Általános növénytan előadás

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 3. előadás Dr. Bartha Dénes
Advertisements

Az év fája 2013-ban: HÁZI BERKENYE (Sorbus domesticus)
Évszakok váltakozása a Feneketlen-tó környékén Képeskönyv A terepséta előkészítéseképpen 2012-ben készült fotóiból válogatta Vásárhelyi Tamás.
A Kempelen Farkas Gimnázium fás szárú növényei
a szennyezett levegőt zajt az esetleges vízhiányt a gyökérzetnek az oxigénhiányt esetleg a téli sózást A növénynek tűrnie kell:
Védett növények gyűjteménye
TÖLGYERDŐK.
Évente csak egyszer, májusban költ, de ha a fészekalj elpusztul, újból költ. Az építés általában 4-6 napot vesz igénybe. A fészekanyagot mindkét madár.
díszfák földlabdás12cm törzsméret minőségben
Vegetatív növényi szervek
Közép-Európa magashegységeinek élővilága
Az év denevére: ALPESI DENEVÉR (Hypsugo savii).
Éghajlatváltozás hatása a Kárpát-medence biodiverzitására
Egységes tankönyvek a természetvédelmi mérnök képzés szolgálatában
Társulások szerkezete
A szálalás iránti igény fő forrásai
Dendrológia 1. előadás Dr. Bartha Dénes április 4.
Dendrológia 1. előadás Dr. Bartha Dénes április 4.
Természetvédelmi mérnök BSc. képzés Élőhelyvédelem c. tárgy
A rókák és egyben a kutyafélék családjának legkisebb termetű faja.
Védett természeti értékeink
Készítette: Rácz Imre Vince
Védett növények a Bükkben
Az erdő.
A növények generatív szervei
Terep- és tájtípusok.
Mirtusz.
Erdő- és fagazdálkodás
Dendrológia előadás Környezetmérnöki Szak Környezettudományi Szak
Vegetáció- és tájtörténet III.
Irodalom: Mátyás Cs. (szerk.) (1996): Erdészeti ökológia. – Mező-gazda Kiadó, Budapest. Ajánlott fejezetek: oldal, oldal Hortobágy T.
Összefoglaló táblázatok Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak.
Kizárólag oktatási célú ingyenes összeállítás!
KÉSZÍTETTE: LÉKA ISTVÁN
Az év fája.
AZ ÉV ÉLŐLÉNYEI
Egyszerű cserés rendezés
A Mátra élővilága Kelt:
A Mátra erdős táj, változatos erdőtársulásokkal. Legjellemzőbb erdőtársulásai a cseres-tölgyes erdők. A cseres-tölgyeseket északon 550 m, délen 650 m.
INTRAZONÁLIS ERDŐK.
Alkalmazott növénytan
Mátra Növényvilága.
Rippl-Rónai Múzeum Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum.
MÁTRA.
ŐRSÉG NÖVÉNYVILÁGA Kitti, Anett BIOLÓGIA.
Társulások Magyarországon
GR. SC. CSEREY- GOGA CRASNA
Hazai fás társulások.
r: Szantálfavirágúak – Santalales
cs: Meténgfélék - Apocynaceae
Dilleniaalkatúak alosztálya - Dilleniidae
Élőhelyvédelem 2006/2007. tanév. Özönnövények Magyarországon Nem őshonos fajok, amelyek új területek tömeges meghódítására, a közösségek szerkezetének.
Élőhelyvédelem 2008/2009. tanév 2. előadás. Magyarország természetes vegetációtérképe.
Védett növényvilág a Karancs-Medvesen és a környező területeken
44. lecke A nyitvatermők A virág és a mag
Ökológia. Az élőlények környezete 1.lecke Az ökológiai rendszerek (Egyed feletti szerveződési szintek)
Hazai fás és fátlan társulások Fogalmak Biom: Hazánk legnagyobb része a lombhullató erdők övében fekszik. Az eredeti hatalmas erdőségek az elmúlt.
Növények tanításának módszertana. A növények tanításának algoritmusa 1. 1.Név – Magyar tudományos – Magyar szinonim nevek – Latin név (ha érdekes) Pl.
Városi fák. Városi fák Miért fontosak a városi fák? Levegőtisztaság Mikroklíma Pszichés - egészségügyi hatások.
9. lecke A társulások.
Nyitvatermők törzse.
Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban
Általános növénytan előadás
Szavanna.
A 2013-as országjelentés tapasztalatai, felkészülés a következőre
ao: Dilleniidae – Dilleniaalkatúak r: Malpighiales – Malpighiavirágúak
Az erdő lombhullató óriásai. Középhegységek és dombvidékek. Hőmérséklet és csapadék. Tölgyesek és bükkösök.
Érd-Parkváros, Dobogó: a 100 %-ban be nem építhető területek élőhelyeinek fotói 1. TÁBLA 31. élőhelyfolt. Molyhos tölgyes bokorerdő fejlett cserjeszegéllyel.
Fűzvirágúak rendje – Salicales Fűzfafélék családja – Salicaceae
Az év növényei, állatai – 2019
Előadás másolata:

Általános növénytan előadás Vadgazda-mérnöki Szak Természetvédelmi mérnöki Szak

A fajok megismerésének szempontjai

Tudományos név (szinonímok is) Magyar név (társnevek is) Rendszertani besorolás

Fajon belüli változatosság

Alaki tulajdonságok

termet fák nagy termetű fa ( 25 m < ) közepes termetű fa kis termetű fa ( 5 - 10 m )

termet (folytatás) cserjék nagyobb cserje ( 2 - 5 m ) kisebb cserje törpecserje ( < 0,5 m )

termet (folytatás) félcserjék

törzs alakja

kéreg

hajtás, vessző

rügy

levél

virág

virágzat

termés

mag

Acer pseudoplatanus L. – Hegyi juhar Elterjedés horizontális elterjedés = area Acer pseudoplatanus L. – Hegyi juhar

Előfordulás (Magyarországra vetítve) Populus nigra L. – Fekete nyár

vertikális megjelenés = regionalitás nivális (örök hó) szubnivális (hóalji) alpin (havasi) szubalpin (alhavasi) 1200 - 1600 montán (hegyvidéki) 800 - 1200 (nálunk: 800 - 1015) szubmontán (középhegységi) 400 - 800 kollin (dombvidéki) 200 - 400 planicien (síkvidéki) - 200 Horizontális megjelenés (földrajzi zónák)

Ökológiai igények

fényigény

hőigény

nedvességigény

talajkémhatás, talajaciditás, talajreakció igény

tápanyagigény

sótűrés

Állományban betöltött szerep állományalkotó fafajok elegyfafajok (adventív fafajok) cserjék

Élőhelyi viszonyok Üde lomberdők Bükkösök Gyertyános-tölgyesek

Élőhelyi viszonyok (folytatás) Száraz tölgyesek tölgyesek Cseres – tölgyesek, mészkedvelő tölgyesek, bokorerdők

Élőhelyi viszonyok (folytatás) Mészkerülő erdők Fenyőelegyes - tölgyesek Mészkerülő tölgyesek, gyertyános tölgyesek és bükkösök

Élőhelyi viszonyok (folytatás) Szikladomborzatú erdők Sziklaerdők Törmeléklejtő-erdők Szurdokerdők

Élőhelyi viszonyok (folytatás) Erdőssztyepp erdők Homoki tölgyesek Borókás - nyárasok Lösztölgyesek Sziki tölgyesek

Élőhelyi viszonyok (folytatás) Ligeterdők Bokorfüzesek, puhafás ligeterdők, keményfás ligeterdők, égerligetek

Élőhelyi viszonyok (folytatás) Láperdők Égerlápok Fűz- és nyírlápok

Növekedés Gyorsan vagy lassan növő fajok

Szaporodásbiológia – vegetatív szaporodás

Szaporodásbiológia – generatív szaporodás 1.

Szaporodásbiológia – propagulumok terjesztése

Egyéb ismérvek Díszítőérték Ritkaság Védettség Veszélyeztetettség