A dunántúli bazaltvulkanizmus általános jellemzői Bokor Péter Készítette: Takács Ákos

I II

A Déli vulkáni terület

Déli vulkán terület Három övre tagolódik -Tufavulkán öv: a Balaton két oldalán (I/1) -Vegyes öv: Tufa alapra láva ömlött (I/2) Balaton-felvidék, Déli-Bakony alacsony D-i régiója, Tapolcai-medence, Keszthelyi-hg K-i szakasza. - Bazaltláva öv: Déli-Bakony É-i magas régiója, Keszthelyi-hg ÉK-i részén (I/3)

Északi bazaltos terület Hasonló a déli területhez, de a zónák sorrendje fordított. D-É, helyett É-D -Tufavulkáni öv: Rába mentén (II/1) -Vegyes (tufa lávafedővel) Marcal mentén (II/2) -A bazaltlávából álló öv hiányzik!

A vulkánok működés szerinti vizsgálata és csoportosítása Mindkét terület szélső sávjában kezdődött a vulkánosság (I/1;II/1) explóziós vulkánok (maar) működtek. (tufakúpocskák) A középső területeken explóziós tevékenységgel kezdődött és effúzióval folytatódott a folyamat. A vulkáni tevékenység vándorolt (I. D-É;II. É-D-re) és közben az intenzitása nőtt. (tufagyűrűk) Késöbb az effúzió is nőtt, így nagyméretű lávatakarók jöttek létre. Bazaltvulkánosság Egységnyi területre eső vulkánok száma és területe az övek belseje felé haladva nő

A vulkánok működés szerinti vizsgálata és csoportosítása 1.Kezdetben gázdús vulkánosság 2.Az explóziós tevékenység vége, az effúziós időszak kezdete. (tufagyűrűk+apró lávapajzsok) 3.Tömeges lávaömlések időszaka. (lávatakarók) 4.A vulkánosság gyengülő időszakasza. Ismét gázdús és kismennyiségű láva. 5.Posztvulkáni szakasz. Gejzír működés.

A vulkánosság időrendje I. vulkáni terület A Balaton D-i partján indult közepes intenzitásal, majd a frontvonal az É-i partra vándorolt át. Maar tipusú, nagyobb intenzitású→tufagyűrűk. Tovább haladt É felé, Tapolcai-m., Balaton- fv. D-i és középső sávja →rétegvulkánok Balaton-fv. É-i sájva, majd a D-i Bakony. A tufaszórást felváltotta a bazaltömlés.

A vulkánosság időrendje II. vulkáni terület A kezdeti gyenge vulkáni aktivitás É-ról indult az országhatártól. A maar tevékenység erősődésével délebbre vándorolt, a Rába erős K-re fordulásának környékére. Celldömölk és Jánosháza környékén állt meg. Rétegvulkánok és tanuhegyek. Mivel a vulkánosság megszünt, így az I-es területtel ellentétben, a lávaömlések zóna nem alakult ki.

Abszolút kormeghatározás K/Ar módszerrel A vulkánosság mintegy 5 millió éve kezdődött. A tufaszórás kb. 1 millió éven át tartott. A periódus a bazaltvulkanizmussal fejeződött be, mely 2,5 millió évig volt aktív.

A vulkáni termékek fizikai vizsgálata A vulkáni hegyek alapját és környezetét képező kőzetek kétfélék. -laza üledékek pleisztocén kavics, ill. pannóniai homok -Mezozóos szálban álló kőzetek mészkövek, dolomitok Ezek a kőzetek meghatározzák a vulkanitok keletkezését, anyagi minőségüket és késöbbi sorsukat.

A tufák besorolása Világos tufák: anyaguk főleg vulkáni hamu, exogén és endogén zárványuk kevés. Rétegzett tufitok formájában halmozódtak fel, színük szürke. Előfordulás: I/1;II/1 Sötét tufák: exogén és endogén zárványokban gazdag. Sok bennük a felragadott láva, kőbomba, kőblokk. Ritkán rétegzett. Szinük barnás, barnásvörös, vagy sötétszürke. Előfordulás: I/2;II/2 (rétegvulkánok tufaalapja)

Bazaltok osztályozása Sötét bazalt: kis mennyiségben fordulnak elő. Alacsony Sio 2. A tufagyűrűkben jelentkező kis pajzsok anyaga. Világos bazalt: a tömegesen felszínre kerülő lávák anyaga. Magas Sio 2. Rétegvulkánokban és bazalttakarókban fő hegyépítő anyag.

Fumarolás időszak bazaltjai Ebben az időszakban a felnyomuló lávák, szilleket, telléreket alkotnak. Ezek a lávák magas Sio 2 tartalmúak, így a színük erősen világos szürke. Hopokák: salakos szövetű, szürkésvörös kőzet. Bazaltos hegyek tetején lévő kúpok. (Somló, Badacsony, Haláp, Kab-hegy)

-A SiO 2 tartalom a vulkánosság előrehaladtával folyton nő! -Explóziós szakaszban: 42-44%; effúziós szakaszban: 45-46% -Az idő múlásával nő az Al 2 O 3 tartalom, ill. csökken a MgO- tartalom a bazaltlávában. -Oka, hogy a felhatoló magma, a szilárd kéreg egyre felszínközelibb anyagait olvasztotta magába.

Fotó: Farkas Alexandra