A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV „A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül a Debreceni Egyetemen” Debreceni Egyetem Nyelvtechnológia és bioetika workshop Debrecen, szeptember 10.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV „A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül a Debreceni Egyetemen” Médiatudományi Munkacsoport Bujdosó Ágnes Dunai Tamás Fodor Péter Kálai Sándor Maksa Gyula Oláh Szabolcs Sebestyén Attila Szirák Péter

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV „A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül a Debreceni Egyetemen” Az emlékezet medialitása, emlékezethelyek a populáris kultúrában az emlékezés mindig valamely médiumban (közvetítő közegben) zajlik: szóbeliség, írásbeliség, művészeti ágak, technomédiumok (fénykép, rögzített hang, mozgókép) a médiumok olyan archivációs rendszerek, amelyek emlékezethelyekké válhatnak mégpedig: performativitásuk (létesítő erejük) által ez a performativitás a szemiotikai és materiális-szomatikus befogadásuk során nyilvánul meg: az emlékezethelyek „megtestesítenek” (miközben megnyilvánítanak valamit, hatnak az érzékeinkre, pl. a nemzeti rítusok esetében) így a materiális, a szimbolikus és a funkcionális emlékezet- képződés – és annak medialitása – elválaszthatatlan egymástól az emlékezetnek a populáris kultúra is hordozója (pl. Trianon vagy ‘56 „emlékezet-topikját” a populáris szubkultúrák is használják! )

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV „A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül a Debreceni Egyetemen” Az Aranycsapat „Mit jelent az, hogy a történelem legundorítóbb rendszerében virágzott a történelem legszebb futballcsapata? (Esterházy) Aranycsapat: az önkényuralom hatalomgyakorlási technikája és világhírnév delejező hatás: a szabályozott testmozdulatok szépsége, a kombinatív játék kiszámíthatatlansága az 50-es évek futballja a hatalom, az autonómia és a kontingencia kapcsolatának egészen egyedi mintázatát mutatja

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV „A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül a Debreceni Egyetemen” Az Aranycsapat az Aranycsapat elbeszélése a közönség emlékezetében lévő narratívák széttartó sokaságából szövődik össze: londoni 6:3, berni 2:3, Puskás Real Madridja, Grosics Tatabányája … orális eredetű közösségi emlékezet (anekdoták, legendárium) sajtó, rádióközvetítések, filmfelvételek, dokumentum- és játékfilmek, irodalom (vers, memoár, „Bern- apokrifek”), musical

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV „A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül a Debreceni Egyetemen” A televíziós reklámok „Én vagyok a Skála Kópé, reklámom a Skála Coopé, de szívem a vásárlóké!” - éteri, héliumos bohóchang az első magyar animációs reklámfilmben (JAROLICS Béla grafikus, 1978) „szocialista reklám” – a társadalmi fogyasztás irányítása – a közösségi emlékezetbe bevésett imázs, mint immateriális emlékezethely a felejtés nehézsége (retro) - esztétikai csáberő: fülbemászó zene, ritmus, rím, alliteráció… és erotika Kádár-rendszer: a jelen önfeledt megélését (így az együttes felejtést) segítő kommunikációs eszközök

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV „A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül a Debreceni Egyetemen” A 301-es parcella „A szobrászat… helyek testté alakítása.” (Heidegger) Jovánovics György műve: síremlék és temetői műalkotás → a kollektív emlékezet és a szobrászat esztétikai kontextusának összekapcsolója Lehetséges-e a tömegsír esztétikája? Az ókeresztény szentkultusz térformáinak (sír, oltár, kupola) plasztikai kifordítása nem engedi transzcendálni, vagyis megbocsátani, tehát elfelejteni azt, ami e helyütt történt. Ellenpélda: ’56-osok tere → emlékezetpolitikai, esztétikai és (tér)használati kudarc

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV „A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül a Debreceni Egyetemen” Az emlékezethelyek medialitása Az emlékezethelyeknek nem csak szemantikai- szimbolikus aspektusára érdemes figyelnünk, hanem: 1. történeti hagyományozódására 2. mediális sokrétűségére 3. horribile dictu: „széthangzására” is.