Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató Dr Szalók Csilla BGF

A turizmus ipar fejlődési pályája Makrogazdasági teljesítmény vizsgálatok A turisztikai célpontok mérésének jelentősége(ETIS) Turizmus Komplex Mutató 2017.04.19.

A turizmus haszonélvezője a gazdasági növekedésnek szöveg

Hatásai • növekvő kínálat • desztinációk közötti növekvő diverzifikáció • internet elterjedése • növekvő fogyasztói igények erősödő verseny

Globális pénzügyi válságból eredő kihívások diszkrecionális jövedelem csökkenése • bizonytalan és állandóan változó környezet • növekvő politikai instabilitás • erősödő mobilitás • újfajta utazási szokások

keményebb piaci feltételek erősödő versenyhelyzet erősödő nemzeti turizmusipar,turisztikai vállalkozások teljesítmény fokozás

Eddig makrogazdasági teljesítmény vizsgálatok • Global Competitiveness Index (GCI) • Turizmus versenyképességi index (TTCI) • Turizmus Szatelit Számla

Travel&Tourism Competitiveness Index TTCI TTCI célja,hogy azokat a tényezőket és politikákat elemezze,amelyek vonzóvá teszik a turizmus szektor fejlesztését 3 kategória ,turizmus szabályozó keretrendszer indexe,turizmus üzleti környezet és infrastruktúra,emberi,kulturális és természeti erőforrások

Különbségek és adottságok A versenyben egyre nagyobb szerepe van a speciális kulcsterületeknek • A helyi értékteremtésnek • A helyi lakosságnak,közösségeknek • Családi és egyéni vállalkozásoknak • Együttműködési képességnek

Problémafa

A turisztikai célpontok rangsorolásának azok versenyképességi előnyein kívül azok teljesítményén és hosszú távú fenntarthatóságán is kell alapulnia.

A térségfejlesztési programok hatáselemzéséhez szükség van olyan komplex mutató megalkotásához,amely a lehetséges hatások összes releváns dimenzióját tartalmazza. Ehhez az egyes szakpolitikáknak,úgy ,mint turizmus is saját vízióval kell rendelkezzen. az egyes térségek fejlettségére alkalmas index felhasználása

Egy kísérlet arra,hogy egy Régió turisztikai fejlettségét sokmutatós, sokdimenziós komplex mérőszámmal ragadjuk meg a hazai szakirodalomban használt térség fejlettségi indexek integrált adaptációjára tett kísérlet 2017.04.19.

Turisztikai célpont, desztináció Előnyt kell kialakítani a konkurens célpontokkal szemben, a desztináció vezetőknek azonosítani és jellegzetessé kell tenni saját területüket. • Adott turisztikai desztináció hosszú távú fenntarthatósága és annak mérése egyre jelentősebb

Európai Turisztikai Indikátor Rendszer • A turisztikai ágazat versenyképessége nagymértékben kötődik annak fenntarthatóságához • A minőség nagyban függ a természeti és kulturális környezettől és a beágyazottságtól • Az üzleti tevékenység egy adott vonatkozásán túllépő hasznos információk igénye • Sokszínű ágazat:az egyes turisztikai célpontok a rájuk jellemző sajátosságokat hitelesebben alá tudják támasztani

Cél:a hazai rendszerre legjobban illeszkedő modell •Vendégéjszaka szám mérés korlátai •Társadalmi hatás mérésének igénye •Fenntarthatóság mérésének igénye •Települési adatbázis létrehozása, kezelése •TDM rendszer támogatása

Az indikátorok forrásai A FEJLESZTÉSI PROGRAMOK EGYIK INDIKÁTORA LEHET AZ EDDIG HASZNÁLT VENDÉGÉJSZAKA SZÁM HELYETT Központi Statisztikai Hivatal területi,tájékoztatási és szakstatisztikai adatbázisai Önkormányzati nyilvántartások,melyek személyes interjúkon keresztül kerülnek felhasználásra Helyi lakosság,külföldi és belföldi turisták megkérdezései 2017.04.19.

Turizmus Komplex Mutató (TKM) • Egy olyan globális index , amely alkalmas a települések turizmusának teljesítményének megállapítására, rangsorolására. • A számítások elvégzése eredményeként mutatónként, mutató csoportonként és végül a TKM tekintetében létrejön a települések sorrendje, • Egy-egy település, TDM csoport által lehatárolt település-csoport saját magát képes pozícionálni • Más településektől való távolság, vagy a régiójellemző értékektől való távolság meghatározása • A turizmus település életében betöltött szerepének kimutatása

Módszertan • A változók összegyűjtése,beazonosítása • A fejlettségi decilisek alapján való tipizálás • Faktoranalízis illetve főkomponens vizsgálat 6 főkomponens tömörítés Korrelációs mátrixok és ökonometrikus modellek • Mintaprojekt

A modell első alkalmazása Balaton Régió,(nagy múltú,nagy számú TDM szervezet) a Balaton Törvényben rögzített 51 part menti ,illetve partközeli településre (adaptálható legyen más településekre régióra is) Településenként 60-70 indikátor(megfelelő mennyiségű adat) 2 egymástól 5 év távolságra lévő időpontra összeállítva (2007,2012)

Időütemezés 2013 jul.-2014 aug. szekunder kutatás 2014 szept .9 workshop a turizmus szakma képviselőivel a TDM szervezetek vezetőivel 2014 nov. prímer kutatás a BGF hallgatók bevonásával a helyi lakosság és az önkormányzatok megkérdezése 2015 jan.a rendelkezésre álló indikátorokkal tesztelés 2015 jul.-aug. külföldi és belföldi turisták primer kutatás a BGF hallgatóinak bevonásával 2015 szept.első eredmények publikálása

Összefoglalás az elemzések segítséget nyújtanak A szakmai szervezetek munkájának támogatása 2014-2020 közötti Uniós fejlesztési ciklus turisztikai pályázatainak eredményességi vizsgálata A magyar turizmus Európai Uniós felzárkózása 2017.04.19.

Helyi lakosságra vonatkozó bizalmi index kialakítása Turisztikai szolgáltatások minőségében kulcsszerep Barátságos környezet,fogadtatás Helyi lakosság elégedettsége, Közösség 2017.04.19.

MINTA 1083 értékelhető kérdőív 3,4% online A teljes minta életkor szerinti megoszlásban Megoszlás iskolai végzettség szerint (37%érettségi,31%főiskolai) Megoszlás foglalkozás szerinti (alkalmazott 39 %) Megoszlás a munkahely földrajzi helye szerint (lakóhelyén dolgozik 52%,région belül 45%) Hol találkozik turistákkal? (munkája során 54%,ennek 57%kifejezetten turisztikai vállalkozás)) 2017.04.19.

Módszertan 1.A helyi lakosság elégedettségi indexe 13 tényezős vizsgálat,egyértelmű vonzerő a helyi lakosság számára is , nélkülözhetetlenek a turizmushoz a helyiek életében is, turizmushoz áttételesen kapcsolható,helyi életminőség Az egyes elemeket egy ötfokozatú skálán értékelhették a válaszadók,majd 13 elemnek településcsoportokként és öt kiemelt település esetében az átlagát vettük,az átlagos értékek átlagának kiszámításával nyolc elégedettségi indexet kaptunk 2017.04.19.

A teljes mintára vonatkozó átlagos értékek 2017.04.19.

A Balaton parti települések elégedettségi indexe 2017.04.19.

2. A helyi lakosság turisztikai attitűdje 2017.04.19.

A Balaton imázsa- egyetértési index 2017.04.19.

A bizalmi index A helyi lakosság elégedettségi mutatóit tovább árnyaltuk a lakosság turizmussal kapcsolatos bizalmat érzékeltető egyetértési indexével Pozitív eltolás(+1)ha a turisztikai attitűd kedvező (-1)ha elutasító 2017.04.19.

2017.04.19.

Következtetések A helyi lakosság turizmushoz való viszonya jelentős Feltárt problémák kezelése,további elemzések Balaton imázs további vizsgálat Turista megkérdezésekkel vizsgálni az eredmények eltérését 2017.04.19.

2017.04.19.

2017.04.19.

2017.04.19.

2017.04.19.

2017.04.19.

2017.04.19.

Köszönöm a figyelmet! Dr Szalók Csilla főiskolai tanár