verseny Rabszolga felszabadítás Lincoln 11 déli állam kilépett az Unióból 1861-65 TELEPÍTÉSI TÖRVÉNY F: 34.old./2, 35.old./5, 36.old.8, 37.old./10 F: <szabad verseny>, <védővám> N: Lincoln É: 1861–1865 (az Egyesült Államok polgárháborúja) ÉK: változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció TK: társadalmi csoport, felemelkedés, népesedés, migráció, életmód, gazdasági rendszer, gazdasági kapcsolat, gazdasági válság, piac, <politikai párt>, demokrácia, <emberi jog> POLGÁR HÁBORÚ RABSZOLGA FELSZABADÍTÁS (megmaradt a faji megkülönböztetés)

8. A gyarmatosítás újabb hulláma világkereskedelem gyarmatok anyaország nyersanyag szállítói és bővülő iparának felvevő piaca Gazdasági fejlődés egyik forrása Nagyhatalomak közötti alapvető feszültség forrás Gyarmatokért folyó küzdelem F: 38.old./1, 38./old.2, 40.old./8, 41.old./11 F: <világkereskedelem>, nagyhatalom, [reváns] N: Viktória királynő T: <India>, Szuezi-csatorna ÉK: változás és folyamatosság, ok és következmény TK: társadalom, identitás, migráció, gazdasági tevékenység, erőforrás, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, piac, <gyarmatosítás>, parlamentarizmus, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, [választójog

Parlamentáris demokrácia Nagy-Britannia Parlamentáris demokrácia kiszélesedése (szavazati jog, politikai váltógazdaság –konzervatívak és liberálisok- munkásvédelmi törvények) A világ legnagyobb gyarmatbirodalma India Szuezi-csatorna Viktória nagybátyját, IV. Vilmost követte a trónon, és egyike lett a történelem leghosszabb ideig uralkodó fejedelmeinek. Német családból származott (Hannoveri-ház), német nevelést kapott édesanyja révén és német herceghez is ment feleségül. Albert, szász-coburgi herceg és Viktória házasságáról már gyermekkorukban döntöttek. Eleinte azonban az unokatestvérek (!) házassága csak egy szép tervnek bizonyult, hogy később ebből királyi házasság lesz, azt senki sem sejthette. - See more at: http://korkep.sk/cikkek/kultura/2014/02/06/botranyos-uralkodok-a-tronon#sthash.LcvTMwpd.dpuf Viktória királynő

9. Egyenlőtlen fejlődés - az antant létrejötte új nagyhatalom USA Japán Németország Gyorsabban fejlődtek mint a centrum országai Németország II. Vilmos német flotta F: 46.old./9,12 F: nagyhatalom, egyenlőtlen fejlődés, antant N: II. Vilmos É: 1907 (a hármas antant létrejötte) ÉK: változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció TK: gazdaság, gazdasági tevékenység, erőforrás, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, piac, <gyarmatosítás>, politika, állam, birodalom, szuverenitás világ újra felosztása 1907 antant

középosztály városiasodás szakszervezet Torlódó társadalom 11.Társadalmi kiegyezés felé nyugaton és az ellentétek felé keleten középosztály városiasodás szakszervezet Torlódó társadalom szocializmus szociáldemokrácia F: középosztály, [torlódó társadalom], <szocializmus>, városiasodás, szakszervezet, szociáldemokrácia, [bolsevik], keresztényszocializmus N: XIII. Leó, [Lenin] ÉK: változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció TK: társadalom, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, gazdasági rendszer, gazdasági teljesítmény, politika, állam, parlamentarizmus, demokrácia, népképviselet, hatalmi ág, <politikai párt>, [választójog], jogegyenlőség bolsevik Lenin

Keresztény szocializmus XIII. Leó Nyitottabbá vált az egyház a tudományos eredmények és társadalomi problémák iránt. A pápa támogatta az egyház szociális munkáját a munkásság körében. Keresztény szocializmus Szemben a marxizmussal nem az ellentétek kiélezésében, hanem azok feloldásában látta a megoldást

11. Mindennapok a boldog békeidőkben F: [tömegkultúra], [magaskultúra (elitkultúra)], <emancipáció>, városiasodás, középosztály ÉK: változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció TK: társadalom, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, migráció, életmód, város, nemzet, gazdasági teljesítmény, politika, jogegyenlőség, emancipáció

ÖSSZEGZÉS

alkottak képet a korabeli világról A társadalmi és ipari forradalom ellentmondásos világát két művészeti irányzat ROMANTIKA REALIZMUS dolgozta fel Érzelmek hangsúlyozásával az emberek közti személyes viszonyok megmutatásával A társadalom és az emberéletének kapcsolatainak pontos leírása alkottak képet a korabeli világról Bár a képzőművészetben és a zenében is hódított mindkét stílusirány az irodalomhoz kötődik elsősorban