Az Árpád- kor építészete és kőfaragóművészete

Szent István rendelete nyomán a XI. szd Szent István rendelete nyomán a XI. szd. végére épül ki a jövőt meghatározó szerzetesi és világi egyházszervezet. A kutatás igazolta, hogy Géza fejedelem idején az esztergomi várhegyen már építkeztek. Gézához fűződik a pannonhalmi főmonostor építtetésének kezdete is. Székesfehérvárott a koronázó székesegyház első formájában lombard és Észak- itáliai előképek alapján háromhajós, félköríves szentélyzáródású szerkezetben épül ki. Az antik római örökség, mint egy hatalmas kőtár, kínálja magát felhasználásra, lásd a Szent István szarkofágot A XI- XII. században a háromhajós, félköríves apszisú, bazilikális elrendezésű típus az uralkodó, kereszthajó nélkül, mert ez elégítette ki a nagyobb templomtér iránti igényt. A magyar egyház első templomairól nagyon kevés régészeti és írott adattal rendelkezünk. Az első templomok valószínűen nyitott fedélszékkel épültek. A nemzetségi monostorok többsége még valószínűleg a XII. században sem boltozott. A Szent- istváni alapítású 10 székesegyház közül a győri, a veszprémi, a nyitrai és a gyulafehérvári áll ma is, de teljesen átépítve a gótika ízlése szerint. A nyugati toronypár a Felső- Rajna vidéki és délnémet /Strassbourg, Salzburg, Tegernsee/ művészet hatásának köszönhető. A korai székesegyházakon a sváb építészeti hatás mellett még például Passau, Regensburg és Mainz példája érvényes A rendi építkezéseken az 1100- as évek végéig a bencések a meghatározóak, utánuk a ciszterek (Bélapátfalva, Zirc) és a premontreiek (Zsámbék) meghatározó építők.

lØ „Stulweissenburg”, német nevén, azaz Székesfehérvár látóképe ÉNY- felől egy XVI. századvégi metszeten. Középütt a koronázó székesegyház sziluettje

Székesfehérvár, alaprajz a Kralovánszky Alán- féle, 2002- es ásatások összegzése után.

Ø Székesfehérvár, a koronázó templom XI. századi (felül) és XII. századi (alul) kiépültsége szerint. Ø Szent István a Gyula fölött aratott győzelem, 1003 után kezdett az itteni, Szűz Mária prépostsági templom építésébe. 1038- ban szentelik föl, jó ideig a királyok temetkezőegyháza, és az egész középkorban koronázásuk színhelye

Szent István szarkofágja  Székesfehérvár, állatalakos konzolkő a székesegyház főhajójából Ø Székesfehérvár, Szent István szarkofágja A két, sarkon lévő fülkében két alak állhatott, ezeket átfaragták életfa- motívummá (arbor vitae). Római főrangú szarkofája lehetett eredetileg.

A főhajó közepén elhelyezett sírhely- emelvény (annak rekonstrukciója), ami a szarkofágot magába foglalta A szarkofág rövid oldala, rajta az elhunyt király lelkét csecsemő formájában az égbe felemelő arkangyal 

A Szent- István szarkofág hosszanti oldala, a körkörös szalagfonatú keretekben rozetta- motívum, középen a szeráf alakja. A háttérben Aba- Novák Vilmos freskói

Székesfehérvár A koronázó székesegyház nyugati kapuzata, Tóth Ernő rekonstrukciós elképzelése alapján Nagyon kifinomult ornamentika a bélletekben, az ívmezőben az angyalok tartotta mandorlában Kr.

A vár látóképe a Víziváros felől Rózsaablak a palotaépület kapuja fölött A lovagterem (kettős keresztboltozat) Esztergom, lábazatnál elhelyezett őrző- oroszlán a Palotakápolna átjárójának „Különleges Kapujáról” 

Mind a kapuzat, mind az Adalbert- székes- egyház első formájában III Mind a kapuzat, mind az Adalbert- székes- egyház első formájában III. Béla uralkodása alatt épül ki, 1172 és 1196 között A várkápolna rekonstruált, a nyolcszög öt oldalával záródó apszisa Esztergom, az ún Porta Speciosa, a „Különleges Kapu”, a várkápolnából a Szent Adalbert székesegyházba átvezető bélletes kapuzat, az ívmezőben az Utolsó Ítélet

Ø 2 1 A vár É- i részén: a palotaépület (1) és a várkápolna (2)  A Szent Adalbert székesegyház tornyai 2 1 A vár É- i részén: a palotaépület (1) és a várkápolna (2) Ø

Metszet a XVII. század végéről, a romos Szent- Adalbert még a töröktől való visszafoglalás előtt. Jól látható a kora gótikus, keresztházas elrendezés a nyugati toronypárral Ø Ugyancsak a székesegyház, már a XVIII. századvégi, barokk stíl szerint újjáépített formájában, Párkány felől, a túlpartról. Metszet 1787- ből 

Pannonhalma, „a Szent Hegy”, (Mons Sacer) és a rajta Géza fejedelem idejétől a XV. szdig kiépülő, Szent Mártonnak ajánlott bencés apátság épületegyüttese. A torony mögött Ny- K- i tengelyben jól látható a székesegyház tetőgerince. A Porta Speciosa, mely későbbi az esztergominál >

Pannonhalma, periodizált alaprajz a három szakaszban ki- és átépülő Árpád- kori székesegyházról. Ne feledjük, a XI. századi első templomnak a nyugati oldalon volt a szentélye! (sötétszürke szakaszok)

Pécs, a székesegyház (1) előtti Szent István tér áttekintési helyszínrajza. Az ókeresztény épületegyüttes a háromkaréjos (2) és hétkaréjos (3) alaprajzú kápolnákkal és az ókeresztény mauzóleummal (4). A feltárás után látogathatóvá tett egyedülálló együttes 2004- ben lett az UNESCO világörökségi helyszíne 1 2 3 4

Pécs, a székesegyház a Szent István tér felől Pécsett az első székesegyház 1064- ben leég, folyamatos munkával az 1100- as évek végére építik újjá. A XII. század elején épül meg először a nyugati, azután a század végére a nyugati toronypárja. A kőfaragó- műhely ide Pannonhalmán keresztül Esztergom királyi építkezéseiről érkezik. Az ún. Szent Kereszt oltár, ami az oltársátor (cibórium) korai példája

Ø Pécs, az altemplom lejáró: a Háromkirályok álma Pécsett a legjelentősebb faragványok az altemplom- lejáró domborművei közül kerülnek ki. Fönt a Sámson lerombolja a filiszteusok palotáját című jelenet  A XIX. Század végén restaurált altemplom

Kalocsa, Az első székesegyház rekonstrukciója Foerk Ernő Vázlatán. A téralakítás itt még voltaképpen a Ravennából származó, ókeresztény elrendezést őrzi: a mellékhajók szélessége töredéke a főhajóénak. Építése 1050 előttre tehető, Asztrik apát idején, maga Szent István ellenőrzi az építést

Az első (egyhajós) és a helyére tengelyeltolással felépített második székesegyház, szentélykörüljáróval (ambulatórium) és kápolnakoszorúval.

Kalocsa II. keleti oldal (szentély) nyugati oldal (főkapu) a négyezeti torony szentélykörüljáró  kápolnakoszorú, a sugárkápolnák keleti oldal (szentély) nyugati oldal (főkapu) Kalocsa II.

Kalocsa, királyfej, valószínűleg bélletben elhelyezett szobor töredéke Kalocsa, királyfej, valószínűleg bélletben elhelyezett szobor töredéke. A fiziognómia erősen archaizáló, ez a szakáll és a nyújtott fejforma megmintázásában érhető tetten, a halotti korona olyan, mint III. Béláé. Atlasz- alakokat ábrázoló oszlopfő a II. székesegyház főhajójából.

Feldebrő, az Aba nemzetség alapításaként, erődített egyház volt, lásd a körítőfalat és az árkot Egy jellegzetes, bizánci eredetű térformálással bíró templomunk a XI. század legelejéről: Feldebrő Aba Sámulelt a legenda szerint ide temették, az árkot metsző téglalap- alapozás a középkori harangöntő- műhely helye

A kilencosztatú tér lényege: középpontos elrendezés, a nagy külső négyzetet kilenc kisebbre tagolják a pillérek

Feldebrő, az altemplom és a teljességgel a barokk korra kiépült, jelenleg is látható tempom, mely Árpád- kori elődjének kilencosztatú terét magába foglalja

Somogyvár I.(Szent ) László alapítása A kolostoregyüttes a kerengővel (annak egy rekonstruált sarkával, védőtető alatt) Jól láthatók a méretarányok, a háromhajós, félköríves záródású kialakítás eredete Észak- Itália Somogyvár I.(Szent ) László alapítása 1091- es az első forrás, ami említi Clunyből érkezett (behívott) bencések építik

Somogyvár, az ún. Tövishúzó reliefje  Somogyvár, angyal reliefje

Somogyvár Sámson és az Oroszlán

Visegrád Árpád- kori épületei

Veszprém, a királynék koronázótemploma

A mellékhajók egyenesen záródnak, a főhajó apszisa sokszögű A szentély a mai, XIX. szd. végén restaurált állapotában Az altemplom (Gizella- kápolna) még 1240 előtt épül, a templom a század végére készül el

Óbuda, Királynéi Vár Ø

Óbuda, Állatalakos kőlap a királynéi vár melletti prépostság templomának szentélyéből Tüskés akantuszlevél!

Ø Dömös, a Szent Margit prépostsági templom maradványai (az altemplom) Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg által emelt társaskáptalan temploma az 1107- es alpítás, 1115- re készül el

Dömös, a rekonstruált altemplom Két állatalakos féloszlopfő   Ornamentális díszű párkány töredéke, keleti eredetű a szalagfonatba foglalt akantuszlevél

Dömös, fejezet vadászjelenettel, XII. század vége. Ez kell!

Vértesszentkereszt Ø

3 1 4 Vértesszentkereszt, a monostor alaprajza 2 1 Vértesszentkereszt, a monostor alaprajza Vértesszentkereszt vagy Vérteskeresztúr település (mely az épületegyüttestől északnyugatra feküdt) a török korra néptelenedik el. Az alapító Csák Ugrin érsek, az (1) jelű első, egyenes szentély-záródású templom alatta épül, 1110 előtt. A (3) jelű a kerengő oldalán a konyha, a (4) a refektórium (szerzetesi ebédlő). Az építő itt is a bencés rend.

Két boltozati zárókő a vértesszentkereszti bazilika főhajójából: A hárpia! Mögötte a Krisztusra és az Egyházra utaló szőlőfürt vagy életfa Saját farkába harapó sárkány

Két további példa Vértesszentkeresztről, két eltérő eredetű motívum- és stíluskörben: Voluta  Akantusz Erősen antikizáló, figurális féloszlop- fejezet. Ezt a jelleget a voluta és a nagyméretű, visszahajló akantuszlevél hangsúlyozza. Ezen, a mellék- hajóból előkerült faragványkört egy későbbi, az 1200- as évek elején tevékeny műhely készíti. Szalagfonatos féloszlop- fejezet

Ják A magánkegyúri alapítások közül a másik legfontosabb. 1220 körül kezdődik az építés

 1 Ják, a nyugati főkapu oromzata, abban az ún. apostolgaléria. A kapuzat ívbélleteiben jellemző motívum: a normann farkasfog- sor (1)

Ják, szobrok a szentély félkörívén kialakított fülkékben A déli falon elhelyezett oroszlánok

Bélapátfalva, Nagyboldogasszony apátsági temploma Bélapátfalva, Nagyboldogasszony apátsági temploma. Alapítás: 1232, az egri püspök 1246- ban már használja. Ciszterci építők! Három hajó, keresztház, torony nélkül, a kapuzatot polikróm díszítés foglalja be.

Művészeti Szakközépiskola Szerkesztette: Vasuta Zsolt Hang- Szín- Tér Művészeti Szakközépiskola Bodajk A. D. 2015.