Környezetmenedzsment A környezeti szabályozás PTE PMMIK 2/1 előadás

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti irányítás eszközei Környezeti szabályozás, eszközei, módszerei, technikái, Környezeti kommunikáció - Nyilvános környezeti jelentés - fenntarthatósági jelentés Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban.

A vállalati környezeti menedzsment eszközei külső fél által tanúsítható környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR) alkalmazása (lásd 2/2_előadás.ppt); hulladékminimalizálás, energiaracionalizálás, szennyezés-megelőzés, tisztább technológiák alkalmazása; dolgozók képzése, ösztönzése a környezet és egészségkímélő magatartásra; ökokontrolling; szállítási és egyéb logisztikai rendszerek átalakítása; ökológiai könyvvitel; környezetbarát termékek; életciklus elemzés; ökomarketing; környezeti jelentések.

A környezeti szabályozás A környezeti szabályozás alapvető feladata, hogy a környezet és a gazdaság érdekeit a társadalom érdekeinek megfelelően úgy alakítsa, hogy azok hosszú távon harmóniába kerüljenek a természettel. A környezeti szabályozás célja: A természeti javak takarékos felhasználása és a környezetszennyezés ökológiailag megengedhető szintre csökkentése, illetve a szennyezés megelőzése; Hozzájárulás a környezetvédelmi feladatok költségeinek optimalizálásához, a környezeti érdek átalakítása gazdálkodói és fogyasztói belső érdekké. Kitekintő: http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0032_kornyezetvedelem/ch19.html http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_TEK6/ch01s07.html

A környezetszabályozás eszközei, módszerei, technikái Kormányzati törvényhozói és végrehajtói szabályozás Közgazdasági eszközökkel történő piac szabályzás (pl. környezeti adók) Magán- és önkéntes megoldások (pl. projektszabályzatok, megrendelői követelmények) (2/3. előadás_ KV-i terv minta.pdf – M4 projekt)

A környezetszabályozás feladata A környezetszabályozás stratégiai feladata az, hogy a gazdaság rövidtávú, a környezet ellenében ható folyamatait a környezet hosszú távú fennmaradási érdekeivel összhangba hozza. Ennek érdekében két célt követ: Természeti tőke felhasználásának szabályozása azzal a céllal, amely lehetővé teszi a hosszú távú fenntartható fejlődés feltételeinek megvalósítását. A természeti tőkét a jelenben úgy kell használni, hogy a használat ne rontsa a jövő generációk lehetőségeit. Ösztönzi a környezetvédelem lehető leggazdaságosabb megvalósítását ( a környezetpolitikák, szabályozási módok közötti költség hatékony választást).

A környezeti szabályozás eszközei, módszerei- technikái 1. Közvetlen törvényi – jogi eszközök: Utasítás, tiltás jelleggel közvetítik a környezeti terhelések kiváltói felé az alapvető környezetpolitikai elvárásokat.   2. Közvetett gazdasági – piaci eszközök: Alkalmazásukkal a környezeti hatóságok érdekeltté-, ösztönzővé akarják tenni a környezetóvó magatartást. 3. Vegyes típusú szabályozás 4. Menedzsment technikák – módszerek 5. Egyéb szabályozó eszközök 6. Etikai (önkéntes) szabályozó eszközök: Jogszabály által nem kényszerített, rövidtávon gazdasági előnnyel sem járó környezetbarát magatartás.

A környezeti szabályozás ezközei, módszerei, technikái: Közvetlen törvényi- jogi eszközök Utasítás, tiltás, szankcionálás jelleggel közvetítik a környezeti terhelések kiváltói felé az alapvető környezetpolitikai elvárásokat. Fő vonásuk, hogy nem hagynak választási lehetőséget. A szennyezőnek teljesítenie kell az előírást, különben jogi/ adminisztratív büntetéssel kell számolnia. Fajtái: törvény, rendelet, emissziós normák (emisszió egy adott forrás kibocsátása) imissziós normák (levegő terheltsége - a környezetbe behatolt szennyeződések együttese) termelési folyamat szabályozása termékszabályozás Európai kibocsátási normák Levegőterheltségi szint MX4mérés_multikar

A környezeti szabályozás eszközei, módszerei, technikái: Közvetett gazdasági- piaci eszközök Környezeti hatóságok érdekeltté, ösztönzővé igyekeznek tenni a környezetóvó termelői, intézményi, fogyasztói magatartást. A közgazdasági eszközök osztályozása   ADÓJELLEGŰ SZABÁLYOZÁS 1. fiskális eszközök környezetszanáló adó (egyetlen feladata abban van, hogy az önkormányzatok, hatóságok környezetvédelmi intézkedéseihez adóbevételt teremtsen) környezetvédelmi hozzájárulás (feladata, hogy az önkormányzatok, hatóságok, társulások által üzemeltetett környezetvédelmi létesítmények beruházási és üzemeltetési költségeihez hozzájáruljanak, illetve fedezzék azokat) 2. közvetlen környezetszabályozó eszközök KTD (környezetterhelési díj) – az összes valóságos szennyezésen alapul 2003. évi LXXXIX. törvény - a környezetterhelési díjról Termékdíj 2011. évi LXXXV. törvény - a környezetvédelmi termékdíjról Letéti díj 2012. évi CLXXXV. törvény - a hulladékról

A környezeti szabályozás eszközei, módszerei, technikái: Vegyes típusú szabályozás „Szennyezési jogok piaca” modell - Emisszió- kereskedelem rendszerű szabályozás Elemei: légtér/buborék politika, „Bubble policy” emisszió kiegyenlítési rendszer (Offset) emissziós kiegyenlítési rendszer (Banking) együttes szennyezés kibocsátás (Netting)

„Szennyezési jogok piaca” modell forrás: https://wiki. sch. bme 1. Légtér/Buborék politika, „Bubble policy” Meghatározzuk a régióra vonatkozó kibocsátható összes szennyező anyag mennyiséget (Légtér/Buborék politika, „Bubble policy” ) Az összes megengedett emissziót – annak jogát – szétosztjuk a kibocsátók között. Egy kibocsátó legfeljebb annyit szennyezhet, amennyi kibocsátási joggal rendelkezik. Megengedjük, hogy a kibocsátók eladják felesleges jogaikat vagy továbbiakat vásárolhassanak. Példa a kibocsátási jogok kereskedelmére (forrás: „A” cég Nincs kereskedelem „B” cég 50.000 t kibocsátás 50.000 t 30.000 t kapott jog 30.000 t 20.000 t csökkentési kényszer 20.000 t 5 USD/t csökkentés fajlagos ktsg 3 USD/t 100.000 USD összes csökkentési ktsg 60.000 USD

2. Emisszió-kiegyenlítési rendszer (Offset) „Szennyezési jogok piaca” modell A kibocsátási jogok kereskedelme forrás: https://wiki.sch.bme.hu/images/0/07/A001_Kornyezetgazdasagtan_2014osz_9het.pdf 2. Emisszió-kiegyenlítési rendszer (Offset) Carbon offset: CO2 kibocsátások ellensúlyozása faültetéssel 3. Emissziós bankügyletek (banking) Az előírtnál nagyobb mértékű csökkentések „tárolása” Emission Reduction Credits (ERC): az adás-vétel „valutái” A hiteleket „bankba” is lehet tenni, hogy később lehessen felhasználni, vagy eladni. 4. Együttes szennyezéskibocsátás (netting ) Egy adott cég feletti „minibuborékban” ha egy új beruházás vagy technológia módosítás nem növeli a szennyezési szintet, akkor a beruházásengedélyezés környezeti szempontból nagymértékben leegyszerűsödik.

A környezeti szabályozás eszközei, módszerei, technikái (folytatás1): Menedzsment technikák- módszerek A gazdálkodó szervezetek és egyéb intézmények egész tevékenységének környezet-konform szempontok szerinti működését és értékelését biztosító eszközök: környezeti hatásvizsgálat környezetvédelmi felülvizsgálat KMR + auditálás Öko-marketing Öko- címkézés Környezetszempontú életciklus-értékelés Öko- design Öko- sponsoring

A környezeti szabályozás eszközei, módszerei, technikái (folytatás1): Egyéb szabályozási eszközök Jótállási kötelezettség Adókedvezmény Környezeti felelősségbiztosítás Kizárólagos tulajdonjog Adatbankok Oktatás-képzés Szubvenciók

A környezeti szabályozás eszközei, módszerei, technikái (folytatás2) Etikai (önkéntes) szabályozó eszközök Jogszabály által nem kikényszerített, rövidtávon gazdasági előnnyel nem járó környezetbarát termelői- fogyasztói magatartás. Önkéntes szakmai szerződések Vállalati környezeti teljesítés értékelése Local Agenda 21 Fenntartható fejlődést hordozó szemlélet Oktatás-képzés

A környezetvédelmi díjak szerepe Úgy lehet őket tekinteni, mint a szennyezésért fizetendő árat. Gazdaságpolitikai szempontból két alapvetően fontos hatása van, a termelőre Ösztönző hatás Redisztributív (újraelosztó) hatás   Hatásuk a fogyasztónál: Költségként jelennek meg, Befolyásolják a jövedelmezőségi szintet

A környezetvédelmi díjak típusai: Kibocsátási díjak - Környezetterhelési díj (KTD) Az összes valóságos szennyezésen alapul, az első mérhető kibocsátott egység után kell fizetni ösztönző hatása már minimális újraelosztó hatás Ezeket a díjakat a szennyező anyagok levegőbe, vízbe, vagy a talajba történő juttatása, vagy zajártalom okozása miatt szabják ki a szennyezőanyagok mennyisége és minősége alapján. Abban az esetben hatékonyak, amikor a szennyezőknek lehetőségük van műszaki innovációra, ezen keresztül az emisszió csökkentésére, vagy a viselkedési mód megváltoztatására. Előnyük, hogy az összes valóságos szennyezésen alapulnak. A szennyezőknek ugyanis már az első kibocsátott szennyezőanyag egység után is fizetnie kell ellentétben a bíróságokkal, ahol csak a normaérték után kell fizetni. E díj típusra az ösztönző hatás nem kellően jellemző.

Környezetterhelési díj (KTD) Az összes valóságos szennyezésen alapul, az első mérhető kibocsátott egység után fizetni kell, melynek ösztönző hatása, minimális újraelosztó (redisztributív) hatása van.

A környezetvédelmi díjak típusai (folytatás1): http://www.termekdijinfo.hu/Lapok/default.aspx Termékdíjak Olyan termékekre vetik ki, amelyek a termelési, a fogyasztási vagy az értékesítési folyamat során veszélyesek a környezetre, amelyek környezeti problémákat okozhatnak mennyiségük miatt vagy pedig, mert a környezetre különösen veszélyes anyagokat tartalmaznak. A termékekre kivetett díjak helyettesíthetik a kibocsátási díjakat, olyan esetekben, amikor a kibocsátás közvetlen pénzügyi szankcionálása nem lehetséges vagy túlzottan költséges. Erősen mérgező termékekre nem alkalmazhatóak, ebben az esetben a tiltás a megoldás!

A környezetvédelmi díjak típusai (folytatás2): Betétdíjak (letét visszatérítés) rendszere Betétdíjat a potenciálisan szennyező termékeknél számolnak fel, amelyet visszatérítenek, amikor a terméket visszaviszik a tárolóba, a kezelőhelyre vagy a hulladékbegyűjtő pontokba. Jutalmazza a helyes környezeti magatartást.(pl. italok csomagolóanyagai -üveg- letéti visszatérítési rendszere). Előnye, hogy növeli a hatékonyságot az újrafelhasznált hulladékok folyamatában, mivel ösztönzi a termékek újrafeldolgozását illetve biztonságos lerakását. A rendszer rugalmasan működtethető egy kiépített elosztó rendszer megléte esetén.

A környezetvédelmi díjak típusai (folytatás3): Szolgáltatási, felhasználói díjak Ezeket a díjakat a szennyezőanyag vagy hulladék közüzemi kezeléséért, annak költségei fejében fizetik, ideértve az adminisztratív költségek fedezésére szolgáló díjakat. Adódifferenciálás Ennek az eljárásnak az alkalmazása a „környezetbarát” termékek kedvezőbb árához vezet, illetve a szennyező termékeknél árnövelő tényező. Tehát az adódifferenciálás pozitív illetve negatív termékdíj. Az adódifferenciálás fő célja az ösztönző hatás. Ez az eszköz a költségvetés szempontjából általában semleges, amennyiben a plusz adók, illetve az adókedvezmények kiegyenlítik egymást.

Javaslatok a környezethasználati díjak eredményes használatára: Betétdíj árak reális meghatározása, mert ha pl. az üveg után túl magas a betétdíj, akkor megdrágítja a terméket, ha túl alacsony, akkor pedig nem érdemes visszavinni; Ösztönzés környezetbarát termék gyártására: környezetbarát termék előállítása esetén jelentős kedvezmények járnak; Természeti erőforrások árának növelése ökológiai hatékonyságra ösztönöz; Innováció támogatása; Alkalmazásuk révén kitágul a gazdaságpolitika eszköztára.

A környezeti teljesítménymutatók alkalmazásának hazai gyakorlata A hazai gyakorlat szempontjából a környezeti teljesítménymutatók alkalmazásának három jelentősebb területe van: A környezetvédelmi hatóságok felé irányuló adatszolgáltatási kötelezettség; Statisztikai célú adatgyűjtés; A vállalatok által önkéntesen alkalmazott mutatószámok, illetve azok közzététele.

A környezeti teljesítménymutatók alkalmazásának hazai gyakorlata A vállalati szféra leggyakrabban a különböző környezetvédelmi jogszabályokban foglalt jelentéstételi kötelezettségen keresztül szembesül a környezetvédelemmel kapcsolatos információk gyűjtésének a szükségességével. A hazai környezetvédelmi szabályozás által meghatározott adatgyűjtési tevékenység nem kötelezi a vállalatokat a környezet állapotának a figyelemmel kísérésére, mindössze az egyes vállalatok által felhasznált erőforrások, illetve a kibocsátott káros szennyezők mennyiségére, alakulására vonatkozik. Ez a hazai környezeti szabályozás jellegéből következik, mely az egyes környezeti elemek elkülönült kezelésére épül és a vállalati környezeti teljesítményt a káros kibocsátások függvényében határozza meg.

Környezeti kommunikáció - Nyilvános környezeti jelentés - fenntarthatósági jelentés Az 1972-es Stockholmi konferencián fogalmazódott meg először az igény erre, azonban majd egy évtized telt el, amíg ez a kívánság törvényi szinten is megjelent az EU Szabad hozzáférés a környezeti adatokhoz című törvényében (90/313/EEC). Az EU5. Akció Program, a Rio-i Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről és az Agenda 21 a törvénynél átfogóbban közelíti meg és értelmezi a környezeti kommunikációt. Egy további lépés e tekintetben az Arhus-i Miniszteri találkozón született egyezmény, amely három alapvető kérdést szabályoz: A magán és a jogi személyek jogát a környezeti kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatásra; A nyilvánosság részvételi jogát a környezetvédelemmel kapcsolatos döntések meghozatalában; A bírósági eljárásba való betekintést, amennyiben az első két jog valamelyike sérül; Ez a nyilatkozat 2000-ben kiegészült egy megállapodással, ami a környezeti információk elektronikus úton való nyilvános hozzáférhetőségét teszi lehetővé.

Környezeti kommunikáció - Nyilvános környezeti jelentés - fenntarthatósági jelentés A jelentések egyre részletesebbé válnak és egyre több területre (pl. egészség- és balesetvédelem, a vállalatok társadalmi felelőssége, stb.) terjednek ki és megjelentek az első ún. fenntarthatósági jelentések is. A környezeti jelentések elkészítésénél a hazai vállalatok is egyre inkább figyelembe veszik a nemzetközi útmutatók (leginkább a Global Reporting Initiative, GRI útmutatója) által javasolt elveket, tartalmi elemeket. https://www.globalreporting.org/Pages/default.aspx

A Global Reporting Initiative útmutatója a környezetvédelmi jelentésekkel kapcsolatban Jövő kibocsátások megjelenítése a hatásláncok végigkövetése csak a vállalati működés vizsgálata a termék életciklusának végigkövetése és együttműködés az egyes szereplőkkel helyi hatások bemutatása helyi, regionális és globális hatások figyelemmel kísérése kvalitatív információ, legfeljebb input/output adatok kvantitatív információk arányának növekedése, hatások számszerűsítése, pénzügyi információk megjelentetése a múlt elemzése tervezés kvantitatív célokkal és hosszú távú vízió környezeti jelentés integrált pénzügyi, környezeti és társadalmi jelentés

Fenntarthatósági jelentés A fenntarthatósági jelentéseknek ugyan sokszor még inkább PR feladatot kell betölteniük, azonban egy gondosan elkészített jelentés elsődleges feladata, hogy a tulajdonosok és többi érdekelt fél számára őszintén feltárja a társaság környezeti és társadalmi vonatkozású kockázatait és lehetőségeit, ezáltal lehetőséget adva az ezekre történő mielőbbi felkészülésre. A fenntarthatósági jelentésnek egy vállalat gazdasági, környezeti és társadalmi viszonyairól kell egy külső szempontból objektív képet adnia. Azok a vállalatok, melyek tevékenységük során szoros kapcsolatba kerülnek a társadalommal, vagy társadalmi szempontból „kritikus” tevékenységet folytatnak (pl. dohányipar, szeszipar), jobban hajlanak társadalmi jelentések kiadására. Ezek abban különböznek a fenntarthatósági jelentésektől, hogy kiemelten kezelik a társadalommal, lakossággal kapcsolatos kommunikációjukat, kapcsolataikat, a többi témát csak érintik.

A Globál Jelentési Kezdeményezés Fenntarthatósági Jelentés Útmutató Segíti az egyes szervezeteket a jelentéskészítésben, mivel: Világos képet nyújt a szervezetek humán és ökológiai hatásairól, a beruházásokról, a beszerzésekről és a kapcsolatokról, a partnerségről; Megbízható információkat nyújt a szükségleteknek és érdeklődéseknek megfelelően; Információval rendelkezik, irányítja és támogatja a jelentéskészítő szervezetet, értékeli, folyamatosan javítja a teljesítményt; A széles körben elfogadott jól kiépített külső jelentési elveknek megfelelően, amelyeket egyik jelentési periódustól a másikig következetesen alkalmaznak, biztosítva az átláthatóságot (transzparenciát) és a hitelességet; Olyan forma megalkotásával, amely egyszerű és könnyen érthető, megkönnyíti az összehasonlíthatóságot más szervezet jelentéseivel; Kiegészíti és nem helyettesíti az egyéb jelentési standardokat, például a pénzügyit; Megvilágítja a gazdasági, környezeti, szociális elemek közötti kapcsolatot.

Környezeti nyilatkozat Környezeti nyilatkozat kiadását követeli meg az Európai Unió EMAS (Eco-Management and Audit Scheme) nevű rendelete, mely a következő tartalmi elemek alkalmazását írja elő: A telephelyen folyó vállalati tevékenységek leírása; A tevékenységek legfontosabb környezetvédelmi hatásainak leírása; Összefoglaló adatok közzététele a szennyező anyagok kibocsátásáról, a hulladék termelésről, a nyersanyag-, energia- és vízfogyasztásról, a zajról és egyéb releváns környezeti hatásról; A környezetvédelmi teljesítmény egyéb tényezőinek összefoglalása; A vállalat környezetvédelmi politikájának, programjának és a menedzsment rendszer telephelyi megvalósításának bemutatása; A következő jelentés kiadási határidejének megadása, az akkreditált környezetvédelmi tanúsító neve; Az előző kiadás óta bekövetkezett változások.

AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA A környezeti szabályozás alapvető feladata, hogy a környezet és a gazdaság érdekeit a társadalom érdekeinek megfelelően úgy alakítsa, hogy azok hosszú távon harmóniába kerüljenek a természettel.

AZ ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Sorolja fel a környezeti menedzsment eszközeit! Csoportosítsa a környezetvédelmi díjakat! Fejtse ki az alábbiakat: Környezeti kommunikáció, Nyilvános környezeti jelentés, fenntarthatósági jelentés!

Az előadás felhasznált forrásai Kerekes Sándor és Kindler József: (1997) Vállalati környezetmenedzsment, Budapest Juhász Csaba: (2006) Környezeti toxikológia, környezeti menedzsment az EU-ban és Magyarországon, Debrecen. A források citációs formája: Szerző (évszám): publikáció címe. megjelenés helye. Kiadó. Evf. Szam. Oldalszám Honlapok URL címe

KÖVETKEZŐ BEMUTATÓ CÍME: Környezetmenedzsment rendszerek BS 7750, EMAS, ISO 14001 2/2 előadás Több összefüggő előadás vagy gyakorlat esetében az egymásra épülést itt lehet megadni. Itt kell megadni ha a következő előadás vagy gyakorlat megértéséhez milyen más tárgyak ismeretére van szükség.