Csomagolástervezés

Vizsgáljuk ezeket most egyenként! Az első lépések A csomagolástervezés első lépése a csomagolással szembeni követelmények felmérése, megismerése. Ezek a követelmények az alábbi csoportokba sorolhatóak be: hatékony áruvédelem biztosítása, a logisztikai folyamatok elvárásainak teljesítése, környezetvédelem megvalósítása, a hatósági követelmények betartása és a marketingszempontok figyelembevétele. Vizsgáljuk ezeket most egyenként!

Hatékony áruvédelem A hatékony áruvédelem megvalósításához a csomagolás tervezőjének ismernie kell a termék csomagolással szembeni elvárásait valamint a csomagolt termék szállítási körülményeit. Mivel a szállítási útvonalak és a szállításhoz használt eszközök más-más igénybevételt jelentenek, ezért ezek ismerete elengedhetetlenül szükséges. A terméket a logisztikai folyamatok során érő igénybevételek, a megfelelő csomagolás kialakításának hiányában, mennyiségi és minőségi változást okozhatnak. Mennyiségi változás rendszerint a csomagolóeszköz zárásának elégtelensége miatt bekövetkező szóródás-, elfolyás-, párolgás- illetve dézsmálásból adódik. Minőségi változás fizikai hatásra és kémiai reakciók következtében alakulhat ki. Fizikai hatásra a termék alakváltozása, törése, halmazállapot-változása stb. alakulhat ki. Kémiai reakciók korróziót, szerves anyagok lebomlását, íz- és színváltozást stb. okozhatnak. Szűkebben értelmezve megkülönböztethetünk még egy csoportot, a biológiai folyamatok révén kialakuló minőségi változások csoportját. A biológiai eredetű minőségváltozáson értjük a romlást, penészedést stb.

A hatékony áruvédelem szempontjai Ennek érdekében vizsgálni kell: a logisztikai folyamatok során fellépő igénybevételek fajtája, jellege és számszerűleg kifejezett nagyságát; a termék érzékenységét az igénybevételekkel szemben; a csomagolással és szállítással szembeni előírásokat. A fenti tényezők figyelembevételét egymással összhangban kell megvalósítani, és az optimális megoldást megtalálni. Az optimális megoldás azt jelenti, hogy a csomagolásra fordított költség ne haladja meg a csomagolásból eredő értékcsökkenés mértékét. A csomagolással összefüggésbe hozható károk elháríthatatlanok, és elháríthatók lehetnek. Az elhárítható károk mértéke megközelíti a 70 %-ot. Annak eldöntése, hogy mit tekintünk elhárítható illetve el nem hárítható kárnak, természetesen összefüggésben van a csomagolt termék fajtájával. Hiszen fel lehet készülni akár a katasztrófák okozta károk kiküszöbölésére is, de ez olyan többletköltséget okoz, ami az esetek döntő többségében gazdaságtalan termelést okoz. A termék azonban lehet olyan is, hogy értéke vagy veszélyessége folytán indokolt a fokozottabb védelem kialakítása.

Az igénybevételek felosztása Mechanikus Klimatikus Biológiai Emberi Statikus: nyomás Dinamikus ejtés ütközés rázás lengés Napsugárzás Hőmérséklet Légnedvesség Csapadék Légnyomás Légmozgás Légszennyeződés Mikroorganizmusok Rovarok Rágcsálók Stb. Dézsmálás Hamisítás A csomagolt termékre nyomás elsősorban a raktározási és szállítási halmazoláskor hat. A halmazolási nyomás legnagyobb mértékben a halmaz alján elhelyezkedő termékre fejti ki hatását. A csomagolásnak meg kell felelni az itt jelentkező nyomás elviselésének. Ennek mértéke függ a halmazolt termékek mennyiségétől és a halmazolás egyenletes eloszlásától. Nagyobb nyomással kell számolni, ha a halmazolt termékek felfekvése nem egyenletes. Ezen igény kielégítéséhez ismerni kell a raktározási és szállítási szokásokat, valamint a hozzájuk kapcsolódó előírásokat. Más halmazolási magassággal kell számolni a légi, közúti, és a vasúti vagy vízi szállítás esetén. Nyomás érheti a terméket a rakodás közben is. Daru alkalmazásánál a kötelek oldalirányú erőhatást fejtenek ki a szállítmányra.

További mechanikus igénybevételek Ejtés elsősorban a szállítás során jelentkezhet, de a termelés folyamán is előállhat. Az ejtési igénybevétel meghatározásánál az ejtési magasságot, a termék érzékenységi fokát és az ejtés módját (lapra, élre, sarokra) kell figyelembe venni. Az ejtésből eredő károk ellen a mozgáscsillapítás megfelelő megtervezésével lehet védekezni. Az ütközés lényegében az ejtéssel azonos, csak az erőhatás irányában tér el. Mértéke kisebb, mint az ejtésé. Legjellemzőbb a vasúti szállításnál, ahol a vagonok rendezésekor jelentős erőhatás éri a szállítmányt. Ütésnek az egyszeri, a csomagoláson jelentkező hirtelen erőhatást értjük. Általában gondatlanságból adódik. Csomagolás tervezésekor a csomagolás anyagának megfelelő megválasztásával vehető figyelembe. Rázás a csomagolt termék mozgatása közben jelentkezhet. Jellemző paraméterei az amplitúdó és a frekvencia. Az amplitúdó az erőhatás nagyságát, a frekvencia annak gyakoriságát fejezi ki. A frekvencia ismerete lényeges, hiszen rázás során a termék átveszi a frekvenciát, és ha az valamelyik összetevőjének saját frekvenciájával megegyezik, akkor az erősödő rezgést eredményez, ami nagymértékben növeli az összetevőre ható erőhatást. Ennek figyelembevételét nem szabad elmulasztani a tervezés során. Lengés lép fel a termék mozgatása közben. A lengés frekvenciája a rázáshoz hasonlóan erősítheti a termék egyes részeinek lengését. Mind a lengés, mind a rázás esetén az elégtelen rögzítés következtében felléphet a termékek egymáshoz viszonyított elmozdulása. Ez a csomagolás felületén dörzsölődést okoz, ami károsodáshoz vezet.

Klimatikus igénybevételek A napsugárzás elsősorban a fényre érzékeny termékek esetében okoz megoldandó feladatot. A felhasznált csomagolóeszközökben is okozhat károsodást. Ahhoz, hogy ezek a hatások ne jelentkezzenek, ismerni kell a csomagolást érő napsütés időtartamát. Más csomagolóanyagot kell választani a szabadtéri és a klimatizált raktározás esetén. A hőmérséklet figyelembevétele például a mélyhűtött termékek esetében elengedhetetlen. Az alacsony hőmérsékletet nem minden csomagolóanyag viseli el tulajdonságainak megváltozása nélkül. A megfelelő csomagolás kialakításánál csak az adott hőmérsékleten megfelelő csomagolóanyagot szabad felhasználni. Ha nem ismerjük a termék életútját, akkor olyan téves csomagolóanyagokat választhatunk, amelyek a levegő nedvességtartalma vagy a csapadék hatására elvesztik előnyös tulajdonságaikat. Trópusi végcél esetén vagy szabadtéri raktározásnál nem célszerű a csomagolás kialakítása papírból, hiszen nedvesség hatására tulajdonsága jelentős mértékben megváltozik, romlik.

További igénybevételek A biológiai igénybevételek jelentősen eltérnek a csomagolandó termék fajtájától függően. Egy televízió esetében a mikroorganizmusok nem jelentenek veszélyt a termékre. Élelmiszer csomagolása esetén viszont lényeges szempont megakadályozni a termék és a mikroorganizmusok érintkezését. Különösen a nagyobb értékű termékek esetében lényeges a dézsmálás és hamisítás problémájának figyelembevétele. A csomagolás kialakításánál szempont lehet a károsodás nélküli visszazárhatóság, vagy a hamisítás elleni azonosítók alkalmazása. A hatékony és optimális áruvédelem megvalósításához ismerni kell a termék teljes életútját. Fel kell mérni a termék igényeit a csomagolással szemben. Ismerni kell a termék előállítási, raktározási és szállítási körülményeit, hiszen csak ezek ismeretében tudjuk felmérni az igénybevételeket, és tudunk azoknak megfelelő csomagolást tervezni.

A csomagolás és a logisztika A csomagolás szerepe a logisztikai folyamatokban két részre osztható: A csomagolás alkalmas megválasztása hatékonyabbá teszi az anyagáramlást, és biztosítja az információáramlást a logisztikai folyamatban. Az első feladat teljesítéséhez a tervezőnek olyan csomagolást kell terveznie, ami megfelelő kialakításával lehetővé teszi a gépesítést, anyagmozgató eszközök használatát. A jól megválasztott csomagolás könnyen kezelhető rakodási egységet képez, megfelelő méretével csökkenti a szállítási költséget. Jó csomagolás tervezésével könnyíthető a raktározási, átrakodási nehézségek mértéke. A csomagolás célszerű kialakításával biztosítani lehet a logisztikai folyamatokban jelentkező információáramlást. A megfelelő információk segíthetik a raktári nyilvántartást, a szállítmányozáshoz szükséges árukigyűjtést és a szállítási okmányok gyorsabb kitöltését.

Áruvédelem A logisztikai folyamatok természetesen kihatnak az áruvédelem problémakörére is. Csak a teljes logisztikai folyamat ismeretében alakítható ki a megfelelő áruvédelmet biztosító csomagolás. A csomagolás tervezéséhez ismerni kell a gyártási folyamatok során fellépő igénybevételeket, illetve a csomagolt termékkel szemben támasztott gyártási elvárásokat. A raktározás, szállítás és elosztás nemcsak az áruvédelmet követeli meg, hanem ezek a folyamatok meghatározhatják a csomagolás méretét és a csomagoláson szereplő információk tartalmát. A csomagolás tervezőjének tehát nemcsak a logisztikai igényeket kell figyelembe vennie, hanem a logisztikai folyamatokból adódó igénybevételeket is ismernie kell.

Környezetvédelem A csomagolásnak nemcsak a terméket kell megóvnia a környezettől, hanem a környezetet is a terméktől. A felhasznált csomagolás feladatának elvégzése után hulladékot képez. A csomagolástechnika fejlődésével a keletkező hulladékból sajnos mind nagyobb arányban részesül a csomagolószerekből képződő hulladék. Csomagolástervezés során a tervezőknek az alábbi feltételek teljesítésére kell törekedniük: minimális csomagolóanyag-felhasználás, egyszerű és ismételten hasznosítható csomagolóanyagok alkalmazása, a csomagolóeszköz ismételt felhasználása ( többutas csomagolás ), az egészségre és környezetre káros anyagok mellőzése vagy minimális felhasználása, a visszagyűjtés és újrafeldolgozás lehetőségének figyelembevétele, foto- vagy biodegradálható* anyagok alkalmazása és a túlcsomagolás elkerülése. * Fény hatására vagy biológiai úton lebomló.

Életciklus-elemzés A környezetvédelmi szempontok jobb figyelembevétele érdekében a csomagolás tervezésekor lehetőség szerint ismerni kell az életciklus-elemzést. Ennek ismerete segítséget nyújt a csomagolóanyag megválasztásához. Az életciklus-elemzés átfogó képet ad a felhasznált csomagolóanyag környezetre kifejtett hatásairól. Magában foglalja a csomagolóanyag előállítási, szállítási, hulladékkezelési adatokat, így nem csak részfolyamatban értékelhető, hanem az összes környezetre kifejtett hatás figyelembe vehető. Az életciklus-elemzés elsősorban az újrahasználat és újrafeldolgozás problémájának megoldásában nyújt segítséget. A csomagolás tervezésekor eltérő megoldások tekinthetőek optimálisnak a termék végcélját illetően. Más csomagolóanyag az optimális egy olyan országban, ahol a visszagyűjtés megoldott, és más ott, ahol nincs lehetőség a visszagyűjtésre és újbóli hasznosításra. Mivel a problémakör is komplex, ezért a megoldása is széleskörű információk beszerzése után lehetséges.

Marketingszempontok A csomagolásnak nem elég megvédeni a terméket és a szükséges információt tartalmaznia, hanem tetszetősnek és saját magát eladónak is kell lennie. Ezért a csomagolás kialakításánál célszerű a csomagoláson szereplő grafika megtervezését szakemberre bízni. A jó grafika elkészítéséhez a grafikai tervezőt már a tervezés kezdetén be kell vonni. A grafikai tervezőnek át kell adni az alábbi információkat: a csomagolóeszköz műszaki tervét, a csomagolóeszközök kialakítását meghatározó paramétereket; a csomagoláson feltüntetésre kerülő kötelező és egyéb információk pontos szövegét, azok elhelyezését és méretét meghatározó előírásokat; a gyártó logóját és egyéb azonosítóit; a termék nevét, emblémáját vagy egyedi azonosítóját; termékcsalád esetén a termékcsaládban szereplő egyéb termékek műszaki és grafikai tervét, speciális jelölések grafikáit, méretét és elhelyezésének pontos helyét ( pl. EAN-kód ); a gyártási pozicionáló jelek elhelyezését és a gyártási technológiából adódó grafikát nem tartalmazható területeket. Az eredmény érdekében megfelelő együttműködés kialakítása szükséges. A tervezés során jelentkező problémák közös megoldására van szükség.

A hatósági előírások betartása Ezek előírhatják a csomagolási adagot, a csomagolóanyag fajtáját, a csomagoláson feltüntetésre kerülő információk körét. Olyan szabályozó előírások, amelyek betartása kötelező. Az előírásoknak alapvetően két fajtája létezik: jogszabályban rögzített kötelezettségek a kötelezettséghez kapcsolódó műszaki fogalmakat, vizsgálati módszereket meghatározó szabványok, előírások. A csomagolással kapcsolatos jogi szabályozás a következő területekre terjed ki: jelölés, vonalkódok, mennyiségi előírások, adagolási pontosság, az élelmiszerek csomagolóanyagai, a veszélyes anyagok kezelése, környezetvédelem, a tisztességtelen verseny kiküszöbölése. A hatósági előírásoknál mindig ügyelni kell arra, hogy a célország előírásai eltérhetnek egymástól. Ezért adott esetben nemcsak a hazai előírásokat kell figyelembe venni.

A termék sajátosságainak figyelembe vétele Célszerű a követelmények felméréséhez egy listát készíteni. A listán szereplő követelményeket csoportosítani, az elvárásokat mintegy kérdés formájában feltenni, és ezekre megfogalmazni a válaszokat. Egy (nem teljes) követelménylista: a termék fizikai tulajdonságai (halmazállapot, alak, ellenálló-képesség stb.); a termék kémiai sajátosságai (maró anyag-e, levegővel, fénnyel, nedvességgel szembeni érzékenység, hőhatások következménye, stabil vagy bomlékony anyagból készült-e stb.); végbemegy-e reakció a termék és a csomagolóanyag között; csomagolási mennyiség; hatósági előírás a csomagolóanyagra, méretére; gyártási technológiából adódó igénybevételek, igények; raktározási, szállítási körülmények és ezek hatásai; a termék értéke; a marketingstratégia valamint a fogyasztói magatartások ismerete. A feltett kérdéseket sorrendbe kell állítani. A csoportosítás eredménye egy folyamatábra. Ebben a kiindulási kérdésre adott válaszokhoz kell rendelni a következő kérdést, amelyre ismét válaszokat kell adni. Így egy elágazó faszerkezet jön létre. A szerkezet tartalmazhat zsákutcákat is. Ezek az ágak nem teljesítenek minden feltételt, ezért nem vezetnek az optimális csomagolás megvalósításához. Természetesen ebben a folyamatábrában keletkeznek visszacsatolások is, hiszen egyes válaszok újabb kérdéseket tehetnek fel. A folyamatábra végén szereplő megoldások adják a csomagolás alternatív lehetőségeit.

A fogyasztói csomagolási rendszer követelményei A fogyasztói csomagolás tervezésekor a csomagolási egység nagyságát számos tényező befolyásolja. Számos terméknél hatósági előírás rendelkezik a csomagolási egység nagyságáról. A rendeletek úgynevezett mennyiségi sorokat határoznak meg. A mennyiségi sorok képzésének alapelve az, hogy 1000 g tömeget tekintenek alapegységnek  és ennek osztásával képezik a többi mennyiségi elemet. Általában igaz az, hogy a mennyiségi egység növelésével csökkenthető a csomagolási egységre jutó fajlagos csomagolási költség. Természetesen nagyobb értékű termék esetében az adagnagyság növelése túl drága csomagolási egységet eredményez, így ilyenkor ez a költségcsökkentő módszer nem követhető. A fogyasztói csomagolás kialakításánál alapvető követelmény a kezelhetőség. A túl nagy csomagolási egység megnehezíti a termék használatát. A túl kicsi pedig, csomagolási többletköltséghez vezet. Fontos tehát az optimális csomagolási egység megválasztása. Lényeges szempont a csomagolási egység meghatározásánál a célpiac fogyasztói szokásainak figyelembevétele. Előfordulhat, hogy a minden más szempontból optimális adagnagyságot a fogyasztók nem tartják megfelelőnek és ez az piaci részesedés csökkenéséhez vezet. Ahhoz, hogy a csomagolás felhasználóbarát legyen, ismerni kell a termék használatának körülményeit. A felhasználóbarát csomagolás kialakítása többletköltséggel jár, de az alkalmazásából következő forgalomnövekedés megtérítheti ezt a többletráfordítást.

A gyűjtőcsomagolás kialakítása A gyűjtőcsomagolás tervezésekor a gyűjtőcsomagolásnak úgy kell igazodnia a fogyasztói csomagoláshoz, hogy a képződő gyűjtőcsomagolás alkalmas legyen az egységrakomány-képzésre. A gyűjtőcsomagolás méretezési követelményeit mutatja be a következő ábra. A kereskedelmi, ellátási egység fajtája Az egységrakomány képzésének módja Kezelhető egység az elosztási folyamatokban A fogyasztói csomagolás paraméterek A gyűjtőcsomagolás mérete, tömege Az egységrakomány-képzésnek elsősorban a biztonságosabb és gyorsabb tömeges szállításban van szerepe. Egységrakomány-képzés segítségével csökken a gyűjtőcsomagolás igénybevétele. Az egységrakomány-képzésre három lehetőség adódik, a rakodólapos, a konténeres és együttes alkalmazásuk.

Egységrakományok alkalmazása Rakodólapos egységrakomány képzésnél a gyűjtőcsomagolások számát és elrendezését úgy kell meghatározni, hogy a gyűjtőcsomagolás lehetőleg ne nyúljon túl a rakodólap oldalainál. Az esetleges túlnyúlás fokozott igénybevételt eredményez a gyűjtőcsomagolásra nézve. A rakodólapos egységrakomány képzésnél tekintetbe kell venni, hogy az egységrakomány csak csekély védelmet élvez. Darus rakodás esetén a kötelek oldalirányú nyomást fejthetnek ki az egységrakományra. A gyűjtőcsomagolást tehát ennek megfelelően kell kialakítani. Konténeres egységrakomány-képzés esetén az egységrakomány lényegesebben nagyobb védelmet élvez. Növeli a dézsmálás elleni védettséget. A káros klimatikus hatások egy részét távol tartja a benne lévő termékektől. A konténeres egységrakomány-képzés esetén tehát egyszerűbb gyűjtőcsomagolást is lehetővé tesz, a termék védettségének biztosítása mellett. Az egységrakomány képzése során függetlenül az egységrakomány képzésének formájától, a cél mindig az optimális térkitöltés. Konténeres megoldásnál mind a három dimenzióban kötött maximális méretekkel kell számolni. Rakodólap esetén csak a rakodólap felülete adott, de az egységrakomány képzésénél a kezelhetőség érdekében, a magasságot is ésszerűen kell meghatározni.

Vége