Kiselőadás Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlatra A globalizáció fogalma, kialakulása. A globalizáció – ellenes mozgalmak nézeteinek bemutatása Kiselőadás Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlatra Készítette: Végh Balázs ELTE TTK, Földrajz BSc II., 2008/2009

Tematika - a globalizáció rövid története, lényege - kulcsszereplők - globalizáció ellenes mozgalmak nézetei - jövőkép

1. A globalizáció rövid története, lényege - nincs egységes definíció - a fogalom először a ’60-as , ’70-es évek fordulóján jelent meg(Római Klub) - leginkább gazdasági globalizációról szoktunk beszélni

Főbb vonásai: - a világ összekapcsoltsága, a növekedési kényszer erősödése - a gazdasági, kulturális homogenizáció, fogyasztói társadalom - a gazdasági polarizáció, a jövedelmi különbségek növekedése - a gazdasági, politikai hatalom koncentrációja a demokratikusan ellenőrzött szférán kívül - túlnépesedés, környezeti problémák erősödése

2. Kulcsszereplők - nemzetközi pénzügyi intézmények( Világbank, Nemzetközi Valutaalap), G8 országok - WTO, regionális kereskedelmi szervezetek,egyezmények (OECD, EU, NAFTA), nemzetek feletti vállalatok

3. Globalizáció – ellenes mozgalmak nézetei - kezdetek: 80-as, ’90-es évek gazdasági – politikai változásai - a neoliberális intézményrendszer elleni küzdelem - 2001. szeptember 11. – az USA háborús szervezkedése  a neoliberalizmus elleni harc kiegészül egy háborúellenes nézettel is

A mozgalmak csoportosítása ideológiai tartalom szerint: - keresztény – szociális (Christian Aid, Pax Romana) - keynesiánus – szociáldemokrata (Attac) - marxista – forradalmi (International Socialist League) - populista – romantikus (D. C. Korten és hívei) - konzervatív – nacionalista (Leleplező újság)

Fő célkitűzések: - a szegénység és a kereskedelmi liberalizáció mérséklése - antikapitalizmus, háborúellenesség - a környezet védelme - szociális problémák kezelése  Szociális Világfórum, a „mozgalmak mozgalma”

Az ellenmozgalmakat ért kritikák: - leginkább a fejlett országok képviselőit tömöríti - az elvi rendszerük túl heterogén és diszharmonikus

4. Jövőkép „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!” - lokalizáció globálisan, azaz a döntések visszahelyezése helyi szintre Nem a globális szint kiiktatása a lényeg, hanem a szubszidiaritás elvének kiterjesztése Cselekvési lehetőségek: nemzetközi-, társadalmi szint, egyéni szint. Irányváltás: az ökológiai, társadalmi szempontok prioritása a piaci terjeszkedéssel szemben

Nemzetközi-, társadalmi szint: - adósság elengedése - nemzetközi pénzügyi int.-ek szerepének csökkentése - monopólium- és trösztellenes törvények

Egyéni szint: - könyezettudatos szemlélet - helyi alternatív, gazdasági kezdeményezések (pl.kaláka körök) - társadalmi szervezetek munkájában való részvétel

Előny vagy hátrány? - a globalizáció korántsem érinti egyformán az országokat - segítheti a felzárkózást, de a lemaradást is fokozhatja - az ország adottságaitól, reagálásától is függ - a folyamat kimenetelét hosszú távon nehéz előre jelezni

Források: Fidrich Róbert: Globalizáció és környezet – In Globalizáció füzetek 1., MTVSZ, Budapest 2002; http://mek.niif.hu/01400/01449/01449.htm Lendvai Tamás: Az antiglobalista – globalizációkritikus mozgalmak http://feek.pte.hu/feek/feek/index.php?ulink=1153

Köszönöm a figyelmet!