BMGE Közgazdaságtan Tanszék1 Az infokommunikáció piacszabályozása Az „általános keretek” és az EHT Árszabályozás Hozzáférés és összekapcsolás Egyetemes szolgáltatások Intézményi keretek

BMGE Közgazdaságtan Tanszék2 A piacszabályozás „négyszöge” n A piacszabályozás területei és kapcsolataik –A piacra történő belépés – Összekapcsolás –A szolgáltatások ára – Egyetemes szolgáltatás Összekapcsolás BelépésDíjak Egyetemes szolgáltatás

BMGE Közgazdaságtan Tanszék3 Az EU keret-direktívái és az EHT (1) n Az EU-szabályozás fő céljai: –az infokommunikációs piacok „felszabadítása” a nagyobb hatékonyság, a társadalmi jóléti hatások növelése (a holtteher veszteségek csökkentése) érdekében –egységes belső piac a távközlési (elektronikus kommunikációs) szolgáltatásokban –a piacszabályozás szükséges minimumra csökkentése –a szabályozás diszkrimináció-mentességének és átláthatóságának biztosítása –a hatékony piaci szereplők számának növelése –az elektronikus kommunikációban tapasztalható konvergencia érvényesítése a piacra lépés szabályozásában

BMGE Közgazdaságtan Tanszék4 Az EU keret-direktívái és az EHT (2) n Az EC június 30-i határozata és a 90/388/EEC direktíva a távközlési szolgáltatások piaci versenyéről –Az évi „Zöld Könyv” ajánlásai –Az EU-tagországokban a hálózat létesítésének és működtetésének jogát külön engedélyezési eljáráshoz kötötték, de a szolgáltatások nyújtásának jogát sok országban felszabadították –A nemzeti hálózatok és szolgáltatások védelmét főként a bérelt vonali szolgáltatások (az összekapcsolás) díjának aránytalan növelésével érték el –Az EU általános elvei és törvényei lehetővé teszik a nemzeti piacok objektív okok miatti és diszkrimináció-mentes védelmét –A jogszabályok azonban nem engedik meg a domináns piaci erővel való visszaélést

BMGE Közgazdaságtan Tanszék5 Az EU keret-direktívái és az EHT (3) n A nemzeti szabályozó hatóságok által biztosított kizárólagos jogosultságok a távközlési szolgáltatásokra ellentétesek az EU alapokmányának cikkelyeivel (§86 és §90) n A bérelt vonali szolgáltatások (összekapcsolás) újraértékesítésének átmeneti tilalma december 31.-ig n Az ONP („nyílt hálózati hozzáférés”) elvének érvényesítése

BMGE Közgazdaságtan Tanszék6 Az EU keret-direktívái és az EHT (4) n A 2002/21/EC direktíva az elektronikus kommunikáció szabályozásának általános kereteiről (Framework directive) –A távközlés, az információs szolgáltatások és az elektronikus média konvergenciája nyomán egyetlen keret-direktíva a három területre –A direktíva nem vonatkozik a továbbított információk tartalmára, csupán magára a továbbítás módjára –A direktíva hatálya: minden, elektronikus szignál továbbítására alkalmas hálózat/eszköz –„Transznacionális piac”: az EU egésze, vagy annak több országot átfogó részpiaca

BMGE Közgazdaságtan Tanszék7 Az EU keret-direktívái és az EHT (5) –A nemzeti szabályozó intézmények függetlensége a szolgáltatóktól –A szabályozó intézményeket el kell különíteni az állami szervektől is, ha az utóbbiak tulajdonosi és/vagy ellenőrzési jogokat gyakorolhatnak az elektronikus kommunikációban –A szükséges információk biztosítása a szolgáltatók, gyártók részéről a szabályozó hatóság számára –A nemzeti szabályozó intézményeknek együtt kell működniük a többi nemzeti szabályozóval és az EC-lal az egységes belső elektronikus kommunikációs piac hatékony működtetése érdekében –Az EC-nak és az érintett nemzeti hatóságoknak 1 hónapjuk van a vélemény-nyilvánításra –Az EC-nak 2 hónapja van a vélemény-nyilvánításra, ha n a nemzeti szabályozó az EU-alkotmánytól eltérő módon definiálja a releváns piac fogalmát, vagy n arról dönt, hogy egy szolgáltató domináns pozícióban van a piacon –Sürgős esetekben a nemzeti szabályozó átmeneti döntést hozhat a piaci verseny, illetve a fogyasztók védelme érdekében

BMGE Közgazdaságtan Tanszék8 Az EU keret-direktívái és az EHT (6) n Az EU belső piacának egységesítése –a piacra lépés akadályainak felszámolása –transz-európai hálózatok kialakításának ösztönzése –a pan-európai hálózat-részek együttműködésének biztosítása –a végfelhasználók közötti kapcsolatok kiépítésének ösztönzése –a nemzeti és nemzetközi vállalatok közötti diszkrimináció felszámolása n A fogyasztók érdekeinek védelme –az egyetemes szolgáltatásokhoz történő hozzáférés biztosítása –a fogyasztók érdekeinek képviselete a szolgáltatókkal szemben –a személyes adatok védelme –a fogyasztók számára érthető szolgáltatási díjak és feltételek –a közcélú hálózatok biztonságának és integritásának védelme

BMGE Közgazdaságtan Tanszék9 Az EU keret-direktívái és az EHT (7) n Gazdálkodás a szűkös forrásokkal –a rádió-frekvenciák hatékony és diszkrimináció-mentes szétosztása –a nemzeti számkiosztási tervek hatékony és diszkrimináció-mentes kidolgozása –a felhasználói és egyéb domain-nevek és címek hatékony és diszkrimináció- mentes elosztása –együttműködés a pan-európai szolgáltatások szám-, név és cím-kiosztási terveinek kidolgozásában –a szolgáltatási utakhoz való jog hatékony és diszkrimináció-mentes elosztása –a szolgáltatási utakhoz való jog elosztása és az állami/önkormányzati tulajdonosi jogok különválasztása –nemzeti vállalatoknak meg kell osztaniuk az állami területen a kapacitás- létesítési jogaikat az új belépőkkel

BMGE Közgazdaságtan Tanszék10 Az EU keret-direktívái és az EHT (8) n Számviteli és pénzügyi nyilvántartások –a szolgáltatások és a szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó egyéb tevékenységek költségeinek és bevételeinek egymástól elkülönített nyilvántartása (kivétel: az € 50 millió éves árbevételnél kisebb vállalkozások) –a szolgáltatások nyújtásának és az azokhoz kapcsolódó egyéb tevékenységeknek strukturális szétválasztása (önálló vállalati szervezetben/outsourcing) –A szolgáltatók állóeszközeinek és strukturálisan elkülönült költségeinek részletes lebontása-nyilvántartása

BMGE Közgazdaságtan Tanszék11 Az EU keret-direktívái és az EHT (9) n Jelentős piaci erejű szolgáltatók: „régen” és „most” –Korábbi definíció szerint: 25%-os piaci részesedés vagy jelentős befolyás az árakra, értékesítésre –a „jelentős piaci erő” nem csak egyes szolgáltatókra, hanem azok együttműködő csoportjaira is vonatkozik –egy adott piacon fennálló jelentős piaci erő „átvihető” más, közeli piacokra is –a jelentős piaci erő megfelel a piaci dominancia fogalmának, azaz a versenytársaktól, a felhasználóktól és a fogyasztóktól független piaci működéshez elégséges gazdasági erő –vállalatok együttes dominanciája fennáll, ha n strukturálisan összekapcsolódnak valamely szolgáltatás(ok) nyújtására n nincs közöttük strukturális kapcsolat, de teljesülnek az alábbiak: –a piac szerkezete kiváltja az együttes fellépés hatásait –a piac „érett piacnak” tekinthető –a kereslet stagnál vagy csak lassan növekszik

BMGE Közgazdaságtan Tanszék12 Az EU keret-direktívái és az EHT (10) n A vállalatok együttes dominanciája fennáll, ha –strukturálisan összekapcsolódnak valamely szolgáltatás(ok) nyújtására –nincs közöttük strukturális kapcsolat, de teljesülnek az alábbiak: n a piac szerkezete kiváltja az együttes fellépés hatásait n a piac „érett piacnak” tekinthető n a kereslet stagnál vagy csak lassan növekszik: n a kereslet-rugalmasság alacsony: n a vállalatok költség-szerkezete hasonló (lásd „domináns vállalatok versenyzői szegéllyel”)

BMGE Közgazdaságtan Tanszék13 Az EU keret-direktívái és az EHT (11) n A vállalatok együttes dominanciája fennáll, ha (folytatás): –piaci részesedésük hasonló (L 1 ~ L 2, de MC 1, MC 2 < p, és/vagy q 1 /Q ~ q 2 /Q, de HHI > 0,5) –technikai fejlesztések hiánya a vállalatoknál, „érett technológia” –többlet-kapacitások hiánya –magas belépési korlátok –a vállalatokkal szemben nincs kiegyensúlyozó vásárlói erő –a potenciális verseny hiánya („contestable markets”) –a vállalatok között erős informális kapcsolatok (kartell-veszély) –a vállalatok által alkalmazott „büntető” („visszavágó”) módszerek –az árverseny hiánya vagy korlátozottsága

BMGE Közgazdaságtan Tanszék14 Az EU keret-direktívái és az EHT (12) n A releváns piacok meghatározása –Az EC „Ajánlásokat” tesz közzé –A piacok definíciói összhangban lesznek a versenytörvénnyel n Az eddig az EC által elkülönített releváns piacok –helyhez kötött közcélú távközlési kapcsolat és használat biztosítása –bérelt vonalak biztosítása végfelhasználók számára –híváskezdeményezés a FPTN-ben (vezetékes) –hívásvégződtetés a FPTN-ben (vezetékes) –tranzit-szolgáltatások a FPTN-ben (vezetékes) –híváskezdeményezés a PMTN-ben (mobil) –hívásvégződtetés a PMTN-ben (mobil)

BMGE Közgazdaságtan Tanszék15 Az EU keret-direktívái és az EHT (13) n Releváns piacok (folytatás): –bérelt vonalak összekapcsolása –a FPTN-höz való hozzáférés (a helyi hurokhoz való önálló hozzáférést is beleértve) –a PMTN-höz való hozzáférés (a szolgáltató-választás jogát is beleértve) –bérelt vonali kapacitások nagykereskedelmi értékesítése más elektronikus hálózat üzemeltetői vagy szolgáltatói számára –szétválasztott hurkokon keresztül biztosított szolgáltatások –a PMTN-ön a nemzeti szolgáltatók által biztosított nemzetközi roaming szolgáltatások

BMGE Közgazdaságtan Tanszék16 Az EU keret-direktívái és az EHT (14) n Piac-elemzés –a releváns piacok meghatározása és elemzése a nemzeti versenyhivatalokkal együttműködve –amennyiben az elemzés eredménye szerint egy releváns piac versenypiacnak minősül, a szabályozó intézmények nem érvényesítenek külön szabályokat az itt működő vállalatokra, illetve a korábban bevezetett speciális szabályokat visszavonják –a nem versenypiacként működő releváns piacokon a szabályozó intézmény először meghatározza a jelentős piaci erővel rendelkező vállalatok körét, majd azokra speciális szabályozást érvényesít, vagy tart érvényben –transznacionális piacokon a nemzeti szabályozó hatóságok együtt végzik az elemzést és szükség esetén összehangolt szabályozást alkalmaznak

BMGE Közgazdaságtan Tanszék17 Az EU keret-direktívái és az EHT (15) n Egyéb keret-szabályozási kérdések –standardizálás –a digitális interaktív televízió-szolgáltatások együttműködő- képességének biztosítása –jogszabályok harmonizálása –vitás kérdések megoldási eljárásai –az EC „Kommunikációs Bizottsága” és az információ-csere –az információk nyilvánosságra hozatala

BMGE Közgazdaságtan Tanszék18 A szolgáltatási jogosultságok (autorizáció) (1) n Az előzmények: a 97/13/EC direktíva n Cél: a távközlési piacokra történő új vállalati belépések ösztönzése –az általános engedélyezési eljárások és az egyéni licencek egységesítése –csak a távközlési szolgáltatásokra vonatkozott –a piaci belépés csak objektív, nem diszkriminatív, arányos és átlátható kritériumok alapján korlátozható –a direktíva az egyedi engedélyezési eljárások számának visszaszorítását irányozta elő –számos kivételt engedett meg nemzeti társadalmi, gazdasági célok alapján n Egyéni licencek: –rádiófrekvenciák vagy számok kiosztása esetében –állami vagy magán földterületek igénybevételére –egyetemes szolgáltatási jog és kötelezettség esetén –jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató szabályozása esetén n „One stop shopping” az EU-ban a licencek kiadásánál

BMGE Közgazdaságtan Tanszék19 A szolgáltatási jogosultságok (autorizáció) (2) n A 2002/20/EC direktíva a szolgáltatások engedélyezéséről n A cél: az egységes belső (EU) piac megteremtésének elősegítése az engedélyezési eljárások egyszerűsítésével n Az engedélyezési eljárások nem csak a távközlésre külön, hanem az elektronikus kommunikációs szolgáltatásokra együttesen vonatkoznak (konvergencia miatt!) n A direktíva hatóköre: minden elektronikus kommunikációs szolgáltatás+rádió-frekvenciák, ha azokat az előbbiek nyújtása céljából veszik igénybe n Az engedélyezési eljárás helyét általában az új szolgáltatók bejelentési kötelezettsége veszi át –Egyedi engedélyek a rádió-frekvenciák és a hívás-számok kiosztásánál –A tartalom-szolgáltatásra egyéb engedélyezési eljárások vonatkozhatnak

BMGE Közgazdaságtan Tanszék20 A szolgáltatási jogosultságok (autorizáció) (3) n A 2002/20/EC (folytatás): n A szabályozó hatóság adminisztrációs díjakat vethet ki a szolgáltatókra, amelyek fedezik az előbbi engedélyezési eljárási költségeit –a díjak nem lehetnek verseny-zavaró mértékűek n A szolgáltatókra használati díj is kivethető a rádió-frekvenciák, valamint a hívószámok használatáért –Az EC „best practice” tanulmányokat tesz közzé a szűkös források elosztásáról és az ott alkalmazott használati díjakról n Amikor csak lehetséges, a rádió-frekvenciák elosztását is az általános engedélyeztetési eljárásba kell belefoglalni

BMGE Közgazdaságtan Tanszék21 A szolgáltatási jogosultságok (autorizáció) (4) n Az általános engedélyek hatálya: –elektronikus kommunikációs hálózatok üzemeltetése és szolgáltatások nyújtása –engedély-beadás hálózati kapacitások létesítésére –összekapcsolási megállapodások megkötése más közcélú szolgáltatókkal az „Összekapcsolási direktíva” keretei között –egyetemes szolgáltatások nyújtása az „Egyetemes szolgáltatási direktíva” keretei között n Az engedélyek számának korlátozása (pl. rádió-frekvencia) esetén –a felhasználói haszon maximalizálása és a verseny ösztönzése –nyilvános döntések meghozatala –objektív és átlátható kritériumok alkalmazása –tisztességes versenyeztetés

BMGE Közgazdaságtan Tanszék22 A szolgáltatási jogosultságok (autorizáció) (5) n Az általános engedélyezéshez kapcsolható feltételek: –az egyetemes szolgáltatások finanszírozásához történő pénzügyi hozzájárulás a vállalat részéről –adminisztrációs díjak kivetése –a szolgáltatások együttműködésének és a hálózatok összekapcsolásának biztosítása –a hívószámok hozzáférhetővé tétele a végfelhasználók számára –környezetvédelmi és regionális fejlesztési előírások betartása –egyetemes szolgáltatásokhoz kapcsolt egyéb szolgáltatások biztosítása –a magánadatok védelme –fogyasztói érdekek tiszteletben tartása –illegális tartalmak továbbításának tilalma –polgári védelmi szempontok érvényesítése (katasztrófák esetén) –a hálózatok integritásának és biztonságának fenntartása –szabványok érvényesítése