Méréstechnika gyakorlat II/14. évfolyam Levegőminőség (immisszió) vizsgálata TÁMOP 2.2.3-07/1-2F-2008-0011
Méréstechnika gyakorlat I. Levegőminőség (immisszió) vizsgálat A képes diákat a prezentáció készítéshez rendelkezésünkre bocsátotta: Merka Máriusz, Bálint Analitika, Kőmíves József, BME összeállította: Baranyiné C Veres Anna Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola
Tartalom Légkör Légszennyezés Levegővel kapcsolatos jogszabályok Levegőminőségi mérőhálózat Mérőpontok Mérési adatok statisztikai értékelése
A légkör összetétele
Atmoszférikus nyomgázok hatása a Föld sugárzó energia mérlegére Ismétlés, mivel Andrea szerint a ZH-n nem mindenkinek sikerült tökéletesre. 1. Az atmoszférába bejutó napenergia közel 1/3-a visszaverődik a felhőkről, az atmoszféra gázairól és részecskéiről illetve a földfelszínről. 24,5 %-ot elnyel az atmoszféra, 45 %-ot az óceánok, a szárazföldek és a jégfelületek. 2. Összeségében a Föld az elnyelt energiával durván azonos mennyiséget sugároz ki a világűrbe IR (hő)sugárzás formájában. A felszálló levegővel és vízgőzzel is jelentős energiát ad le a Föld. 3. Az üvegházhatás következtében a Föld átlaghőmérséklete (15C) 33C-al magasabb. A legjelentősebb IR-sugár elnyelő a vízgőz. 4. A 290 nm-nél kisebb hullámhosszúságú (élőlényekre veszélyes) sugárzást az O3 és az O2 teljes egészében elnyeli. Az O2 elnyelése 240 nm-nél indul és 200 nm körültől ugrásszerűen emelkedik; O2 ionizációja 102 nm-en. Az ózon elnyelési maximuma az UV-ben 254 nm-nél, láthatóban pedig 600 nm-nél található. Vissza az előző (5.) fóliát: Mindezek hatására a Föld felszínét elérő sugárzás spektrális összetétele megváltozik. Váltás: Mely gázok játszanak döntő szerepet az üvegház-hatásban és az ózonbontásban? 5. Az ózon 1 %-os csökkenése 2 % UV-sugárzás növekedést okoz a Föld felszínén. Ettől az emberi bőrrák, immunrendszeri rendellenességek, szürkehályog előfordulás valószínűsége megnő. Óceánokban pusztítja a fitoplanktonokat, ezzel csökkenti a halállományt, ami biztosítja az emberiség fehérjeszükségletének 18 %-át (Ázsiában 44 %-át!). 6. Az UV-sugárzás egyre több növényi plankton-szervezetet pusztít el a legfelső tengerrétegekben. Mivel a növényi plankton nagy mennyiségű szén-dioxidot vesz fel a tengerből, amely a levegőből pótlódik, az ózonlyuk és az üvegházhatás között összefüggés áll fenn.
Száraz és nedves ülepedés A légszennyezés folyamata EMISSZIÓ TRANSZMISSZIÓ IMMISSZIÓ Antropogén Természetes Száraz és nedves ülepedés
A levegő minőségével kapcsolatos legfontosabb hazai jogszabályok 1995. LIII. törvény A környezet védelmének általános szabályairól 21/2001. Korm. rend. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 314/2005. Korm. rend. Környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 14/2001. KöM-EüM-FVM rend. Légszennyezettségi határértékek pontforrások kibocsátási határértékei 17/2001. KöM rend. Légszennyezés vizsgálata, ellenőrzése, értékelése
Határértékek Levegőszennyezettség Emisszió Munkahelyi Egészségügyi Általános technológiai Tervezési irányérték Eljárás specifikus technológiai Ökológiai Területi Szmogriadó intézkedési tájékoztatási küszöbérték riasztási küszöbérték Munkahelyi ÁK, CK, MK
Levegő vizsgálat Emisszió Immisszió Munkahelyi légtér Levegő vizsgálat
A légszennyezettség egészségügyi határértékei – gázok Határérték [μg/m3] Légszennyező anyag órás 24 órás éves Veszélyességi fokozat határérték tűréshatár Kén-dioxid 250 évente max. 24-szer léphető túl 0% 125 évente max. 3-szor léphető túl 50 III. Nitrogén-dioxid 100 évente max.18-szor léphető túl 50% 2010-re 0%-ot 85 40 50% 2010-re 0% II. Nitrogén-oxidok 200 150 70 Szén-monoxid 10 000 5000 3000
A légszennyezettség egészségügyi határértékei – szilárd Határérték [μg/m3] Légszennyező anyag órás 24 órás éves Veszélyes-ségi fokozat határérték tűrés határ tűrés-határ Szálló por (PM10) 50 a naptári év alatt 35-nél többször nem léphető túl 0% 40 0% III. Szálló por (TSPM: összes lebegő por) 200 100 50 Ülepedő por, nem toxikus 16 g/m2 30nap 120 t/km2 év
Levegőminőségi mérőhálózat I. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) telepítése és működtetése állami feladat, amelyért a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a felelős. Az egész ország területét lefedő mérőhálózatot a környezetvédelmi- természetvédelmi- és vízügyi felügyelőségek üzemeltetik.
Levegőminőségi mérőhálózat II. A Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ (LRK) az egységes működés szakmai irányításának operatív feladatait látja el. A mérőhálózat munkáját az OMSZ is segíti, meteorológiai adatokat szolgáltat, elemzéseket, előrejelzéseket készít, háttér állomást működtet és végzi a modellezéssel történő értékeléseket.
Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat felépítése I. Az OLM két mérőhálózatból áll a manuális, ismertebb nevén RIV mérőhálózat és az automatikus mérőhálózat. A manuális mérőhálózat mérőpontjainak száma SO2 és NO2 szennyezőanyagra 197 db (100 településen), ülepedő porra 300 db (129 településen).
Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat felépítése II. Az automatikus mérőhálózat keretében működő mérőállomások száma 60, ebből 55 db fix helyre telepített, 5 db mobil mérőállomás. A mérőhálózat lefedi az ország területét. A mérőhálózatot képező mérőállomások és mérőpontok elhelyezésének rendszeres felülvizsgálata a mindenkori szennyezettségi zónák és agglomeráció figyelembevételével történik.
Online Levegő mérőrendszer Az OLM automata mérőállomásai 54 helyen mérik folyamatosan: a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat, meteorológiai paramétereket.
Levegő mérőrendszer Offline Az ország 131 településén történik rendszeres légszennyezettségi mintavétel. A minták kén-dioxid, nitrogén-dioxid és portartalmát laboratóriumban elemzik.
Az automatikus mérőállomásokon mért komponensek Gáz halmazállapotú szennyezők: SO2, NOX, CO, O3, BTEX. Szilárd halmazállapotú szennyezők: szállópor PM 10. Értékeléshez szükséges meteorológiai paraméterek: szélsebesség, szélirány hőmérséklet, légnedvesség.
Intézkedés a mérési adatok alapján A mérési adatok az adatgyűjtőből online módon jutnak a felügyelőségi adatközpontba és az országos adatközpontba (LRK). Amennyiben valamelyik szennyező anyag koncentrációja 3 egymást követő órában meghaladja a tájékoztatási küszöbértéket, vagy 1 órában meghaladja a riasztási küszöbértéket, ellenőrizni kell a túllépés körülményeit és valós túllépés esetén intézkedést kell kezdeményeznie.
Automatikus mérőállomás mérőköre és belső elrendezése Mérőműszer GÁZ BESZÍVÁS MINTAVEVŐ EGYSÉG SO2 NOx CO O3 BTEX kalibráló egység ADATGYŰJTŐ PM10 porminta BESZÍVÁS METEOROLÓGIAI ÉRZÉKELŐ
Automatikus mérőhálózat mérőpontjai
OLM mérőállomásainak zónák szerinti elhelyezkedése
Légszennyezettségi mérőállomások Budapesten
Immissziós mérőpontok kialakítása Jó telepítés Hibás telepítés
Légszennyezettségi mutatók 2005 évi adatok alapján kén-dioxid ülepedő por nitrogén-dioxid jelölés
Mérési adatok statisztikai értékelése táblázatosan 2007.09.25. kedd Eszter-gom Tata-bánya1 Tata-bánya2 Győr1 Győr2 Sopron Dorog Sarród Mobil SO2 Átlag érték μg/m3 3,3 10,4 5,7 7,0 7,4 9,7 6,8 3,7 6,3 Határérték (125) 3% 8% 5% 6% Maximum μg/m3 5,3 15 11,2 9,8 12,2 14,9 9,2 11,1 9,6 Időpont 15:00 13:00 6:00 16:00 14:00 19:00 8:00 NO2 26 20 32 44 34 22 30 7 58 Határérték (85) 31% 24% 38% 52% 40% 26% 35% 68% 86 45 97 76 110 57 12 93 9:00 7:00 18:00
Mérési adatok statisztikai értékelése táblázatosan 2007.09.25. kedd Eszter-gom Tata-bánya Győr1 Győr2 Sopron Dorog Sarród CO Átlag érték μg/m3 4263 1055 829 826 800 754 706 Határérték (5000) 85% 21% 17% 16% 15% 14% O3 87 106 96 72 103 98 111 109 Határérték (120) 73% 88% 80% 60% 86% 82% 93% 91% PM10 36 35 28 37 45 50 26 Határérték (50) 72% 70% 56% 74% 90% 100% 52% Hőmérséklet 14,1 17,0 16,5 16,3 16,1 14,0 14,3 15,4 Minimum 6,3 12,4 12,2 10,7 9,6 8,0 9,5 Maximum 22,4 23,8 22,1 22,6 24,6 20,4 22,7 21,9
Mérési adatok statisztikai értékelése grafikus ábrázolással oszlopdiagram A légszennyezettség alakulása a városonként
Mérési adatok statisztikai értékelése grafikus ábrázolással oszlopdiagram A légszennyezettség időbeli alakulása
Mérési adatok statisztikai értékelése grafikus ábrázolással vonaldiagram A légszennyezettség időbeli alakulása mintavételi pontok szerint
Mérési adatok statisztikai értékelése térképes ábrázolással A légszennyezettség mintavételi pontok szerinti ábrázolása