Az önkormányzati érdekképviselet Magyarországon

I. A keletkezés 1989 –

A A kezdetek A politikai rendszerváltozás része 1989 – egyesülési törvény = lehetőség Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) megalakulás, március 10. – 1991-től új név Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Magyar Faluszövetség (MFSZ) megalakulása, október 11. 3

A A kezdetek szeptember 30. szabad önkormányzati választások Valamennyi település önálló önkormányzat Az önkormányzáshoz való jog alkotmányos alapjog Alkotmány és az önkormányzati törvény rögzíti az önkormányzati szövetkezés jogát Nincs szabály a szövetségekre 4

A A kezdetek – Magyar Önkormányzatok és Önkormányzati Képviselők Szövetsége megalakulása, november 18 – 1991-től új név: Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége (KÖOÉSZ) megalakulása, november 22 Községi Önkormányzatok Szövetsége (KÖSZ) megalakulása, november 24 – 2002-től új név: Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) megalakulása, december 19 Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) megalakulása, március 17. 5

II. A szövetségek együttműködése

A hét szövetségi rendszer A/ Önkormányzati típus szerinti - MÖOSZ – mind a 19 megyei önkormányzat - MJVSZ – mind a 23 nagyváros - KÖOÉSZ – kisvárosok - KÖSZ – községek (később kisvárosok és kistérségek) - MFSZ – falvak B/ Integratív szövetségek: - MÖSZ – kis és nagyközségek, kis és nagyvárosok, fővárosi kerületek - TÖOSZ– kis és nagyközségek, kis és nagyvárosok, fővárosi kerületek, főváros, megyék 7

Integrációs kísérletek 1 Önkormányzati Szövetségek Tanácsának (ÖSZT) – megalakulás május 31. Az ÖSZT között, rövid időre képes volt a hét szövetség együttműködését koordinálni. A jogi személyiséggel rendelkező tagszervezetek megtartották önállóságukat és a közös ügyek vitelére, létrehozták az ugyancsak önálló jogi személyiségű közös szervezetüket. Az ÖSZT működés képtelenné vált, mivel minden döntés teljes konszenzust igényelt 8

Integrációs kísérletek 2 Az ÖSZT megszüntetése után öt önkormányzati szövetség – az MJVSZ; a MÖOSZ; a KÖSZ; a KÖOÉSZ és a MFSZ – szeptemberében létrehozta az önkormányzati szövetségek társulását Magyar Önkormányzati Szövetségek Társulása (MÖSZT) - nem lett tagja a TÖOSZ és a MÖSZ. A MÖSZT nem tudta tartósan integrálni a résztvevő szervezeteket és nem tudott egységesen megjelenni 9

Együttműködési kísérletek Önkormányzati egyeztető fórum – Munkamegosztás a szervezetek között Magyar Városok Szövetsége (MVSZ) – 2003 – elhalt Az MJVSZ és a KÖOÉSZ közös szervezete Önkormányzati Szövetségek Konzultatív Tanácsa – 2009 A kormánnyal való tárgyalást megalapozó szerveződés Települések tüntetése október 10-én Az Országház előtt - 12 pont 10

Kettős képviselet Az elmúlt húsz évben nem volt összeférhetetlen a polgármesterség és az országgyűlési képviselői szerep Ciklusról ciklusra nőtt az önkormányzók aránya a Parlamentben – 2014-ben 27% Egyeztetett érdekképviselet helyett közvetlen egyedi kijárás Nagyvárosi és fővárosi lobbi meghatározó szerepe Pártpolitikai szempontok felül írták az önkormányzati érdekeket 2014 őszétől összeférhetelen 11

III. Kormányokkal való érdekegyeztetés

Szabályozatlan együttműködés a Belügyminisztérium a tárgyaló fél, eseti egyeztetések 1994 – 98 a BM a fő partner, eseti 1998 – 2002 a Miniszterelnöki Hivatal a vezető partner, rendszeres egyeztetések 2002 – 2006 a BM az elsődleges partner, eseti egyeztetések 13

Szabályozott együttműködés Kormány - Önkormányzatok Egyeztető Fóruma (KÖEF) – 2006 – 2009 Paritásos összetétel - kormányhatározat - Hét országos önkormányzati szövetség - Hét kormányzati szereplő - Önkormányzati oldali társelnök - Meghatározó a BM - Stratégiai kérdések - Éves költségvetés megvitatása - Munkabizottságok 14

IV. A jelenlegi helyzet től 15

Új szerepű önkormányzatok Az Alaptörvény nem szerepelteti az önkormányzáshoz való alapjogot Állami túlsúly feladatban Kiszolgáltatott finanszírozási helyzet Az önkormányzati önfenntartó képesség Közösségi részvétel Új szövetség 2011-től, a nyolcadik: Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) - kezdetben a főváros nélkül, csak kerületek 16

Főbb változtatások - 1 Az új típusú állami szerepvállalás Feladatok – hatáskörök újra osztása – növekvő állami szerepvállalás a közszolgáltatás biztosításában Közoktatás államosítása (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) – 3 ezer lakos alatti településen jellemzően az állam a fenntartó és a működtető - 3 ezer lakos feletti településen jellemzően az állam a fenntartó és az önkormányzat a működtető Egészségügy részleges államosítása - Önkormányzati kórházak államosítása, a gazdasági társasági forma megszűntetése - Járó-beteg ellátó intézmények vegyes fenntartásúak - Egészségügyi alapellátás és az orvosi ügyelet önkormányzati feladat maradt

Főbb változtatások - 2 Állami igazgatás járási hivatalba szervezése - A jegyzői hatósági ügyek kis része került a járási hivatalokhoz Kistelepülési hivatalok megszűntetése (2000 fő alatt) - Az önkormányzati hivatalok továbbra is ellátnak államigazgatási hatósági ügyeket - A kiemelt elsőfokú építésügyi hatáskör címzettje a járásszékhely város jegyzője Új szereposztás: – polgármester – alpolgármester – jegyző Feladatfinanszírozás és forrásmegosztás finomítása Erős állami felügyelet – 2012-től Hitelfelvétel korlátozása – 2012-től, további szigorítás 2013-tól Önkormányzati adósságkonszolidáció

Új szabályozott együttműködés Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma (ÖNEF) – 2011 két formális ülés Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) – 2012-től évi két ülés Az országos önkormányzati szövetségek feltételei törvényben szabályozottak – öt féle szövetség (megyék, megyei jogúak, fővárosiak, városok, minden egyéb – lásd: TÖOSZ) 2014 nyarától javuló partnerségi viszony a kormányzattal 19

Egyeztetési rendszer megújítása A Norvég Alap támogatásával megvalósuló MANORKA projekt részeként Az ÖNET megújítására létrehozott munkacsoportban mind a nyolc országos szövetség részt vesz Kormányzati oldalról a fő felelős a Belügyminisztérium (BM) Részt vesz a közös munkában: - Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) - Miniszterelnökség (ME) - Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) - Magyar Államkincstár (MÁK) - Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) Megállapodás aláírása: szeptember 30-án

Köszönöm a figyelmet!