AZ AKTÍV IDŐSÖDÉS ÉS A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS

A jelenlegi népesedési helyzet Az aktív idősödés, tevékeny időskor MIRŐL is lesz szó? A jelenlegi népesedési helyzet Az aktív idősödés, tevékeny időskor Intézkedések a nyugdíjrendszer fenntarthatóságáért 2010-től, 2014-től Kitér a jelenlegi népesedési helyzetre és arra, hogy mit lehet tenni a helyzet megfelelő kezelésére, és a nyugdíjrendszerben teendő intézkedésekre. Mottó nem új keletű, időtálló, mind a mai napig érvényes. „A fiatal szem élesebben lát, az idős szem mélyebbre.” /I. Erzsébet/

Népesedési helyzet Magyarországon (forrás: KSH) Az előadás részletesen a magyar helyzettel foglalkozik, ugyanakkor a nemzetközi tendenciák is nagyon hasonlóak (várható élettartam, idősödés), noha a paraméterek eltérnek.

Magyarország népességének alakulása 2015 és 2050 Keskeny alapú, felfele kiszélesedő, urna alakú, fogyó népességet jelző korfa (a korábbi fenyőfa típusú korfa helyett) válik jellemzővé a következő évtizedekben. Folyamatosan növekvő idősebb populáció és csökkenő létszámú fiatal korcsoportok. EU-ban 2060-ra a 65+ szinte megduplázódik, 80+ közel háromszorosa lesz

Demográfiai folyamatok Magyarország egyedülállóan kedvezőtlen demográfiai trendekkel jellemezhető: több mint harminc éve szinte folyamatosan csökkent a népesség (33 év alatt mintegy 800 ezer fővel) Ugyanakkor kedvező fejlemény, hogy 2014-ben 3,2%-kal több gyermek született 2013-hoz képest 1,34-ről 1,41-re nőtt a termékenységi arányszám 2014-ben a házasságkötések száma 4,6%-kal nőtt, a válások száma 3,6%-kal csökkent. Mind a születéskor várható átlagos élettartam, mind a 65 éves korban várható átlagos élettartam folyamatosan emelkedik (évente 2-3 hónappal) Örvendetes fejlemény, hogy a Kormány erőfeszítéseinek következtében népesedéspolitikai téren kedvező tendenciák indultak be. Ezzel párhuzamosan hosszabb távon a várható élettartam folyamatos növekedése jellemzővé válik.

Születéskor várható élettartam 2001–2013 Folyamatos a növekedés, noha a nők esetén a születéskor várható átlagos élettartam magasabb, a tendencia az, hogy a különbség a két nem között folyamatosan csökken, hiszen a férfiak esetén nagyobb ütemben emelkedik. A tendencia a következő évtizedekben is folytatódik a demográfiai prognózisok szerint.

65 éves korban várható élettartam 2001–2012 A idősödés, a nyugdíjrendszerek hosszú távon, megfelelő színvonalon történő fenntartása szempontjából fontos mutató. A trend növekedést jelez, az EU átlagtól átlagosan kevesebb, mint 3 év a lemaradásunk.

Egészségben töltött várható élettartam 65 éves korban 2005–2012 Idősebb népesség egészségügyi állapotát tükrözi, javuló trend, a nemek közötti különbség kevesebb, mint 0,5 év, EU átlagtól lemaradásunk kevesebb, mint 2,5 év.

Népesség-előreszámítás Magyarországon alap, alacsony és magas változatban 8 590 000 7 920 000 6 920 000 Növekvő várható és egészségben várható átlagos élettartam adatok, azonban fogyó népesség, és ez a trend 2060-ig az előjelzések szerint alaptendencia. Még az 1,75-ös termékenységi arányszámmal számolva is a KSH előrejelzései szerint 8 590 000 fő 1,6 termékenyégi arányszám mellett 7 920 000 fő, 1,45- ös termékenységi arányszám mellett 6 920 000 a népesség előreszámítás szerint a becsült lélekszám. Forrás: KSH NKI

Az Európai Unió népesség-előrejelzése A demográfiai változások, az idősödő Európa kihívásaira haladéktalanul szükséges közös megoldások kidolgozása, ennek egyik eszköze lehet az aktív idősödés, az aktivitás, mint élethosszig tartó folyamat kultúrájának megteremtése. 2006-tól az idősödés kérdése egyre hangsúlyosabbá vált, 2007-ben állásfoglalást fogadott el az EU Tanácsa: Az EU demográfiai változásaiból eredő lehetőségek és kihívások: idősebb emberek hozzájárulása a gazdaság és társadalom fejlődéséhez címmel. Természetesen ezek a számok a jelenleg zajló erőteljes migrációs folyamatokkal nem számolnak.

Aktív idősödés Az aktív idősödés az idősebb emberek képessé tétele arra, hogy minél tovább aktívak maradjanak a társadalomban és a gazdaságban. OECD 1998 Az active ageing (aktív idősödés) olyan társadalmi és egyéni gyakorlatot jelent, amellyel az időskori életminőség javítható. Az egyén szintjén olyan időskor megélését fejezi ki, amely gazdasági aktivitást, a munkaerőpiacon maradást, a társadalmi, kulturális és civil életben való aktív részvételt, a társadalmi reintegrálódást jelent. WHO 2002 Az aktív idősödés (active ageing=AA) koncepciója tehát nem statikus, nem az egyes életszakaszok változatlanságát képviseli, sokkal inkább annak dinamikus aspektusait emeli ki: az egyes életkori szakaszok bizonyos keretek között átjárhatók, az ezzel kapcsolatos szemléletmód és gondolkodás átalakításra szorul, felülírható. Ebben a felfogásban válik világossá, hogy az AA tulajdonképpen egy élethossziglan megélt folyamat, amely optimalizálja a fizikai, társadalmi szellemi lehetőségeket annak érdekében, hogy javuljanak az életkilátások, a produktivitás és az életminőség idősebb korban. Ez a megfogalmazás az ”egészséges idősödés” (healthy ageing) fogalomra épülve, annak kibővítésével keletkezett a 90-es évek végén. Az aktív idősödés az emberek segítése abban, hogy életük során addig lehessenek saját életük urai, ameddig csak lehetséges, és ahol lehetséges hozzá tudjanak járulni a gazdasághoz és a társadalomhoz. Európai Bizottság

2012 – tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve Fő célok: Figyelemfelhívás, azaz tudatosítani az aktív idősödés értékét és számos dimenzióját, annak érdekében, hogy hangsúlyt és nagyobb elismerést kapjon az idősek hasznos szerepe a társadalomban és a gazdaságban. Tudásmegosztás, azaz minden szinten ösztönözni a vitát, az információcserét és fejleszteni az egymástól való tanulást a tagállamok, illetve az érdekelt felek között annak érdekében, hogy előmozdítsák az aktív idősödési politikákat, meghatározzák és terjesszék a bevált gyakorlatokat, valamint elősegítsék az együttműködést és a szinergiákat. Cselekvés, azaz keretrendszert kínálni a kötelezettségvállaláshoz és a konkrét intézkedésekhez . Antidiszkrimináció, azaz előmozdítani az olyan tevékenységeket, amelyek segítenek az életkoron alapuló megkülönböztetés és az életkorral kapcsolatos sztereotípiák leküzdésében, valamint az – különösen a foglalkoztatást érintő – akadályok felszámolásában.  

Aktív idősödés Magyarországon 2001 Idősügyi Charta - Idősügyi Tanács 81/2009. (X. 2.) OGY határozat az Idősügyi Nemzeti Stratégiáról 1089/2012. (IV. 2.) Korm. határozat tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programjáról Céljaink: Az aktivitás megőrzése minél tovább A generációk közötti kapcsolat szorosabbra fűzése Az idősek jóllétének növelése „A fiatalság mércéje nem az életkor, hanem a szellem és a lélek állapota: az akarat- és képzelőerő, az érzelmek intenzitása, a jókedv és a kalandvágy győzelme a lustaságon.” /Albert Schweitzer/

Koncepcionális változások Magyarország Alaptörvénye XV. cikk (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. XVI. cikk (4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló CXCIV. törvény 41.§ (2) Öregségi nyugdíj annak állapítható meg, aki a nyugdíjkorhatárt betöltötte, és megfelel a törvényben meghatározott egyéb feltételeknek. 2011. április 25.; 2011. december 30. – hatálybalépés 2012. január 1.

Mi az idősügy? Rétegpolitika, amely a szakpolitikák időseket érintő elemeit fogja át. Fontos célkitűzése az esélyteremtés és a társadalmi szemléletformálás annak érdekében, hogy az idősekről való közgondolkodást kedvezően formálja, és a nemzedékek közötti kapcsolatokat erősítse. Átfogja mindazokat a szakterületeket és egyéb intézkedéseket, amelyek az idősödők és az idősek munkaerő-piaci helyzetéből, egészségi állapotából, családi és szociális körülményeiből adódó speciális igényekre adhatnak választ, és a jó közérzet elérése érdekében valósítanak meg közösségépítő, kulturális, sport- és egyéb programokat.

Szemléletformálás 2012: tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve

Programok, rendezvények Aktív öregedés konferencia - KSH „Nemzedékek az iskolákban” „Pihenjünk közösen!” „Mozdulj, mama!” Zenész fiatalok az időskorúakért Erejük teljében levő időskorúak napjának megünneplése Idősügyi Módszertani Konferencia „Hogyan járulhat hozzá a turizmus az aktív időskorhoz?”

Nemzedékek napja – 2012. április 28. Millenáris Park

Pályázatok Kor-Társ – idősközösségek programjainak támogatása: több mint 800 pályázó, 212 díjazott mintegy 23 millió forint értékben Önéletírói pályázatok – Életút; Hogyan őriztük meg?; Életünk: mintegy 4 ezer pályázó, összesen 315 fő több mint 13 millió forint díjazásban Kulturális Staféta – az idősek számára 2013-ban rendezett „Ki – Mit – Tud” elődöntőseinek közösségépítő programjaira: 4 465 000 forint összegben

Idősbarát Önkormányzat Díj BM-EMMI együttes pályázat a kötelező feladatokon túl tesznek az idősekért 2004 és 2014 között 70 díjazott település, 2010 és 2014 között 36 település nyert díjat 2015-ben 33 érvényes pályázat érkezett, a Díjat az Idősek Világnapja alkalmából vehetik át a nyertesek

Pályázatok folyamatban Családbarát Ország pályázat Idősügyi eleme az idősek és fiatalabbak közös, értékteremtő tevékenységének támogatása, 70 M forintos keret Érkezett 204 pályázat, támogatást nyert 94 EFOP Szemléletformáló közösségi programok a családi értékek védelme és a krízishelyzetek megelőzése érdekében – idősügyi módszertani kiadvány készítése Kisközösségek fejlesztése – idősközösségek fejlesztése, képzett önkéntesek bevonása, nemzedékek együttműködése

Idősek jóllétét meghatározó intézkedések I. Az egészségügy területén – Semmelweis Terv, „Egészséges Magyarország 2014-2020” A kultúra területén – 70 év felett ingyenes belépés a múzeumokba, 62 év felett 50%-os kedvezmény A sport területén – Nemzeti Sportstratégia, Családi Sportparkok Program kidolgozása, 2016-tól megvalósítása A köznevelés területén – közösségi szolgálat; az idős emberekhez való viszony széleskörű megjelenítése a kerettantervekben

Idősek jóllétét meghatározó intézkedések II. A szociális területen: az elmúlt években országszerte 8,9 mrd Ft mintegy 3000 férőhely korszerűsítése, és további 300 modern férőhellyel bővült a szolgáltatások befogadóképessége is szociális területen dolgozók elismerése (bérpótlék, életpálya) az önkormányzat által fenntartott idősek otthonára bevezetésre került az állam által elismert bér

Idősek jóllétét meghatározó intézkedések III. Erzsébet-program: 2012 óta 64 ezer fő (2012-ben 17 ezer, 2013-ban 28 ezer, 2014-ben 19 ezer) nyugdíjasnak biztosított szociális üdülési lehetőséget. Ezen felül 45 ezren kedvezményes fürdőbelépőt vehettek igénybe, Összesen 109 ezer fő vehette igénybe a kedvezményeket. 2015-ben a pályázatokra 70 ezer nyugdíjas jelentkezett. A nyertesek országosan mintegy 80 fürdő és 40 szálláshely közül választhatnak.

Idősek jóllétét meghatározó intézkedések IV. Munkahelyvédelmi Akcióterv: Az idős emberek is fontos erőforrások 55 év feletti munkavállalók utáni kedvezmény: foglalkoztatásuk esetén a részkedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 14,5%-ával (azaz 27% helyett 12,5% a szociális hozzájárulási adó) 55 éven felüli foglalkoztatottak száma 2013-ban 568 ezer fő átlagosan 362 ezer fő után, 2014-ben összesen közel 56 milliárd Ft értékben vették igénybe a kedvezményt

Események Idősek Tanácsa 2015. ápr. 15-i ülése A Tanács méltányolta, hogy a Kormány megőrzi, sőt növeli a nyugdíjak vásárlóértékét Megvizsgálta az idősek aktivitásának megőrzése érdekében megtehető lépéseket Tájékozódott a helyi kisközösségek és az önkéntes szolgálat fejlesztésének lehetőségeiről, a köznevelés szerepéről a nemzedékek együttműködésében A jövőben kiemelt feladatokkal kapcsolatos állásfoglalások kialakítására munkacsoportokat alakít Következő ülés idősek világnapjához kapcsolódóan

Események Idősek Határokon Átívelő Kulturális és Művészeti Vetélkedője (Ki-Mit-Tud?) első alkalommal 2013-ban mintegy 10 ezer fő jelentkezett, az országos döntőn 36 produkcióban 190 szerepelő lépett fel Idősek II. Kárpát-medencei kulturális és művészeti vetélkedője 8 kategóriában indulhattak a versenyzők 108 produkció, mintegy 750 résztvevővel jutott a pécsi középdöntőbe döntő ismét a Budapesti Operettszínházban 2015. április 30-án, 32 produkció lépett fel

Szervezeti felépítés Emberi Erőforrások Minisztériuma Család- és ifjúságügyért felelős államtitkárság Család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkárság Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Idősek Tanácsa Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület Emberi Jogi Munkacsoport – Idősek Jogaiért Felelős Tematikus Munkacsoport

INTÉZKEDÉSEK 2010-től „A nyugdíj épp azt a lehetőséget teremti meg, hogy az ember járhassa a maga útját, és tovább fejlődhessen.” /Gerrit Deems/

Nyugdíjintézkedések I. A Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyának megteremtése: Cél: nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása A korhatár előtti nyugellátások kivezetése A rokkantsági ellátórendszer átalakítása Finanszírozás a továbbiakban Egészségbiztosítási Alap Megváltozott munkaképességűek ellátásai Rokkantsági ellátás Rehabilitációs ellátás

Nyugdíjintézkedések II. „Nők 40” Cél: a nők többszörös terhelésének, szerepvállalásának elismerése 2011. január 1-jétől a nők számára 40 év jogosultsági idő alapján igényelhető öregségi nyugdíj korhatárra tekintet nélkül, 40 év jogosultsági idő alapján a nyugdíjkorhatárnál fiatalabb életkorban is nyugdíjba vonulhatnak gyermekneveléshez kapcsolódó ellátások igénybevételének ideje is jogosultsági idő Érintettek száma: a bevezetés (2011) óta 2015 első félév végéig elérte a 140 ezer főt.

Nyugdíjintézkedések III. A nyugdíjak reálértékének megőrzése: minden év januárjában végrehajtott nyugdíjemelés az emelés mértéke megegyezik a tárgyévre tervezett infláció mértékével Nyugdíjemelés 2015-ben: 1,8%, átlagosan 1900 Ft/fő   Az előző ciklus egészét (2011-től, az első teljes évtől 2014. év végéig) figyelembe véve az általános fogyasztói árnövekedéshez képest 6,7 %-kal, a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számítva 6,9 %-kal nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke

Nyugdíjintézkedések V. 2015-től a politikai rehabilitációs ellátások emelése: a nyugdíjak emelésével azonos mértékben 2015-től: az a jövedelemhatár ameddig a nyugdíjasok méltányossági nyugdíjat, nyugdíj emelést, illetve segélyt kaphatnak 5000 Ft-tal emelkedett Valorizációs szorzók öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámításához , a korábbi keresetek valorizálásához 2014. évi szintre az országos nettó átlagkereset-növekedés mértéke alapján

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! „Öleljük hát az öregséget szívünkre és szeressük: tele van gyönyörűséggel, ha élni tudunk vele.” /Lucius Annaeus Seneca/