Transznacionális illetve multinacionális vállalatok a világgazdaságban

A nemzetközi tőkeáramlás formái és indítékai kölcsöntőke pl.: kormányok, nemzetközi szervezetek által a kevésbé fejlett országoknak nyújtott kedvezményes hitelek, kereskedelmi bankok által külföldi ügyfeleknek nyújtott kölcsönök lehetséges céljai: - magasabb kamat megszerzése és/vagy - a nehéz helyzetbe került partnerek megsegítése - az adós feletti befolyás megszerzése

A nemzetközi tőkeáramlás formái és indítékai külföldi közvetlen tőkeberuházások (FDI, foreign direct investment) a tőke külföldön történő befektetése olyan vállalkozás for-májában, amelyet a tőke tulajdonosa(i) közvetlenül irá-nyít(anak) – 10%-nál nagyobb részesedés valóságos reálberuházások (gyárak, termelő-vagy szol-gáltatóüzemek stb.) megvásárlása legfontosabb indítékai: a külföldön elérhető magasabb profitráta, a kockázat globális diverzifikálása + egyéb okok (ld.: később)

A világ működőtőke-áramlásának alakulása a válság után 2003-2007: a világban áramló működőtőke értéke évről évre nőtt 2008-ban a működőtőke-áramlások összege 14%-kal, 1600 milliárd USD-re csökkent elsősorban a fejlett országokba irányuló FDI-beáramlás csökkent, a fejlődő országokban és az átme- neti gazdaságokban folytatódott a növekedés

A nemzetközi tőkeáramlás formái és indítékai portfólió-beruházások külföldi kibocsátású pénzpiaci értékpapírok (kötvények, részvények stb.) vásárlása → tisztán pénzügyi befektetés a tőke működését mások irányítják és ellenőrzik (az ellen-őrzést nem biztosító részvényhányad) legfontosabb indítékai: a külföldi részvénytársaság rész-vényének magasabb osztaléka de: bizonytalan (kockázat)

A nemzetközi tőkeáramlás formái és indítékai A két beruházási forma összekapcsolódhat: a portfólió-beruházások egyik változata, a részvényvásárlás közvetlen beruházássá alakulhat át egy már működő vállalat részvényeinek megvásárlása a közvetlen beruházás révén létrehozott új vállalat által kibocsátott részvények megvásárlása

A transznacionális társaság fogalma Az ENSZ meghatározása szerint transznacionálisnak minő- sítendők azok a vállalatok, amelyek: gazdálkodási tevékenységüket két vagy több országban folytatják centralizált döntéshozatali rendszerük van, globális stra-tégiát alkalmaznak különböző országokban működő vállalataik között az információkat, forrásokat és az eszközöket megosztják

A transznacionális társaság fogalma Transznacionális társaság vs multinacionális vállalat Egymás szinonímái, bár egyes szerzők különbséget tesznek a jelentésük között: transznacionális - egy vállalat működése külföldi leányvállalatai révén egy-szerre több nemzetgazdaságra terjed ki (de alaptőkéjé-nek meghatározó része egy adott országból származik) - üzletpolitikájának középpontjában vállalati összműködé-sének globális optimalizálása áll

A MOL hazai és külföldi leányvállalatai Ina Industrija Nafte d.d. (Horvátország) FGSZ Zrt. (Mo.) Alfagas Kft. (Mo.) Hawasina LLC Oman Branch (Omán) MK Mineralkontor GmbH (Németország) MOL Pakistan Oil and Gas Co (Pakisztán) MOL Yemen Oil and Gas Ltd. (Jemen) Moltrade-Mineralimpex Rt. (Mo.) Roth-Heizöle GmbH (Ausztria) TVK Rt. (Mo.) Geoinform Kft. (Mo.) Hexan Kft. (Mo.) Kalegran Ltd Erbil (Kurdisztán)

A MOL hazai és külföldi leányvállalatai MOL Caspian Oil and Gas Ltd. (Kazahsztán) MOL Romania PP srl (Románia) MOL Austria Handels GmbH (Ausztria) MOL-Trans Kft. (Mo.) Slovnaft a.s. (Szlovákia) UBA Services Ltd. (Oroszország) GES Geofizikai Szolgáltató Kft. (Mo.) INTERMOL d.o.o. (Szerbia) MOL Földgázszállító Zrt. (Mo.) MOL Slovenija d.o.o. (Szlovénia) MOL-LUB Kft. (Mo.) Petrolszolg Kft. (Mo.) Terméktároló Rt. (Mo.) ZMB Ltd. (Oroszország)

A transznacionális társaság fogalma Multinacionális - egy vállalat más államok természetes, illetve jogi személyeinek tulajdonában lévő tőkét is bevon a működésébe - vállalati működésében azonban a tulajdonosi elkü-lönülés nem érvényesül: az üzletpolitika és az irányítás egységes

A MOL Nyrt. részvény- és tulajdonosi szerkezete (becsült)

A transznacionális társaság fogalma A transznacionális vállalatok nagy része multinacionálisnak is tekinthető. Hasonlóságaik: egyszerre több nemzetgazdaságban működnek részvénytulajdonosaik különböző államokhoz tartozó ter-mészetes és jogi személyek működésükben a tulajdonosi elkülönülés nem érvényesül, irányításuk egységes (elsősorban az anyagazdaságban lévő csoport érdekei a meghatározók)

A transznacionális társaság fogalma üzleti tevékenységük hálózati formában valósul meg (külföldi leányvállalatok + a helyi bedolgozó, szolgáltató, értékesítő vállalatok is) üzletpolitikájuk nyereségorientált, de globális optima-lizálásra törekednek (optimális forrásfelhasználás + ma-ximális költséghatékonyság)

A transznacionális társaság típusai vertikálisan integrált társaságok valamely termék termelési folyamatának több vagy vala-mennyi láncszemét magukba foglalják horizontális konglomerátumok egyszerre több különböző termék gyártásával illetve kü-lönféle szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak (előnye: a kockázatmegoszlás) A gyakorlatban a TNC-k nagy része e két változatot kombi- nálja, vagyis mindkét típushoz besorolható.

A világ 20 legnagyobb külföldi vagyonú transznacionális társasága (2007) TNC Anyaország Vagyon (millió USD) http://www.unctad.org/en/docs/wir2009_en.pdf Külföldi Összes 1 General Electric USA 420 300 795 337 2 Vodafone Groupe UK 230 600 254 948 3 Royal Dutch /Shell Group UK, Hollandia 196 828 269 470 4 British Petroleum Company 185 323 236 076 5 ExxonMobil 174 726 242 082 6 Toyota Motor Corporation Japán 153 406 284 722 7 Total Franciaország 143 814 167 144 8 Électricité de France 128 971 274 031 9 Ford Motor 127 854 276 459 10 E.ON Németország 123 443 202 111

A világ 20 legnagyobb külföldi vagyonú transznacionális társasága (2007) TNC Anyaország Vagyon (millió USD) http://www.unctad.org/en/docs/wir2009_en.pdf Külföldi Összes 11 ArcelorMittal Luxemburg 119 491 133 625 12 Telefónica SA Spanyolország 107 603 155 856 13 Volkswagen Németország 104 382 213 981 14 ConocoPhillips USA 103 457 177 757 15 Siemens AG 103 055 134 778 16 Daimler Chrysler AG 100 458 198 872 17 Chevron Corporation 97 533 148 786 18 France Telecom Franciaország 97 011 148 952 19 Deutsche Telekom AG 96 005 177 630 20 Suez 90 735 116 483

A külföldi közvetlen beruházások fő indítékai hagyományos felfogás a tőke nemzetközi áramlásának természetes iránya: fejlett országok → fejlődő országok Kiinduló feltételezések a fejlődő országokban magasabb a tőke határterme-lékenysége → eltekint a magasabb technológiai szín-vonal következményeitől a tőkeexport esetén a fő szempont az, hogy hol maga-sabb a tőke hozadéka → de: a tőkeáramlás egyes for-máinál más szempontok is számíthatnak

A külföldi közvetlen beruházások fő indítékai A külföldi tőkeberuházások indítékai különféleképpen csopor- tosíthatók: Modern, eklektikus elmélet (Dunning, 1979) Indítékok a TNC-k 4 fő típusa szerint • az erőforrások megszerzését célzó beruházások pl.: természeti erőforrások, munkaerőforrások, szellemi tőke, szaktudás, technológiai eredmények stb. • a piac megszerzésére irányuló beruházások a korábban exporttal ellátott külföldi piac helyi termeléssel való kiszolgálását célozzák

A külföldi közvetlen beruházások fő indítékai a hatékonyság növelésére törekvő beruházások a tényező-ellátottságban mutatkozó nk-i különbségek ki-használását célozzák - tőkeintenzív, technológiaintenzív → fejlett országok - munkaintenzív → fejlődő országok a stratégiai előny megteremtését, a versenyképesség javítását célzó beruházások a különböző kapacitások közös tulajdonát, illetve a külön-böző tevékenységek közös központi ellenőrzését megva-lósító vállalatfúziók révén szerezhető előnyök

A külföldi közvetlen beruházások fő indítékai Indítékok a megszerezhető előnyök szerint Az OLI-paradigma tulajdonspecifikus előnyök (Ownership): az adott tevékenység fe-letti legközvetlenebb tulajdonosi ellenőrzés előnyei pl.: kutatás-fejlesztési erőforrások lokációspecifikus előnyök (Location): a befogadó ország illetve régió által nyújtott helyi előnyök pl.: mindenféle komparatív és kompetitív előny

A külföldi közvetlen beruházások fő indítékai internalizálási előnyök (Internalization): a termelési folyamat több láncszemének az adott TNC nemzetközi hálózatán belüli menedzseléséből adódó előnyök pl.: transzferárak Összefoglalva: A TNC-k tevékenységének hatásai és indítékai is összetettek mind a beruházási tőkét exportáló mind a külföldi beruházási tőkét importáló országok szá-mára

Potenciális előnyök a tőkebefogadó ország számára a gazdaságfejlesztés finanszírozási forrásainak bővü-lése csökkenhet - az erőforrások terén meglévő szakadék - a devizaállomány terén meglévő szakadék (a fizetési mérleg alakulására tett hatás) - a költségvetési szakadék

Potenciális előnyök a tőkebefogadó ország számára a foglalkoztatási lehetőségek bővülése a fejlett technológiához való hozzájutás a korszerű menedzselési stb. ismeretek megszerzése a külpiaci kapcsolatok fejlesztése az új vállalkozások kockázatának megoszlása

Potenciális előnyök a tőkebefogadó ország számára nemzetgazdaság hatékonyságának és világgazdasági alkalmazkodóképességének javulása - technikai hatékonyság: a termelékenység növekedése - strukturális hatékonyság: az erőforrások, a tőke és a mun- kaerő hatékonyabb ágazatokba való átcsoportosulása - méretgazdaságosság és a termékváltozatok gazdaságos- sága

Potenciális hátrányok a befogadó ország számára az ország nemzeti autonómiáját csökkentő hatások - egyoldalú függőségi viszony kialakulása (technológiai, pénzügyi) - nemzeti tulajdon részarányának csökkenése - a gazdaságpolitika, a gazdasági szerkezet ill. a termelé- si- és exportstruktúra túlzott befolyásolása - külkereskedelmi orientáció egyoldalúvá torzítása - a helyi fogyasztás torzítása (reklámhadjáratok)

Potenciális hátrányok a befogadó ország számára pénzügyi veszteség (pl.: profitrepatriálás, vám-és adó-kedvezmények) nehezen adaptálható vagy idejétmúlt technológia át-vétele a képzett munkaerő elszívása a szervezési és más ismeretek átvételének nehézsé-gei rejtett (implicit) eladósodás