A laterites mállás folyamatai és termékei Mállási telepek -II Reziduális mállási kérgek Dúsító tényezők: (geo)kémiai, talajtani, hidrológiai A laterites asszociáció Al-, Fe-, Mn-, Ni-érctelepei A laterites mállás folyamatai és termékei

(Laterit)Bauxit = Trópusi kémiai mállástermék melyből kioldódott a Na, K, Ca, Mg és a Si nagy része is, ugyanakkor reziduálisan feldúsult benne a Fe, Al és a Ti E három elem jellemzően oxidos, hidroxidos, vagy oxidhidroxidos formában van jelen a málladékban Pl.: gibbsit Al(OH)3, böhmit γ-AlO(OH), diaszpor α-AlO(OH), hematit Fe2O3, goethit FeO(OH), anatáz TiO2, kaolinit Al2Si2O5 (OH)4 Ha az Al-ásványok mennyisége uralkodóvá válik (Al2O3 ›› 40%) és SiO2 alig marad (1-2%), akkor a málladék bauxit minőségű!

A világ talajtérképe = ferrallitos („laterites”)talajok

A bauxitosodásnak kedvező klimaviszonyokkal rendelkező területek globális eloszlása (Bárdossy-Aleva,1990)

A trópusi övben a legkedvezőbb lecsapolódású területeken a ferrallitos (laterites) mállási kéreg vastagsága meghaladhatja a 100 métert is. Benne az Al, Fe, Ti és bizonyos esetekben Ni, akár gazdaságosan hasznosítható mennyiségben is felhalmozódhat. ) A készletek felszínen, vagy vékony fedőréteg alatt, felszínközelben helyezkednek el

Egy laterites mállási szelvény anatómiája agyagos-bauxitos Fe-Al laterit A szelvényben lentról felfelé nő a fizikai felaprózódás mértéke. A nagyobb fajlagos felület miatt nő a szelvényen átszivárgó csapadékvízzel való kémiai kölcsönhatás intenzitása → felfelé egyre mállottabb az anyag „corestone” bazalt A szelvény legfelső, legkilugozottabb része már csak agyagásványokból és Fe-, A-l, T-i oxidhidroxidokból áll. mállási front

Összesen (az USA nélkül): 135 millió tonna A világ bauxittermelésének megoszlása 2001-ben Összesen (az USA nélkül): 135 millió tonna Magyarország: ~ 1 millió tonna

Hogy lehet, hogy nálunk is van bauxit? hiszen nálunk nincs trópusi éghajlat! A földtörténeti mult során változott  a Föld éghajlata (pl. a krétában és a kora-tercierben globálisan melegebb és nedvesebb volt, mint ma)  változott a kontinenseknek az éhajlati övekhez viszonyított helyzete is Tehát lehetett nálunk is ferrallitos mállás, így bauxitképződés is pl. a krétában vagy az eocénben Mégsincs igazi „in situ, elmállott kőzeten kialakult lateritbauxit telepünk Vajjon miért?? Mert az akkori szárazulati felszínt főként karbonátkőzetek alkották, azok pedig a trópusi klímán karsztosodnak és igen kevés a mállási maradékuk

Mi tehát a megoldás? Ha a klimatikusan megfelelő időszakban, a karbonátos kőzetek szomszédságában vannak nem-karbonátos kőzetek, akkor azok málladékát a felszíni vizek, vagy a szél ráhordhatja a karbonát-térszínre, s az áthalmozódó anyagból karsztbauxit keletkezhet (Átmenet a szállítás/lerakódás során szingenetikusan képződő telepek (I-II) felé) Dúsító hatás: mechanikai (de kémiai is, mert szállítás közben is alakulhat a minőség

Az így keletkezett bauxitnak gyakran törmelékes a szövete, amely makroszkóposan….. és mikroszkóposan is jól látszik és az is előfordul, hogy alig látszik

Fehér, karsztos mészkő-fekvőn települő bauxit. JAMAICA, Ny.Indiai szk. KARSZTBAUXITOK Fekű felé éles határ (nincs fokozatos átmenet!) Fehér, karsztos mészkő-fekvőn települő bauxit. JAMAICA, Ny.Indiai szk. (archiv felvétel)

Mivel a karszttérszínen felhalmozódó anyag tovább mállik, összetétele változik, a karsztbauxit-telepek a leülepedés után (a kőzettéválás során) kialakuló un. diagenetikus telepek közé is besorolhatóak

Hogyan kell elképzelni a karsztbauxit-képződés környezetét… régen most 1 Lang Son, Dél Vietnam 2 3 Ha long öböl (Dél Vietnam) Titograd, Montenegro

…és hogy fest ez itthon: Az óbaroki oligocén-fedős bauxit

A szállítás/lerakódás folyamatában szingenetikusan képződött telepek (dúsító hatás: mechanikai) (I) Torlatok: eolikus alluviális parti (tó,tenger)

Az eolikus torlatképződés elvi sémája Szmirnov (1976) szerint szélirány kvarcszemcsék nehézásvány dúsulás a szélfelőli oldalon csillám szélirány gyémántdúsulás az akadály mögött

Alluviális torlatok képződése R.C.Selley (1988) eluviális torlat Alluviális torlatok képződése (szállítás/lerakódással szingenetikus) R.C.Selley (1988) teraszok kolluviális torlat alaphegység paleovölgy telér torlatképződésre alkalmas hely torkolati zátony meder- zátony övzátonyok üledék-lerakódás nehézásvány dúsulás

Torlatásványok kinyerésére használt klasszikus eszközök

Fosszilis és recens tengerparti torlatok elhelyezkedése (R.C.Selley 1986)

Tengerparti torlatok-II A Sri Lanka-i monacit- és ilmenit-homokok felhalmozódására alkalmas helyek a sziget Ny– partjai mentén (Wicknemeratne 1986) (=a monszun által hajtott parti áramlással szembenéző öblökben!)

régen, és..... Gyémánt-mosás ….ma