A komissiózás folyamata Készítette: Kincses László

Bevezetés A komissiózás célja, hogy a raktári tárolótérben elhelyezett árukból olyan méretű és összetételű küldeményeket állítson elő, amely megfelel az árut rendelő ügyfelek leadott igényeinek. Másként: a komissiózás (árugyűjtés) az áruk előre megadott megrendelések szerinti kigyűjtését és összeválogatását megvalósító folyamat, amely a megrendelés átvételével kezdődik, s a kigyűjtött áruk rendelésenkénti összeállításával fejeződik be. Felmérések szerint sok raktárban a raktározás változó költségeinek 50%-át a komissiózás kiadásai adják, ezért valóban nagyon fontos, hogy a raktározási menedzser különös figyelmet szenteljen ennek a kérdéskörnek.

A komissiózás főbb szabályai Az alábbi szabályok általános érvényűeknek tekinthetők: minden termékhez rendeljünk legalább egy helyet (a komissiózó térben), de ügyeljünk rá, hogy a lehető legkisebb komissiózó teret alakítsuk ki; a komissiózással és az utántöltéssel foglalkozó csoport létszámát vegyük a lehető legalacsonyabbra; minimalizáljuk a torlódásokat; amennyire csak lehet, különítsük el a komissiózást és a raktár feltöltését a torlódások, és a várakozások elkerülése érdekében; ügyeljünk arra, hogy a komissiózó térben mindig legyen elegendő áru; tartsuk, sőt emeljük a szolgáltatás színvonalát!

Az áru előkészítése A gyakran rendelt, gyorsan forgó áruk számára szóba jöhet több áruelőkészítő komissiózó hely kijelölése is. Ez mérsékli a várakozást, továbbá az áruhiány előfordulási esélyét. A komissiózó térben kialakítandó helyek számának meghatározásakor figyeljünk arra, hány napi (órai) igénynek megfelelő árut kell a komissiózó területen tartani! Ez függ a forgalom méretétől, a pótlás sebességétől, a tárolótérben alkalmazott és a vevők által igényelt áruegységek méretkülönbségétől stb. Tudnunk kell, hogy az áruhoz való jobb hozzáférés, annak kezelése, nagyobb területet kíván a komissiózó térben, mint amit ugyanez az árumennyiség a tárolótérben elfoglalt!

Az áru elválasztása a tároló és a komissiózó térben A rosszul kialakított komissiózó területen a dolgozók idejének legnagyobb hányadát a tényleges árukezelés helyett azok megkeresése, a „körbejárás” teheti ki. Az árumozgásokat csökkenthetjük azáltal, hogy a tárolótérben és a komissiózó térben lévő árukat elválasztjuk egymástól. T K A vertikális szétválasztás lényege, hogy a táro-lótéren belül képezzük ki a komissiózásra kije-lölt helyeket, mégpedig az állványzat legalsó, vagy szükség esetén alsó sorain. Az e fölötti sorok az áruk tárolására szolgálnak. T-vel a tárolt, K-val a komissiózásra váró árut jelöltük. A horizontális elválasztás lényege, hogy a komissiózásban érintett árukat (egységeket) először a raktár egy külön e célra leválasztott, elkülönített részére, az ún. komissiózó munkaterületre szállítjuk. Tárolótér Komissiózó tér

Előnyök és hátrányok Tárolótér A tárolótéren belüli komissiózás előnyei: egyszerű anyagáramlás, nincs szükség közbenső szállításokra, csak az áru leemelésére, egyszerű az információáramlás. Hátrányai: hosszúak a komissiózási útvonalak, viszonylag kicsi a komissiózási teljesítmény, kedvezőtlen tárolásszervezési módszert kíván (pl. kötött helyfoglalásos rendszer). T K A tárolótéren kívüli komissiózás előnyei: nagyobb komissiózási teljesítmény, a tárolótérben tetszés szerint tárolási módszer alakítható ki. Hátrányai: bonyolult anyagáramlás, nehezebb a raktárban az anyagmozgatás megszervezése, irányítása, bonyolultabb információáramlás. Tárolótér Komissiózó tér

Komissiózási rendszerek Ezeket egy korábbi bemutatóban már áttekintettük. Megnézem azt a bemutatót. Csak az idevágó diákat nézem meg. Átugrom ezt a négy diát.

Az áru-előkészítési rendszer jellege szerinti csoportosítás Eszerint megkülönböztetünk statikus ill. dinamikus komissiózást. A statikus áru-előkészítési rendszer esetén a megrendelt árukat a tárolótérben gyűjtik össze (az ember megy az áruhoz), majd szükség szerint osztályozzák, ellenőrzik és összeállítják a kiszállítási egységeket. Előnye: egyszerű anyagáramlás, nincs szükség közbenső szállításokra és rakodásra valamint egyszerű az információáramlás is. Hátránya: hosszúak a komissiózási útvonalak, és viszonylag kis komissiózási teljesítmény érhető el. Néha kedvezőtlen szervezési és technikai megoldásokat okozhat. Dinamikus áru-előkészítési rendszer használatakor a megrendelt árufajtákat tartalmazó tárolási egységeket a manipulációs térbe szállítják, majd a szükséges mennyiségek kivételezési után visszaviszik a tárolótérbe (az áru megy az emberhez). Előnye: a mozgatási műveletek jóval egyszerűbbekké válnak, viszonylag nagy a komissiózási teljesítmény, és a tárolótér kialakításakor nem kell komissiózási szempontokat figyelembe venni. Hátránya: az anyagmozgatási teljesítmények jóval nagyobbak. Bonyolult az áruáramlás, hiszen a megmaradt árumennyiséget vissza kell vinni a tárolótérbe. A komplex árumozgási feladatok információs rendszerben való követése is bonyolulttá válhat.

A komissiózási tevékenység szervezési módja szerinti csoportosítás: 1 A komissiózási tevékenység szervezési módja szerinti csoportosítás: 1. egylépcsős (egyedi) komissiózás Egyedi komissiózáskor egy dolgozó egy teljes megrendelés áruit gyűjti ki, függetlenül attól, hogy ezek a tárolótér melyik részében találhatók. Szokás ezt egyedi kigyűjtésnek is nevezni. A megrendelőlap tehát egyben kigyűjtési jegyzék is lehet, csupán a kigyűjtési sorrendet kell azon külön jelezni (hogy a lehető legkevesebb utat kelljen bejárni). Előnye: kevés szervezési munkát igényel, egy-egy megrendelés gyorsan kigyűjthető, tehát a sürgős igények könnyen kielégíthetőek, az esetleges hibák gyorsan korrigálhatók. Hátránya, hogy csak viszonylag kis komissiózási teljesítmény érhető el. Alapvetően kétféle bejárási szabály szerint gyűjthetik ki az árut: Hullámstratégia: a sorok között, azokat hullámszerűben bejárva a dolgozó a teljes raktáron végigmegy. Akkor javasolt, ha nagyszámú tárolóhelyet kell felkeresni kis mozgatási tételekkel. Hurokstratégia: a sorokat nem megkerülve, hanem visszafordulva járja be a teljes raktárt. Akkor alkalmazzuk, ha viszonylag kevés tárolóhelyet kell felkeresni, így csökkenhet a bejárható út hossza. A két módszer természetesen együtt is alkalmazható.

A komissiózási tevékenység szervezési módja szerinti csoportosítás: 2 A komissiózási tevékenység szervezési módja szerinti csoportosítás: 2. párhuzamos (csoportos) komissiózás Csoportos kigyűjtés esetén egy kiszedő a rendelések egy csoportját kapja meg és szedi ki. Megkapja a kiszedési listát (v. az árukigyűjtő jegyzéket), ezen minden általa kezelt vevőhöz tartozó készlet szerepel. Itt is megkülönböztethetünk egy- illetve többlépcsős stratégiát. Egylépcsős stratégia esetén a kiszedő minden vevő megrendelését teljes egészében maga szedi ki. (Alkalmazható mindkét raktárbejárási módszer.) Kétlépcsős stratégia alkalmazásakor az egyes kiszedők több vevő megrendelésén dolgoznak, de a konkrét vevői megrendeléseknek csak egy-egy résztét kapják meg kiszedési feladatként. Ilyenkor az ún. zóna szerinti bejárást alkalmazzák, minden kiszedőhöz rendelnek egy tárolási zónát, ő a feladatait mindig az adott zónában végzi el. A megrendelési tételeket a kigyűjtési jegyzékben zóna szerint csoportosítják. A kiszedett termékek a komissiózó területre kerülnek, ahol a végső, vevőspecifikus kiválogatás történik. Előnye, hogy nagyobb a komissiózási teljesítmény, hátránya, hogy külön szervezőmunkát igényel a listák (jegyzékek) elkészítése.

Az árukiszedés technikai megvalósítása alapján … beszélhetünk kézi illetve automatizált árukiszedéssel megvalósuló komissiózásról. Gyakoribb a kézi árukiszedés, hiszen az áruk gyakran inhomogének, anyagmozgatási szempontból eltérő tulajdonságúak. Emiatt nehéz a folyamat gépesítése. Foglaljuk össze az eddigieket!

A torlódások csökkentése A torlódások elkerülése érdekében elegendő számú és méretű helyet kell biztosítani a komissiózó területen az egyes árufélék számára. Ezt elsősorban a rendelések gyakorisága, az adott áru forgalma határozza meg. A torlódás egyik oka lehet, hogy a komissiózás ill. a beérkező áruk elhelyezése ugyanabban a folyosóban, egyidőben történik. Ez különösen akkor veszélyes, ha nagy forgalmú, gyakran igényelt áruról van szó, mert itt mind a komissiózási, mint a feltöltési munka mennyisége nagy. Éppen ezért fontos, hogy ezeken a helyeken a két tevékenységet különválasszuk egymástól. Ennek több lehetséges módja is van, nézzünk ezek közül hármat! pótlás komissiózás 1. A soronként elkülönített pótlás-komissiózás az ábrán látható. Egy-egy sorban vagy csak pótlás vagy csak komissiózás történik. A helykihasználás nem a legjobb, de a torlódás jelentősen csökken. Elsősorban gyorsan forgó áruféleségeknél használják. 2. Teljesen szétválasztott pótlás-komissiózás alkalmazásakor különleges, automatikusan utántöltő állványzatot használnak. Amikor az árut a komissiózó oldalon elvesszük, a betöltési oldalról automatikusan egy másik kerül annak helyébe. pótlás komissiózás 3. Időbeli elhatárolással is elkerülhető a torlódás, pl. a feltöltés a korai órákban kezdődik, a komissiózásra pedig a déli, esti órákban kerül sor.

Az áruhiány elkerülése Ennek alapvetően két módja van. a komissiózó tér olyan kialakítása, hogy ott elegendő mennyiségű áru elhelyezhető legyen. a komissiózó terület kisebb lehet, ha a tárolótérből az állandó utánpótlást biztosítani tudjuk. A pótlás programozható, ha figyelemmel lehet kísérni a komissiózó térben az árufogyást. Ez történhet előzetes számításokkal, de egyszerű megfigyeléssel is. Ha az utánpótlás nem előre programozottan történik, hanem azt a komissiózó dolgozók „rendelik meg” a készletek fogyását észlelve, a pótlást meggyorsítja a jó kommunikáció. A legtökéletesebb eljárás természetesen az, ha az igények, valamint azok kielégítésének ütemét számítógépes rendszerek programozzák. Ezek a programok (miután meghatározták a raktár-ból induló járatok pontos feladatait) tudják, hogy mely áruknak mikor kell elhagyniuk a raktárt. A komissiózási művelet sorrendjét a program a kiszállítási sorrendnek rendeli alá.

A komissiózáshoz szükséges információk A komissiózást végző személy részére adott információnak időben kell rendelkezésre állnia, elegendőnek és pontosnak kell lennie. A túl sok információ zavarokat okozhat. Az információ milyensége döntő módon befolyásolja a komissiózás hatékonyságát és minőségét. A tévedések (pl. nem megfelelő áru kiválasztása) csökkenthetők, egyúttal a folyamat gyorsítható az automatikus azonosításhoz alkalmas vonalkód- illetve egyéb gépi technikával A komissiózáshoz a következő (minimális) információk szükségesek: az áru helye a tárolótérben, a kigyűjtendő áru megnevezése, a kigyűjtendő áru mennyisége, hova kell az árut továbbítani a felvétel után, mi a teendő áruhiány ill. kevés áru esetén, mi a következő meglátogatandó hely. Az irányítóközpont és a komissiózást végző dolgozó közötti kapcsolat hagyományos (nyomtatványos) és papír nélküli rendszerrel is megoldható. Hagyományos rendszer esetében a gyűjtőjegyzék vagy a megrendelőlap egyben gyűjtési utasítás is, amellyel a komissiózó dolgozó végigjárja a komissiózásra kialakított állványfelületeket, kigyűjti a megfelelő mennyiségeket.  A világos, könnyen megérthető információ nemcsak papíron adható meg, ezeket napjainkban már sok helyen kézi adatterminálokon, a targoncára szerelt LED kijelzőkön stb. adják meg. Nagy raktárakban indokolt olyan számítógépes programokkal irányítani a komissiózást, amely a szükséges teljesítményeket minimalizálja, ugyanakkor a kiszállításra előírt ütemezést is tartja.

A komissiózás hatékonysága A komissiózás hatékonyságát a többféle módon mérhetjük: a gyűjtési ráta (az időegység alatt kigyűjtött tételek száma) szerint; az időszakra jutó rendelések (rakodólapok, gyűjtőládák stb.) száma szerint és a szolgáltatás színvonala, (pl. ritkán előforduló áruhiány) szerint. A komissiózás hatékonyságát jótékonyan befolyásolják a alábbi tényezők: a várakozási idők kiküszöbölése; az árufelismerés és -kiválasztás idejének minimalizálása; a komissiózó körutak hosszának, útvonalának optimalizálása; folyamatos munkavégzés feltételeinek megteremtése; a komissiózó dolgozó adminisztratív munkától való megszabadítása. A komissiózó tér kihasználtsági foka általában nem túl magas. Gondoljunk arra, hogy amikor a komissiózás elkezdődik, akkor a terület kihasználtsága a 100%-hoz közeli, ahogy azonban fogy a nap folyamán a kigyűjtött áru, úgy válnak szabaddá a korábban foglalt területek. Ha nincs folyamatos utánpótlás, akkor a tér kihasználtsága 50% körülire csökkenhet.

A raktár-alapterület meghatározásának elvei Az árufajták a raktárkészlet egymástól eltérő tulajdonságú és/vagy jellemzőjű áruk halmazát jelentik. Az egyes árufajták mozgatási, tárolási igényei, készletnagysága, forgalma stb. különböző lehet, ezért a tárolással, a készletezéssel stb. kapcsolatos vizsgálatokat árufajtánként kellene végezni. Az árufajták esetenkénti nagy száma miatt (elosztóraktár esetében több ezer árufajta is lehet) a számítások bonyolultakká, áttekinthetetlenekké válnának. Ennek elkerülése, a tervezési, szervezési feladatok megkönnyítése érdekében egyszerűsíteni kell: a jellemző (legnagyobb készletű, legnagyobb forgalmú) árufajtákat kell kiválasztani. Az egyszerűsítés ABC-elemzéssel végezhető. Az elemzés menete a következő: 1. Az egyes árufajtákat egy kiválasztott közös, összehasonlítható jellemzőjük (készlet, forgalom, érték) alapján csökkenő sorrendbe kell rendezni; 2. árufajtánként meg kell határozni az összértékhez viszonyított százalékos részesedéseket; 3. az árufajtákat a választott határértékek szerint csoportokba kell sorolni (pl. a raktárkészlet 75...80 %-át kitevő árufajtákat az A, a készlet 10...15 %-át a B, a maradékot a C kategóriába soroljuk); 4. meg kell szerkeszteni az ABC vagy más néven a Lorenz-görbét. Nézzük ezt egy egyszerű példán!

Szükség esetén ábrázoljuk az adatokat diagramon. A példa Fontos, hogy az ABC-elemzés alapjául használt jellemző azonos módon, összehasonlíthatóan legyen mérve. Kiválasztjuk ezt e jellemzőt, és az eszerinti %-os megoszlást vizsgáljuk. Rendezzük eszerint a megoszlás szerint csökkenő sorrendbe a táblázat adatait, majd képezzük a kumulált összegeket! Szükség esetén ábrázoljuk az adatokat diagramon.

Vége