Energetikai gazdaságtan

Az előadások a következő témára: "Energetikai gazdaságtan"— Előadás másolata:

1 Energetikai gazdaságtan
2. Energetika, (nemzet)gazdaság és társadalom – Filozófiai kitekintő

2 Korábban láttuk… Társadalmi fejlettség - HDI

3 Jól élünk? Boldogság és anyagi jólét a népesség ennyi %-a boldog
Forrás: The Pardee Papers No. 4, January 2009 Boston University egy főre eső GDP évi USD-ben

4 Szemléletmód Klasszikus megközelítés… termékek és szolgáltatások
FOGYASZTÓK TERMELŐK munka és tőke

5 Szemléletmód Differenciált megközelítés ökoszisztéma szolgáltatásai
HUMÁN TŐKE tudás, képesség, egészség ökoszisztéma szolgáltatásai természeti erőforrások F T TÁRSADALMI TŐKE kapcsolatok, bizalom, együttműködés, szervezetek, kormányzat természeti tőke

6 Társadalmi fejlettség…
Hogyan mérhető a még a társadalmi fejlettség? NEW = Net Economic Welfare (Nettó Gazdasági Jólét) ISEW = Index of Sustainable Economic Welfare (Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe) GPI = Genuine Progress Indicator (Valódi Fejlődés Mutatószáma)

7 Net Economic Welfare Nordhaus és Tobin alkotta meg Az első, ami a környezeti változásokat is megpróbálta felmérni (alapja a GDP) szabadidő önkéntes munkák szürke (fekete) gazdaság Pozitív környezeti károk egészség-károsodás urbanizációs ártalmak fegyverkezési kiadások Negatív

8 Index of Sustainable Economic Welfare
A jövedelemegyenlőtlenséggel korrigált lakossági fogyasztás + nem-defenzív közkiadások + házimunka értéke - defenzív közkiadások - defenzív magánkiadások - tőkeképzés - környezetszennyezés értéke - a természeti tőke degradációja

9 ISEW - részletesen A mutató alapja tehát a lakossági fogyasztás, pontosabban a jövedelemegyenlőtlenség indexével korrigált lakossági fogyasztás. Ehhez adódik 1. a háztartási munka értéke; 2. a tartós fogyasztási cikkek éves szolgáltatásainak értéke; 3. az utak, országutak nyújtotta szolgáltatások értéke, és 4. az egészségügyi és oktatási közkiadások. Ebből vonják ki azután a következő tételeket: 5. a tartós fogyasztási cikkek vásárlására fordított éves összeg; 6. a jóléthez hozzá nem járuló egészségügyi és oktatási magánkiadások; 7. az országos szintű reklámkiadások; 8. az ingázás - munkába járás - közvetlen költségei; 9. az urbanizáció költségei; 10. a motorizált közlekedés baleseteinek költsége; 11. a vízszennyezés költségei; 12. a légszennyezés költségei; 13. a zaj okozta károk; 14. a mocsarak és lápok elvesztéséből fakadó károk; 14. a mezőgazdasági területek csökkenéséből fakadó károk; 15. a nem megújítható erőforrások kimerüléséből eredő költségek; és 16. a hosszútávú környezeti károk költsége. Végül hozzászámolnak a mutatóhoz két változó előjelű tételt is: 17. a nettó tőkenövekedést, és 18. az ország nettó nemzetközi tőkepozíciójának változását.

10 Genuine Progress Indicator
GPI (Genuine Progress Indicator, 1995) Az ISEW átdolgozott változata Az ISEW-hez képes öttel több társadalmi, és kettővel több környezeti tételt tartalmaz Nagyon nagy a statisztikai információ igénye

11 GDP versus ISEW, GPI Source: Pulselli et al., 2008, The road to sustainability. WIT Press, Southampton, UK.

12 GDP vs GPI az USA esetében
ellentétes trend azonos

13 civilizáció fejlettsége
Korábban láttuk… civilizáció fejlettsége HDI GDP, ISEW, GPI vallás EDI, techno-lógia

14 Civilizációs elméletek, filozófiák…
Francis FUKUYAMA „A történelem vége és az utolsó ember” 1992 Az emberiség fejlődése a liberális demokrácia és fejlett piacgazdaság kialakulásával véget ért. Ez a legjobb (?) 1952-

15 Civilizációs elméletek, filozófiák…
Samuel P. HUNTINGTON „A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása” 1996, Fukuyama művének kritikája A civilizációk közötti háború a szemünk előtt zajlik Előd-elmélet: Toynbee

16 Huntington civilizációs elmélete
Nyugati Iszlám Latin amerikai Keleti ortodox Japán Afrikai Kínai Buddhista Hindu

17 Huntington civilizációs elmélete
Civilizációk közötti ellentétek Afrikai Hindu Nyugati Iszlám Latin amerikai Kínai Ortodox Japán

18 Huntington civilizációs elmélete
Kiinduló megállapítások a kulturális identitás meghatározó, politika nem csak érdekérvényesítés, hanem önmeghatározás is, főszereplők: nemzetállamok csoportjai; Alaptézisek (Fukuyama kritikája) nincs örökéletű civilizáció (egyszer minden elmúlik), nem lesz globális civilizáció, modernizáció ≠nyugatiasodás

19 Huntington civilizációs elmélete
A civilizációk szerkezete Tagállamok Magállamok (a domináns állam, nem minden civilizációban, Nyugati: USA [volt?]) Hasadó államok (melyeken keresztülhalad egy civilizációs határvonal, például Ukrajna) Magányos államok (például Japán, Haiti) Elszakadó államok (civilizációt váltó államok, például Törökország – Iszlámból Nyugatiba, most éppen vissza)

20 Huntington civilizációs elmélete
Civilizációközi kapcsolatok Kölcsön-hatás Hatás Találko-zások

21 Huntington civilizációs elmélete
„Isten revansa” vallási reneszánsz az 1970-es évektől (elsősorban Ny-Európa), ill től (K-Európa is, más okból) MIÉRT? városiasodás, gyökér-telenség KIK? második, harmadik generációs bevándorlók HOGYAN? identitás újjáépítés

22 Huntington civilizációs elmélete
Iszlám újjá-születés modernizáció, Nyugat elvetése új vallásosság liberális demokrácia elvetése népesség-robbanás, olajbevételek

23 Huntington civilizációs elmélete
Összecsapások Univerzalisták Nyugat Agresszívek Kína, Iszlám Gyengék Afrika Latin Amerika Ingadozók India, Oroszország (?), Japán