A modern városfejlődés későbbi szakaszai: szub- dez és reurbanizáció dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
2. Szuburbanizáció Angolszászok: exurbanizáció Relatív dekoncentráció Városlakók kiköltözése Spontán módon Közvetlen elővárosi zónába Agglomeráció Aggl. egészének népessége továbbra is növekszik Aggl. gazdasági-, társadalmi- és településszerkezete átalakul: város népessége csökken, az elővárosi öv növekszik Fázisai Korai fázis: kiköltözők megtartják városi munkahelyüket ingázás Érett fázis: később munkahelyek (ipari és tercier) száma a központi városban csökken, az elővárosokban növekszik (egyesek ezt már dezurbanizációnak tekintik) 2
Lakosság spontán szuburbanizációja Mozgatórugói Elégtelen lakáskínálat a városban Elégtelen lakókörnyezet a városban Közlekedési infrastruktúra fejlődése lakóhely – munkahely térbeli különválása Eleinte kötöttpályás tömegközlekedés (vasút, HÉV): sugaras terjeszkedés, Később személygépkocsi (Ford T-modell sokak számára elérhető): sugarak között is beépülnek a területek Ma: autópályák, zónázó vonatok Fejlett világban 1920-as évektől az 1970-es évekig Kelet-Közép-Európa csak 1970-es évektől (letelepedés korlátozása a városban) Eredménye: város népességszám növekedése lelassul, majd fogy Munkahelyek azért jórészt itt maradnak Elővárosok: főleg lakófunkció, ritkább beépítés, zöld területek 3
Később: ipar és szolgáltatások szuburbanizációja is Munkahelyek (ipar, szolgáltatások kitelepülése az elővárosokba) Ipar szuburbanizációjnak módjai Kiköltözés Zöldmezős beruházás Jellmezője: high-tech ipar (just in time) + beszállítók Szolgáltatások szuburbanizációja Nagy térigényű, vevőorientált ágazatok (pl. kis- és nagykereskedelem) Logisztika Szabadidős tevékenységek (Disneyland) Irodai funkció 4
3. Dezurbanizáció Fejlett országok, 1970-es évek: világgazdasági paradigmaváltás Modern városi és ipari régió taszítóbbá váltak: lakosság + vállalatok számára Először USA, később Ny-Eu: kiköltözés egyre nagyobb távolságra Már nem csupán az elővárosi övezetet érinti, hanem a távolabbi vidékeket is Egyes, az urbanizáció által korábban nem érintett falusias térségek gyors növekedése Brian Berry (1976) „counterurbanization” = kontraurbanizásió vagy ellenurbanizáció (Egyesek helytelenül a dezurbanizáció alatt az ipar és szolgáltatások szuburbanizációját értik) Abszolút dekoncentráció Agglomerációk egészének népességszáma és az ottani munkahelyek száma csökken (1970-es évek elejétől) 5
A dezurbanizáció okai Nyugat-Európa 1970-es vége, Kelet-Közép-Európa 1990-es évek Világgazdasági paradigmaváltás (posztfordizmus) A hagyományos ipari termelés válsága (snowbelt ↔ sunbelt) A zsúfolt, szennyezett nagyvárosi agglomerációk népességmegtartó ereje csökken A falusias, érintetlen térségek vonzereje fölerősödik Új közlekedési és kommunikációs technológiák elterjedése (mobiltelefon, e-mail, Internet): a munkavégzés elszakadhat a városoktól Központi város „slum”-osodása Kelet-Közép-Európa sajátosságai Korábbi időszakban megindult a város „slum”osodása Demográfiai hullámvölgy az egész országban Dezindusztrializáció a mesterségesen felduzzasztott ipar leépülése 6
4. Reurbanizáció Relatív koncentráció Többen vitatják, hogy létezik A nagyvárosi régiók népességszám csökkenése megáll (1980-as évek közepétől) A központi városmag egyes részein ismét népességnövekedés következik be „Vissza a városba” folyamat zajlik 1980-91 között 241 európai agglomerációból (FUR) 47%-nál találtak ismét növekedést a központi városmagban 1975–1981: még csak 22%-nál 7
Reurbanizáció kialakulása Új típusú várospolitika, amely felismeri, hogy a nagyvárosok nem számíthatnak a neoliberális államra, saját forrásokat kell föllelni pl. A humántőke lehetőségei Történelmi múlt vonzereje Föld- és épületállomány jelentette értékek és lehetőségek Mindezek a sunbeltben hiányoznak! Reurbanizáció feltételei Megjelenik az aktív ingatlangazdálkodás és városfelújítás (városrehabilitáció) Kialakul és megerősödik a városmarketing (a „város eladása”) Kialakul egy új társadalmi réteg, amely erősen vonzódik a hagyományos nagyvárosi miliőhöz 8
Városok növekedésének forrásai Központi városok újranépesedése „Dzsentrifikáció”: fiatal, egyedülálló, magasan képzett, jól kereső, színesebb életre vágyók megjelenése (yuppie: young urban professional) „Slum”-ok helyett felújított belvárosok Vendégmunkások beáramlása Inkább a nagyvárosokat részesítik előnyben 9
Városfelújítás Speciális városfelújító társaságok megjelenése (UK – Urban Development Corporations) Public-private-partnership (3P) vállalkozási forma elterjedése (köz-magán partnerség) A terület megtisztítása A közművek kiépítése A közlekedési hálózat kiépítése A telkek értékesítése, befektetők felhajtása. Az első nagy városrehabilitációs projektek Európában az 1980-as évek elején jelennek meg pl. Londoni Dokk-negyed Emblematikus város London, de Birmingham, Berlin, Hamburg, Amszterdamban (Waterfront Program), New York (Harlem), Budapest (Középső Ferencváros – Corvin negyed) is 10
Agglomeráció szerkezete Agglomeráció elnevezései Funkcionális városrégió (Functional Urban Region, FUR, FUA) Részei: Város közigazgatási értelemben (városmag, központi város, nem azonos a belvárossal) Elővárosi övezet (szuburbia): jellemzője a folyamatos beépítés, ált. 1 óra ingázási idő (köznyelv helytelenül gyakran csak erre szűkíti le a az agglomeráció fogalmát) Mindkettő terjeszkedhet belülről kifelé A város kiterjedhet az elővárosi övezet egy részére (közigazgatási határ kibővítése): pl. 1950: Nagy-Budapest Elővárosi övezet is kiterjedhet: pl. KSH által lehatárolt Budapesti agglomerációs gyűrű 45 helyett 78 településre terjedt ki 11
Városi agglomerációk népességszámának változása Agglomerálódás Elővárosi övezet 12
Városfejlődési szakaszok a népességszám változása alapján Elővárosi övezet Periféria 1. Agglomerálódás Növekedés Csökkenés 2. Szuburbanizáció Növekedés, csökkenés 3. Dezurbanizáció 4. Reurbanizáció 13
Városfejlődés fogalmának változó értelmezése XX. századig a városfejlődés ≈ városnövekedés Városok társ–gazd-i jólétének javulása (pl. jöv, életminőség, GDP/fő) együtt járt a területi és/vagy népességnövekedésükkel Prosperáló városok nagyobbra nőhettek Népességfogyás általában katasztrófához kötődött (háború, természeti csapás, járvány) Fejlett világ, XX. sz.: városfejlődés ≠ városnövekedés Nagyvárosok elágazó népesedési pályái egyesek népessége stagnálni, majd csökkenni kezdett Az urbanizáció újabb szakaszai indultak meg A szakaszok lehatárolásának alapja: a város és az elővárosi övezet népességszámának alakulása Valamennyi szakaszon belül: korai (klasszikus) és késői (kifejlett) alszakaszok Városok fejlődése ≈ városok evolúciója (nem feltétlen jelent társ–gazd-i javulást: túlzsúfoltság, elszegényedés stb. a mozgatórúgója) 14
Térségspecifikus jegyek az európai nagyvárosok elmúlt néhány évtizedes népesedésében
Fogalmak, információs és módszertani kérdések Vizsgálatok térbeni és időbeni kiterjedése Vizsgált térség: csak EU (nem egész Európa) Vizsgált időszak: XX. század közepétől (ekkortól ágaznak el a növekedési pályák) napjainkig Vizsgálat „alanyainak” lehatárolása, bevont nagyvárosok: Népességszám alapján (500 ezer fő felett) Elővárosok nélkül Ha valaha elérte ezt a népességszámot 16
Felhasznált nagyvárosi népességadatok forrása Történeti népességszám (lehetőleg népszámlálások vagy évtizedfordulók idején): Populstat honlapja Tagállamok hivatalos statisztikái (nem saját becsült adatok) Ha időközben kibővítették a nagyvárosok határát: mai területükre vonatkozó adatok a múltban is Jelenkori (2007-es) becsült/továbbszámított népességszám: World Gazetteer honlapja (megszűnt) 17
A nagyvárosok átlagos évi népességszám-változása 1950-től évtizedenként 1950-es évek: gyorsabb növekedés 1970-es, 1980-as, 1990-es évek: fogyó népesség Ezredforduló után: újra növekedés 18 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások
1950–1960 Szinte mindenhol növekedés Csökkenés csak a Brit-szigeteken Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 19
1960–1970 A fogyás kiterjed Nyugat-Közép-Európára is (Hollandia, Németország, Ausztria) Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 20
1970–1980 A csökkenés továbbterjed Belgiumra, Fra-ra É-Olo-ra, É-Eu-ra Csak az elmaradottabb perifériákon nőnek Írország, Mediterráneum, szocialista országok Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 21
1980–1990 Megjelenik a vasfüggöny vonala a városnöv-ben Tőkés Eu: csökkenés (kiv. É-Eu: országon belül É–D-i migráció) Szoc. Eu: növ. (kiv. Bp): korlátozottabb mobilitás, motorizáció, autópályák hiánya Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 22
1990–2000 Alapvetően megfordul a kép Kelet-Közép-Európa csökken: szuburbanizáció mellett nemzetközi vándorlás is (pl. Riga, Vilnius) Fejlett Európában néhol újra növekedés (főleg London): reurbanizáió + vendégmunkások Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 23
2000–2007 Fejlett Európa: alig van csökkenés Kelet-Közép-Európa: alig van növekedés Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 24
A nagyvárosok 1950-2007 közötti népesedésük alapján elkülönülő klaszterei elemszám nagyvárosok 1 17 Amszterdam, Bécs, Berlin, Birmingham, Brüsszel, Drezda, Glasgow, Hága, Leeds, Lipcse, Lisszabon, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, Sheffield 2 13 Bréma, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Göteborg, Hamburg, Hannover, Helsinki, Párizs, Stockholm, Stuttgart 3 Dublin, Valencia 4 Szófia, Vilnius, Zaragoza 5 Budapest, Bukarest, Köln, Krakkó, Lódz, Málaga, Palermo, Poznan, Prága, Riga, Sevilla, Varsó, Wroclaw 6 11 Athén, Barcelona, Genova, Koppenhága, Madrid, Marseille, Milánó, München, Nápoly, Róma, Torino 25 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások
A klaszterek átlagos évi népességszám-változása 26 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások
A klasztereik földrajzi elhelyezkedése 27 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások