Kulturális emlékezet ( Memoria cultural ă ). Mindennek, ami körülöttünk van, története is van. A dolgokat, legyenek azok körültapogathatóak vagy láthatatlanok,

Az előadások a következő témára: "Kulturális emlékezet ( Memoria cultural ă ). Mindennek, ami körülöttünk van, története is van. A dolgokat, legyenek azok körültapogathatóak vagy láthatatlanok,"— Előadás másolata:

1 Kulturális emlékezet ( Memoria cultural ă )

2 Mindennek, ami körülöttünk van, története is van. A dolgokat, legyenek azok körültapogathatóak vagy láthatatlanok, épp a történetük teszi létezővé. Mint ahogy a történetük által válnak létezővé azok a személyek és a személyi világok, amelyek a történetet megalkották és átörökítették... A dolgoknak az ember által megalkotott történetéből ered az az identitásuk, amely a sajátos emberi környezetbe, kultúrába emeli őket. A történetek termelésére mentális készségek, történetnyelvtanok, nyelvi fordulatok alakultak. Megőrzésükre, megörökítésükre pedig emlékezési és tárolási technikák, eszközök szakosodtak, intézmények, archívumok létesültek.

3 Az emlékezet első hallásra olyan belső jelenségnek tűnik, amelyet a pszichológia, neurológia tanulmányoz. A szociálpszichológia álláspontja szerint azonban emlékezet csak interaktív tevékenységként létezik: azt, hogy miért és mire kell emlékezni (meg azt is, hogy ezt hogyan, kinek, miért kell elmesélni) nem egyedül az egyén dönti el. G.H.Mead én-elmélete szerint az én csak társadalmi szerepeiben létezhet, ez pedig nem alakulhat ki a az egyének közötti, egyéneket összetartó kommunikáció, azaz,,a jelentések forgalmában való részvétel" nélkül.

4 Jan Assmann az emlékezet külső dimenziójának négy területét különbözteti meg 1.Mimetikus emlékezet. Etológiai példák sokasága mutatja, hogy az állatok számára, nem rendelkezvén kifejlett szimbolizációs képességekkel, milyen fontos a mindennapi cselekvések tanulásában az utánzás. Ami nehezebb, az a rögzítés és a következő nemzedéknek való továbbadás: ha nem társítanak hozzá szóbeli utasításokat és magyarázatot, az utánzással tanultak viszonylag hamar feledésbe mennek. Ebből a szempontból igen fontosak a mindennapi élet ismétlődő, ritualizált cselekedetei: ezek rendezik, szervezik, állandóvá teszik a megtanult viselkedésformákat.

5 2. A tárgyak emlékezete. Az emberre jellemző tárgyi környezet már történelminek nevezhető – a tárgyak, tárgyegyüttesek létrejönnek, elavulnak, eltűnnek. Eközben pedig mivel létrejöttükre, múltjukra emlékeztetnek, időt tárolnak és az időbeliséget szimbolizálhatják. A szépségnek, a kényelemnek, az egyszerűbb vagy összetettebb funkciókról való, különböző korokra jellemző elképzeléseknek is tárhelyei a tárgyak.

6 3. Kommunikatív emlékezet. Ennek létrejöttéhez szükséges már a beszéd, az interakció. A társadalmi kapcsolatok alapvetően ezt az emlékezetet hozzák létre, kezelik, ebből építkeznek – vagyis ez az emlékezet hozza létre, objektiválja a társadalmi kapcsolatok világát.

7 4. Kulturális emlékezet. Legfontosabb jellegzetessége az időben-lét kérdésének megoldása: a kulturális emlékezet a létrejött értelem szilárd, fennmaradó, és ebben az értelemben intézményesített formája. A mimetikus emlékezet cselekvéssorához értelem társul, és ha már nincs közvetlen, praktikus funkciója, akkor is megtörténik, hiszen a cselekedet szimbolikus jelentéseket termel és tart fenn.

8 Összetett, intézményesült formák: rítusok alakulnak ki, ezek lesznek a továbbiakban, a történelemben a kulturális értelem hagyományozódási és megjelenítési formái. Az információk külső (agyon kívüli) tárolásának újabb és újabb forradalmai követik egymást, mindegyik a kulturális emlékezet kiterjesztését végzi el: az írás, majd a nyomtatás, majd az elektronikus rögzítés és továbbítás.

9 Már az írás megjelenése is bonyolult intézményi tagoltságot, szakértelmeket feltételez.,, Az írás mindenütt olyan jelrendszerekből született meg, amelyek a kiterjesztett kommunikáció és az elengedhetetlen átmeneti tárolás funkcionális összefüggéséből fejlődtek ki. A szimbolikus megjelenítésnek három jellegzetes szférája vagy funkcionális kerete domborodik ki: a gazdaság (ide tartoznak az előázsiai számlálókövek), a politikai hatalom (Egyiptom), és az idenititásbiztosító mítoszok (itt említhetők az ausztrál csurungák és songline-k). Ezek a kulturális értelem keringésének tipikus területei." (Assmann 1999:22.)

10 Ez a kulturális értelem már nem az aktuális helyzetekhez kötött: elfeledett történetek idéződhetnek újra fel, kitagadott tartalmakat lehet újra visszafogadni, megszűnt szimbolikus tevékenységeket újraéleszteni.

11 A történések sora dinamizálódik, az időkeretek kitágulnak, az idősíkok egymásbamosódnak. Intézményesül a hamisítás, manipuláció, cenzúra, a múlthoz való viszony és a felejtésszabályozás megannyi formája.

12 A kulturális emlékezet az időben való lét intézményesült formája. A szűk időkeretek, térben behatárolt helyzetek társadalmi kommunikációja ezzel más idő-tér (kronotopikus) keretekben is érvényessé válik. Megszületnek a tradíciók, kialakul a történelemtudat. Most már megszülethetnek a történelemnek az emlékezetre alapozó nagy, forradalmi átalakulásai.

13 Assmann két alapvető területre hívja fel a figyelmet: az egyik a szellemtörténeti újítások, a másik a médiatechnológiai változások. Az első az értelmezés, értelemadás kontextusát építi át, a transzcendens és az evilági új vízióját, egy,,új világot" alkot, a második az értelmezés, értelemadás raktározásának, terjesztésének, a médiáknak az anyagát, eszközrendszerét forradalmasítja. Az előzőhöz a világvallások, filozófiai rendszerek, a másodikhoz az íráshasználat, könyvnyomtatás meg az elektronikus médiák tartoznak.