A környezetgazdaságtan – a maradandóság gazdaságtana -

„Még legalább száz évig el kell hitetnünk magunkkal és mindenkivel, hogy ami jó, az gonosz, és ami gonosz, az jó, mert a gonosz hasznos és a jó nem az. A kapzsiság, az uzsora és a gyanakvás legyenek még egy kis ideig az isteneink. Mert csak ők vezethetnek ki bennünket a gazdasági szükség alagútjából a napvilágra.” John Maynard Keynes, 1930

„A közgazdász számára az a gondolat, hogy létezhet beteges, egészségtelen növekedés, perverz ötletnek tűnik, amelynek felmerülnie sem szabad.” Ernst Friedrich Schumacher, 1967

A közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik. Központi szerepe van a modern világ alakításában, hiszen meghatározza, hogy mi „gazdaságos” és mi „gazdaságtalan”. Ez pedig meghatározza az egyének, közösségek, kormányok cselekedeteit…

Alapprobléma 1. A természet erőforrásait jövedelemtételként könyvelik el, nem pedig tőketételként – vagyis ezek megfogyatkozása nem befolyásolja a közgazdaságtani számításokat – közgazdasági szempontból nem érdek ezek megőrzése. E. F. Schumacher

Alapprobléma 2. A gyakorlatban nem érvényesül a versenyegyenlőség és a szennyező fizet elve, hiszen a jelenlegi gazdaság úgy működik, hogy nem veszünk tudomást a rendszer externális (külső) költségeiről. Ezáltal a szennyező technológiák jogosulatlan versenyelőnyben vannak (olcsóbbak) a környezetkímélő megoldásokhoz képest…

► Környezetgazdaságtan – közgazdászok ► Ökológiai közgazdaságtan – ökológusok, fizikusok ► Részterületei:  Környezet- és gazdaság kapcsolata  Természeti erőforrások gazdaságtana  A környezetszennyezés és degradáció közgazdasági összefüggései ► A károk felmérésének módszerei ► Környezetvédelem költségei ► Környezetvédelmi szabályozás közgazdasági lehetőségei

Miért jött létre? ► A hagyományos közgazdaságtan láthatóan nem tudott választ adni a környezetszennyezéssel kapcsolatos számos kihívásra, sőt sok esetben kifejezetten előmozdította a környezet szennyezését.  A „fenntartható növekedés” áll a célkeresztben – a termelés maximalizálása fokozott természetierőforrás-hasznosítást követel meg.  Kritikus zóna: a természeti erőforrások olyan mértékű igénybevétele, amely már meghaladja az újratermelődés ütemét (erdő, földhő).

A környezetgazdaságtan kínálta megoldások 1. ► Externália problematikája  Külső gazdasági hatás: egy gazdasági szereplő tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyásolja egy másik szereplő helyzetét ► Kívülálló személy(ek) jólétét módosítja ► Nem kötelezik az okozót a kár kompenzálására ► A hatás nem szándékolt ► Pozitív és negatív ► Válasz: szennyező fizet elv megjelenése

A fogyasztói társadalomban a gazdaság abban érdekelt, hogy a természeti erőforrásokat a lehető legrövidebb idő alatt hulladékká alakítsa: a fejlettség mutatója a természeti erőforrások hulladékká alakításának sebessége A fogyasztói társadalomban a gazdaság abban érdekelt, hogy a természeti erőforrásokat a lehető legrövidebb idő alatt hulladékká alakítsa: a fejlettség mutatója a természeti erőforrások hulladékká alakításának sebessége

Korrekciós törekvések a GDP/GNP-re ► Gond, hogy a döntéshozók ma a gazdaság érdekeit előbbrevalónak tartják a társadalom, az ember érdekeinél.  Cél: Ne mi szolgáljuk a gazdaságot, hanem a gazdaság szolgálja a társadalmat! ► Az életszínvonal nem feltétlen alakul a gazdaság teljesítményével párhuzamosan. Fisher (1906): Distinguish "enjoyment of life" from "production of goods" A környezetgazdaságtan kínálta megoldások 2.

GDP/fő ($/fő) hely: Luxemburg hely: Norvégia hely: Amerikai EÁ hely: Magyaro HDI – hely: Norvégia – 0, hely: Izland – 0, hely: Ausztrália – 0, hely: Amerikai EÁ - 0, hely: Magyaro. – 0,869

Gazdasági mutatók  Jóléti mutatók ► NEW (Net Economic Welfare): Nettó Gazdasági Jólét ► HDI (Human Development Indicator): Emberi Fejlődési Mutató ► ISEW (Index of Sustainable Economic Welfare) ► GPI (Genuine Progress Indicator) ► GNH (Gross National Happiness )

Human Development Index (2004). Várható élettartam + írástudatlanság, iskolázottság + GDP ██ and over ██ ██ ██ ██ ██ ██ ██ ██ ██ ██ ██ ██ ██ ██ under 0.300

Magyarország ökológiai lábnyoma (3,5 ha/fő) – világátlag: 2,9

„A Föld eleget terem ahhoz, hogy kielégítse minden ember szükségletét, ám nem minden ember mohóságát.” Mahatma Gandhi