Készítette: Aradi Péter Mecsek Készítette: Aradi Péter

Három részre tagolható: Középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra. A legmagasabb csúcsa a Zengő, amelynek magassága 682 m. Három részre tagolható: Kelet-Mecsek Közép-Mecsek Nyugat-Mecsek

Földrajza 500 négyzetkilométernyi területet fed be gazdag ásványkincsekben Határai: Pécsi-félmedence Völgységi-patak és az Ófalui-völgy Dombóvár-Szentlőrinc törésvonal Duna ártere

Geológiája Szigethegység, a Variszkuszi-hegységrendszer maradványa, északkeleti-délnyugati irányú ősi vonulatokkal A kunsági egységhez tartozik Felépítés: triász kori mészkő perm-triász vörös homokkő főleg jura, kisebb részben kréta kori, helyenként uránium tartalmú kőzetek miocén kori, antracit tartalmú kőzetek

Fő kőzetei: Magmás kőzetek: fonolit, trachdolecit, andezit Metamorf kőzetek: fillit, szericites fillit Üledékes kőzetek: mészkő, homokkő, aleurolit, konglomerátum kristályos-metamorf kőzetei összefüggően Fazekasboda és Mórágy környékén találhatók meg A nyugati és középső Mecsekben a felszínen ennél fiatalabb, perm időszaki és triászi képződmények A Közép-Mecsek kőszene jura – ezen belül also liász – kori, de elkülönült tömegei a Kelet-Mecsekben is megtalálhatóak, Szászvár és Nagymányok környékén.

Vízrajza A Mecsek legfontosabb vízgyűjtői: Völgységi-patak Baranya-csatorna Pécsi-víz Vasas-Belvárdi víz Ezeket a Mecsekből mintegy ezer forrás táplálja

Éghajlat szubmediterrán hatások az északi és a déli lejtők közt jelentős éghajlati különbségek Az éves csapadék átlaga 710 milliméter az éves középhőmérséklet 10,0 C° körül van

Élővilága A Mecsekben 13 olyan növénytársulást írtak le, amelyek csak itt fordulnak elő. Több, mint száz védett és fokozottan védett növényfaj él itt.

Barlangok Kb 100 barlang A változatos alapkőzeten kialakult mészkőterületeket nagyrészt nemkarsztos kőzet borítja szurdokvölgyek, víznyelősorok, karsztforrások A mecseki barlangok jelentős része szűk, kacskaringós aknákból állnak, víznyelőként indulnak és 20-30 méter után eltömődnek Ilyen jellegű víznyelők táplálják az Abaligeti-barlangot csakúgy, mint a vízellátásba befogott orfűi Vízfő-forrás barlangját, a Mánfai-kőlyukat vagy akár a Tettye-forrást is.

Különlegesek a Babás Szerköveknél a permi vörös homokkövében mállással kialakult üregek. Szintén nem szokványos módon alakult ki a miocén mészkőben szivárgó vizek hatására kialakult Füstös-lik.