Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság A 112-es Egységes Segélyhívó Rendszer jelene és jövője a katasztrófavédelemnél Máté József pv. ezredes Informatikai és Távközlési Főosztály főosztályvezető

Magyar jogszabályi háttér: Az Európai Közösség határozata az ESR bevezetéséről és irányelvek a bevezetés szabályozására: az Európai Tanács 1991. július 29-i 91/396/EEC határozata az egységes Európai segélyhívó szám bevezetéséről az Európai Parlament és a Tanács 1998. február 26-i 98/10/EC irányelve a Nyílt Hálózati Hozzáférés alkalmazásáról a telefonálás és az általános szolgáltatások esetében versenyhelyzetben az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/21/EK irányelve az egyetemes szolgáltatásról és az elektronikus távközlési hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/22/EC irányelve az elektronikus távközlési hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó általános szolgáltatásokról és felhasználói jogokról (Általános Szolgáltatási Irányelv) az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelve a személyes adatoknak az elektronikus távközlési ágazatba történő feldolgozásáról és magánjellegének védelméről Magyar jogszabályi háttér: az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény az egységes európai segélyhívószámra irányuló segélyhívások támogatása érdekében a nyilvános telefonhálózatra vonatkozó műszaki követelményekről szóló 23/2007. (II. 23.) GKM rendelet a „112-es” Európai Segélyhívó Rendszer kialakításával kapcsolatos feladatokról szóló 2031/2007. (III. 7.) Korm. határozat

Katasztrófavédelem jelenlegi ügyeleti rendszere

SEGÉLYHÍVÁSOK FOGADÁSI ÉS A BEAVATKOZÓ EGYSÉGEK RIASZTÁSI RENDJE Hívás típus Hívás helye Fogadó A jelzés továbbítva Riasztást elrendelő Megjegyzés 105 vezetékes vidék HÖT híradó ügyelet Nem kell szolgálatparancsnok Gyors riasztás főváros FTP Hírközpont 105 mobil Megyeszékhelyi HÖT híradó ügyelet (kivétel Pest MKI) Illetékes HÖT híradó ügyeletére Lassabb, információ vesztés lehetséges Bp. 112 vezetékes Megyei Rendőr Főkapitányság ügyelete Megyei KVI ügyelete→illetékes HÖT híradó ügyeletére Nagyon lassú, sok áttételes, gyakori információ torzulás BRFK ügyelete 112 mobil A táblázat alapján szembetűnő, hogy a jelenlegi rendszerben a leghosszabb és legpontatlanabb hívásfogadás illetve riasztási sor a 112-es segélyhívó számra érkezett megkeresések esetén van. Ezért norvég támogatással korszerűsíteni fogják az egységes 112-es segélyhívó számra érkezett hívások fogadását, amiről 2004. 02.21-24. között Dobogókőn munkaokmányt készítettek. Jelmagyarázat: OKF közvetlen vezetés alatt önkormányzati hatáskörben

Vezetékes szolgáltatók Primer Körzetei

Tűzoltóságok Elsődleges Működési Körzetei

A katasztrófavédelem az Egységes Kormányzati Gerincen

ESR a katasztrófavédelemnél A katasztrófavédelem szerveinél 22 tevékenységirányító központ (TIK) kialakításával kell számolni: 19 megyei katasztrófavédelmi igazgatóság (MKI) Fővárosi Tűzoltóparancsnokság (FTP) Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság (FPVI) Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) Az OKF Központi Ügyeletének eseti koordinálása mellett a MKI-ok ügyeletei végzik a beavatkozó egységek riasztását. Az OKF-en a katasztrófák kezelésének irányítása, a statisztikai adatgyűjtés, illetve meghatározott körülmények között az MKI-k, tűzoltóságok tevékenysége koordinálása indokolja a TIK kialakítását.

A segélyhívások szervezeti- és irányítási struktúrája

Az ESR kialakításának helyzete: Felmérésre került a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok telephelyén, valamint a főigazgatóságon létesítendő tevékenységirányító központok (TIK) helyszíne, infrastrukturális feltétele. A TIK-ek kiépítésének beruházási költsége 450 millió Ft, üzemeltetési költsége 400 millió Ft/év. Pénzügyi szükségletként jelentkezik a tevékenység irányító központok és tűzoltó ügyeletek között kialakítandó kommunikációs hálózat és annak üzemeltetése, amely előzetes kalkuláció alapján 1040 millió Ft beruházási, / Ezen beruházási részt az NFÜ EKOP felé benyújtott pályázatból kívánjuk megvalósítani/ a kommunikációs hálózat üzemeltetésének szükséglete 391 millió Ft/év üzemeltetési és 25 millió Ft/év bérjellegű költség igényként tervezhető. 2. Továbbra sem megoldott kérdés az ügyeleti személyzet 211 fővel történő megerősítése, ami a TIK működtetésének személyi költségigényeként 1215 millió Ft/évvel számolandó. 3. Részt veszünk az ESR megvalósításával összefüggő jogszabályok normaszövegének kialakításában.

Az ESR rendszerbe integrálható katasztrófavédelmi alkalmazások 1. Központi Ügyeleti Információs Rendszer (KÜIR) olyan infokommunikációs rendszer, amely széles körben felöleli a katasztrófahelyzetben, veszélyhelyzet-kezelésben érintett szervezeteket, - lehetőséget teremt az elektronikus kapcsolattartásra, csoportmunkára, adatátvitelre, központi Intranet Portál szolgáltatások biztosítására (Dokumentumtár, Hírlevél, Fórum, stb.), - biztosítja az űrlapalapú adatszolgáltatást: a. Létszám adatok (riasztható, nem riasztható, készenlétben, bevetésen) b. Szerállapot nyilvántartás c. KAP (Káreset Adatszolgáltatási Program) d. RST (Riasztási és Segítségnyújtási Terv) e. Rendkívüli időjárás (hóhelyzet) jelentés f. Ár- és belvíz adatszolgáltatás Célunk: bármely időpillanatban meghatározható legyen a kialakult katasztrófahelyzetre, illetve veszélyhelyzet-kezelésre mozgósítható személyi állomány létszáma és a technikai eszközpark összetétele, valamint adatkommunikációs együttműködés lehetőségének megteremtése valamennyi érintett (beavatkozó) szervezet között.

KÜIR: - Kapcsolatok - Adatszolgáltatás - Tevékenység jelentés Regisztrált szervezetek: közel 400 Regisztrált felhasználó:2500 felett

2. Katasztrófavédelmi Térinformatikai Rendszer (KATIR) 1996.évi. LXXIV. törvény 15.§-a alapján az állami és helyi önkormányzati térinformatikai rendszerek alapjául csak az állami térképeket és állami alapadatokat szolgálhatnak. E rendszerek térképi adatbázisaiban az egységes országos vetületi rendszerben és annak koordinátarendszerében meghatározott, vagy az abba átszámított koordinátákat kell használni. A katasztrófavédelem által használt térképek jellemzői: Adattartalmi szempontból a KTIR elemi egysége a digitális térkép, mely vetületi rendszerével, méretarányával, előállításának módjával, aktualitásával, adattartalmával és a tárolt adatok mennyiségével jellemezhető. Tekintsük át röviden a KTIR-en belül rendelkezésre álló térképeket és fontosabb ismérveiket: A KTIR-ben jelenleg kis és közepes méretarányú digitális térképek találhatók. Ezek alkalmasak arra, hogy országtól település szintig a közigazgatási egységek határait megjelenítsék, valamint az egész országról sarokponti házszám szintű adatokat tartalmazzanak. Nagy méretarányú térkép (lépték 1:2.000 vagy ennél nagyobb), mely képes telek mélységű adatok megjelenítésére, valamint közműhálózatok nyomvonalának ábrázolására a rendszeren belül nem áll rendelkezésre. A Magyar Honvédség Térképészeti Kht. Digitális Domborzat Modellje, a DDM-200 az ország egész területére tartalmazza a felszín tengerszint feletti magasságát egy 10x10 méteres rács pontjaiban. A 2004-ben beszerzett, GeoX Kft. kezelésében készült ArcMagyarország adatbázis M=1:250.000-es méretarányban tartalmazza Magyarország közigazgatási határait, belterületeit, irányítószám körzeteit, országos közúti és vasúthálózatát, főbb vízrajzi elemeit, valamint képállomány formátumban a domborzatot. Helyzeti adatai a DTA-50 1.0 és az MKH-50 adatbázisból származnak. Az adatbázist a BM OKF saját tevékenységi körébe eső feladatok megoldásához korlátlanul használhatja. A GIS szerveren és a megyei igazgatóságokon rendelkezésre állnak más rétegekből (DTA-50, DSM10) leválogatás útján létrejött szakmai témák. Ezek elsősorban a katasztrófavédelmi erők, repterek, árvizes területek, közigazgatási szervezetek adatait tartalmazzák. Kialakításuk elsősorban hatályos jogszabályok, illetve nyilvános címlisták alapján történt meg. (A 2003 előtt létrehozott és veszélyhelyzet-kezelés, illetve nemzetközi gyakorlatok során használt térképek még WGS84 vetületi rendszerben készültek.) A minősített veszélyes üzemek, és a veszélyességi fokozatukra jellemző adatok a GIS szerveren kívüli forrásban, a Hatósági-Baleseti Információs Rendszeren belül találhatók meg. Az országos adatbázisokon kívül vannak olyan térképi információk, melyekre szükség van a beavatkozás (tervezés) szintjén, de nem állnak digitálisan rendelkezésre. Ezek az adatok együttműködés keretében már meglévő országos adatbázisokból, illetve adatszolgáltatóktól szerezhetők be. Amennyiben erre nincs lehetőség, a hiányzó adatokat digitalizálással, illetve koordináta meghatározással lehet beilleszteni a térinformatikai adatbázisba. Koordináta rendszer: 2D Vetület alapján: EOV Megvalósítás: döntően vektoros Méretarány: közepes (topográfiai) kis (tematikus)

A KATIR GEOMETRIAI ALAPJA DTA50 – interaktív felhasználásra hálózatban, egyszerre 20 felhasználóhoz DSM10 digitális térképtematikák, valamint a DSM10-ből generált lakossági adatok házszámonként korcsoportos megoszlásban Ezen a dián a Földmérési és Távérzékelési Intézet, vagy ismertebb nevén FÖMI digitális ortofoto kivágata látszik, a Tisza teljes hosszában 1-1 km-es körzetben a partszakaszokra. Jogosultságunk az adat egyszeri és egy eljárásban való felhasználására jogosít. JPG9 formátumban. A terepi felbontás: 1 m/pixel. A foto a 2000. évi légiprojekt eredménye. A DTA-50 digitális alaptérkép az 1986-os kiadású M=1:50.000 méretarányú katonai topográfiai térképszelvények számítástechnikai feldolgozásával, valamint a Digitális Domborzat Modell és a Geodéziai Adatbázis felhasználásával jött létre a Magyar Honvédség Térképészeti Kht. gondozásában. Létesítményi, közlekedés-hálózati, vízrajzi témákat, valamint a szintvonalas domborzat-ábrázolást dolgozza fel. A DTA-50 tulajdonképpen egy 1995-ben digitalizált váztérkép, mely nem tartalmaz leíró adatokat. Az objektumokat a rétegük neve, a színük, illetve pontok esetében a cellakódjuk azonosítja. DTA-50 V2.0 licenszjogunk interaktív felhasználásra hálózatban, egyidejűleg 20 felhasználóra terjed ki. A harmadik kép a DTA szintvonalakat tartalmazó domborzati rétegének kiegészítése a magassági értékeket tartalmazó attribútum adatokkal. A térképen alatta az ArcMagyarországgal kapott 1:250000 bitmap kép látható kifeszítve. DTA50 szintvonalakat tartalmazó domborzati rétegének kiegészítése a magassági értékekat tartalmazó attribútum adatokkal

A KATIR FELÉPÍTÉSE – INFOKOMMUNIKÁCIÓS HÁTTÉR A BM OKF épületében jelenleg 3 térinformatikai kiszolgáló áll rendelkezésre, melyből az egyik a közeljövőben megszüntetésre kerül. Jelenleg a Térinformatikai MetaFrame szerver alkalmazás szerverként működik, és ezen találhatóak meg a rendelkezésre álló térképi rétegek is. ( DTA-50 2.0, interaktív felhasználásra hálózatban, egyidejűleg 20 felhasználóhoz ; DSM10 utcaszintű korcsoportos lakossági adatokkal ellátott digitális térkép, valamint a korábban még DSM2003-hoz illesztett közintézményi adatok geokódolt térképi rétegek; Az ArcMagyarország 1:250000 méretarányú digitális térképek, szakmai rétegek valamint a DDM200 térképi állományai.) Erre a szerverre történik még elsődlegesen az adatállományok le- illetve feltöltése. Emellett a kis sávszélesség okozta problémák megkerüléséhez, az adatletöltések megkönnyítése érdekében biztosított még egy FTP kapcsolódási lehetőség (ez az ún. transfer FTP). Az Adattár feltöltését követően a Metaframe szerver feladatait fogja átvenni a GIS szerver (P4, 2x2,2 GHz Intel Xeon MP CPU, 4 GB ECC DDRRAM, 2×36 GB HDD Ultra 160 SCSI Hot-Swap + IBM EXP400 Storage 10 db 73 GB HDD-vel) A GIS szerver szolgálja ki jelenleg az ArcIMS program segítségével az intranetes térképi publikálást. Az SQL szerver a kiszolgálója a Központi Térinformatikai Adattár adatbázisának, míg az adattárba történő feltöltéshez a címtisztítást és geokódolást, valamint azAdtatár administrációs feladatok (pl. kliens menedzselés) végrehajtását a Geokód szerver nevű kiszolgáló biztosítja. A megyei igazgatóságok vagy 128 kbps sávszélességű on-line kapcsolaton vagy Interneten, védett hálózaton keresztül (VPN-IPSEC) kapcsolódtak a főigazgatóság helyi hálózatához, és használták a Térinformatikai MetaFrame szervert, ekkor még többségében Citrix Metaframe program segítségével. Itt kell megemlíteni, hogy a KTIR alrendszerként szerves részét képezi a Katasztrófavédelem Országos Információs Rendszerének, mely A megyei igazgatóságok részére 2 db térinformatikai alkalmazások futtatására alkalmas személyi számítógép, valamint 1 db laptop lett biztosítva központilag térinformatikai feladataik kiszolgálásához. Ebből egy gép „térképezésre”, további kettő adatfeltöltésre, illetve letöltött adatok elemzésére, térinformatikával támogatott prezentációk elkészítésére szolgált. A „térképezésre” használt mobil vagy stabil számítógépen megtalálható volt a DSM2003 utcaszintű korcsoportos lakossági adatokkal ellátott digitális térkép az adott megyére, illetve ezen futott az a megyéknél jogtisztán megtalálható ArcView 3.2 (3.3) alkalmazás. A helymeghatározási feladatokat 1 db központilag biztosított Magellan Gold kézi GPS helymeghatározó készülék támogatta az adott megye digitális térképével. A 2003-2004 évi OKF költségvetési keretéből tartott képzések (alap, haladó ArcView, illetve Avenue) eredményként valamennyi megyei igazgatóságon található volt már olyan térinformatikai feladatok ellátásával megbízott személy, aki a térinformatikai szoftver használatához szükséges alapvető ismeretekkel rendelkezik.

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! jozsef.mate@katved.hu