Környezetgazdaságtani alapismeretek

Környezeti és a gazdasági jellemzők kapcsolata

GDP PER CAPITA (USD) ICPDR ( 2000)

DACZSKHSLOCRBHYUBGROMDU 0 % Water supplySewerageWastewater treatment 30 GDP/cap/year (1000 EUR) DEVELOPMENT OF THE WATER INFRASTRUCTURE & PER CAPITA GDP (2000) VISION ICPDR (2000), GWP (2000), OWN SOURCES

WATER INFRASTRUCTURE DEVELOPMENT NEEDS & PER CAPITA GDP ICPDR (2000), GWP (2000), OWN SOURCES

Hungary Water – Investment and OMR costs of all the developments

Hungary Water – Investment Cost/GDP

Population supplied by sewerage and wastewater treatment plants % 40% 50% 60% 70% 80% 90% Investment Costs (10 6 EUR) Suggested alternative Most expensive alternative Alternative in compliance with 91/271 CEE Year Scheduling of the implementation of some alternatives: different management strategies

IMPACT OF INCREASING WATER PRICE ON WATER CONSUMPTION

UTILITY GAP

AFFORDABILITY INDICATORS OF SELECTED OECD COUNTRIES (2000)

CEE Region – Household prices for water and wastewater provision (2000)

Margaréta sóüzem Fejlövés sörgyár Kék folyó Minimális költség – maximális haszon példa

A kék folyó példája - (egy megoldás, két megközelítés): Minimális költség számítása (ez a “gazdaságilag hatékony” megoldás, minden egyéb pazarlás) Legnagyobb nettó haszon elérése (összes haszon - kibocsátás csökkentés költsége)

A D A T O K S T R A T É G I A

Alapadatok a stratégia kialakításához: Vízhozam adatsorok → „mértékadó” vízhozam (KÖV) 10 m 3 /s A Kék folyó háttérkoncentrációja 25 g/m 3 A Margaréta sóüzem kibocsátása elhanyagolható mennyiségű (10 l/s = 0.01 m 3 /s), de nagy a sótartalma (0.1 kg/l = g/m 3 )

Margaréta sóüzem Kék folyó Nyers szennyvíz: Cszv = g/m 3, q = 0.01 m 3 /s Bevezetett anyagáram: g/m 3 * 0.01m 3 /s = 1000 g/s Felvíz (háttér): 25 g/m 3 * 10 m 3 /s = 250 g/s C o = ? ANYAGMÉRLEG Koncentráció a bevezetés alatt, elkeveredés után

Anyagmérleg készítése (konzervatív anyag, teljes elkeveredés) Ha a sógyár nem tisztítja a szennyvizét, C o =(10* * ) / = = 125 mg/l Általános esetben C o = (C h *Q + C szv *q)/(Q+q)

Margaréta sóüzem Kék folyó Tisztítás függvényében az eltávolítás: 1000*(R[%]/100) = 10*R [g/s] Bevezetés: 1000*(100 – R)/100 [g/s] Felvíz: 250 g/s C o = ?

Anyagmérleg készítése (konzervatív anyag, teljes elkeveredés) Ha a sógyár nem tisztít: C o =(10* * ) / = = 125 mg/l R % -os tisztítás esetén: C o = (10* * (1–R/100) /10.01= = ( – 10R)/10.01 = R

Margaréta sóüzem Az elfolyó víz kloridtartalmának csökkentése [ % ] Költség [ ezer $]

A sóüzem tisztítási költségei Költség [ezer$] Eltávolítási hatásfok [R %] K m (R) = 100*R 2,3

A befogadó terhelésének csökkentése End-of-pipe módszer (szennyvíztisztítás)End-of-pipe módszer (szennyvíztisztítás) Technológia megváltoztatásaTechnológia megváltoztatása Hatékonyság növelés (megéri-e)Hatékonyság növelés (megéri-e) Nyersanyag megváltoztatásNyersanyag megváltoztatás Termék megváltoztatásTermék megváltoztatás Újrahasznosítás, visszaforgatás (recycling)Újrahasznosítás, visszaforgatás (recycling) Kibocsátás helyének megváltoztatásaKibocsátás helyének megváltoztatása Kibocsátás időbeliségének megváltoztatásaKibocsátás időbeliségének megváltoztatása Környezet befogadóképességének növelése (öntisztuló képesség növelése)Környezet befogadóképességének növelése (öntisztuló képesség növelése)

Fejlövés sörgyár A kiemelt víz sókoncentrációja a sörgyárnál [mg/l] A sörgyár víztisztítási költségei [ezer $]

A sörgyár tisztítási költségei a koncentráció függvényében Koncentráció a folyóban (C o ) [mg/l] Költség [ezer$] Sógyár eltávolítási hatásfoka [R %] K f (C o ) = 100*(C o ) 2 C o = R K f (R) = 100*(125-R) 2

Összefoglalva: A sóüzem tisztítási hatásfoka [R %] Összes klorid ion terhelés a sóüzemből [g/s] A Kék folyó sörgyári szelvényének sókoncentrációja

A sóüzem tisztítási hatásfoka [R %] A sóüzem klorid eltávolítási költsége [ezer $] A klorid eltávolítás + víztisztítás összköltsége [ezer $] A sörgyár víztisztítási költségei [ezer $] A költségek minimalizálásának stratégiája:

Hogyan is néz ki ez grafikusan ? Tisztítási hatásfok [R %] Költség [ezer $] sörgyár sóüzem Minimum ~ 30 %

Elegánsabb megoldás

A hasznok maximalizálásának stratégiája: Ha a sóüzem nem tisztít, a sörgyárnak maximális tisztítást kell alkalmazni → a sóüzem minél jobban tisztít, a sörgyárnak annál kevésbé kell tisztítania Mi a haszon? Kinek a haszna?

Gazdasági hasznon a sóüzem tisztítása miatt a sörgyárnál keletkezett költségcsökkenést értjük, a sógyár tisztítási költségeinek figyelembevételével. A sörgyár költsége, ha a sóüzem nem tisztít A sóüzem R % -os tisztítási költsége A sörgyár költsége, ha a sóüzem R % - kal tisztít A sörgyár tiszta haszna A két üzem együttes figyelembevételével a gazdasági haszon Hogyan alakul ki a gazdasági haszon ?

A gazdasági haszon azért alakulhat ki, mert a két üzem tisztítási költségfüggvénye eltérő → az optimális állapot (maximális összhaszon) megtalálása a cél.

Mekkora a sörgyár tiszta haszna ? Ha R = 0 % → tiszta haszon: H M = 0 $ Ha R = 100 % → tiszta haszon: H M = – 63 = ezer $ (a háttér- koncentráció eltávolítása)

A sóüzem tisztítási hatásfoka [R %] Ha a sóüzem nem tisztít, akkor a sörgyár költségei [ezer $] a tiszta haszon a sörgyárnál [ezer $] A sörgyár költségei, ha a sóüzem R% - kal tisztít [ezer $]

A sóüzem tisztítási hatásfoka [R %] A sörgyár összes haszna [ezer $] A gazdasági haszon [ezer $] A sóüzem összes költsége [ezer $] A gazdasági haszon maximalizálásának stratégiája számokban:

Az előbbiek grafikusan ábrázolva: Sóüzem költsége Sörgyár haszna Költségek = hasznok Költség/haszon [ezer$] Eltávolítási hatásfok [R %] Maximum ~30 %

Összefoglalás, megoldatlan feladatok: Mindent tudunk ! … megpihenhetünk Vagy mégsem ?

A Kék folyó példája mennyiben tér el a valóságtól ? Egyszerűsítések Egy szennyezőanyag, egy szennyvízbevezetés, egy vízhasználóEgy szennyezőanyag, egy szennyvízbevezetés, egy vízhasználó Konzervatív szennyezőanyagKonzervatív szennyezőanyag Környezeti kár számszerűsítése Haszon értelmezése TANULSÁGOK  Közjavak: - Nem gazdasági javak - Végtelen mennyiség (??) - Végtelen mennyiség (??) - Oszthatatlan, mindenkié, hasznuk közös - Oszthatatlan, mindenkié, hasznuk közös  Tiszta levegő, szép táj, biodiverzitás  Közrossz: szennyezés  Potyautas: a hatékony felhasználás hiányzik  Közlegelő: túlfogyasztás  külső gazdasági hatás  ki nem fizetett társadalmi költségek  externália  A javak végesek, kié, ki ellenőrzi?

EXTERNÁLIÁK (E) A harmadik személy jóléti függvényét módosítja (+/-), azt nem kötelezik a károk megfizetésére vagy a haszon kompenzálására, a hatás nem szándékos (??)  (-) Kék folyó: alvíz – felvíz, Erőmű  (+) Méhész és a gyümölcskert  (+/-) Autópálya  Externáliák: reverzibilis és irreverzibilis AZ EXTERNÁLIÁK HATÁSA  Klasszikus piac: hatékony allokáció jön létre, amit az ár szabályoz (egyéni nyereség maximálása)  kereslet és kínálat egyensúlya  Ezt Pareto optimumnak hívjuk: senki sem kerülhet egy csere során kedvezőbb helyzetbe, anélkül, hogy ezzel valaki más kedvezőtlenebb helyzetbe ne kerülne  Ez a piacelmélet csődöt mond, amennyiben a külső gazdasági hatásokat („túlcsordulás”) nem vesszük figyelembe  A klasszikus közgazdaságtan „válsága”, egyén vs társadalom  környezetgazdaságtan  Következmények: sok termelés, sok szennyezés, alacsony árak, nincsen ösztönző a redukcióra és az újra-hasznosításra

A környezetgazdaságtan feladata: „externáliák internalizálása” A gazdasági rendszereket is komplex módon kell vizsgálniA gazdasági rendszereket is komplex módon kell vizsgálni A probléma megoldásánál a környezeti hatásokat is figyelembe kell venniA probléma megoldásánál a környezeti hatásokat is figyelembe kell venni Nem elég a gazdaságilag legkedvezőbb megoldás megtalálása, annak megvalósítását is el kell érniNem elég a gazdaságilag legkedvezőbb megoldás megtalálása, annak megvalósítását is el kell érni Tanulság: Környezetgazdálkodás: A természetes- és az ember alkotta környezetnek hosszabb távra szóló szabályozott hasznosítása, tervszerű fejlesztése és hatékony védelme, a természet ökológiai egyensúlyának tartós fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembe vételével.

A megoldás: Magától alakul ki (Coase tétel)Magától alakul ki (Coase tétel) Jogi (ill. gazdasági) szabályozással Jogi (ill. gazdasági) szabályozással Közvetlen (hatósági) eszközök: Tiltás, büntetés (tevékenység korlátozása, szennyezési bírság, stb.) Közvetett (gazdasági) szabályozás: Adók, díjak (nyersanyagra, emisszióra, termékre, stb.) Piaci eszközök (szennyezés „joga” eladható) Támogatások Oktatás, nevelés, szemléletformálás Oktatás, nevelés, szemléletformálás

ÁLTALÁNOSAN: „optimális” externália (határhaszon: egységnyi termelés bővítés extra haszna) A B C D Egyéni tiszta határhaszon H ETH Költség Haszon Gazdasági tevékenység (Q) Qm Externális határköltség K EH Q*

. Területek jelentése A+B+C A+B A C D magánhaszon maximuma magánhaszon társadalmi optimuma társadalmi haszon maximuma társadalmilag el nem ismert magánhaszon magántevékenység társadalmi kára Externális határköltség K E H A B C D Egyéni tiszta határhaszon H ETH Költség Haszon Gazdasági tevékenység (Q) Qm Q*

EXTERNÁLIÁK KEZELÉSE: Pigou adó (t) „Optimális” szennyezési szinten: adó = externális határköltség [H ETH - t] Q* t Költség Haszon A B C D Egyéni tiszta határhaszon H ETH Externális határköltség K E H Gazdasági tevékenység (Q) Qm

1.Mi a környezetgazdaságtan feladata? 2.Mi az externália? Mondjon példákat! 3.Mi jellemzi a közjavakat? 4.Sorolja fel a környezetszabályozás jogi és gazdasági eszközeit! 5.Mi a szerepe az oktatásnak a környezetszabályozásban? 6.Mi a Pigou adó? 7.Miért fontos a költség-hatékonyság a környezetvédelemben? Ez mindig a legigazságosabb megoldás? 8.Hogyan érvényesíthető a költséghatékonyság egy felvízi szennyező és egy alvízi vízhasználó esetén? 9.Mekkora az emisszió, ha ismert a szennyezés hozama (q) és a szennyezőanyag koncentrációja (c)? 10.Ismert egy szennyvíz bevezetés (emisszió) és a befogadó jellemzői (vízhozam, felvízi koncentráció). Hogyan számítható az elkeveredés utáni koncentráció? Felkészítő kérdések