Informatikai eszközök a tanórán Egy kutatás tapasztalatai Hunya Márta 2006. december 18.

Két K+F feladat INFORMATIKAI ESZKÖZÖK (IKT) HASZNÁLATA A TANÍTÁSI ÓRÁKON Az SDT használatának pedagógiai támogatása - NFT – HEFOP 3.1 ÚPSZ 2006. júl-aug. INFORMATIKAI ESZKÖZÖK A TANÍTÁSI ÓRÁN SDT a gyakorlatban

Sulinet Digitális Tudásbázis A közoktatás számára készült tananyag- és IKT eszköztár http://sdt.sulinet.hu Más országokban Általában több „SDT” is van Elő kell fizetni tanulói létszám alapján Szokás pedagógiai szoftvereket vásárolni Az IKT-használat pl. Angliában napi követelmény minden órán, iskolaértékelési szempont is

Résztvevők Almási Utcai Általános Iskola, Makó ** Eötvös József Gimnázium, Tata * Kalmár László Szakközépiskola, Budapest * Leövey Klára Gimnázium, Budapest ** Móra Ferenc Szakközépiskola, Szeged * Szabó Lőrinc Gimnázium, Budapest * Közgazdasági Politechnikum, Budapest * Csibi Erzsébet, Dancsó Tünde, Diószegi Endre, Tartsayné Németh Nóra, Galbácsné Szabó Gabriella, Vollár Tünde, Chrenkó Eszter, Kőrösné Mikis Márta, Balázs Éva Merényi Ádám, Pethő Balázs, Sulyok Myrtill Halász Gábor, Kárpáti Andrea, Miltényi Gábor, Friss Péter, Főző Attila

Produktumok – NFT SDT-tananyagajánlók – Segédanyag fejlesztők számára A TIP-ek ajánlott elemei: Összefoglaló ismertetés Technikai jellegű elemek (időigény is) Szükséges előismeretek, kulcsfogalmak, kapcsolódási pontok Feladatlapok, segédanyagok, linkek Tevékenységek, munkaszervezés, differenciálás Értékelés Példák az ajánlott elemekre (eredeti és új minták) 14 tananyagajánló minta (konkrét tananyaghoz), feladatlapok 150 óravázlat, legalább 100 feladatlap Hibajelenségek

Kutatási és fejlesztési célok az SDT-monitorban Kutatási feladatok Fejlesztési feladatok 1. év Egy innovatív iskolai kör megtalálása és felmérése, kontrollcsoportos vizsgálat 6 kiválasztott iskola fejlesztése mentorok és tréningek segítségével, iskolafejlesztési szemlélettel 2. év Az iskolák teljes körének felmérése 2 alkalommal: az IKT eszközhasználatra koncentrálva Az iskolák műhelyekké fejlesztése, e műhelymunka támogatása; közhasznú kézikönyv létrehozása 3. év Az iskolák teljes körének felmérése: az IKT eszközhasználatra koncentrálva a 3 éves változások elemzése Az IKT-tanártovábbképzés Tanácsadás, főként a kézikönyv használatában, ped. intézetekkel együttműködve

A tanárok, iskolák feladatai Tanáronként 10 (6) előre megtervezett, tanmenetbe illesztett SDT-s óra Keretrendszer-használat (legalább 2 óra) Tanári kutatási napló (10 IKT-s óráról) Műhelymunka 2 (1) összevont tréning (konferencia) 2 iskolai tréning a trénerrel vagy segítővel 2 belső műhely, jegyzőkönyv A tantestület „beavatása” Óralátogatás (2+1), bemutató óra (1) Az iskolán belül és az iskolák között is, jegyzőkönyv Beszámoló

Az ártatlanság elvesztése 3,9 – 4,2 7 fő most írt először szakmai jellegű e-mailt kollégáknak most tartott először prezentációt 12 fő most oldatott meg először számítógéppel feladatlapot most adott ki és szedett be először számítógéppel feladatokat és megoldásokat most használt először órán internetet 13 fő most kért először számítógépes kiselőadást 16 fő most használt először SDT-t magyarázat során 21 fő most használta az SDT-t (és az internetet) először egyéni és csoportmunkára az órán

Mire jó a számítógép? mérés-értékelés (0,2) 4,2 4,4 tanári magyarázat, szemléltetés (0,6) 4,8 kooperatív feladatmegoldás (0,8) 3,9 4,7 a tanárok felkészülése (0,4) 4,6 projektfeladatok (0,2) az eredmények nyilvántartása (0,1) 4,5 a diákok kapcsolattartása egymással (0,3) 4,1 egyéni gyakorlás (0,3) a diákok felkészülése (0,4) 4,3 a feladatok kiadása és beszedése (0,4) 3,8 a tanárok és diákok kapcsolattartása (0,7) 3,4

Mire jó a számítógép? Nemzetközi tapasztalatok, kutatások nem lehet a közoktatás reformjának katalizátora, csak egyik eszköze nincs közvetlen hatása a tanulói eredményességre közvetlen hatása van a motivációra interaktív tábla – a régi módszerek igazolója és fenntartója? A tanárok azokat az eszközöket és eljárásokat fogadják be, amelyek beillenek a gyakorlatukba

Országos mérés 2006 április-májusában 4181 rendszergazda          1798 igazgató          1631 humán pedagógus          1642 reál pedagógus Fókusz: Mire, hogyan használják? Terv: rendszeres mérés

A projekt során alkalmazott keretrendszerek Sulinet Digitális Tudásbázis Learning Gateway (Microsoft, Tisztaszoftver) Think.com (Oracle) Moodle (nyílt forráskódú, ingyenes hozzáférésű) Mindegyik keretrendszer használatához segítséget kaptak a projekt résztvevői

A keretrendszerek közös jellemzői A keretrendszerek használatával: az iskolai kommunikációs formák átalakulnak, a kommunikáció élénkebb lesz az intézményi értékelési folyamatok megváltoznak az információs csatorna kitágul és több irányúvá válik a tanulás ideje és tere kitágul a résztvevők köre bővül megjelennek az egyéniség kifejezésének eszközei erősödik a személyre szabhatóság igénye

Általános tapasztalatok Ismerkedés az SDT-vel Felmerült a „bevezető óra” szükségessége, amelyben a tanulók megtanulják kezelni az SDT-t Szemléltetés Minden tanár használta a számítógépet szemléltetésre Kooperatív munkaformák „térhódítása” A projekt a kooperatív munkaformákat preferálta, a mentori munka során is ezeket szorgalmaztuk Fejlődés a diákok és tanárok részéről is: technikai (pl. számítógép használata) szakmai (pl. új módszerek kipróbálása) egyéni (pl. feladatlap-készítés, önálló munka)

Eszközök Feladatlapok pl. kivetített képek felismerése Animációk pl. szövegalámondás készítés animációhoz Képek pl. feliratkészítés képekhez Videók pl. emlékeztető írása a látottakról Internet pl. gyors órai információkeresés Word pl. a tanulók tesztet készítenek egymás számára Excel pl. adatokból grafikonkészítés Interaktív tesztek pl. a tanulók a füzetbe írják a választ és a kivetítőn ellenőrzik PowerPoint pl. a tanári prezentációt a keretrendszerből letöltve a tanuló továbbfejleszti CD-ROM pl. vershallgatás zenével párosítva Interaktív tábla pl. óravázlat kivetítése a jegyzetelés megkönnyítésére Keretrendszer pl. egymás munkájának értékelése, rövid üzenetekkel

Módszerek Egyéni munka önállóságra nevel, saját tempóban enged haladni Pár- és csoportmunka a csoportok nagyon változatos módon szerveződtek: - állandó csoport, a tanulók hozták létre (vegyes képességű) - állandó csoport, a tanár hozta létre (vegyes is, homogén is - a vegyes általában sikeresebbnek bizonyult) - óránként, néha feladatonként más páros vagy más csoport a diákok és/vagy a tanár szervezésében Projekt - hosszabb-rövidebb lélegzetű projektek - lényeges a szempontok megadása a munkához és az értékeléshez Otthoni felkészülés lehetőséget ad az elmélyülésre, az alaposabb tanulásra Önértékelés / egymás értékelése szóbeli és digitális formában is „Hibázni jó, mert abból tanulunk”

Óravázlatok, feladatlapok Előkészítő munka: óraterv SDT anyaggyűjtés Tanulói tevékenységek tervezése Közös és differenciált feladatok aránya Szükséges eszközök, források (pl. feladatlap) Dinamikus óraszerkezet kialakítása (többnyire keretes) A feladatlap, mint pedagógiai asszisztens A tevékenységek irányítója Esztétikai minta és motiváló eszköz Papír alapú és/vagy digitális, illetve interaktív

Tanári szerep Hagyományos tanárszerep Facilitátor A tanár nem az ismeretek forrása, hanem az ismeretek, a készségek és képességek megszerzésének, fejlesztésének segítője

A véletlen hozta ezt nekem, de nagyon hálás vagyok érte. Egy vélemény… „Sokszor megfogalmazódott bennem, hogy a 37 éves pedagógus pályám legizgalmasabb és legtöbb örömöt adó feladatát végezhettem az elmúlt hónapokban. A véletlen hozta ezt nekem, de nagyon hálás vagyok érte. Rengeteget tanultam..”

Köszönöm a figyelmet! További információk: hunyam@oki.hu