Mesterházy Ákos Toldiné Tóth Éva, Szabó Balázs, Kovács Nándor, Varga Mónika, Tóth Beáta, Páll László, György Andrea, Szieberth Dénes Talajközpontú Termelés.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A lakosság gazdasági várakozásai GKI Fogyasztói Bizalmi Index Mérők Klubja május 30. Udvardi Attila Kutatásvezető GKI Gazdaságkutató Zrt.
Advertisements

A legelső oldalon a főlap látható, a mérés időpontjával, a három fő értékkel. A „Zustand „ mutatja meg a szív EKG tevékenységének értékét nullától ötös.
Erdővagyon-gazdálkodás
A szabványosítás és a szabvány fogalma, feladata
Számadás a talentumról
Az Országos Kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
Lehetséges-e ma átfogó közoktatási reform a finanszírozás reformja nélkül? Hermann Zoltán MTA Közgazdaságtudományi Intézet Oktatási.
Öko-ni és Trifender mikrobiológiai készítmények gyakorlati alkalmazása a Sclerotinia elleni védekezésben Dr. Bohár Gyula BIOVÉD 2005 Kft.
Magyarország Fogyasztóvédelmi Politikája Országos Konferencia Budapest, 2011.június 16. A fogyasztók oktatása Dr. Horváth György Fogyasztóvédők Országos.
A család beszélget A Kovács család összeül január elején megbeszélni családjuk pénzügyi helyzetét.
Verő Balázs Dunaújvárosi Főiskola AGY Kecskemét, 2008 június 4.
Tudomány – „természetesen” – a Belvárban! TÁMOP / azonosító számú projekt Szakmai munka az Öveges laboratóriumban Szilágyi Tibor laborvezető.
Németh Tamás — Főtitkári beszámoló … Főtitkári beszámoló az Akadémia évi költségvetésének végrehajtásáról Németh Tamás Magyar Tudományos Akadémia.
"vállalkozások klímatudatossága" Melyek vagy melyek lennének a legjobb, leghatékonyabb állami eszközök a vállalkozások klímatudatosságának erősítésére?
Klímaváltozás – a XXI. Század kihívása Magyarországi Klímacsúcs Budapest, február 27. Klímaváltozás és növénytermesztés Jolánkai Márton Szent István.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Verseny és alkalmazkodás II. Magyarországi Klímacsúcs.
A szakmai program megvalósítását a „Pannon búza fajták és fajtajelöltek nemesítése, termesztési és élelmiszeripari feldolgozási rendszerének fejlesztése.
A FŰSZERPAPRIKA TERMÉSE ELTÉRŐ TÁPANYAG-ELLÁTOTTSÁG ESETÉN
FÖKIR Integrált Elektronikus Közoktatási Információs Rendszer TISZKIR Térségi Integrált Szakképző Központ Információs Rendszer Fővárosi Oktatástechnológiai.
Az evolúció régen és most
Szuperkorai napraforgó hibridvetőmag nemesítési programja
Ugrás a sötétbe! Büntetésből én lettem a projektmenedzser Mi a különbség a jó és a nyertes pályázat között? dr. Gajda Tibor Budapesti Kommunikációs és.
Őszi- és tavaszi árpa fajtakísérleti eredmények Mosonmagyaróváron
Vírusok a számítógépben A HIV-járvány eredetének szimulációja
 Évtizedek óta intenzív kutatások zajlanak egy mesterséges vérpótló szer, köznapi nevén "művér" kifejlesztésére, amely sürgősségi helyzetekben a valódi.
A nyersanyagban rejlő veszélyek
Az ipari növekedés mai területi folyamatai
Online hasonlóságelemzések: Online hasonlóságelemzések: Tapasztalatok (kukorica) hozamfüggvények levezetése kapcsán Pitlik László, SZIE Gödöllő (Forrás:
Hozam-előrejelzés a gabonatermesztésben
Dr. Varga Csaba – Piskolczi Miklós
A Georgikon Kar kutatási lehetőségei Keszthely, március 30.
SZINTEK ÉS SZEMPONTOK AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉGBEN Előadás a Felsőoktatási Kutatóintézet és az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat „Felsőoktatási konfliktusok”
Génmanipulált növények biztonsága Smeller Margit
Az esszenciális mikroelemek jelentősége
Az objektív vizsgálatok jelentősége a fajtaválasztásban Dr. Ruthner Szabolcs VSZT ügyvezető igazgató Budapest, január 26.
Biotikus környezeti tényezők
LEADER Közösségek határon átnyuló együttműködésének lehetőségei. Mártha Tibor április 24.
Jordán László növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettes
tűzelhalás – Erwinia amylovora
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolata a fenntartható fejlődés érdekében Kaposvár 2009 április 28. Sándor István Földművelésügyi és Vidékfejlesztési.
© Farkas György : Méréstechnika
A Varga Tamás Általános Iskola és az SZTE Neveléstudományi Intézet együttműködése a TAMOP pályázat keretében Fejes József Balázs
Mert kell egy rendszer (legalábbis a biológiában)
SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMÉSSTABILITÁSÁNAK KLIMATIKUS TÉNYEZŐI A növénytermesztési kutatócsoport kutatási eredményei Konzorciumi záróértekezlet. Gödöllő,
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Az agrárgazdaság finanszírozási lehetőségei Takács Zoltán Vállalati Értékesítési Vezető
A Pannon Egyetem Georgikon Karának szerepe, célkitűzései CEPO Nyitókonferencia Keszthely, május 24. Dr. Dublecz Károly egyetemi tanár.
KÖRNYEZET- ÉS KÖLTSÉGKÍMÉLŐ TRÁGYÁZÁSI SZAKTANÁCSADÁSI RENDSZER
Fenntartható tápanyag-gazdálkodás –energianövények
Az IKR zrt által forgalmazott II
Működő biológiai védekezés az ökogazdálkodásban
Smart Farming dr. Szieberth Dénes Kőszárhegy Kazinczy Ferenc utca 12. mobil telefon: 36 (06)
Halgazdálkodási Tanszék Aflatoxint tartalmazó abraktakarmány hatásainak vizsgálata a pontynevelés során Balog Attila Vadgazda mérnök (Msc) Konzulensek:
Felkészülni! Vigyázz! Kész? T akarék Agrár Központ Fórián Zoltán vezető agrárszakértő szeptember 1.
Földműveléstan és területfejlesztés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc.
Agrotechnika és a talajtermékenység összefüggései Dr. Tóth Zoltán Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Növénytermesztéstani és Talajtani.
A repce termesztése. jelentősége A Földközi-tenger medencéjéből, de nem a legszárazabb területekről származik. A repcét alapvetően olajáért termesztik.
Köszöntjük a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar nevében!
Az ILIAS keretrendszer használatának beépülése az oktatói és a hallgatói munkába a Gábor Dénes Főiskolán Berecz Antónia, Balogh Anikó, Littvay László
FÖKIR Integrált Elektronikus Közoktatási Információs Rendszer
PÉCS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A VÁLLALKOZÓI SZFÉRA SZEMSZÖGÉBŐL
Az éhezés.
Kereszt vagy beágyazott? Rögzített vagy véletlen?
Előadó: Kujáni Lászlóné Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
ASPERGILLUS FLAVUS ÉS FUSARIUM SPP. ELŐFORDULÁSA HAZAI KERESKEDELMI FORGALOMBAN KAPHATÓ FŰSZERPAPRIKA MINTÁKBAN Készítette: Lehotkai Péter
A évi kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
Tájfajták jelentősége a XXI. században Fülöp Tihamér – biológus/ falugazdász –Szatmárnémeti.
Dr. Palya Vilmos - Dr. Benyeda János
Országos kompetenciamérés 6. évfolyam (2017)
Előadás másolata:

Mesterházy Ákos Toldiné Tóth Éva, Szabó Balázs, Kovács Nándor, Varga Mónika, Tóth Beáta, Páll László, György Andrea, Szieberth Dénes Talajközpontú Termelés Konferenciája, Budapest, 2015 május 19.

A probléma A toxikus cső és kalász kórokozók nem gyengültségi paraziták. Életerős, fiatal, osztódó szöveteket támadnak meg. A termesztett fajták és hibridek igen jelentős része fogékony. A hazai és nemzetközi kereskedelem, takarmányipar átállt a toxin alapú kereskedelemre, vagyis a határérték feletti áru vagy eladhatatlan, vagy csak alacsonyabb áron. Ma fogalmunk nincs, hogy pontosan mekkora a toxinprobléma azon túl hogy nagy, ezért az akkreditált laborok sok ezer adatát össze kellene gyűjteni és feldolgozni. (FM, Agrárkamara) Igen nagyok a bajok az aratás utáni terménykezelésben, a tárolás és a tárolás alatti manipuláció magas szintű elvégzésében, a betároláskori toxinszennyezés szintentartásában, esetleg csökkentésében.

Toxin Toxintermel ő faj, izolátum Rezisztenciaszint Környezet A TOXIN háromszög Mesterházy 2012 Kórokozó Fog. gazdanövény Környezet Betegség Betegség háromszög

Toxinok F. verticillioides, F. proliferatum, F. moniliforme: Fumonizinek B1, B2, B3, B4, B5, 100 feletti összes szám Fg/Fc: DON (3-ADON, 15-ADON, 3-DON glükozid) és Zearalenon (  - és  - zearalenol) Aspergillus spp. Aflatoxinok, B1, B2, G1, G2 A fertőzöttség és a toxintartalom túlnyomórészt összefügg, ez az alapja az ellenállóságra való nemesítésnek, ami ezért a toxinszennyezéssel szemben is többnyire véd.

TulajdonságFg1Fv1Asp Fv ** Asp *** Átlag0.6888***0.8386***0.7533*** ***P=0.001, **P=0.01 Kukorica tájkísérlet rezisztenciaadatai toxikus gombákkal szemben, rangösszeg, 2014

Kukorica hibridek rezisztenciája F. graminearum, F. verticillioides és Aspergillus flavus-szal szemben, rangsorok, 2014 ÖsszefüggésekF. gram.F. vert.A. flavusKontr F. vert ** A. flavus Kontroll0.3551**0.5429*** Átlag0.6617***0.7764***0.5360***0.7641*** ***P=0.001 ** P=0.01 * P=0.05

Aspergillus flavus rezisztencia a szerb-magyar kísérletben,

Sárga nélkül: r=0.7156, P=0.001 MKK 2013 kísérlet, összefüggések a fertőzöttség és toxintartalom között, 2013

F. verticillioides fertőzés és F B 1 +B 2 kapcsolata a Szerb-magyar kukorica kísérletben, 2012

Magyar Kukorica Klub A 2013-as és 2014-es adatok fent vannak az MKK honlapján mindenki átbogarászhatja őket.

Igen fogékony F. graminearum S F. verticillioides MR A. flavus S

Jó ellenállóságú GKT 414 F. graminearum R F. verticillioides RR A. flavus RR

Fungicidek hatékonysága Mezőhegyesen hibridkukorica előállításban.2013Permetlé Fungicid KontrollÁtlag SZD 5% L/ha DON Q Ret. Plusz ProsaroSoleil Átlag Fumonisin B1+B2 tartalom

9000 sor különböző tesztekben, 4500 DON/év (HPLC) Búza

20 magyar és 20 osztrák őszi búza törzs átlagos szemfertőzöttsége és DON tartalma, FDK: n=6400, DON n= 3200)

A szemfertőzöttség és a DON tartalom összefüggése búzában a közös C kísérletben, n=218, 2013

A szemfertőzöttség és a DON tartalom kapcsolata őszibúza kalászfuzárium rezisztencia tesztben, n=173, Szeged, 2014

C törzsek megoszlása szemfertőzöttség szerint, 2014 (n=284) Saját nemesítésű B törzsek megoszlása fertőzöttség szerint, 2014, (n=316)

MR R S Eltérő ellenállóságú Búza fajták fuzáriummal szemben, R=rezisztens MR=mérsé- kelten rezisztens, S=fogékony, 4-4 izolátum adatai

SS S R MR Különböző kalászfuzárium ellenállóságú őszi búza törzsek szemfertőzöttsége, 2014

Prosaro 1,0 L/ha Kezeletlen kontroll Fungicidek

Néhány következtetés Ma már mesterséges fertőzés és toxinanalízis nélkül nem lehet a fajták ellenállóságáról sokat mondani. A természetes fertőzéses környezet nem alkalmas kiemelkedő ellenállóságú fajták vagy hibridek előállítására. Igen nagy a variabilitás mindkét növényünknél, ezt minél gyorsabban ki kell használni. Ezért mind a fajtaelismerésben, mind a posztregisztrációs kísérletekben a természetes fertőződés felvételezését minél gyorsabban ki kell egészíteni mesterséges fertőzéses kísérletekkel. Míg a búzánál az összes eddig tesztelt fajjal szembeni ellenállóság alapja azonos, addig a kukoricánál a három fontos csőpenész kórokozóval szembeni ellenállóság vagy fogékonyság többnyire független, ezért mindhármat párhuzamosan vizsgálni kell. Mivel ezek ökológiai igénye is eltér, a kukoricában nincs kockázatmentes év. Az Integrált Növényvédelem (IPM) központi eleme a fajta, benne a rezisztenciatulajdonságokkal. Ugyanaz a fungicid rezisztens fajtánál alig mutat hatást, míg fogékonynál akár kiválót. Ugyanez a helyzet a talajművelés hibáinál, az elővetemény kedvezőtlen kórtani hatásainál. Ezért beszéltünk korábban fajta specifikus agrotechnikáról, ma pedig már tábla specifikusról, főkét a toxikus gombákkal kapcsolatban. A rezisztencia a toxinterhelést %-kal is csökkentheti. A legjobb fungicideknél 80 % feletti értékeket mértünk. A jó elővetemény és ideális talajmunka is 50 % feletti csökkenést adhat. A nagyon fogékony fajtacsoportot biztonságosan azonban nem tudjuk kielégítően megvédeni erős járvány esetében.

Tennivalók I. Ahhoz képest, hogy a betegségcsoport akár száz milliárdos kárt is tud okozni a 800 milliárdra becsülhető terményértékből, akár meglepő is lehet, hogy az országban nincs állami kutatóprogram. Vagyis létre kellene hozni, hogy az a nemzetközi jelentőségű kutatóprogram, ami az elmúlt 45 évben létrejött, megmaradjon és segíthesse a versenyképes agrárium további fejlődését. Ezért egy széleskörű kutatóprogram szükséges hosszú távú finanszírozással. Folyamatos kutatómunkát nem lehet 1-2 éves pályázatokból finanszírozni. A termelőknek alapjoga, hogy ismerjék az adott fajta élelmiszerbiztonsági és takarmánybiztonsági tulajdonságait. Ha ez nem ismert, az adott fajta termesztésétől el kell tekinteni. Szükséges egy olyan termelők által (is) finanszírozott program, amely a termelőket tájékoztatja az adott fajta tulajdonságairól. A nagy termés csak akkor érték, ha élelmiszerbiztonsági szempontból megfelelő. A szűrővizsgálatok eredményei néhány éven belül látványos javulást eredményezhetnek. Azt gondolom, hogy a magyar gabonatermelés minőségi fordulat előtt áll. Nemcsak toxin, de egyéb minőség, és sok más okból is. Végül jó lenne az akkreditált laborokból begyűjteni a toxinadatokat és feldolgozni, akár térképre is rávinni, a sok ezer adatból már sokkal pontosabb képet lehet kapni. Ez egyben a valódi helyzetfelmérést is elősegíteni.

Tennivalók II. A toxikus gombáktól és a toxinoktól nem kell félni. Adott a feladat, meg kell oldani.

Köszönetnyilvánítás Magyar Kukorica Klub MycoRed FP7 pályázat GOP pályázat HU-SRB IPA pályázat ProZea Alap Bóly ZRt. Dalmand ZRt. Kutatók Dr. Szél Sándor Dr. Lehoczki-Krsjak Szabolcs Dr. Kálmán László Dr. Széll Endre György Andrea PhD hallgató Technikusok, laboránsok Kovács Nándor BSc. Zentai Tiborné Asszisztensek Terhes Anikó Zentai Tibor MKK

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!