Általános növénytan előadás

Az előadások a következő témára: "Általános növénytan előadás"— Előadás másolata:

1 Általános növénytan előadás
Vadgazda-mérnöki Szak Természetvédelmi mérnöki Szak

2 A fajok megismerésének szempontjai

3 Tudományos név (szinonímok is) Magyar név (társnevek is)
Rendszertani besorolás

4 Fajon belüli változatosság

5 Alaki tulajdonságok

6 termet fák nagy termetű fa ( 25 m < ) közepes termetű fa
kis termetű fa ( m )

7 termet (folytatás) cserjék nagyobb cserje ( 2 - 5 m ) kisebb cserje
törpecserje ( < 0,5 m )

8 termet (folytatás) félcserjék

9 ÉLETFORMÁK - az átvészelő szerv elhelyezkedése - átmenetek

10 törzs alakja

11 kéreg

12 hajtás, vessző

13 rügy

14 levél

15 virág

16 virágzat

17 termés

18 mag

19 Acer pseudoplatanus L. – Hegyi juhar
Elterjedés horizontális elterjedés = area Acer pseudoplatanus L. – Hegyi juhar

20 ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA)
Az elterjedési területet meghatározó tényezők: Környezeti feltételek: 1. makroklíma, 2. víz- és tápanyagellátás, 3. szubsztrátum Versengés (kompetíció): areacentrum ↔ area perifera Törzsfejlődés (filogénia): fajkeletkezési centrum → expanzió → regresszió→ extinkció Fajvándorlási (migrációs) képesség: migráció ↔ kolonizáció Földrajzi akadályok (barrierek): pl. tengerek, magashegységek, medencék, sivatagok, szigetek Antropogén hatások

21 ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA)
Az elterjedési területet a mintázat jellege szerint is lehet osztályozni, így megkülönböztethető: Kontinuus (összefüggő) area Diszkontinuus (nem összefüggő) area a. Diszjunkt area b. Diszperz area

22 ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA)

23 ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA)

24 ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA)

25 ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA)

26 ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA)

27 Előfordulás (Magyarországra vetítve)
Populus nigra L. – Fekete nyár

28 vertikális megjelenés = regionalitás
nivális (örök hó) szubnivális (hóalji) alpin (havasi) szubalpin (alhavasi) montán (hegyvidéki) (nálunk: ) szubmontán (középhegységi) kollin (dombvidéki) planicien (síkvidéki) Horizontális megjelenés (földrajzi zónák)

29 Vertikális vegetációtagazódás

30

31 A Magyar-középhegység déli lejtőinek régiói és módosulásai

32 Regionalitás és extraregionalitás a Budai-hegységben

33 Völgykeresztmetszet-típusok és a növényzet sematikus profilja

34 Ökológiai igények

35 Fény fényigényes fajok – fejlődésükhöz és növekedésükhöz közvetlen fényre van szükségük. mérsékelten fényigényes / mérsékelten árnytűrő fajok – fejlődésük és növekedésük mérsékelt árnyalásnál is kielégítően végbemegy. árnytűrő fajok – szabályos fejlődésük és növekedésük szórt fényben, állandó árnyalásnál is végbemegy. Megj.: A fás növények fiatal korukban általában jobban elviselik az árnyalást, mint idősebb korukban.

36 fényigény

37 B. Hőmérséklet melegigényes fajok – generatív szakaszukhoz (virágzás, termésérés) sok meleget kívánnak. hidegtűrő fajok – csekély hőmennyiség esetén már kielégítő növekedést és fejlődést mutatnak. fagyérzékeny fajok – a még nem egészen elfásodott hajtás, vagy a fiatal fejlődő hajtás a korai illetve a kései fagyok miatt károsodik.

38 hőigény

39 C. Víz szárazságtűrő (xerofil) fajok – száraz talajon és száraz klímában élő, az aszálynak ellenálló, xeromorf felépítésű fajok. közepes vízigényű (mezofil) fajok – alakilag és ökológiailag a két csoport között vannak, kiegyenlített vízgazdálkodású, üde termőhelyeket kedvelnek. vízigényes (higrofil) fajok – nedves talajon és/vagy állandó párás klímában élő, higro­morf felépítésű fajok. Megj.: További köztes kategóriák, így a xeromezofil és mezohigrofil fajoké is elkülöníthető. Meszes talajokon a vizet nehezebben veszik fel a növények (fiziológia szárazság), mint mészmentes talajokon.

40 nedvességigény

41 D. Talajkémhatás mészkerülő (acidofil) fajok – mészmentes, savanyú kémhatású talajon élnek. inkább mészkerülő (acidoklin) fajok – elsősorban mészmentes, savanyú kémhatású talajon élnek, de előfordulhatnak semleges vagy ritkábban gyengén lúgos kémhatású talajokon is. semleges (közömbös) kémhatást kedvelő (neutrofil) fajok – elsősorban a semleges kémhatású talajokon tenyésznek a legjobban, de előfordulhatnak a gyengén savanyú és gyengén lúgos kémhatású talajokon is. inkább mészkedvelő (baziklin) fajok – elsősorban meszes, lúgos kémhatású talajokon élnek, de előfordulhatnak semleges vagy ritkábban gyengén savanyú kémhatású talajokon is. mészkedvelő (bazifil) fajok – mésztartalmú, lúgos kémhatású talajon élnek. Megj.: A talajkémhatás szoros kapcsolatban áll a talajok tápanyagtartalmával, illetve a tápanyagok felvehetőségével. A savanyú kémhatású talajok általában tápanyagokban szegények, s a rendelkezésre álló tápanyagokat is nehezebben veszik fel a növények.

42 talajkémhatás, talajaciditás, talajreakció igény

43 tápanyagigény

44 sótűrés

45 Állományban betöltött szerep
állományalkotó fafajok elegyfafajok (adventív fafajok) cserjék

46 Élőhelyi viszonyok Üde lomberdők Bükkösök Gyertyános-tölgyesek

47 Élőhelyi viszonyok (folytatás)
Száraz tölgyesek tölgyesek Cseres – tölgyesek, mészkedvelő tölgyesek, bokorerdők

48 Élőhelyi viszonyok (folytatás)
Mészkerülő erdők Fenyőelegyes - tölgyesek Mészkerülő tölgyesek, gyertyános tölgyesek és bükkösök

49 Élőhelyi viszonyok (folytatás)
Szikladomborzatú erdők Sziklaerdők Törmeléklejtő-erdők Szurdokerdők

50 Élőhelyi viszonyok (folytatás)
Erdőssztyepp erdők Homoki tölgyesek Borókás - nyárasok Lösztölgyesek Sziki tölgyesek

51 Élőhelyi viszonyok (folytatás)
Ligeterdők Bokorfüzesek, puhafás ligeterdők, keményfás ligeterdők, égerligetek

52 Élőhelyi viszonyok (folytatás)
Láperdők Égerlápok Fűz- és nyírlápok

53 Növekedés Gyorsan vagy lassan növő fajok

54 Szaporodásbiológia – vegetatív szaporodás

55 Szaporodásbiológia – generatív szaporodás 1.

56 Szaporodásbiológia – propagulumok terjesztése

57 NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK
A növényi terjedési módok típusai: II. Generatív terjedés Állatokkal terjedő (zoochor) növények Diszzoochoria (pl. Castanea, Corylus, Quercus, Juglans) Endozoochoria (pl. Atropa, Berberis, Convallaria, Cornus, Crataegus, Euonymus, Hippophaë, Polygonatum, Paris) Myrmekochoria (pl. Ajuga, Chelidonium, Colchicum, Corydalis, Helleborus, Hepatica, Luzula, Melampyrum, Veronica, Viola) Epizoochoria (madarak lába: pl. Lemna, Cyperus, Glyceria, Juncus, kapaszkodószerv: pl. Geum, Arctium, Circaea, Galium, Sanicula, ragadós termés: Viscum, Loranthus)

58 NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK
A növényi terjedési módok típusai: II. Generatív terjedés 2. Széllel terjedő (anemochor) növények a. apró magvúak ill. spórásak (pl. Ericaceae, Orchidaceae, Pyrolaceae, Saxifragaceae, Bryophyta, Pteridophyta) b. repítőkészülékesek (pl. Clematis, Populus, Salix, Acer, Myricaria, Alnus, Betula, Carpinus, Fraxinus, Picea, Pinus, Tilia, Ulmus) c. ördögszekér növények (pl. Eryngium, Falcaria)

59 NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK
A növényi terjedési módok típusai: II. Generatív terjedés 3. Vízzel terjedő (hidrochor) növények pl. Caltha, Nymphaea, Nuphar, Iris pseudacorus 4. Nehézségi erővel terjedő (ballochor) növények pl. Fagus, Quercus, Juglans

60 NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK
A növényi terjedési módok típusai: II. Generatív terjedés 5. Önterjesztő (autochor) növények a. turgor ill. szöveti feszültség révén (pl. Cardamine, Erodium, Geranium, Impatiens) b. higroszkópikus szőrökkel (pl. Corynephorus, Pulsatilla, Deschampsia) c. elernyedő terméskocsány révén (pl. Asarum, Crocus, Hepatica, Leucojum, Pulmonaria, Scilla) 6. Emberrel terjedő (antropochor, hemerochor) növények

61 NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK
Protokratikus fás növények  Fény-igény Termőre fordulás (év) Migrációs sebesség (m/év = km/ezer év) Terjedési ugrás (km) Terjedési mód Betula pendula / B. pubescens  10 250 – 2000 2,5 – 20 A / H / Z Pinus sylvestris 1500 – 6000 15 – 60 Jelmagyarázat: Fényigény:  – fényigényes,  – félárnyéktűrő,  – árnyéktűrő Terjedési mód: A – anemochor, H – hidrochor, Z – zoochor Terjedési ugrás: Termőrefordulás x migrációs sebesség

62 NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK
Mezokratikus fás növények Fény-igény Termőre fordulás (év) Migrációs sebesség (m/év = km/ezer év) Terjedési ugrás (km) Terjedési mód Acer spp.  20 500 – 1000 10 – 20 A / H / Z Alnus glutinosa / A. incana 15 500 – 2000 7,5 – 30 Corylus avellana 10 500 – 1500 5 – 15 H / Z Fraxinus excelsior  25 200 – 500 5 – 12,5 Quercus spp. (lombhullatók) 30 5 – 500 0,15 – 15 Tilia spp. 50 – 500 0,5 – 5 A / H Ulmus spp.  100 – 1000 3 – 30 A

63 NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK
 Telokratikus fás növények Fény-igény Termőre fordulás (év) Migrációs sebesség (m/év = km/ezer év) Terjedési ugrás (km) Terjedési mód Abies alba  30 40 – 300 1,2 – 9 A / Z Picea abies  60 – 500 1,8 – 15 Carpinus betulus 20 50 – 1000 1 – 20 Fagus sylvatica 40 175 – 350 7 – 14 Z

64 Egyéb ismérvek Díszítőérték Ritkaság Védettség Veszélyeztetettség